Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-20 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XX.Vl. évfolyam, 372. szám ARA: 1.20 FORINT 1980. november 20., csütörtök Tények és vágyak Agrártermékeink a világpiacon Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A résztvevők meghallgat­ták Maróihy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottság novem- ' bér 13-i üléséről. Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjesztése alapján a testület megvitat­ta es elfogadta a központi bizottság kongresszusi leve­lét, amelyet 1981 januárjá­ban hoznak nyilvánosságira. A levélben a központi bizott- ség őszinte, nyílt vitára, fele­lős együttgondolkodásra .szó­lítja fel a szövetség tagjait, valamennyi magyar fiatalt, felkéri a társadalmi szerve­ket és intézményeket, a fia­talság nevelőit és - idősebb barátait: keressék és. alakít­sák együtt továbbhaladásunk teendőit. A KISZ lakóhelyi tevé­kenységének tapasztalatai­ról, a továbbfejlesztés fel- -adatairól Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának elő­terjesztése alapján tanács­kozott a központi bizottság. Megállapította, hogy a poli­tikai befolyás növelése, a társadalmi feladatok mind szélesebb körű megoldása szükségessé teszi, hogy erő­teljesebben fejlődjék a KISZ szerveinek, szerveze­teinek. tagjainak a lakóhely­hez kötődő munkája. 1/ ível ne fordult volna ; mar elő, hogy olyas- f { valamit kívánt, amelynek < l így, vagy úgy, de nem vol- ( tak meg a reális feltételei. > J Álmodozott, vágyakozott, i J illúziókat kergetett. A csa- s < lódást ki így, ki úgy visel- < < te el, egyéniségétől függő- \ ) en. Egyben azonban nem > í volt különbség. Azok az S ; elképzelések, amelyek nem \ \ a valóságból indultak ki, < megvalósithatatlánnak bi- í $ zonyultak. > ^ összehangolni a valóság < adta lehetőségeket és a < < vágyakat, nem könnyű do- j > log, meg akkor sem. ha egy > ; emben életéről -van szó. | s Különösen nehéz, ha az > < egész társadalom várako- \ \ zását, jövőbeni elképzelő- ? } sét keli egybevetni a le­;> hetőségek birodalmával, i t hogy a jövőről festett kép ' < az . évek múlásával való- i i ságga váljék. t A közelmúltban nyilvá- í J nosságra hozott hatodik \ ötéves terv elképzelése. > 1 éppen a tényékét alapul > íj vevő, azokat meriegre te- i 5 vő szigorúsága nyitott utat < < egy olyan folyamatnak, ? < amely végig kell hogy vo- í I; nuljon a valóság minden S $ területen. Illúziók nélkül i 5 vizsgálni és újragondolni < < jó néhány közös dolgunkat. ? $ Újragondolni például, l i hogy a megváltozott, a t |! „lehűlt” nemzetközi „idő- \ < járásban” milyen idegen- > < forgalomra számíthatunk, i ^ s ebből következően, ho- í i gyan szervezzük tovább a | t hazai vendégvárást, tárgyi l és emberi vonzatával — { \ netán túlméretezett ven- > ; déglátós szakmai képzéssel i } — egyetemben.- Tényekre \ J alapozzunk és ne illúziók-1 I ra. I Újra kell gondolni, hogy , van-e a magyar gazdaság- j j nak olyan területe,' amely < viszonylag nagyobb függet- ) í lenséggel rendelkezik a vi- s J lággazdaságtól és ezért di- £ t namikusabban fejleszteni > < érdemes. Már meg kellett > £ kérdőjelezni, hogy a ru- í i galmas kis- és közepüze-, 1 ‘ mek beolvasztása a nagy- > vállalatokba —, de telnie- ; rülhet a mammut sport- j egyesületekbe való kis > <, egyesületek beolvasztása is S í> —, mennyiben járható út, j s vagy hogyan járható út í j egy nehezebb időszakban, ^ ( amikor a gyors alkalmaz- > |j