Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-21 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nemistül AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXI. évfolyam. 273. s/ám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. november 21., péntek Mestere, ; vagy... t U e;n először fordult | H már elő. hogy zsör­tölödéseimel ilyen hatásos­nak (?) Játszó érvvel uta­sították el: igaz. hogy nem sikerült a legjobban ez a rendezvény, de hát ne bántsuk nagyon. Az is eredmény. végeredmény­ben, hogy egyáltalán léte­zik ilyen kezdeményezés, majd legközelebb talán jobban megy. Tekintsük kísértetnek, amelyből okul­ni lehet. Legutóbb ép-pen a napokban lezajlott irodal­mi színpadi találkozó kap­csán hallottam ezt. Az ilyen • magyarázkodás — különösen szakember szájából — cinikusan hang­zik. Azért, mert a hozzá nem értést és a szervezet­lenséget takargatja. Nem igaz, tudniillik, hogy nin­csenek tapasztalatok, ame­lyek egy-egy kulturális ese­mény megszervezésében el­igazíthatnának, légyen az irodalmi presszó, kiállítás, vagy bármi más. Azt sem lehet mentségül felhozni, hogy nincsenek megfelelő körülmények: meg kell te­remteni ezeket. A kísérlet­hez — mármint ha ezeket annak tekintjük — minden esetben laboratóriumi kö­rülmények kellenek! Sajnos nem egyedüli ez a figyelmetlenség, pedig sok pénzt emészt föl egy- egy program, hiszen na­gyon kevés' az. amelyik ..hozza” a. költségeket. így hét fokozott élő-vigyázattal kell sáfárkodni minden fo­rinttal. hiszen most abban a bizonyos *.közös zsebben” sincs túl sok belőle. Nem hihetünk annak az érve­lésnek sem, amely szerint mindegy, hogy végül is mi­lyenek voltak ezek, hiszen elsősorban a minőség szá­mít: mit ér egy előadás, ha konganak a széksorok, mit, ha a terem fűtetlen, vagy más okból alkalmat­lan a célra. Ha ilyen módon kerül sor. egy-egy eseményre, ép­pen az ellenkező hatást érjük el vele: elriasztjuk azokat az embereket, akik talán nyitottan, érdeklődő­én : közeledtek. Ahelyett, hogy megnyernénk őket. ta­lán egy életre elegük lesz belőlünk. A statisztikai szemlélet csalóka, mert lehet, hogy éppen azokat rejtik a számok, akiktől egy időre elbúcsúzhat a művelődési ház. vagy más . intézmény. Tehát csak úgy lehet bármihez hozzákez­deni. hogy tudjuk, mibe vágjuk a fejszénket, fel­mérve saját erőinket. . Felelősséggel kell min­den ilyen alkalmat kezelni, hiszen azoknak az esélyeit rontják. akik avatottan igyekeznek munkájukat vé­gezni. Sokszor talán jobb is lenne, ha nem születne meg néhány ilyen felemás, színvonaltalan összejövetel, hiszen többel ártanak, mint használnak. ...Jót. s jól” — ez legyen az arany- szabály amivel ki lehet kerülni ezeket a bosszantó, fájdalmas félreértéseket. Az a régi mopdás ülik leginkább erre hogy vagy mestere valaki valaminek, vagy pedig hóhéra. Igye­kezzünk tehát valameny- nyien, hogy nehogy ez az utóbbi váljék belőlünk. Gábor László Kevés a téeszekben a szakképzett vezető A termelőszövetkezetek a korábbinál nehezebb körül­mények között, csökkenő földterületen és szigorúbb gazdasági szabályozók mellett dolgoznak, ennélfogva nö­vekszik a vezetés politikai, szakmai munkájának jelen­tősége — szögezte le a TOT elnöksége csütörtöki ülésén, amelyen Szabó István el­nökletével a teeszek káder- és személyzeti munkájának fejlesztéséről tanácskozott. Az elnökség megállapítot­ta : az V. ötéves terv idő­szakában a közös gazdasá­gokban jelentősen fejlődött a káder- és személyzeti munka. A téeszekben több mint 41 ezer vezető dolgo­zik irányító munkakörben, közülük hétezren magasabb vezető munkakört töltenek be. A középvezetők száma kereken 17 ezer, és ugyan­annyian dolgoznak a terme­lésben irányító munkakör-* ben. A magasabb beosztású vezetők csaknem felének egyetemi, főiskolai végzett­sége van, 20 százalékuk vi­szont még mindig nem ren­delkezik középfokú végzett­séggel sem. (Azokról a té- eszvezetőkről van szó, akik két-három évtizede kerültek a szövetkezeti mozgalomba és nagy szakmai és életta­pasztalatuk teszi nélkülöz­hetetlenné munkájukat to­vábbra is a közös gazda­ságban.) A termelés közvetlen pa­rancsnoki karát képező munkahelyi vezetőknél mu­tatkozik a legnagyobb gond; kevés közöttük a technikusi végzettségű. A mezőgazda- sági technikumok