Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-16 / 269. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 269. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. november 16., vasárnap SflLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Mffinui rnn Jöhet a tél?! Célok, irányok, teendők i U árom éve tartó munka befejező sza} ■■ kaszához jutott el a Magyar Szocia} lista Munkáspárt Központi Bizottsága, ami- j kor megtárgyalta és elfogadta a hatodik öt- 1 éves terv irányelveit. Három esztendeje , kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amely- J nek eredményeként — s egyben a széles I körű társadalmi vita után — a társadalmi I haladásunk gazdasági alapját erősítő, a ! középtávú népgazdasági terv irányelveinek 1 javaslata a vezető párttestület elé kerülhe- ] tett, s a most már jóváhagyott irányelvek i alapján megtörténhet a véglegesítés, a tör- | vénytervezetnek az országgyűlés elé terjesz- ; tése. ; A Központi Bizottság november 13-1 üléséről kiadott közlemény — amelyet a la- j pok tegnapi számukban publikáltak — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvánosság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részfeladatot fog- I lalnak magukba. Sokkal inkább az irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozó- ! dik az 1981—1985-ös esztendők társadalmi, j gazdasági teendőinek láncolata. Célokat, ! irányokat jelölt meg a vezető párttestület ülése — akár azt is mondhatjuk, az aktuális társadalompolitikai, gazdaságpolitikai j feladatok összegezését adta —, ugyanakkor [ a teendők részleteit, a hogyant, az első vo- i nalra, azaz az intézményi rendszer, a gaz- ' dálkodás közvetlen szerveire, szervezeteire 1 bízza. Nem adja meg azt a kényelmet, hogy I a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodási : környezetet, feltételeket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei | számára, önállóságot feltételez, s ezzel: nagy 1 felelősséget. Ötvözi a tudatos törekvést a ! korszerű tervezésre, a rugalmas végrehaj- | tásra, ugyanakkor — hiba lenne elhallgat-, ni — tükre a világgazdasági hatásokban rejlő bizonytalanságoknak, ki nem számít- ! ható tényezőknek is. Ez utóbbiak objektív 1 elemek; tudomásul kell azokat venni. Ilyen, tőlünk független tényező a nyersanyagok, az ! energiahordozók szűkössége és drágasága, s [ ennek is része van abban, hogy az irányel- j vek szerint a nemzeti jövedelem belföldi ; felhasználása a tervidőszakban alatta ma- ! rad a megtermelt új érték egészének, mert így mérsékelhetjük külföldi tartozásainkat, javíthatjuk a népgazdaság egyensúlyát. Meghatározó jelentőségű szempontjait említettük a tervezésnek az előző mondattal. Ennek ismeretében már érthető: az irány- ’ elvek szükségesnek, sőt elengedhetetlennek ■ tartják, hogy fokozódjék a gazdaság — annak egésze, s valamennyi alkotóeleme — re- i agálóképessége és -készsége. Itt ugyanis te- | temes adósságok halmozódtak fel, mert bár : megtesszük végül, amit kell, amit a külgazdasági hatások követelnek, de jelentős ké- j sedelemmel, s ezért — a megnyerhető előnyökhöz képest — tekintélyes veszteségek- ; kel. 1 Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyel- ; meztetnek rá, hogy a terv nemcsak gazda- 1 sági, hanem egyben társadalmi program is! j Föltételezi és megköveteli a legszélesebb körű részvételt, együttműködést a helyi döntések előkészítésében és. meghozatalában 1 éppúgy, mint a végrehajtásban. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó legfőbb összefoglaló mutató — a nemzeti jövedelem növekedése évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű, ahogy például a mező- gazdasági termelési évi 2—3 százalékos bővítése is tartogat kemény feladatokat, amint a tudományos eredmények mielőbbi alkalmazása a termelésben, szintén megköveteli az eddigi szemlélet- és cselekvésmód változtatását. Szorosan a most elfogadott irányelvekhez, s a jóváhagyandó tervhez kapcsolódik sokféle részterület fejlesztésének külön kidolgozott — végső átalakítás alatt most levő programja. A korábbiakhoz mérten itt is rálelünk új elemekre, így egyebek között arra, hogy az ún. központi fejlesztési programok mellé — mint amilyen az alumínium- ipari, számítástechnikai, az elektronikai, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier program — most már olyanok is fölsorakoznak, mint az energiafelhasználás ésszerűsítésére, az anyagtakarékosságra kimunkált elképzelések összefoglalása. Ugyanígy az életkörülmények főbb pilléreinek erősítésére — például az egészségügy, a lakásépítés — szintén önálló, de a tervvel szoros egységet alkotó program készül. Figyelmet érdemel, hogy a hatodik ötéves tervben — az irányelvek szerint — a megnehezedett gazdálkodási feltételek ellenére is, jelentősen nő az alapfokú oktatásra, az egészségügyre fordítható kiadások összege. Az is lényeges eleme az életkörülmények javításának, hogy a 370—390 ezer lakás felépítése mellett sort keríthetünk 90—100 ezer otthon felújítására. 