kodóképesség, a minél ke- j J vesebb „tehetetlenségi nyo- ; s maték” igen fontos köve- ; •; telménnyé lep elő. ? Való igaz, marxista fel- i I ‘ fogásunk alapján, hogy a i tényeket az emberek, ala- > kítják, gyúrják, változtat- > ják. A tények és vágyak i közötti kapcsolatnak ezt az < irányát nem szabad figyel- J men kívül hagyni. A kap- ? csolat viszont kölcsönös, > oda-vissza alapon történik, j A tények es vágyak tör- í ténelmi iskoláját bejárva, t az élet minőségének alaki- > tását csak a két elem hé- s 5 lyes arányának figyelem- ) ^ bevételével lehet jól vé- ( < gezni. A VI. ötéves terv < elvei éppen arról tanús- > > kodnak., hogy ennek az s S aránynak a megtalálása ( < felé tettünk .szükséges lé-1 < péseket. ,Szige(hy András ) i í Sajtotajekpztató a nyolcvanas évek exportfeladatairol Az élelmiszer-termelés sze­repe az elmúlt évtizedben je­lentősen megnőtt a világ­gazdaságban. Az energiahor­dozók és nyersanyagok mel­lett az élelmiszerek is stra-* tégiai jelentőségű cikkekké váltak. A világ élelmiszer, termelésének fejlődése még­is lassú ütemű volt. Az évi két és fél százalékos terme­lésnövekedés alig éri el a népesség növekedési ütemét. Emiatt a föld lakosságának élelmiszer-ellátását nem si­került javítani! Ilyen világgazdasági hely­zetben' az élelmiszer-termelés és -export jelentősege meg­nőtt. Hazánk földrajzi hely­zete es adottságai kiválóan alkalmasak mezőgazdasági és éleim i,szeri pari termelésre. Ez az évről évre növekedő exportban is megmutatkozik. Az ágazat termékeiből külö­nösen nagy jelentőségű a hús, a Vágott baromfi, a frtss zöldség és gyümölcs, újabban a növényi olaj, va­lamint a különböző feldol­gozott termékek kivitele — mondotta szerdán délelőtt Lakatos Tibor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes budapesti sajtó­tájékoztatója rí. Kiemelte. Hogy az élelmi­szer-gazdaság eddig is részt vett és a jövőben meg in­kább részt vesz a külgazda­sága egyensúly megteremté­sében, és aktív külkereske­delmi egyenleggel segíti az ország gazdasági helyzetének javítását. Az ágazat 1978- han 24, 1979-ben 35 milliard dollárral, az idén pedig ezt meghaladó devizabevételled segíti elő exportfeladataimk megvalósítását. Kivitelünk­ben a legnagyobb részarány, nyal a vágóállatok, a nyers­húsok. a gabonafélék, a konzervek, a friss gyümölcs­ös zöldségfélék, borok és pezsgők, továbbá növényi olajok szerepelnek. Ezek mellett növekszik az élő és vágott nyúl, a galamb, a te- nyésztojás, a toll, a libamáj, a száraztészta es a nád ki­vitele is. Agrártermékeinket csak­nem száz országba szállítjuk. A piacok közül a legfonto­sabbak a szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjet­unió, továbbá a Közös Piac országai, főleg az NSZK, Olaszország és Ausztria. Exportunk 70 százalékát hat szomszédos, illetve közeli or­szágba szállítjuk. Az euró­pai fejlett tőkés országok közül a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a skandináv-orszagokra, Ausztriára és Svájcra. Az Európán kívüli fejlett tőkés omzagok közül az Egyesült Államok, Kanada és Japan szerepel partnereink között, főként dobozos sonka, bor, fűszerpaprika es méz export­jával. A fejlődő országok aránya agrárexportunkban növekedett és ma megköze­líti a 9 százalékot. Forgal­munk elsősorban Kuwaitba, Irakba, liánba. Algériába, Libanonba, Líbiába és Ni­gériába irányul. Lakatos Tibor hangsúlyoz­ta, hogy fontosabb agrár­termékeink minőségével ve­vőink általában elegedettek, többségük a kiváló