Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-12 / 240. szám

PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Megkezdte munkáját r az EDOSZ kongresszusa Szombaton a XIII. kerületi pártbizottság székházában megkezdte munkáját az Élel­mezésipari Dolgozók Szak- szervezetének 45. kongresszu. sa. A tanácskozáson megje­lent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Trethon Ferenc ‘mun* kaügyi miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági és - élel­mezésügyi miniszter. A kongresszust Dabrónaki Gyula, az ÉDOSZ elnöké nyi­totta meg, majd. Balogh Ká- rolyné. a szakszervezet főtit­kára fűzött szóbeli. kiegészí- tést a központi vezetőség iráj sós jelentéséhez. XXXI. évfolyam, 240. szám ARA: 1,60 FORINT 1980. október 12., vasárnap A világrekorder űrpáros ismét a Földön Moszkvai idő szerint szombaton déli 12 óra 50 perckor a megadott körzetben Földet ért a világ eddigi leghosszabb, 185 napos űrutazá­sának két résztvevőjével, Leonyid Popovval és Valerij Rjuminnal a Szojuz 37. űrhajó visszatérő egysége. Az első jelentések szerint a két űrhajós egészségi állapota jó. Vándorol­junk T alálkoztam ismerő­sökkel. Kaposváron tavasszal, s nemrég Szol­nokon is. Ebben nincs sem­mi különös. Csakhogy én Egerből utaztam, ismerőse­im pedig Budapestről, Pécs­ről, Szekszárdról, Debre­cenből érkeztek. Nem érettségi találkozó­ra jöttünk, meg se beszél­tük a találkozót, mégsem a véletlen hozott össze bennünket. Mindkét al­kalommal emlékezetes színházi előadás volt mind­annyiunk csalogatója, s nem bántuk meg az utazás fáradalmait. Divat és gyakorlat ma­napság, hogy utaztatják a kiemelkedő színházi pro­dukciókat itthon és külföl­dön. Nyitottabb lett szín­házi világunk, híres külföl­di együtteseket, rendezé­seket láthatunk itthon. Divat, sőt egyre szélese­dő körben terjedő szokás, hogy a jelentősebb, nagy sikerű előadásokhoz elza­rándokolnak a nézők. Mi­ért is ne tennék? Kicsi ország vagyunk, nem le­küzdhetetlen távolságok vá­lasztják el nagyobb váro­sainkat. A színházi cseme­gékre áhítozók nemcsak szükebb pátriájuk kíná­latából válogathatnak. Az elmúlt esztendőkben a ka­posvári, a pécsi, a kecske­méti, a szolnoki társulat, sőt az új győri színház is képes volt előadásaival megyéje határain túlról is nézők sokaságát vonzani. S a szélesebb körű érdek­lődés serkentően hatott mindegyik színházi műhely i munkájára. A jelenségre érdemes ■ lenne figyelni művelődési intézményeinknek. Mert jó előadásokat hoztak el — például Egerbe, a Színházi esték sorozatban, vagy Gyöngyösre, bérletsorozat meghirdetésével, s ez elis­merést, sikert aratott. De ennek lehetőségei részben anyagiak, részben a szín­padméretek különbözősé­ge miatt korlátozottak. Egy-egy csoport szerve­zése és utaztatása meg­felelő hírveréssel talán sze­rencsésebb megoldás is len­ne. A próbálkozás hozzá­értő közönségszervezéssel aligha fulladna kudarcba érdeklődők, jelentkezők hiánya miatt. Bizonyosan olcsóbb is a nézőket elvin­ni az előadáshoz, mint fordítva. Arról nem is be­szélve, hogy minden szín­házi előadás születésének környezetében, „eredeti helyszínén” él igazán. A 1 színházak aligha zárkózná­nak el attól, hogy előadás saikat ilyen módon vásá­rolják meg. A nézők pe­dig bizonyára örömmel ven- [ nék. hogy a helyfoglalás, a i jegyszerzés gondjait — ami 1 a