Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-02 / 258. szám

Ugye, hogy nem is fáj? (Fotó: The Democratic 'Journalist.) A férfiak dolgoznak, a nők a családot látják el Tankönyvek világképe A tankönyvírás talán a legnehezebb alkotómunka, hiszen az oktató-nevelő, is­mereteket közlő szándékkal papírra vetett sorok megfo­galmazásakor szinte meg­számlálhatatlan körül­ményre kell figyelemmel lenni. Különösen nehéz annak a helyzete, aki a leg­kisebb diákoknak ír tan­könyvet, hiszen az általános iskolai tankönyv, ezen belül is az olvasókönyv tartal­mazza azokat a tudnivaló­kat, amelyekről általában úgy vélekednek; kötelező is­meret mindenki számára emberről, világról, társada­lomról, emberi kapcsolatok­ról,. értékekről'. Mivel , a * tankönyv számos bírálaton, lektoráláson, szűrőn megy át, végül is a henne foglal­takat értékelhetik ágy is, mint a társadalomról egy adott történelmi időszakban vallott, elfogadott, megfo­galmazott képet. Ezért, is választotta Héber Judit és H. Sas Judit szo­ciológus az általános iskola első négy osztályának tan­könyveit tudományos elem­zés tárgyául. Azt vizsgál­ták. hogy az érvényben levő tankönyvek hogyan tükrözik a társadalomról való tud­nivalókat. milyen értékren­det tükröznek, sugallnak, i Tanulmányuk egyik fon­tos része annak a vizsgálata, hogy a kisiskolások olvasó­könyvei hogyan mutatják be a munka világát. Itt kínál­kozik ugyanis a legtöbb le­hetőség arra, hogy a gyere­kek megismerkedjenek a társadalommal, az egyes konkrét munkafajtákkal, fel­táruljon előttük a munkát végző emberek élete. A szociológusok sorra vet­ték például, hogy melyek azok a foglalkozások, amelyekkel a kisgyerekek az olvasókönyvek lapjain találkoznak, s azt állapíthat­ták meg, hogy az olvasó­könyv a szellemi munkák körén kívüli tevékenységek­ről nagyon szűkös ismerete­ket nyújt,. Az olvasmányok szereplőinek 44 százaléka értelmiségi (ebből pedagó­gus 2fi százalék), tisztviselő, alkalmazott 9 százalék — tehát a szellemi foglalkozá­súak összesen 53 százalék­ban szerepelnek. Ipari szak­munkás 45 százalék, mező- gazdasági fizikai dolgozó 13 százalék, szolgáltatásban te­vékenykedő 8 százalék, se­gédmunkás 6 százalék. Te­hát a fizikai foglalkozásúak aránya összesen 47 százalék. Feltűnő a szellemi foglal­kozásúak aránytalanul ma­gas százaléka a fizikaiakhoz viszonyítva. A foglalkozások nemek szerinti megoszlása pedig egy avitt, hagyomá­nyos szemléletet tükröz. Az 53 konkrét foglalkozás közül mindössze tizennégyet képvi­selnek a nők, s ezek szinte kivétel nélkül olyanok, ame­lyeket már régóta jellegze­tes munkakörnek tekintenek. Mindössze öt olyan szakmá­ról esik szó, amély egyfor­mán nyitva áll a férfiak és a nők előtt; ilyen a bolti eladó, a postás, a tsz-dolgo- zó, az orvos és a pedagógus. Az olvasókönyvekből kiraj­zolódó kép szerint tehát a munka világában döntő többségben a férfiak tevé­kenykednek. ők azok. akik­nek szakmájuk, foglalkozá­suk van, a nők íredig első­sorban otthoni teendőikkel, a család ellátásával vannak elfoglalva. A szociológusok a legutóbb 1972-ben és 1973-ban ’ újra megjelent olvasókönyvet ele­mezték. A vizsgálat elvég­zése és a tanulmányok megírása óta több új olva­sókönyv jelent meg, mások némileg módosultak. Tan­könyvelemzésük azonban így sem vesztett időszerűségéből, általános érvényű tanulsá­gain túl azért sem. mert a vizsgált, könyvekből tizenhét év óta tanultak a gyerekek. Akik először kapták kezük­be az általuk elemzett tan­könyveket. azok