kalegó­A Hazafias Népfront kongresszusára készülnek Falugyűlés Kiskörén Falugyűlést tartottak teg­nap délután Kiskörén. S ez­zel megkezdődtek megyénk­ben a Hazafias Népfront tisztségviselőit választó gyű­lések. Molnár János tanács­elnök. az első napirendi pont előadója számolt be az előző falugyűlésen elhangzott ja­vaslatok megvalósításáról és a tanács előtt álló további feladatokról. Ezek részletes Ismertetése után Garamvöl- gyi Lajos, a HNF nagyköz­ségi elnöke szólt a VI. kong­resszus óla eltelt négy évben végzett munkáról, amelynek középpontjában a nemzeti egység erősítése, a szövetsé­gi politika megvalósítása állt. Ugyanakkor jelentős szerepet vállaltak a gazda­ságpolitikai, művelődéspo­litikai és államigazgatási feladatok megvalósításában. Valamennyi szervező felvi­lágosító munkával járult a szocialista demokrácia el­mélyítéséhez. A továbbiak­ban arról szolt, milyen nagy változást jelent Kisköre ré­szére. hogy 1977 tavaszán nagyközséggé nyilvánították. A cím nagyobb felelőssé­get jelent a népfroptinozga- lomban dolgozók számára is A HNF ennek megfelelően segítette az V. ötéves terv megvalósítását — amelyhez hatékony támogatást kapott a lakosságtól — az üzemek és a ■ termelőszövetkezet szo­cialista brigádjaitól. Rende­zettebb utcakép, virágos par­kok, kulturáltabb összkép a községről. Ez volt az egyik ered menye a segítségnek Ugyancsak ebben az időszak­ban bővült az óvoda, böl­csőde. a napközi otthon, és jobb lett e gyermekintéz­mények felszereltsége is. Az elmúlt években Kisköre dol­gozói kétmillió-négyszázezer forint értékű társadalmi munkát* végeztek. A lakosság közelet iránti érdeklődéseit mutatja, hogy a választásokat megelőző je­lölő gyűléseken 913-an vet­tek részt, közülük 147 lakos szólalt fel. Hogy milyen nagy felelősséggel, azt mu­tatja. hogy 93 közérdekű ja­vaslat hangzott, el. Vala­mennyien reálisan értékel­ték az eddig végzett mun­kát, az eredményeket és en­nek megfelelően szóltak a további feladatokról is. Be­széde végén Garamvölgyi Lajos bejelentette, hogy le­járt a bizottság mandátuma. Ezt követően került sor a HN F kiskörei nagyközségi bizottságának 25 tagú és 9 tagú elnökségének megvá­lasztására. A HNF új nagy­községi titkára Járdán Jó­zsef lett. elnöke továbbra is Garamvölgyi Lajos. A nő- bizottság új elnöke Fenyves- Györgyné lett. Részt vett a falugyűlésen és a nagyköz­ségi népfront új vezetőségé­nek megválasztásán Misi Vilmos, a járási pártbizott­ság titkára .és Kontra Gyula, a nagyközségi pártbizottság tetlkára is. A FAO főigazgatójának sajtótájékoztatója Magyar segítség a fejlődő országoknak riába tartozik. Így tartják számon a téliszalámit, a do­bozos sonkát, a vágómarhát, a márkás tájjellegű borokat, közöttük az Egri bikavért is. Külpiaci . versenyképessé­günk egyik legfontosabb fel­tétele a minőség megőrzése mellett a külső megjelenés és a csomagolás színvonalának javítása es a* szállítási ha­táridők pontos betartása. Exportunkkal . szemben támasztott fontos követel­mény a VI. ötéves tervben a gazdaságosság fokozása. Ez­ért minden kivitelre terme­lő vállalat a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban megkezdte a külföldi part­nerekkel közös piacpolitika kialakítását, amely a jövő­ben még nagyobb szerepet kap. Kiemelte, hogy a nyolc­vanas evekben a népgazda- sági terv célkitűzései között szerepel agrártermékeink dollárelszámolásti külkeres­kedelmi forgalmának csak­nem 43 százalékos novelese. Törekvésünk, hogy minden