bérletrendszer miatt | egyáltalán nem egyszerű 1 feladat — levennék a vál- [ lukról. Az új színházi évad. re­méljük, ismét jó néhány vonzó, érdeklődésre méltó előadással ajándékoz meg bennünket. Javaslom, vándoroljunk minél többet, minél töb­ben. ha szervező partnerre, gazdára találunk együtt, de addig is külön-külön. Virágh Tibor Épségben és egészségben tért vissza a Földre szom­baton az űrhajózás története eddigi leghosszabb, 185 nap időtartamú űrutazásának két részvevője, Leonyid Po­pon és Valerij Rjumin. Az őket szállító űrhajó, a Szo­juz—37 visszatérő egysége moszkvai idő szerint 12 óra 50 perckor ért Földet a Ka­zahsztánii sztyeppén, 180 ki­lométerre délkeletre Dzsez- kazgantól. Nagyjából ugyan­ott, ahol néhány hónappal korábban a szövet—magyar közös űrutazás részvevői is leszálltak. Az első orvosi vizsgálat eredményét hala­déktalanul közzétették: a re­kord időtartamú űrutazás után Popov és Rjumin jól viselte el a visszatérés során fellépő túlterhelést, egészsé­gesen fejezte be útját. A bőripari és cipőipari gépek gyártásának sokolda­lú fejlesztésére 1976-ban egyezmény jött létre a KGST-országok között. Az együttműködő szocialista országok meghatalmazottai- nak tanácskozását október 7-től 11-ig Egerben tartot­ták. Az egri tanácskozáson jelen volt Bulgária. Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió, va­lamint Jugoszlávia képvise­lete is. Értékelték az együtt­működés eddigi tapasztala­tait, majd megbeszélték és írásban rögzítették az elkö­vetkező öt év feladatait. A meghatalmazottak tanács­kozása Egerben a megál­lapodásokat rögzítő jegyző­könyvek aláírásával ért vé­get. A záróülésen elmondot­ták, hogy a nemzetközi együttműködés az utóbbi években jelentősen előre­lendítette a korszerű cipő­gyártás fejlődését. A gép­gyártást szakosították, egyes országok — közöttük hazánk — ma már a szakosításnak megfelelően komplett gyári berendezéseket készítenek. Valamennyi tagország a szá­mára js legkedvezőbb felté­telek között vesz részt az egyezmény előírásának meg­valósításában. Az együttmű­ködés eredményeként ma már az integráció keretében oldják meg a tagországok ellátását cipőipari gépekkel, gyári berendezésekkel. A most kidolgozott program számol azzal is, hogy a ci­pőiparban a divat alakulása következtében gyors a tí- pusváltás. ezért a gépek kor­szerűsítésének együtt kell haladnia ezekkel a követel­ményekkel. Dr. Czinder Lajos, a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat vezérigazgatója arról számolt be a záröülés alkal­A földi irányítóközpont­ból Georgij Beregovoj altá­bornagy, a Jurij Gagarin ki­képzőközpont parancsnoka adott a rajt előtt pontos tá­jékoztatást a két űrhajósnak a földi viszonyokról. Az űrhajó úgynevezett irányított leszállást hajtott végre. Abban a pillanatban, amikor elvált az űrállomás­tól, sebessége még óránként 28 000 kilométer volt, de a fékezőhajtómű működésével, majd pedig az atmoszféra felső rétegének fékezőhatá­sával fokozatosan lassult le. Az űrhajósok akkor érez­ték a túlterhelést, amikor a kabin az atmoszféra felső rétegébe ért, ekkor a nehéz­ségi erő 4—4,5-szeresét je­lentő túlterhelés lépett fel rövid időre. Ahogy a rádió- kapcsolat helyreállt — az mával, hogy a magyar ipar az utóbbi évtizedben a ci­pőipari gépek gyártásának élvonalába sorakozott fel a KGST-országok