most léo- nek felnőtt, korba, s akik néhánv ével még tanulnak belőlük. azok a századfor­duló körül nevelik majd gyerekeiket. K. M. Humor­szolgálat A londoni Sohóban a jár­daszélen iszik és cigerettázik egy kisfiú. Fgy arra menő hölgy szörnyülködve kérde­zi: 1 — Miért nem vagy az is­kolában? — Látott már maga ötéves gyereket iskolába járni?! — háborodott, fel a kissrác. A vasárnapi istentisztelet után az egyházközség egyik nótagja a templomban felej­tette táskáját. Visszament érte. de már nem volt. ott. Kiderült, hogy a tisztelendő vitte el. — Ügy döntöttem,. hogy jobb. ha én teszem el. és adom vissza önnek. Hiszen akadhattak i'olua olyan ta­gok. akik a táskáját esetleg imáink meghallgatásának vélik. Az özvegy férje életbizto­sításaképpen áfl 000 frankot kapott. Zokogva mondja: — Istenem, mennyire sze­rettem Róbertét! Szívesen odaadnám ennek a pénznek a felét., ha ismét vele le­hetnék. ★ — Drágám, nem segíte­nél elmosogatni az edényt? — Ma rendkívül nehéz na­pom volt, pokolian elfárad­tam. — Csak ellenőrizni akar­talak. drágám, már régen elm.osogattam! — Drágám, csak tréfáltam., szívesen segítettem volna. A londoni földalattiban John megkérdezi Jimet: — Ki az az ember akinek olyan szívélyesen köszöntél? — Nem ismerem, de azon­nal megnézem az irattárcá­ját, biztosan benne van a névjegye ... Az iskola lipjiAÍjfiyt i'Éfi£- döiveket Relf~.Jmölt>eni.~'mertc tájékozódni akarnak afelöl, hogy a gyermekek milyen környezetből jönnek. A ta­nító kiosztja a kérdőíveket a tanulóknak, amelyeket azok­nak az igazsághoz híven kell kitölteniük. Azt a kérdést, hogy „Hány testvéred van?" és „Édesapád mivel foglalko­zik?" a kis Karcsi a követ­kezőképpen foglalja össze: „Nekem még van 10 testvé­rem. de apám ért a tető­fedéshez és a fűtésszerelés­hez is." Antalfy Istyán verseiből Ma este még Rámköszönl a nyár. Almafák lombja zizzent. Szemem mögött egy másik világ. Kútba zári napfény. Ki tudta, hogy jövök? Az utak hossza végtelen. Vizek, és partok. Szólj. apám! Egy pillanat, fgy képzelem. Talán, ha még elmondanám­Szólnék, szólnál. Hulló virág. ledőli kapu. Ma este még értem a diszharmóniát. De holnap ... Indulok eléd. Levelek árnyékában Türelmetlen szorongás robban az őszi tájban, csigákkal egyvonalban. sebekkel tetováltam levelek árnyékában, összezúzott kövekkel, az emberek szavában esalódva nem is egyszer, és lépni az avarban, ami az őszt jelenti, és hinni önmagunkban; még nem veszett el semmi! Cseh Károly: Jelenlétünk Vallatsz, mint fejsze a fát szerelmünk forgácsai az avaron rí. Fnsztuió erdő mindkettőnkben menekülnek özek és farkasok Élő műemlékek Hazánkban sok famatu­zsálemet tartanák nyilván, köz.ülük néhány élő műém- lék Fejér megyében talál­ható. Nagy gonddal óvják őket. legtöbbjüket természet- védelmi értékké nyilvánítot­ták, s némelyikről az embe­rekéhez hasonló „egészség- ügyi adatlapot” is vezetnek, amelyen rögzítik a fa álla­potát. Alcsuton, az 1825-ben te­lepített/ európai hírű arboré­tumban él hazánk legöre­gebb fehér akácfája: kiod- vasodott törzsén már át le­het látni, s ha erős vaspán­tokkal nem támogatják meg, talán el is pusztult volna. Törzse öt és fél méter ke­rületű. Ugyanitt található meg egy faritkaság, az Észak-Amerika nyugati ré­széből származó óri;y»tuja. E fának érdekes tulajdonsága, hogy alsó ágai a földre ha­jolnak, meggyökeresednek, s új sudarakat nevelnek.