40—50 ezer korszerűsítésére, s a munkaidőalap csökkenése nélkül, fokozatosan bevezetésre kerülhet az ötnapos munkahét. Évi több mint 200 milliárd forintos beruházást tartalmaznak az irányelvek, itt azonban lényegesén — és kényszerűen — változik az arány, emelkedik a fogyasztás, csökken a fölhalmozás aránya, ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vállalati fejlesztések súlya a teljes beruházási tevékenységen belül, ebben a hitelezés — a versenyeztetéssel elnyert hitelek — szerepe is jelentős. Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok és követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk: elérjük ezt és ezt a célt, ha ez és az a követelmény teljesül. Ami éppúgy igaz a termelőágazatok állóeszköz-állománya 24—27 százalékos bővítése esetében, mint a nominálbér évi ötszázalékos növekedésében, s érvényes az öt év alatti 6—7 százalékos reáljövedelem-emelkedésre is. j £ élokat, irányoka't és teendőket együtt látni: sok tekintetben új munkamódszereket, cselekvési, vezetési stílust követel — amiben éppúgy sűrűsödnie kell az értékesítést segítő fejlesztésnek, mint a termelés nemzetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepének, az elért életszínvonal megtartását, s‘ az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célok, az irányok most már a legszélesebb nyilvánosság előtt ismertek; az értékteremtő, fejlődést szolgáló cselekvésen a sor. a cselekvés hogyanja holnapunk mikéntjét határozza meg. Tanácskozik a vasasszakszervezet kongresszusa A kohászatban és a gépiparban elért gazdasági eredményekkel összhangban, az elmúlt öt évben is nőtt a imsasdolqozók életszínvonala. javultak élet- és munka, körülményeik, A szakszervezeti testületek mind rendszeresebben konzultáltak egy-egy megoldásra váró kérdésben a minisztériumi, valamint a vállalati gazdasági vezetéssel, de nem minden esetben szereztek érvényt az elhatározott céloknak — állapította meg a vasasszakszervezet szombaton kezdődött XXVIII. ^yngresezusan. beszámolójában Herczeg Károly, a szakszervezet főtitkára. Miközben általánossá vált, hogy a bérek növekedése alapvetően a gazdálkodás hatékonyságának emeléséből származik, emelték a műszakpótlékot. jelentős mértékben növelték a társadalmi juttatásokat. Például II ezer munkáslakás épült. Nem történt azonban alapvető változás a túlóra fel- használásában, a bérfejlesztéseknél sok esetben csak másodlagos szerep jut az ösztönzésnek, a termelőmunkában nem javult a termelékenység, alacsony a műszakkihasználás. A kongresszuson a 670 ezer szakszervezeti tagot 570 küldött képviseli. A tanácskozáson részt vesz Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Simon Pál nehézipari. Soltész István kohó- és gépipari és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Jelen van Pierre Baghi. a Vasipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének főtitkára. Startra készen állnak az egri üzemmérnökség „vizsgáztatott” hóeltakarító gépei (Fotó: Perl Márton.? A hét három kérdése Külpolitikai összefoglalónk a 2. oldalon. Eltűnik egy régi „örökség" Mentusz Károly a lap 3. oldalán lévő írásában „búcsúzik” a múlt században bevezetett aranykorona értékmérő rendszertől, amely alapján eddig osztályozták a termőföldeket. Orvos az iskolában Az iskolaorvosok munkájáról és feladatáról beszélgetett dr. Őry Imre egészségügyi minisztériumi főosztályvezetővel lapunk munkatársa, Gábor László, írása a 4. oldalon olvasható. Ellentmondások? A lap 5. oldalán közöljük Koós József glosszáját, amelyben a hétköznapi ellentmondásokat teszi szóvá a szerző. Több a gépkocsi:: Nyolcvanegy népi ellenőr 48 gazdaságban és üzemben vizsgálta a járműpark kihasználtságát. A 6. oldalon közölt írásunkból kiderül, hogy több a gépkocsi, s rosszabb a szállítási beosztás. A társadalom perifériáján Munkatársunk egy újság- irócsoporttal Tökölön, az ifjúsági nevelőintézetben járt. A 6. oldalon olvasható írásában arra keres választ, hogy Tököl meamrn- ti-e az úiabb bűnözéstől a fiatalokat? Előbbre lép az Eger? A mai, NB 11-es mérkőzés előzetesét olvashatják lapunk 10. oldalán, Bonivárt József az utolsó gépjárműre is felszereli a hóekét Hol ragyogó őszi napsütés, hol a kemény télre emlékeztető hideg és havazás jellemzi a novemberi hónapot, s egyben figyelmezteti az utakat karbantartó KPM- es szakembereket a „nagy munkára”. A gépek és berendezések felkészítése már korábban megkezdődött az üzemmérnökségeken, így Egerben, Gyöngyösön és Hevesen, sőt már a szokásos éves gépszemléket is megtartották, sikerrel. Megfelelő készletek biztosítottak szórósóból s valamennyi gépi berendezés is startra készen várakozik a „bevetésre”. Jöhet a lét?! A hevesi üzemmérnökségen már hetekkel ezelőtt szükség volt a hóeltakarító gépek üzembe helyezésére MA
