Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-09 / 237. szám

{ Megkezdődött a gyümölcsszüret, nagy tömegben szállít- 1 jak a termést a feldolgozóüzemekbe, tárolóhelyekre. Mit | és meddig lehetne tárolni? Hazánkban is intenzív kutatás | folyik e kérdés megválaszolására: eredményeiről szól mai | összeállításunk fö témája. technika történetéből Repülőgép: még a hadak útján — Nukleáris tengeralattjáró — Szintetikus gumi — Fotomecha- nikus szedőgép O A II. világháború ha­digépezete a repülés fejlődé­sét rendkívül elősegítette: új megoldások, sohasem remélt eredmények születtek a pusz­títás szolgálatában. Így pél- ^ clául a könnyű bombázó re­pülőgépektől elvárt követel­mények hozták létre a su- gármeghajtású repülőgépet. kísérleti példányait az ame­rikai Loc/c/ieed-cég gyártot­ta. motorja azonban az an­gol British De Haviland Goblin H—I készítmény Volt 1943-ból. Clarence L. John­son 143 nap alatt készült el a fegyverekkel. A próbare­pülést 1944. január 9-én a ' kaliforniai Auroc városa mellett tartották meg: a fi ezer lóerős motorral 35 000 láb (több mint 10 km) ma­gasságot értek el. A 35 év­vel ezelőtti. 1945. júliusi eredményei: 550 mérföld,óra sebesség, 45 000 láb magas- •ság, 8 ezer font önsúly, üzemanyaggal, fegyverzet­tel feltöltve 14 . e^r font, fegyverzete 6 darab 50 mm- es gépágyú. Ez a géptípus már nem került a háborús pusztítás szolgálatába, viszont W. H. Councill ezredes új ameri­kai kontinentális rekordot állított fel .vele: 1940. janu­ár 27-én a kaliforniai Long Beach-böl La Guardia Field- ig a 2470 mérföld távolságot 4 óra 13 perc alatt tette meg. ■ ■ ■ O A nukleáris energia születésekor a rombolás esz­köze volt. de később a tüdő­söknek sikerült ezt a hala­dás -szolgálatába állítaniuk, k i A nukleáris energia lehető­ségei úgyszólván határtala­nok: termelhet elektromos­ságot, íűthet városokat, el­láthatja az ipart gőzzel stb. A II. világháború után egyik legfigyelemreméltóbb ■ al­kalmazása 25 évvel ezelőtt történt, amikor 1955-ben Amerikában megszerkesz­tették a sarki területek fel­derítésére szánt Nautilus ne­vű atommeghajtású tenger­alattjárót. ■ ■ ■ O 50 évvel ezelőtt, 1930- ban fedezte fel Szerge) Le- begyev (1874—1934j szovjet kémikus a szintetikus kau- csuk előállításának módsze­rét, majd megépítették a Szovjetunió első műgumi előállítására szolgáló gyárát, Az itt előállított gépkocsi­abroncsokat a Kara-Kum si­vatagban próbálták ki. ■ ■ ■ O Ugyancsak 1930-ban a magyar Uher Ödön megszer­kesztette az Uhertype nevű fényszedőgépet, amely a szö­veget filmszalagra fotogra- fálta. Belsejében üveghen­ger volt elhelyezve, ebbe voltak belevésve a betűk. Ez a henger a szedöbillentyü le­ütésekor úgy fordult, hogy a filmszalagra mindig a le­ütött betű képe vetítődött. Előhívás utón a filmszalag a kiszedett szöveg fényképé­szeti másolásra alkalmas ne- gatívját adta. A sorok egyen­lő hosszúságúra való kizárá­sát külön gép Végezte. Dr. Kováts Andor « iwkheed-gyár első sugármeghajtású gépe A tudomány termelőerővé válik..» A gyilm&lestér® kutatása A mezőgazdasági termé­kek megőrzésének, az át­meneti, vagy tartós tárolás­nak kutatása és gyakorlati alkalmazása világszerte nagy erővel folyik. Természetesen a tárolás nemcsak annyit jelent, hogy a terményt be­szállítják a tárolótérbe, és kialakítják a megfelelő hő­mérsékletet. Egy-egy tárolási technológia mögött sok el­méleti munka, kísérletek százai, vagy ezrei állnak. Mi a tárolás elméleti alapja és milyen tényeaők befolyásol­ják időtartamát, valamint a tárolt termék minőségét? — kérdezzük dr. Sass Pált. a Kertészeti Egyetem Gyü­mölcstermesztési Tanszéké­nek főmunkatársát, aki eb­ben az ötéves tervben a KGST-ben a tároláskutatási témakörének