- Egv-egy. „ös”f körül az utó­dok Tucatjai -Vilininnak lom­bot. Az alcsuti „anyagát” már huszonnégy „leszárma­zott”, gyermek, unoka, déd­unoka veszi körül ligetsze- rüen. Közülük a legidősebb már majdnem utolérte a fa- őst: törzsének körmérete él­érte a két métert. Az arbo­rétum közelében, a csaplári erdő szélén éj hazánk leg­nagyobb cédrusa. Sudár törzse huszonhat méter ma­gasra nyúlik, törzsének ke­rülete háromszázhúsz centi­méter. — Ez igen. Ez üzem. Nem is a XX-, de a XXI. század! — cset­tintettem elismerően, körülnézve a hatal­mas, néma csarnok­ban, ahol az egyet­len zaj a gyors tem­póban haladó fu­tószalagok surrogása volt. meg a számító­gépek programjainak finom kattogása. — Ugye? Nagysze­rű. A legmodernebb spitzbubigyártó üzem a világon — lelken­dezett elismerésem és az egyik futósza­lag felett Pacolai ve­zérigazgató, és nem mulasztotta el hozzá­fűzni, hogy... — . .. még a japánok is, öregem, érted? Még a japánok is idejön­nek majd tanulni. . . Lassan, szinte láb­ujjhegyen lépeget­tünk a szalagok kö­zött. amelyek a holt. semmit sem formázó anyagból, mire össze­futottak a csarnok végé ben. megformál­ták. mcgcsiszolták. beműszerezték, össze­szerelésre készre el­készítették a világ legmodernebb spitz- bubijait. — Tudom.. mit akarsz kérdezni! Ne is kérdezz, mondom magamtól... Hét- százmillióba került ez a csarnok, éri nyolc­vanmillió. szerelésre Miért nincs spitzbubi? kész spitzbubit gyárt ez az üzemrész, úgy­hogy a tervek sze­rint öt év alatt meg­térülne ... Fél évti­zed alatt! A világ leg­gyorsabban megtérü­lő beruházása len­ne... — '..„hát, igazán lenyűgözöek a mére­tek, a számok., a, té­nyek, csak, két dol­got nem értek ... Ha lennél szives vála­szolni rá.,. — Nekem nincs tit­kom a sajtó munka­társai előtt . . . Nyílt­ság. őszinteség de­mokrácia. ... Ez az elvem — mondta fensöbbségesen Pá­colni vezérigazgató és intett, hogy kérdez­zek ... — Nos. ha ez az üzem a világ legkor­szerűbb üzeme, akkor miért nem kapható egy fia spitzbubi sem a boltokban, a má­sik kérdésem, hogy miért beszélsz állan­dóan feltételes mód­ban ... Megtérülne, lenne . .. ? — Gyere velem — fogott karon Pacn- lai és az imént mér nálam if egy fejjel magasabb vezérigaz­gató szinte a hónom alá roskadt és cso­szogva. vonszolva ma­gát, cipelt a világ legkorszerűbb üzeme fotocellával nyíló aj­tajához. Az ajtó sur­ranva kitárult, és én meghökkenve vettem észre, hogy ott, apró sufzterszékeken, mint bilin az óvodában a kisgyerekek, ott sor­jáznak vagy huszad- m a púkkal a spitzbu­bit összeszerelő szak­munkások ... — ... és szakmun­kás sincs. Még az sincs. A spitzbubit csakis kitűnő szak­ember szerelheti ösz- sze ... Ez a huszon­négy emberem, van összesen az évi nyolcvanmillió össze­szerelésére . . . Most már érted. miért nincs a piacon spitz­bubi. s miért beszél­tem feltételes mód­ban? — siránkozott Pacolai... Martonvásáron, az. MTA Mezőgazdasági Kutatóintéze­tének parkjában több száz éves mocsári ciprus díszlik, ez a fatörzs négyméteres kerületű. Polgárdiban is év­századok óta áll ellen az ele­mek haragjának az ország legnagyobb mammutfenyője. Negyven méter magas, s törzsének körmérete a talaj- szinten kilenc méter. Sza- badbattyánban hasonló mé­retű platánban gyönyörköd­hetnek a Cifra-kert látoga­tói. Dégen pedig a nevelő- otthon parkjában egy óriási vén tölgy hívja fel "magára a figyelmet. Földet érő ha­talmas ágai alatt negyven gyereknek terítenek egy-egy nyári délutánon. A Vértes hegyei között, a Gerencsér vár mellett állnak a hatal-, masra nőtt Mátyás-fák. A legenda szerint e tölgyek alatt