között. A magyar ipar által gyár­tott gépeket a KAEV gyön­gyösi és egri gyárában ki­állításon is bemutatták, ahol egyúttal a gyártás fo­lyamatait is megszemlélhet­ték a tanácskozás résztvevői. atmoszféra felső rétegeibe érkező kabinnal rövid időre nem lehetett összeköttetést teremteni — Popov és Rju­min jelentette: jól viselte el ezt a nehéz szakaszt. Repü­lőgépekről és helikopterek­ről tartották a kapcsolatot a visszatérő kabinnal. A megadott magasságban nyílt ki a 1000 négyzetméter fe­lületű fő ejtőernyő, s a ka­bin a helikopterek „díszkí- séretébem” simán szállt le a kazahsztáni sztyeppére. A két űrhajós természetesen a 185 nap alatt elszokott a földi körülményektől, így se­gítségre volt szükségük a kiszállásnál, de hangulatuk, közérzetük már az első or­vosi vizsgálat során kitűnő­nek bizonyult, és a helyszí­nen megejtett vizsgálatot végző orvosok szerint egész­ségi állapotuk is jó. A Legfelsőbb Tanács el­nöksége magas kitüntetés­ben részesítette a két űrha­jóst feladata sikeres befe­jeztével. I A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a világűr meghódításában tanúsított hősi helytállásuk, az első szovjet—magyar közös űr­repülés végrehajtásában ki­fejtett kimagasló érdemeik elismeréseként Leonyid Iva- novics Popovnak, a Szovjet­unió űrpilótájának és Vale­rij Viktorovics Rjuminnak, a Szovjetunió űrpilótájának a Magyar Népköztársaság Hő­se kitüntetést és kitüntető címet adományozta. Korszerűbb gyárak, divatosabb cipők Befeleződött a KGST-taaácskozás Egerben Megújuló műemlékeink Egert sokfelé úgy emlege­tik. mint barokk ékszerdo­bozt. A hajdan volt történel­mi idők építészetének szinte megszámlálhatatlan értékét őrizte meg ez a város, s ál­lamunk nem kevés anyagi áldozatot hoz becses műem­lékeink, műemlékegyüttese­ink védelmére. Jelentős hely­reállítási munkálatoknak le­hetünk szemtanúi most is. Az Országos Műemlékvédel­mi Felügyelőség építésvezető­ségének munkásai hozzá­kezdtek a Knézich Károly utcában, a készülő új kór­házi épületek szomszédságá­ban levő műemlékkapu hely­reállításához. Valaha az ér­sekséghez tartozó épületek sorakoztak itt, ennek főbe­járata volt az 1700-as évek első évtizedeiben emelt vas- rácsozatos barokk kapu, amelyet még ebben az évben eredeti állapotába .varázsol­nak vissza. Serény munka folyik a várfalhoz .simuló Dobó utca- 30. szám alatti műemléképületén is. Itt ala­kítják majd ki az Országos Műemléki Felügyelőség egri építésvezetőségének új objek­tumát. az emeleten irodák­kal. a földszinten munkás­szállással. Jelenleg a tetőzet helyreállítása folyik, amelyet hódfarkú cserepekkel boríta-* nak majd. A barokk építészet közép­európai remekének számít a Dobó téren magasodó mino­rita -templom. 1745—1773 kö­zött épült Kilián Ignácz Dentzenhofer tervei alapján. Felújítását az érsekség saját karbantartásában végzi. 440 ezer forintos költséggel, amelyhez az Országos Mű­emléki Felügyelőség 308 ezer forinttal járul hozzá. A fel­újítási munkálatokat 1979. október elején kezdték, s előreláthatóan ősz végéig be is fejezik. A Dobó utca 30, számú műemléképület tetőzetét hódfarkú cserepekkel borítják majd. ■ AU vány erdőben a Dobó téri minorita templom homlokzata (Perl Márton felvételeik. Eredeti állapotába varázsolják vissza a Knézich Károly utcai műemlékkanut

Next

/
Thumbnails
Contents