megszün­tetése, illetve a szakközépis­kolai reform — amint az el­nökség megállapította — kedvezőtlenül érintette a termélőszövetkezeteket. An­nál is inkább, mert jelenleg a termelést közvetlenül irá­nyító dolgozók 45 százaléká­nak még középfokú végzett­sége sincs. A vitában szóvá tették, hogy a szövetkezeti vezetők és szakemberek sajátos, a téeszek igényeinek teljesség­gel megfelelő továbbképzése változatlanul megoldatlan. Ez is nehezíti a szakmai munka színvonalának eme­lését. Változatlanul alacsony a nők aránya a szövetkezeti vezetésben, számuk nincs arányban szakképzettségük­kel. Megállapították viszont azt is, hogy a gyakorlatban jól bevált a tervszerű ká­dermunka ; ennek eredmé­nye, hogy az utóbbi években kinevezett szövetkezeti ve­zetők háromnegyed része már a tsz-ben végzett elis­mert munkája után került jelentős vezetői posztokra. (MTI) Hatvanban Negyedik országos tájképbiennálé Hagyományosán a város felszabadulásának évfordu­lójához igazodva rendezik meg az idén is a Hatvani Galéria „Magyar tájak” cí­mű országos biennáléját, amelyen csaknem száz festő, grafikus szerepel munkáival. Növeli a szemle rangját, színvonalát, hogy most már méltó környezetben, a jú­niusban felavatott új galé­riaépület földszinti és emele. ti termeiben kerülnek az. ér­deklődő közönség elé az or­szág legkülönbözőbb tájai­ról. művésztelepeiről beér­kezett pályázati alkotások, híven tükrözve hazánk szép­ségeit. de a különböző mű­vészeti' felfogásokat, kifeje­zésbeli törekvéseket is. A negyedik tájképbienná- lét szombaton délelőtt fél 12 órakor Somogyi József Kossuth-díjas, kiváló mű­vész. a Képzőművészeti Fő­iskola rektora nyitja meg, a megyei tanács, a Művészeti Alap és a helyi üzemek ál­tal felajánlott díjakat, illet­ve kitüntető diplomákat pe­dig Szokodi Ferenc. a városi pártbizottság első titkára ad­ja át a legjobbnak ítélt mű­vek alkotóinak. A megnyitó ünnepségen a Hatvani Fú­vósötös és Tőzsér Ferenc versmondó működik közre. Említést érdemel még, hogy — ugyancsak a bien- nálék hagyományainak meg­felelően — ma, pénteken es­te. hét órakor a cukorgyári művelődési házban klubes­ten találkoznak a távolabbi országrészekből már élőbb Hatvanba érkező kiállító művészek, műkritikusok és a galéria baráti körének tagjai. Itt bevezetőként Ju­hász Ferenc, a városi párt- bizottság titkára tart diaké­pes várostájékoztatót, majd eszmecsere következik idő­szerű művészetesztétikai. művészetpolitikai kérdésekről F.ecske András műtörténész vezetésével. Előrejelzés helyett éghajlatvizsgálat Meteorológiai tudományos napok Meteorológiai tudomá­nyos napok kezdődtek csü­törtökön a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székházában, melyen több mint 100 haza: szakember az emberi, tévé kenység és az éghajlat inga­dozásának kölcsönhatása* tűzte napirendre. A kétna­pos esemény témája jelzi, a meteorológia tudományá­ban világszerte végbemenő változást, nevezetesen azt, hogy az időjárás-előrejelzés heljett egyre inkább az ég­hajlat vizsgálata kerül' elő­térbe. Az Országos Meteorológiai Szolgálat és. az Akadémia meteorológiai . tudományos bizottsága rendezte találko­zón. az éghajlat elméleti kér. déseit éppen úgy megvitat­ják, mint például a levegő széndioxid-koncentrációjá­nak hatását a növények fej. lődésére. Korom Mihály látogatása a Fővárosi Tanácsnál Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön • a - fővárosi, tanácsi munkával ismerke­dett, majd megtekintett több fővárosi kiemelt beruházást. Ezt követően a városházán Korom Mihály találkozott a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának es párt-végre­hajtóbizottságának tagjai­val, s tájékoztatást adott időszerű belpolitikai kérdé­sekről. (MTI) Elutazott a FAO főigazgatója Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Eduard, Szauma, az ENSZ élelmezési és me­zőgazdasági szervezet (FAO) főigazgatója, aki a magyar kormány meghívására tett látogatást hazánkban. Itt- tai'tózkodása során megláto­gatta a Mezőhegyes! Állami Gazdaságot és a kondorosi Egyesült Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetet, ahol el­ismeréssel nyilatkozott a Ti­sza II. öntözőrendszerére épült és több évig a FAO támogatását élvező modell- gazdaságok eredményeiről. A főtitkár eredményes tár­gyalásokat folytatott . hazánk és a FAO kapcsoltainak bővítéséről, valamint Ma­gyarország és a fejlődő or­szágok közötti mezőgazdasá­gi együttműködés elmélyí­téséről. A FAO főigazgató­ját a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem díszdoktorá­vá fogadta. Eduard Szaumát fogadta Marjai József. a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Púja Frigyes külügyminiszter. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Czimbalmos Béla. a TOT főtitkára. (MTI) Megkezdődött a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 19. ülésszaka Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Az Országházban csütör­tökön. plenáris üléssel meg­kezdte munkáját a magyar —NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködési bizottság 19. üléss%a= ka. A két delegációt Marjai József és Wolfgang Rauchfass miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei ve­zetik. Az ülésszak tárgyalásai­nak középpontjában a két ország párt- és kormánykül­döttségeinek 1977. márciusi tárgyalásaiból adódó felada­tok teljesítésének értékelése, valamint a gazdasági kap­csolatok elmélyítése érdeké­ben szükséges intézkedések meghatározása áll. Lázár György, a Mínisz.- tertancs elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja délután a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Ott volt Sza­lag Béla, hazánk berlini, és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete is. Továbbra is időszerű a termékszerkezet átalakítása Keserű Jánosné a ruházati iparról A selyemipar negyedszá­zados fejlődésével foglalkozó tudományos tanácskozás ke­retében csütörtökön Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter tartott előadást a TIT természettudományi stúdió­jában. Előadásában a ruházati ipar eddigi fejlődését érté­kelte, és jövőbeni feladatait elemezte. Hangsúlyozta, hogy a ruházati ipar rekonstruk­ciós programjának eredmé­nyeként a termelés — a dolgozók létszámának nyolc- százalékos csökkenése mel­lett is — 1970. és 1979 kö­zött 30 százalékkal nőtt. Az átlagnál jobban fejlődött a kötőipar, a rövidáru, és se­lyemipar. Ennek köszönhe­tően lényegesen javult a belföldi ruházati ellátás, gazdagodott a választék, ja­vult a ruházati termékek minősége is. Korszerű lakás­textíliák, szőnyegpadló-anya­gok, értékes hazai gyapjú­ból előállított szövetek, ne­mes kikészítésű ing- és blúzanyagok, háztartási tex­tíliák. női ruhaszövetek ke­rültek a hazai üzletekbe. A belföldi igényeket 80 szá­zalékban kielégítő ruházati ipar, emellett jelentősen nö­velte exportját is, a szocia­lista országokkal több mint kétszeresére, a nem rubelelszámolású piacokra pedig megközelítően négy­szeresére nőtt a r kivitel. — A ruházati ipar fel­adata a jövőben is elsősor­ban a lakosság jó színvo­nalú ruházati ellátása — emelte ki a miniszter. — Ehhez és exportcéljaink megvalósításához változatla­nul szükséges a ruházati ipar v termelési szerkezetének to­vábbi átalakítása. (MTI) inapok Debrecenben A Magyar írók Szövetsége, a Debreceni Városi Tanács, a 30 esztendővel ezelőtt ala­pított Alföld folyóirat szer­kesztősége és a Kölcsey Fe­renc Művelődési Központ közös rendezésében csütörtö­kön kezdődtek meg az im­már hagyományos debrece­ni irodalmi napok. Az idei rendezvényen — amelyek témája az irodalmi folyóira­tok szerepe a hetvenes években — 27 folyóirat szerkesztői, munkatársai mellett írók, kritikusok, iro­dalomtörténészek vesznek részt. Jelen volt a tanácsko. záson Sikula György, a Haj- dú-Bihar megyei pártbizott. ság első titkára és Tóth De­zső művelődési miniszterhe­lyettes is. Dobozy Imrének, a Ma­gyar Írók Szövetsége elnö­kének megnyitója után Sza­bolcsi Miklós akadémikus tartott vitaindító előadást az irodalom és a folyóiratok viszonyáról. Az irodalmi napok kere­tében az Alföld folyóirat fennállásának 30. évfordu­lója alkalmából nívódíjakat adtak át. Üijáépiilt a városfal Ma már Eger belvárosa, valamikor azonban itt húzódott, a házak védelmét szolgáló vá- rosfal. A középkorból megmaradt omladozó bástyát az Egri Városi Tanács Mélyépítő és Városgondozási Üzeme újította fel. Hangulatos idegenforgalmi látványosság lesz ez­után az eddig lezárt Városfal utca is. (Fotó: Szántó György) «

Next

/
Thumbnails
Contents