mezőgazdasági nagyüzem és élelmiszeripari vallalat ex­porttermékeire közép- és hosszú távú piaci stratégiát dolgozzon ki. Ennek, célja, hogy vállalataink felkészül­jenek a rugalmas termékvál­tásra. és az eddigieknél gyorsabban alkalmazkodr janak a piaci igények vál­toztatásához. , Munkatársunk kérdésére a miniszterhelyettes elmon­dotta: fontos, hogy a nyolc­vanas években növekedjék a gabohatermelés. Érdekünk, hogy a húsipar többletter­mékének háromnegyed ré­sze külpiacokon kerüljön értékesítésre. A borexporton belül főleg a palackozott vörös borok növekedjenek, közöttük is az Egri bikavér mennyisége. A friss zöldség­éi gyümölcsfélék közül az is cél. hogy a hevesi dinnye, valamint a jó hírű hevesi vetőmagvak az észak-európai államokban is piacra talál­janak. Mcntusz Károly A világ élelmezési helyze­te igen kedvezőtlen: 1980 sorrendben a második év, amikor a termelés távolról sem fedezi a fogyasztást. Az élelmiszer-tartalékokhoz kell nyúlni számos ország szük­ségletének a fedezésére — mondotta a hazánkban tar­tózkodó Edoudard Saouma, a FAO főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. Kifejtette, hogy minde­nekelőtt a fejlődő országok­ból hiányzik az élelmiszér. A helyzet áthidalására a a FAO segélyprogramot dol­gozott ki. Mintegy egymillió tonna élelmiszert kapnak az ellátási nehézségekkel küzdő országok, A távolabbi meg­oldást a „Mezőgazdaság 2000 felé” címet viselő FAO-ta- nulmány megvalósítása kí­nálja. A FAO főigazgatója rámu­tatott, hogy az energiagon­dokkal kapcsolatban egyes országokban mezőgazdasági terményekből igyekeznek Minőség—gazdaságosság— érdekeltség címmel országos ankét kezdődött szerdán az MTESZ Központi Szabványo­sítási és Minőségi Bizottsága, az Európai Minőségügyi Szervezet magyar nemzeti bizottsága és a Magyar Szab­ványügyi Hivatal rendezésé­ben az Építők Szakszerveze­tének székhazában. A ta-_ nácskozáson nyolcszázan* vesznek részt, vállalatveze­energiahordozókat, például etanolt gyártani. A nemzet­közi szervezet ellenzi ezeket a törekvéseket, amelyek vár­hatóan növelnék az élelmi­szerárakat és ráadásul túl­ságosan drágán szolgáltat­nák az energiát. Támogatják viszont a mezőgazdasági mel­léktermékek energetikai hasznosítását. A főigazgató eredményes­nek tartotta Magyarország és a FAO együttműködését. A fejlődő országok szövet­kezeti mozgalmának meg­szervezéséhez a következő időszakban az eddiginél job­ban igénybe veszik a magyar szakemberek tapasztalatát és helyszíni segítségét. Még szélesebb körben honosítják meg a ‘ terméshozam-növelő magyar technológiákat, egye­bek között a fejlődő orszá­gokban. A FAO központi programjaiban elismert he­lyük van a magyar tudósok­nak, mérnököknek. tők, gyári szakemberek, s mindazok, akik hivataluknál fogva felelősei a termékek minőségellenőrzésének. A ta­nácskozáson előadások hang­zanak el a minőségnek a VI. ötéves tervidőszakban betöl­tött várható szerepéről, a mi­nőségszabályozás aktuális kérdéseiről és a gazdasági szabályozás, a nemzetközi versenyképesség és a minő­ség összefüggéseiről. (MTI) Ankét a minőségről Bérmunka Nagyfügedről Idén szeptembertől új helyiségben, korszerű gépek mellett dolgozhatnak az asszonyok a nag.vfügedi Tímár Ipari Szövetkezetben. A munkavédelmi kesztyűkön kívül — melyből az Ózdi Kohászati Műveknek évi 80 ezer párat készítenek — új termekként cipőfelső­részt készítenek bérmunkában a kecskeméti Alföldi Cipőgyárnak. (fotós Szánté Sg«aia#

Next

/
Thumbnails
Contents