pihente ki nagy kirá­lyunk a vadászat fáradal­mait. Lehet, hogy így tör­tént, lehet, hogy a hatalmas fák több száz évesek. A gánti út mentén az úgyne­vezett Pap-irtás szélén ta­lálható hazánk legnagyobb molyhos tölgye. Ez a fa faj­ta általában , nem nő túlsá­gosan nagyra, ehhez képest a gánti példány valósággal óriás: törzse négy méter kerületű, koronájának át­mérője 17 méter. Az öreg fák általában jó egészségnek örvendenek, sőt még ellenállóbbak is bizo­nyos fabetegségekkei szem­ben, mint ifjú társaik. Dávid Erzsébet Oktondi .Nem véletlenül írok a címben idézett szóalakról. Lapunk egyik cikkének szö­vegrészletében ezt a mon­datot olvashattuk: „A vi­lágért se tekintsen engem senki oktondi utópistának”, (Népújság, 1980. szept. 7.JJ A jelzős szerkezetben sze­replő oktondi szóval kap­csolatban egy olvasónknak az a véleménye, hogy ..egy komoly közleménybe nem illik bele ez a nagyon is bizalmaskodó nyelvi forma”. Azt is megvallja őszintén, hogy a kifejezés jelentése és használati értéke is bi­zonytalan számára. A televízió „Kapcsoltam” adásában is szerepelt a fel­adatok között az oktondi megnevezés. A játékban résztvevő se tudott mit kez­deni vele: tehát nem is­merte. s így nem is tudta besorolni a megfelelő rokon­értelmű szavak közé. Végezzük el most mi ezt a feladatot: oktondi, oktalan, értelmetlen, megfontolat­lan, ügyetlen, balgatag, gyer­meteg, naiv módon együgyű, értetlen stb. A nép hasz­nálja ezeket a tovább kép­zett formákat is: oktondi- ság, oktondiskodik, oktalan- di. Általában tréfálkozó jó­kedvében veszi a nép ajká­ra azokat a hasonlóan kép­zett származékokat. ame­lyekben még érződik a ját­szi és tréfás képzési mód is, Hogy mennyire gazdag nyel­vünk ezekben az alakválto­zatokban, arról ez a példa­tár bizonykodik: ebhendi (semmire való), ebhendiség (huncutság, csintalanság), ebhendiskedik (tréfálko­zik), fecskendi (fecsegő, csacska), döghendi (lomha), cselefendi (csintalan, kotnye­les), simándi (sima. ba.iusz- talan), csábrándi (meggon­dolatlan). pökhendi, yöphen- di, pöklöndi. (fölényes, öntelt, szemtelen). A leg­gyakrabban ezekben a szó- kapcsolatokban élünk velec pökhendi fráter, alak. em­ber, magatartás, beszéd, mo­dor, viselkedés, stb. A mi vidékünkön is is­meretes az orrondi elneve­zés. Azokat az embereket minősítik vele akik minden­be beleütik az orrukat. Szó- lásgvüjtő útjaimon hallot­tam ezt a szellemes szólás- formát: Éppen bizony or- rondinak tarhót. A szólás jelentéséről, használati értékéről ezek a nyelvi formák árulkodnak! Nem bízunk benne. meg­bízhatatlan. csalárd, szósze­gő, szélhámos, stb. A tarhd jelentése: összefutott, meg- túrósodott tej. Dr. Rákos József Igaz lenne? — Nem értem, egy­szerűen nem hiszek a szememnek — hüle- deztem... — Vagy talán az összesze­rel est még nem ta­. látták fel? i — Dehogynem. A- szamojédoknak is- van már olyan szá- 7 mitógépes rendsze- ’ rük, ami olcsó is, és- egyetlen ember műn­- káját igényli csak ... í Kapacitása meg száz- i millió! ’ — Hát akkor miért nem vettétek meg azt 1 is? — Miért, miért? . Buta kérdéseid van­1 nak. Egy millió-két­százhúszezer forintba . került volna ... De 2 csak hétszázmilliónk t volt. Kereken hét- . száz. egy vassal sem . több. Hát igy va- _ gyünk.... — borult i most már sírva a i váltamra Pácolni és . a szapora kopácsolás- t tói hangos, kis és t elhanyagolt üzem- . csarnokból visszai'on- . szolt a XXI. század- . ha ... t Gyurkó Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents