Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-07 / 235. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk A szegfűk elhervadtak MOST ŐSSZEL BIZONYÁRA SOK PORTUGÁL­NAK jut eszébe a jelképpé vált virág, amelyet gyerme­kek tűztek a fasiszta rendszert megdöntő katonák pus­kacsövébe. A vörös szegfű, az. 1974. áprilisi forradalom emléke bizony elhervadt vasárnap: a következő négy esztendőben a jobboldal szabja meg Portugália politiká­ját. Nem nehéz megjövendölni, milyen változásokat hoz­hatnak ezek az évek az ország életében. A kormányzó jobboldali pártszövetség régen kinyilvánított céljai közé tartozik a szocialista fejlődést előirányzó alkotmány meg­változtatása, a kulcsiparágak és a pénzintézetek államo­sításának megszüntetése, a földreform felszámolása, s a mereven atlantista külpolitika. A haladó erőknek, a bal­oldali pártoknak, az alaptörvényhez hű forradalmi ta­nácsnak és az államfőnek szembe kell néznie a megnö­vekedett erejű jobboldal erős nyomásával. A Sá Carneiro- Kormunp a decemberi elnökválasztáson is saját jelöltjét szeretné győzelemre segíteni: a mostani siker politikai lendületét kihasználva, a biztos parlamenti többség bir­tokában a jobboldal az államgépezet egészére rá akarja tenni a kezét. HOGY AZ ÁPRILISI VÍVMÁNYOKAT fenyegető választási eredményt milyen okok- idézték elő, azt még nyilván hosszan fogják elemezni Portugáliában és kül­földön egyaránt. Van azonban néhány tényező, ami már most is világos. Először is az, hogy a baloldal megosz­tottsága minden eddiginél többet ártott á haladó erők érdekeinek, s nagyban elősegítette az összefogásra képes jobboldal sikerét. A jobboldali kormány az előzetesen vártnál jóval sikeresebben tudta kihasználni a végre­hajtó hatalom előnyeit is. Az állami rádió és tv a kor­mánytöbbség propagandakampányának eszköze lett, s a baloldali pártszövetségek ezt a hátrányt nem tudták ki­egyenlíteni. A kormány emellett tagadhatatlanul kitű­nően időzített néhány gazdasági intézkedést, például a választások küszöbén hirtelen felemelték a nyugdíjakat, a legalacsonyabb béreket és növelték a mezőgazdasági felvásárlási árakat. Ezek az intézkedések nem javítanak az ország változatlanul mély gazdasági válságán, de igen alkalmasak voltak sok politikailag tájékozatlan szavazó megtévesztésére. Nem véletlenül mondta a választás utáni éjszakán Alvaro Cunbal, a Kommunista Párt ve­zetője, hogy a következő években bizonyosan sok ember­nek nyílik majd ki a szeme a jobboldali politika láttán, s sokan felismerik majd, hogy tévedtek, amikor a kor­mányt támogatták voksaikkal. A PARLAMENTI ERŐVISZONYOKON azonban ez a kijózanodás már nem fog változtatni. A baloldalnak te­hát minden lehetséges politikai eszközzel, s lehetőleg egységben kell harcolnia azért, hogy á reakciós kor­mányzat minél kevesebbet valósíthasson meg terveiből. Nem kétséges, e harc igen nehéz lesz, a haladó erők ko­moly hátrányban vannak. A választás eredményei még­sem jelentik azt, hogy a portugálok zöme az áprilisi vívmányok felszámolását kívánná, a jobboldal várható intézkedései pedig hamarosan megmutathatják, hogy mi­lyen veszélybe került a vörös szegfű jelképezte haladás. Akkor pedig bizonyosan növekedni kezd azoknak a tá­bora, akik nem akarják a porban látni az elhervadt áp­rilisi virágot. Avar Károly Fogadás az NDK megalakulásának 31. évfordulód alkalmából Kedden a Német Demok­ratikus Köztársaság megala­kulásának 31. évfordulója alkalmából Rudolf Ross- meisl, az NDK budapesti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, továbbá Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Helényi István pénz­ügyminiszter, Vdncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Berecz János, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának vezetője és Roska István külügyminisz­terhelyettes. Ott volt politi- tikai. gazdasági és társadal­mi életünk sok más jeles személyisége, valamint a bu­dapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. (MTI) \ Heves harcok az iraki—iráni fronton Baniszadr, iráni elnök egy páncélos alakulmj"^' _ (Népújság telefotó — AP -1 ' Az iraki—iráni hadsereg alakulatai változatlan heves­séggel támadják egymás ál­lásait. Kedd reggeli jelentés szerint helikopterekkel iráni légideszant-alakulatokat dobtak a front délkeleti sza­kaszán kiépített iraki állá­sok mögé. A két ország ha­tárháborújában először haj­tottak végre ilyen jellegű Helmut Kohlt választották a parlamenti ellenzék vezetőjévé NSZK— a választások után Kct nappal az NSZK-beli parlamenti választások után kedden a kormánypártok és az ellenzék újra rendezte so­rait. A Bundestagban képviselt négy polgári párt külön- külön vezetőségi ülésen vi­tatta meg a választás tanul­ságait. A szociáldemokraták vezetői megtartották első koalíciós tárgyalásukat. A CSU képviseletében Kohlt és lamenti képviselői meg­erősítették az ellenzéki szö­vetséget és Helmut Kohlt, választották a parlamenti ellenzék vezetőjévé. Karl Carstens köztársasá­gi elnök délelőtt fogadta Willy Brandt SPD-elnököt. délután pedig a CDU és CSU képviseletében Kohlt és Franz Josef Strausst. Az ál­lamfő hétfőn este Genscher szabaddemokrata pártel­nökkel is tárgyalt. Brandt és Genscher hivatalosan is tájékoztatta Carstenst arról, hogy az SPD és az FDP együtt kíván kormányt ala­kítani. A szociáldemokraták va­lamennyi vezető testületé­nek együttes ülésén jóvá­hagyták azt az alapnyilatko­zatot, amely az FDP-vel va­ló kormánykoalíció tevé­kenységének kiindulópont­ját jelenti majd. A doku­mentum a négy évvel ez­előtti koalíciós nyilatkozat hasonmása és az NSZK ed­digi kül-, bel- és gazdaság- politikájának folytatása mel­lett foglal állást. Az FDP elnöksége a párt. régi és új parlamenti kép­viselőivel folytatott a nap folyamán előkészítő megbe­széléseket. A CDU és a CSU dél­előtt külön-külön elfogad­tatta vezető szerveivel, hogy a két kereszténypárt a jö­vőben is közösen lép fel a Bundestagban. Az együttmű­ködési megállapodás a négy évvel korábban megtárgyalt elvek alapján bizonyos cse­lekvési szabadságot bizto­sít mindkét pártnak, a ba­jor CSU-nak pedig fenntart­ja a jogot arra, hogy adott szakkérdésekben más véle­ményen legyen, mint a ke­reszténydemokraták. A két párt új képviselői délután Helmut Kohlt vál­asztották frakcióvezetőnek. Legerősebb Bundestag­csoportként Ntchard Stückleh CSU-képviselőt javasolták a Bundestag elnökévé. Stiicklen, aki eddig is betöttötte a harmadik legfontosabb álla­mi tisztséget, az új parla­ment november 4-i alakuló ülésén lép fel az ellenzék jelöltjeként. A HARMADIK JELÖLT Anderson meséje Háromnál ugyan főbb el­nökjelölt indul az amerikai választási küzdelemben, a kis pártok politikusainak azon­ban nincs sok esélyük a de­mokraták és a republikánu­sok hatalmi váltógazdálko- dásén alapuló rendszerben. A „harmadik jelölt” Ander­son kilátásait eleve rontja, hogy elfecséreltnek érzi vok- sát, aki reá szavaz, mivel a győztes általában a két „nagy” közül kerül ki. Az amerikai elnökválasztás elektori rendszerében ugyan­is az kapja az ötven állam' mindegyikében az összes elektori voksot, aki ott meg­szerzi a szavazatok viszony­lagos többségét. Ez minimá­lisan is harmincvalahány százalékos teljesítményt kö­vetel meg, s befolyása az országos eredményre akkor lehet, ha népes, sok elektort állító államról van szó. Az idén is az lesz elnök, aki legalább 270 elektort szerez, s a harmadik jelölt — jelen esetben John Anderson — csak úgy foszthatja meg et­től mindkét nagypárti ellen­felét. ha a választási szem­pontból kulcsállamok vala­melyikében ő hódítja el az elektorokat. Még szemlélete­sebben: ha például 1976-ban egy harmadik vitte volna el Cartertői New York állam 41 elektorát, a mai elnök 297 helyett ennyivel keve­sebb elektort szerez, s mert 1980. október 8., szerda Fordnak sem volt meg a 270 elektora, a képviselőház­nak- kellett volna államfőt választania. Ez az idei ame­rikai választásokat tarkító Anderson-jelenség kulcsa. Az utolsó ugródeszka A meglehetősen cikk­cakkos politikai múltú, s csak a Carterból és Reagan­ból egyaránt kiábrándultak számára vonzó John Ander­son Illinoisi képviselő ugyan makacsul meséli, hogy ő győzni akar és győzhet is — valójában a legjobb esetben is csak a vázolt értelemben befolyásolhatja az 1980-as amerikai elnökválasztás ki­menetelét. Volt a nyáron ugyan egy pillanat, amikor Anderson közvéleményku­tatási népszerűsége a 20—25 százalékos magasságban járt, szinte karnyújtásnyira a va­lóságos esélyt jelentő „egy- harmad plusz”-tól, azóta azonban ez az arány vésze­sen fogy. Az elnökjelöltek közti tévévitát rendező tár­saság ma már csak akkor hajlandó beültetni Ander- sont a stúdióba Carter és Reagan mellé, ha a harma­dik jelölt szeptember elején legalább 15 százalékos Gal- lup-eredményt mutat fel. Márpedig a tévévitában va­ló részvétel lehetne Ander­son utolsó ugródeszkája. A százalék vita különben is :saióka. . Anderson csupán néhány ipari államiban nép­szerű a „nagyokra” veszélyes mértékben, vagyis csak za­varó tényező lehet, országos győztes aligha. Már azért sem. mert Carterért és Rea­ganért két nagy párt egész gépezete dolgozik. Anderson viszont nem próbált pártot szervezni. Állítása szerint ő is híve a kétpártrendszer- nek, csak nem fogadja el a két idei elnökjelöltet... Al- elnökjetöltjét jellemző mó­don a demokrata pártból vá­lasztotta ki, a vadul kenne- dysla Patrick Lucey szemé­lyében (Anderson, mint is­meretes, a republikánús elő­választáson tűnt féld Az An­derson—Lucey páros tehát a kiábrándult liberálisokat csá­bítaná mindkét pártból, amelyeknek jelöltjei most a jobboldaüságban versenge­nek egymással. Kaliforniai veszély Csakhogy éppen Reagan és Carter párton belüli sikere. Kennedy veresége jelzi, hogy a többségi hangulat a mai Amerikában a konzervatív, jobboldali irányba csúszott el. s így vajmi kevés esélye lehet egy liberális Andérson —Lucey párosnak. Legfel­jebb Wisconsinban, vagyis Lucey volt kormányzó álla­mában érhet el e páros si­kert (és kaphat ott 13 elek­tort!, valamint Kennedy sze­nátor házatáján. Massachus- settsben (16 elektor) és — New Yorkban. Mivel Ander­son Lucey helyett Hugh Ca­rey New York-i kormányzót szerette volna megnyerni ál- elnökjelöltül, taktikája vilá­Anderson korteskedik (Fotó: Newsweek International Herald Tribune — KS) gos: eléírni a képviselőházi elnökválasztást. Ha ugyanis a képviselőházban a novem­beri választások eredménye­ként teret nyernek a repub­likánusok. könnyen alakul­hat ki holtpont: elnökválasz­táskor minden államnak egyetlen szavazata van, és 26 állam voksa kell a győze­lemhez; ám legalább egy tu­cat nem vehet majd részt a szavazásban, mivel ezekben egyforma a republikánusok és demokrata képviselői he­lyek száma. Talán abban bí­zik Anderson, hogv kollégái holtpont esetén felé fordul­nak. De amíg Andersont önma­ga meséi kábítják, a kétpár- ti hagyomány az igazi kam­pány szeptemberi kezdeté­vel kezdi éreztetni hatását. A New York-i kormányzót már nem lehetett elcsábíta­ni a demokratáktól, csak a Carterral mexikói követként összeveszett Lucey-t. így vi­szont aligha szerzi meg An­derson ennek az államnak a 41 elektorát, ellenben azt bízvást elérheti — a liberá­lisok elhódításával —. hogy New Yorkban megfosztja a győzelemtől Cartert. S mivel a túlparti nagy állam. Kali­fornia 45 elektorát aligha­nem volt kormányzója, Rea­gan viszi el, a harmadik elnökjelölt jóvoltából a re­publikánus politikus