Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-10 / 238. szám

* ► » Am űf pártoktatási évad feladatai Az október közepén kez­dődő uj pártoktatási évad tanfolyamain várhatóan csaknem 700 ezer párttag és pártonkivüli fejleszti majd elméleti-politikai ismereteit. A politikai oktatómunka soron levő feladatairól Boros Sándor, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályának helyettes vezetője az MTI munkatársának el­mondta : — A pártmunka minden területén, így a ■ propagan­dában is most legfőbb fel­adat. hogy biztosítsuk a kongresszusi határozatok egy­séges értelmezését és követ­kezetes végrehajtását. Arra van szükség, hogy párt un Ív legfontosabb fórumának i rá n y m u tatása i t, dön t ései t összefüggéseiben is megvilá­gítsák a pártoktatás külön­böző fórumain, s hogy a po­litikai képzés váljék a párt­tagságunk egyetértésével, s dolgozó népünk támogatá­sával elfogadott program végrehajtásában az egységes cselekvés ösztönzőjévé. A pártoktatás tartalma — amely évről évre a bel- és külpolitikai események je­gyeben módosul — ezúttal sem csupán elvont elméleti ismereteket nyújt. Éppen abban rejlik meggyőző, moz­Kettőn áll a vásár; ez a szólásmondás az idén ősszel nem számít közhelynek, lé­vén, hogy a zöldséget, gyü­mölcsöt felvásárló vállala-. tok a tavalyinál nagyobb ön­állósággal rendelkeznek, és „rugalmasabb” szerződése­ket köthetnek a termelők­kel. Nekik viszont nagyobb lehetőségük van magasabb szerződéses ár elérésére. A szerződéskötési szezon, amely ezekben a napokban kezdődött meg, a korábbi évekhez képest újdonságo­kat es mindenekelőtt olj’an vitákat ígér, amelyek végső kimenetelébe várhatóan erő­teljesebben ..szól'’ ma is be­le a piaci értékítélet. A ZÖLDÉRT-vállaiatok és más felvásárló-feldolgozó szervezetek megtették a szerződési ajánlataikat a termelőiknek. Országszerte hozzáláttak a szerződéster­vezetek egyeztetéséhez. A gazdaságok átlagosan 4 szá­zalékkal magasabb árat ér­hetnek el jövőre. Azt; hogy melyik zöldség- vagy gyü­gósító ereje, hogy a tudo­mányosan megalapozott po­litikai ismereteket az élei­ből, a valóságból, a napi gyakorlatból vett példákkal támasztja alá. — A pártoktatás tanfo­lyamain minden kongresszusi Téma napirendre kerül. A határozatokból kitűnik. a párt folytatja több évtizedes bevált politikáját, az alap­vető elveket alkotó módon alkalmazza a változó körül­ményekre, s ezáltal, új meg­oldásokkal gazdagítja az ed­digi gyakorlatot. A pártok­tatás célja, hogy elősegítse e folyamatosság és a válto­zás dialektikus összefüggé­seinek megértését, fejlessze a történeti szemléletet, erő­sítse az eszmei-politikai szi­lárdságot és a nyitottságot az új feladatok, megoldási módok befogadására. A kép­zés különböző formáiban egyaránt nagy hangsúlyt kap a szocialista demokrácia sze­repének. jelentőségének be­mutatása a- társadalmi ér­dekek érvényesítésében, a különböző osztályok és ré­tegek eltérő érdekeinek fel­tárásában. egyeztetésében és megoldásában. A gazdaság- politikai képzés ipari és- mezőgazdasági tagozatán az idei feladatok, majd a VI. mölcsfaj felvásárlási árát emelik az átlagosnál na­gyobb mértékben. lényegé­ben az idei piaci értékviszo­nyok döntik el. A felvásár­lók a termékekre biztosított árakat alakítanak ki; ezek a jövő évi áruátvételnél meghatározók lesznek, amennyiben ezeknél keve­sebbet semmiképpen sem fizethetnek a termelőknek. A szerződés-kötési szezon egyik érdekessége. hogy megszűnt a ZÖLDÉRT-vál- lalatok megyéhez kötöttsége. Amíg az idén csakis meg­határozott környezetben te­vékenykedhettek. addig a jövő évi termelőpartneredkef most ősszel szabadon vá­laszthatják meg az ország bármelyik vidékéből. A mű­ködési körzethatár megszű­nése azt jelentheti, hogy a termelők és a felvásárlók közvetlenebb kapcsolatba kerülnek. A szerződéskötési szezon­ban az állami feldolgozóipar, a tartósítóüzemek még in­öteves terv teljesítése áll a propaganda középpontjában. A kulturális kérdésekkel foglalkozók tanfolyamán olyan összefüggéseket is fel­tárnak majd. mint a kultúra szerepe a szocialista élet­mód kialakulásában, vagy a tudományos-technikai for­radalom és a műveltség vi­szonya. A nemzetközi politi­ka kérdéseit taglaló tovább­képzésben a békés egymás mellett elés és az ideológiai harc időszerű kérdéseivel, a nemzetközi erőviszonyok ala­kulásával foglalkoznak. Sok ezren vesznek részt a' párt- irányítás és pártélet téma­körében szervezett, valamint a világnézeti és etikai kér­déseket elemző tanfolyamo­kon is. — Az. elméleti-politikai is­meretekben való jártasság megalapozásában fontos láncszem a szocialista társa­dalom fejlődésének folyama­tával. valamint a magyar forradalmi munkásmozga­lom történetével foglalkozó tanfolyam. Ezekre — csak­úgy. mint „a párttagok el­méleti-politikai alapisme­retéit című szemináriumra elsősorban a fiatal párttagok jelentkeztek — mondotta befejezésül Boros Sándor. (MTI) nélkül kább önellátásra rendezked­nek be. Es közvetlenül a termelőktől, bázisgazdasá­gaiktól szerzik be az áru jó részét, A kapcsolódó keres­kedelem szerepe ezen a té­ren tovább csökken. A ZÖLDÉRT, amely az idén a lakosság számára készleté­nek felét vásárolta fel, jö­vőre várhatóan ennél na­gyobb arányban kapcsolódik be a lakossági ellátásba, ily módon a kereskedelemnek a kisfogyasztók ellátásához fűződő érdekeltsége növek­szik. A szerződések zömét ok­tóber vegéig igyekeznek megkötni. Ez a határidő azonban nem jelenti azt, hogy később már nem jö­hetnek létre megállapodá­sok. Mindent egybevetve vi­szonylag jó tempójú, de az idei őszön kialakult sajátos helyzetnek megfelelően, ese­tenként vitákkal tarkított szerződéskötési szezonra van kilátás. (MTI) Zöldség-gyümölcs szerződési szezon Megyehatárok Hevesi Állami Gazdaság Ahol jó hírük van az építőknek Manapság még szokatlan, mi több, feltűnő: van hely még minálunk, ahol jó hí­rük van az építőknek. Nem jellemzi őket a már egyéb­ként mindennapi, megszo­kott, állandó határidő-tűi. lépés, vagy — szebben mondva — -módosítás. Ar­ról nem is beszélve, hogy ahol ők végeznek, ott va­lóban befejezettnek te­kinthető a kivitelezés: ajtó, ablak a helyén, nem ázik be a tető. nem jár keresztül- kasul a huzat a házon. Szóval: építők. Kicsiben olyanok, mint amilyennek az egész ipart szeretnénk látni. Azért ..kicsiben”, mert a nagy vállalatokhoz, ipari szövetkezetekhez képest aránylag maroknyi csapat­tal dolgoznak. lényegében egyetlen brigádban, a He­vesi 'Állami Gazdaságban. — A mi helyzetünk persze, egészen más — „mentegetőzik” Kovács Pál építésvezető, — Kisebb tár­saságot könnyebb összefog­ni. Legalább is én tizen­nyolc éve. amióta erre a posztra kerültem — ezt ta­pasztalom. Az eltelt, közel két évti- mmt érdemes röpke pil­lantást vetni. Az idő gyor­san pergő lapjaiból meg­tudjuk. hogy a húsz évvel korábban volt brigád szin­te kizárólagosan az állami gazdaság számára dolgozott. A mostaniak elődei — ma már nyugdíjasok többsé­gükben — a pusztasiácsi tehenészeti telepet hozták létre, majd magtárak, is­tállók következtek. Őket dicséri a böjti tanya százvagonos magtára és a másik, a 63 vagonos, aztán a lucernaszárító-lucerna- liszt ' tizem, és egy belga gépsornak házat adó komló­szedő és -szárító. v— Az az igazság, hogy sem a minőséggel, se a ha­táridők betartásával nem volt probléma, jó csapat élére kerültem, ami persze, nem azt jelenti, hogy ki- sebb-nagyobb gondok ne adódtak volna. Mert olyan építkezés nincs is. ' ahol ilyen ne fordulna elő. De hát: a bajokkal is úgy va­gyunk, hogy lehetőleg meg­oldjuk őket... Eleinte úgy 60 körül volt a létszámunk, később, ahogy az anyagi helyzettel , összefüggésben csökkentek a beruházások, kevesebb lett a létszám is. Közben azonban, úgy 1972-től számítva — még volt egy szép felfutás. Ek­ekor építette a brigád, az az­óta nemcsak nélkülözhetet­lenné. de híressé is lett pa­rii dicső mlé-il tone), a császi telep bővítésekor pedig — korszerűsítés során — 216 férőhelyes istállót építettek. — Akkor negyven tagú volt a brigádunk — mond­ja az aránylag fiatal kora ellenére már öregebbekhez tartozó Cseh Flórián, a bri­gád i párttitkára, — Jelenleg 42-én dolgozunk, annyi vál­tozással. hogy a kőműves, az ács és a festő szakemberek mellé bádogost is felvettünk, és egy festőt. . . -Tó ideje an­nak is. hogy elhatároztuk: megszerezzük a szocialista brigád címet. A hangsúlyt elsősorban a munka minősé­gére fektettük, ő természe­tesen nem feledkezhettünk meg a társadalmi munkáról sem. Csak hogy a legutóbbit említsem:' Hevesen most igen fontos téma az új óvoda épí­tése. A mi brigádunk ehhez 2V8 órai társadalmi munká­val járult hozza. igaz. kissé ..kerülő" úton: a gazdasá­gunkban a szó löt a mren V/ert javítottuk, és az , azért járó Jobbat keres a férjénél Henieslány^k Hogy henteslegény, az ter­mészetes. megszokott. Még akkor is, ha nincs belőlük fölös számmal. De az, hogy henteslányok?... Vagy talán éppen azért, mert a szakmá­ban kevesebb a férfi, mint amennyire szükség lenne? A Heves megyei Adatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nál egyre több lány és asz- szony veszi a kezébe a jel­legzetes formájú kést. amely­nek pengéje is jellegzetes alakzatra keskenyedik a sok fenés következtében. Húsipari szakmunkások már ők. vagy azok lesznek. ★ Egy pillanatig sem titkol­ta Csoszánszki Györgyi, hogy ő nem erről a fehér köpeny­ről álmodozott, amikor az I. sz. Általános Iskola végzős tanulója volt. Egészségügyi szakközépiskolába készült, dehát. .. — Szép mesterség ez — jelentette ki mégis, amikora zsírcsomagolóban találkoz­tunk. — Hogy mi a szép ben­ne? Azt hiszem, minden. — Milyen munkát végez a legszívesebben? "— Végig kell járnunk min­den munkahelyet, minden feladatot el kell sajátítanunk, mert itt nincs külön női részleg. De ha választhatnék, akkor a_ bélbontásnál dolgoz­nék. Tessék! Meglepő? A választ bizo­nyára sokan másként kép­zelték el. Dehát a:; élet már csak ilyen: nem mindig rí­mel az elképzeléseinkre. Ilyen ez a mesterség, illet­ve: a mesterségek általában „ilyenek”. Soha sem lehet tudni, kinek mi tetszik belő­lük. Mert Csoszánszki Györ­gyi, a most harmadéves szak­munkástanuló. eredeti álmát váltotta át a hentességre. Hogy otthon mit szóltak annak idején, amikor beje­lentette, ő pedig hentesnek megy? Semmit. Gyöngyösi származású, öten vannak test­vérek és a szülőknek már az is jól jött, hogy a legidősebb az öt közül nem hagyja el a várost, úgy tanul meg egy szakmát. ★ Gyöngyösorosziban lakik Mikola Imréné. Onnan hoz­za és viszi vissza oda a mun­kásjárat.. A férje az ércbá­psnzt ajánlottuk fel az óvo­dának. Mindenesetre: teljes létszámmal dolgoztunk, és ebből lemérhető az is, hogy az idősebbek, például Nagy Ferenc asztalos. Göczö Jánosv festő. Varró Géza kőműves és Kovács Kálmán segéd­munkás. magunkról nem. is beszélve — jó halassal vol­tak a fiatalabbakra, akik a nyugdíjasok helyére kerül­tek. Annyi bizonyos, hogy bronz- és ez üst koszorúit már többször nyert a.brigádunk, így nincs más hátra, mint hogy megpályázzuk az ara­nyat is. S közben ,.ú.i” arcukról is bemutatkoznak. A -városia­sodé Heves nagyközség egyik ‘leendő büszkesége a spoA- és kultúrpark. Itt egy szép, piros téglás épület, most ke­rült tető alá. ez lesz az öl- . töző.— kivitelezését az álla­mi gazdaság építői végzik. Ugyancsak befejezéséhez kö­zeledik a pély; termelőszö­vetkezet úi irodaházának építése, szintén az állami S a zd asá e ép í tőbr i s á d i á n ak kivitelezésében. Meg lehet nézni: mind a kettő igen jól mutat. Utóbbit novemberben, iával egy hónannaj a szerző­déses ha+áridő előtt — átad­ták rendeltefé=ének. és min­den b'zonnval szintén határ­idő előtt' készül el a hevesi sport-klubház is. A kérdés: lesz-e folytatás? Reméljük — válaszolják egybehangzóan a brigád ve­zetői, B. Kun Tibor • Petrovics Ferencné (Fotó: Perl Márton) nyánál dolgozik, gépkocsive­zető, a teherautójával a dú­sított fémport szállítja a vasútállomásra. — Hogy ő ellenezné a fog­lalkozásom? Miért tenné? Legfeljebb annak nem örül, hogy én havonta többet vi­szek haza, mint ő. Dehát.. ez már így van. — Mennyi a jövedelme magának havonta? — Általában 3500—4000 fo­rint. Jól jön ez a pénz, mert építkezünk. —■ Miért választotta ezt a szakmát? — Lehet, hogy nehezen hihető, de én mindig von­zódtam ehhez a mesterség­hez. Bár a családban senki nem volt hentes, disznóvá­gást is csak karácsony táján láttam, tehát semmi koráb­bi élményem nem hajtott a szakma felé. Ez úgy jött, ahogy más embert más fog­lalkozás érdekli.' Amiből kiderülhetett, hogy lány is készülhet már eleve hentesnek, nemcsak úgy „má­sodsorban”. vGondoltuk volna? ★ Az előkészítő üzemrész művezetője Petrovics Ferenc­né. Huszonhat munkás tar­tozik az irányítása alá. közü­lük öt a nő. — Persze, hogy elfogad­nak a férfiak is vezetőnek — hallottuk tőle érdeklődésünk­re. — Azért furcsa ez, mert én nő vagyok? Aztán megtudtuk azt is, már tizenöt évet töltött el a gyöngyösi vágóhídon, amikor a felnőttek részére is meg­teremtették a tanulás lehető­ségét. — Arra gondoltam, dol­goztam már én mindenütt az üzemben. mint betanított munkás. Ha megszerezhetem a bizonyítványt is. miért ne tenném meg? — És otthpn? — Megértették. A két gye­rek is. a férjem is. Nagyon sokat segítettek nekem úgy. hogy helyettem végezték el az otthoni munkákat. Hogy ez mit jelent, azt csak az asszonyok tudják értékelni igazán. Aztán eljött a ..nagy nap” 1975-ben. Megkapta a bizo­nyítványát ő is. mint a töb­bi társa. Változott valamit a helyzete? — Látszólag semmit. De más az. ha az ember nem­csak csinál valamit, hanem azt is tudja, miért csinálja úgy, miért kell úgy csin41- nia. Tehát ha a tudása, fel- készültsége is megvan. Amiből viszont az derülhe­tett ki, hogy a tudás csak­ugyan megbecsülendő érték., még akkor is, ha egyébként Csoszánszki Györgyi Mikola Imréné a munka az ember kisujjá­ban van. ★ A mátraalji városban hús­ipari szakmunkásképzés fo­lyik néhány éve. Mindig van annyi jelentkező erre a szak­mára. hogy egy osztályt meg tudnak tölteni a nyolcadikat elvégzett fiúkkal és lányok­kal. ‘ Igaz. ezért is meg kell dol­gozni előzőleg. Erről sokat tudna mondani Csépány Fe­renc - szb-titkár, gyakorlati oktató, akinek abban is sze­repe volt, hogy a most meg­ismert három „henteslány” erre a pályára lépett. Mert régi igazság: amit nem ismerünk, arról vélemé­nyünk sem lehet. Egy kis propaganda, egy kis lelkes magyarázat és a pályaválasz­tás gondja mindjárt csökken. Akik pedig végeznek, azok­nak legalább kilencven szá­zaléka a cégnél marad, A lá­nyok is. Mit mutat ez? G. Molnár Ferenc 1980. október 10.-, péntek « ± i

Next

/
Thumbnails
Contents