koordinátora is. — A tárolhatóságot leg­alább harminc tényező befo­lyásolja. Ezeket négy nagy csoportra oszthatjuk; az el­sőbe a környezeti tényezők tartoznak: a talajminőség, a földrajzi fekvés és a csapa­dék. valamint a termőhely hőmérséklete. Következő a termesztési vagy agrotechni­kai tényezők csoportja: ide tartozik a faj (nem mind­egy, hogy almatermésű, bo­gyós, vagy csonthéjas gyü­mölcsöt kell-e tárolni), ezen belül a fajta; az almagyü- mölcsüek közül ma már kü­lön technológiája van a Jo­natán, Starking, Golden De­licious, Cox Narancs Renet tárolásának, továbbá a kü­lönböző körtefajtáknak stb. Nagyon lényeges a művelési mód; az alany, az ültetési' répdszer és a koronaforma. Fontos tényezőt jelent az agrotechnika, amelyhez töb­bek között a tápanyagellá- tás, talaj művelés, öntözés tartozik. Lényeges a szüret szervezése és időpontja, maj(d az ezt követő szállítás, a járművek típusától kezdve az útviszonyokon át a szál­lítási távolságig; nem mind­egy. hogy 5 km-re. vagy 50 km-re kell-e szállítani; .saj­nos, Magyarországon még 80—100 km-nyirc is szállít­ják az almát, mire tárolóba kerül. A következő tényező- csoport: a tárolási körülmények. Ide tartozik: az előhütes. a lehűtési gyorsaság, (milyen gyorsan érjük el a tárolási véghőmérsékletet), maga a tá­rolási hőmérséklet, a tárolás alatti relatív páratartalom, a tárolón belüli légmozgás; szabályozott légterű tárolás esetén a tárolótér széndi­oxid- és oxigéntartalma, a tárolás 'alatti ellenőrzés és a tárolási idő hossza. A negyedik problémakör a tárolási üzemszervezést és a tárolási gazdaságosságot öleli fel: ide tartoznak olyan kér­dések. mint a tároló mérete; ha például eldöntjük, hogy 500 vagonos legyen, mekko­rák legyenek a termek, hogy helyezzük el a tárolókat, vá- roscentrikusan. vagy közvet­lenül a gyümölcsös mellett, tehát üzemi tárolók legye­nek-e. vagy kereskedelmi tá­rolók: milyen legyen a tá­rolón belüli „rakat”, tartály­ládában. vagy kis ládában tároljunlí-e, és mekkora tá­volságot hagyjunk a mény- n.yezettől és az oldalfalaktól. Döntő a rakatmagasság, de ez a problémakör rftár átve- ' zet a tervezéshez, hiszen mi­nél magasabb a tárolóte­rem. annál olcsóbb egy négyzetméternyi terület épí­tési költsége. — Milyen tárolási módo­kat alkalmaznak a gyakor­latban? — Ez a tárolandó növény­fajtól függ: az almagyümöl- csűeket tartós tárolással 6—8 hónapig, a bogyósgyümöl- csűeket és a csonthéjasokat átmeneti tárolással 1—1,5 hónapig lehet megtartani. — Mondana néhány pél- _ dát? — A cseresznyét és a meggyet augusztus elejéig, a szilvát november közepéig, a kajszit szeptember 10-ig, az őszibarackot október kö­zepéig, a piros- és feketeri­biszkét augusztus közepéig lehet eltartani átmeneti tá­rolással. Jelentős tételt kép­viselhetne a csemegeszőlő tá­rolása, amelyet — vizsgála­taink szerint — január vé­géig is lehetne tárolni. A feltételes mód csak a lehetőséget jelzi, . ‘ mert eddig forgalmazó Szer­veink nem fordítottak meg­felelő gondot ró. pedig az import bolgár csemegeszőlő kilója már december elején gyakran 50 Ft. hazai, tárolás­ból pedig a fogyasztók is ol­csóbban juthatnának szőlő­höz, a termelőknek sem je­lentene problémát a megter­mett és azonnal nem érté­kesíthető termés sorsa. Tá­rolókapacitás pedig van bő­ségesen. mert jelenleg az or­szágban 12—14 000 vagon, műszakilag és minden egyéb szempontból is megfelelő hűtőtároló kapacitás áll ren­delkezésre. Arról most nem is beszélek, hagy a legkor­szerűbb. szabályozott légterű tárolás is alkalmazható az átmeneti tárolásnál js. ör­vendetes, hogy az utóbbi na­pokban a ZÖLDÉRT jelentős megóvást adott többek kö­zött a csemegeszőlő tárolá­sának kidolgozására, első­sorban a lakossági ellátás javítása céljából. — Mit jelent pontosan a szabályozott légtérben törté­nő tárolás? — Ennél a tárolási mód­nál tökéletesen gázszigetelt térbe visszük be az élő, bio­lógiailag még aktív anyagot, a leszüretelt gyümölcsöt, szőlőt, a betakarított zöldsé­get. Ezek életfolyamatai a szüret után sem szűnnek meg: lélegeznek. A légzés folyamán a fotoszintézissel ellentétes folyamat zajlik le: a növényben felhalmozott szénhidrátok oxigénfelvétel közben vízzé és széndioxiddá bomlanak le. A tárolótér oxigénszintje természetesen csökken. s^éndioxidszintje pedig emelkedik. A termé­szetes levegő széndioxid-tar­talma közismerten 0,03 szá­zalék. oxigéntartalma pedig majdnem 21 százalék. 1 Ha különféle oxigéncsökkentő berendezéseket nem haszná­lunk, tehát mechanikusan nem avatkozunk be, az alma kb. napi 0.6—0.7 százalék oxigént lélegzik el a zárt légtérben, tehát három hét alatt ellélegzi a bennlévö oxigént, utána elrothad, mert már 2 százalékos oxigéntartalom alatt erjedési íolyamatok léphetnek fel. A kutatások során kiderült, hogy minél hamarabb beáll az optimális oxigéntartalom (alma eseté­ben ez 3—4 százalék), annál kevesebb romlás keletkezik a tárolás során. Megállapí­tották. hogy a normálisnál 100-szor magasabb széndi­oxid-koncentráció (kb. 3 szá­zalék) mellett lehet legto­vább eltartani az almafaj­ták többségét. — Ez hogyan történik? ■ Időszakonként széles körű vitát eredményez-az energia- lechnikailag előállítható bio­gáz gazdaságos felhasználá­sa. Az olajárak emelkedésé­vel a biogáz-előállítás magas üzemelési költségei ma már kedvezőbben alakulnak. A biogáz előállításánál ál lati és növényi. hulladékok keverékét légmentes és sza­bályozottan temperált táro­lóban metánbaktériumok se­gítségével lebontják. Anyag­csere termékeként éghető gáz: metán, széndioxid és nyomokban kénhidrogé'- stb. keverék keletkezik. Napjainkban a világ több országéban találhatók már biogáztermelő üzemek, igy — A széndioxidot, ame­lyet maga a gyümölcs ter­mel légzése következtében, aktív szenet tartalmazó gép­pel nyeletik el a légtérből a, kívánt töménység eléréséig, az oxigént pedig oxigénégető konverterrel távolítják el. Tanszéki kísérletekben meg­állapítottuk, hogy a Jonatán almának csak 1,5—2 százalé­kos ázéndioxid-tartalomra van szüksége, és elég csak 1.5—2 °C-on tartani a hő­mérsékletet. Ez természete­sen az optimális időpontban leszüretelt alapanyagra vo­natkozik. — Hogyan lehet biztonsá­gosan meghatározni az op­timális időpontot? — Ez akkor áll be. ami­kor az alma olyan érettségi állapotban van, amelyben leszedve a leghosszabb időn át tárolható károsodás nél­kül. Ez nem a kérdés meg­kerülése: Jonatánnál például akkor van ez az idő, amikor a hús keménysége penetro- méterrel mérve 7,5—6,5 kg cm3 értékű. Ha tehát szeptember 5-én szedünk mintát, és az érték 5.5 kg cm3, akkor az alma hosz- szabb idejű tárolásra már nem alkalmas. Másik a ká- lium-jodidos, az ún, 'kemé­nyítőpróba. Az érő almagyü­mölcsben a keményítő alakul át cukorró. A félbevágott al­magyümölcsöt belemartjuk a kálium-jodid-oldatba. Ha az alma nagyon elkékül, sok benne a keményítő, tehát még nem alkalmas. A tan­széken dr. Hámori Tiborné adjunktus vezetésével 1-től 5-ig terjedő színskálát dol­goztunk ki, és kísérleteink szerint legjobb a 2,5—3,5 skálaértékű almákat tárol­ni. Ez nem durván kék, de nem is teljesen fehér; eny­hén kékes elszíneződést mu­tat. Jelenleg összesen mint­egy 40—45 féle érésmegha­tározási módszert tart nyil­ván a tudomány. 1— Megtérül-e a gyakorlat­ban ennek a nagyméretű kísérleti munkának költség- és munkaráfordítása? — Feltétlenül. A hazánk­ban évente megtermelt több mint i másfél millió tonna gyümölcs jelentős részét ex­portáljuk. külföldre pedig — köztudottan — csak jó mi­nőségű gyümölcsöt küldhe­tünk. Ez valamennyi idő­szakra vonatkozik, tehát az a törekvés, hogy a tárolóból olyan gyümölcsöt küldjünk vevőinknek, amelyet szinte veszteségmentesen fogyaszt­hatnak el, egyre fontosabb lesz. Természetesen, ézzel párhuzamosan a belföldi el­látás színvonalát is lényege­sen fokoznunk kell (különö­sen a- februártól májusig terjedő időszakban). Már 1 százalékos veszteség is több millió forintban fejezhető ki népgazdasági szinten, tehát nagy értékről van szó, így megítélésem szerint ismétel­ten hangsúlyozni kell, hogy a kísérleti költségek mind­össze töredékét jelentik an- rmk a nyereségnek, amelyet á gyümölcsök megfelelő, szakszerű - tárolásával érhe­tünk el. 15. Geges Mária Kínában és Indiában is. Az USA-ban számítógéppel ve­zérelt, tisztítóművel egybe­kapcsolt biogáztermelő üzem működik. Milyen célokra használha­tó a biogáz? Meleg víz elő­állításába, főzésre, fűtésre, szárításra, hűtésre, i villany- motorok és hőszivattyúk üze­meltetésére. Környezetvé­delmi szempontból jeen lé­nyeges. hogy a biogáz elő­állítása után a rothasztott zagy szagtalan és savtartal- •na csekély. Szakértőknek az a véle nényük, hogy a biogáz szé les körű alkalmazására a műszaki feltételek még nem értek meg. Időszerű-e a biogáz alkalmazása? MAI műsorok: Kossuth 8.27 Népi kamaraegyüttesek műsorából. 8.44 Donizetti: A csengő (vígopera). 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Dvorzsák: VI. szim­fónia. 11.19 A brigád te­kintélye. 11.39 Széchenyi István naplójából. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Pana­szaink útja. 12.50 Zenemú­zeum. 14.17 A Könnyűipa­ri Minisztérium Bartók- kórusa énekel. 14.29 Sza­badpolc. 15.10 Szopránári1 ák. 15.28 Litera-túra. 16.05 Krúdy Gyula: Királyre­gények. 16.15 A Szovjet­unió népeinek^ zenéjéből. 16.28 Hanns Eisler művei­ből. 17.07 A magunk érde­kében, a magunk védelmé­ben. 17.32 A Rádiószínház bemutatója, 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.30 Esti magazin. 19.15 Coupe, rin-müvek. 19.30 Budapesti művészeti hetek. A küszö­bön. 20.32 Nótaest. 21.40 A Dunánál. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Tíz perc kül­politika. 22.30 Az új ma­gyar zene hónapja. 23.21 Brankovics György. Petőfi 8.05 Indulók, fúvószene­karra, 8.20 Tíz perc külpo-' litika. 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.25 If­júsági könyvespolc. 13.30 Tündérsíp (gyermekkóru­sokból). 14.00 Színe — ja­va. 16.00 Honthy Hanna operettfelvételeiből. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Tündöklés a „Gyor­suló idö”-ben. 21.08 Kaba­, récsütörtök. 22.08 Fényes Szabolcs szerzeményeiből. 23.15 Népdalok. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szer­kesztő: Dobog Béla — Kenny Rodgers énekel. — Kamatozó kapcsolatok. Ónodvári Miklós jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap. és mű­sorelőzetes: .. TQ 8.00 Tévétorpa. 8.05 Iskola, tévé. 13.55 Iskolatévé. 16.30 Idős emberek a közlekedés­ben. 16.40 Tízen Túliak Társasága. 17.20 Illés Ár,- pád-portré. 17.55 Telesport. 18.20 Eredményeink — ten. nivalóink. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv­híradó. ’ 20.00 Budapesti művészeti hetek. IV. Henrik király. 22.05 Még egyszer... (angol zenés film). 22.35 Tv-híradó 2. 2. MŰSOR 1.7.15 Fizika. 17.45 Rajz. 18.10 Az Újvidéki Televízió estje. 18.15 A Tisza virág­zása, 18.35 Júlia és a nyolc Rómeó. 19.00 Vis-sziget. 19.30 Tv-híradó. 20.05 Lif- ka-mozi. Dokumentumfilm. 20.35 Hét magyar bal­lada. 21.05 „Szívem szerint anyám” (dók. film). 21.15 Martié tanár úr (jugoszláv film). 22.10 Régi húrok, új hangok. 1980. október 9., csütörtök j M

Next

/
Thumbnails
Contents