lenne az igazi nevető harmadik. Vagyis Jimmy Carter csak abban bízhat, hogy Ander­son idejében visszacsúszik a közvéleménykutatási listá­kon, és akkor emlékeztethe­tik őt ígéretére: nem azért indult külön, hogy Reagant segítse a Fehér Házba. S ha Anderson ezt elfelejtette volna is, a mögötte álló ke­leti partvidéki erők memó­riáját nyilván felfrissíti a „kaliforniai veszély”. Avar János Tovább tart az olasz kormányválság Forlani kijelölt olasz mi« niszterelnök kedden befejez* te a különböző pállok veze­tőivel folytatott előzetes konzultációit a kormány- válság megoldásáról. Dél­előtt a független baloldal képviselőit és szenátorait fo­gadta, majd Silvius Magna- got, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) elnökét és a szélső- baloldali PDUP vezetőjét, Lucio Magrit, Az SVP ve­zetője azzal fenyegette meg Forlanit, hogy ha a terve­zett kabinetje nem hajtaná végre vállalt kötelezettségét a német ajkú lakossággal szemben, akkor az SVP „radikalizálja a harcot” és nacionalista alapról ellen­zékbe vonul. Forlani konzultációinak el­ső fordulója után újságírók­nak úgy nyilatkozott, hogy módot lát egy új koalíciós kormány megalakítására. Kedden még egy fontosnak srkező tanácskozást foly­tat a szakszervezetek vezet tőivel. A napirenden a rFIAT-ügy szerepel. A kije­lölt miniszterelnök ezután l\rhatóan felkeresi Pertini aüaWtot és beszámol neki eddu-N tárgyalásai eredmé- nyárffl\ A FlX 'ááy legfontosabb fejlemén'S? kedden az volt, hogy az ‘Ösp. vezetősége öt­venmillió lnEf* bocsátott a szakszervezeti szövetségek által létesítetrv szolidaritási alap rendelkezel*^0 azért, hogy anyagilag tgniogassák a hetek óta harcba^ álló dolgozókat, akiket kjeimé- szetszerűleg komoly áftvagi veszteség ért. Felszólított^ a párt szervezeteit, hdsy gyűjtsenek pénzt és utal jé ^ át a „szolidaritási alapba' s így fejezzék ki teljes támo" gatásukat a torinói munkások igazságos harca iránt. z. SZÓFIA: Nilam Szandzsiva Reddi, az Indiai Köztársaság elnöke Todor Zsivkovnak, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csa elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Bulgáriába érkezett. Az in­diai államfőt, aki előzőleg a Szovjetunióban tett látoga­tást. Todor Zsivkov és más bolgár vezetők köszöntötték a szófiai repülőtéren. PRÁGA: A CSKP soron következő kongresszusának megtartá­sáról szóló javaslatot a KB- ülésen Gustáv Husák, a Köz­ponti Bizottság főtitkára ter­jesztette elő. A KB elnöksé­ge nevében indítványozta, hogy a XVI. kongresszust 1980. április 6-ra hívják ösz- sze. MOSZKVA: A Pentagon újabb katonai felszereléseket és pótalkat­részeket szállít Szaúd-Ará- biának, a szállítmányokhoz kezelőszemélyzetet is külde­nek — jelentett be Harold Brown, amerikai hadügymi­niszter. Brown közölte azt is. hogy az Indiai-óceánon állomásozó amerikai haderő túltesz a környező országok együttes katonai erején. NEW YORK: Hétfőn folytatódott New Yorkban az ENSZ-közgyülés 35. ülésszakának általános vitája. Mozambik külügyminisz­tere, Jofiquim Alberto Chis- sano felszólalásában meg­állapította, hogy az utóbbi időben jelentősen romlott a nemzetközi légkör; ez annak tudható be, hogy az imperia- * lizmus szítja a háborús fe­szültséget, s a világot ismé­telten a „kommunista ve­széllyel” próbálja ijesztgetni. rÁRizs: Valamennyi nagy francia párt bejelentette részvételét a faji megkülönböztetés és anti­szemitizmus ellen küzdő mozgalom által meghirdetett nagy kedd délutáni francia tüntetésen. 4 Á légiakciót. Az légierő hétfőn ismét borx^ta. Te­heránt, de a károk^“1*1^''-’3 nem jelentősek, lrámí reP^i* lőgépek ezzel egy időbért több iraki várost támadtak, föl Bagdad is hírt adott. Hétfőn elkeseredett ha' cok dúltak Khorramshahi. iráni határváros birtoklásá­ért. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents