Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-07 / 235. szám

A híd Legendák szülője, ménesek, gulyák átkelője A hortobá kiíenclyukü híd A dal szerint valamikor Debrecen vize volt a Hor­tobágy folyó, rajta a kilenc- lyukú híddal. Ma már ke­vésbé érezzük a híd-fontos­ságát, mint egykor az uta­sok — úgy néhány száz év­vel ezelőtt.. A sajátos mű­emléki hármas — a híd, a csárda és a szekérállás — látványosság az idegenek­nek. a Hortobágy jelképé­nek tartja, és büszke rá az alföldi ember is. Hazánk leghosszabb kő- hídja 1827-től 1933-ig épült Povolni Ferenc tervei sze­rint, helyén a XIV. század­tól fahíd volt. A jellegzetes alakú kőhi- dat — amely mint a puszta nyugalmának évszázados őre íveli át a Hortobágy folyót — nemcsak a pásztorok da­la örökítette meg. AZ EGYKOR SZESZÉ­LYES HORTOBÁGY FO­LYÓN át vezetett az út az ország északkeleti részéből Pest és Buda irányába, fő közlekedési útvonal volt már a XIII. században is. Hídvámszedési jogában a Hortobágy folyón megerősí­tette Debrecent 1460-ba.n Mátyás király, mivel ez a terület a Hunyadiak, ponto­sabban Szilágyi Erzsébet birtoka. A hídvám bérlője ugyanaz a személy volt, aki a csárdát is bérelte, a váro­si tanácsnak kellett elszá­molnia. 1944 októberében még megvolt a kapu, ma már csak a két árván álló kapuoszlop őrzi a híd csár­da felé eső végénél a híd- vámszedés erhlékét. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG UTÁN 1697-ben gondoskod­tak a híd újjáépítéséről, gyorsan elkészült, és körül­belül egy évszázadig állt fenn. Ez a tizennégy nyílású fahíd később elavult, s a város által kiküldött szená­torok 1825-ben új, állandó kőhíd építését javasolták, de építéséhez csak két, évvel később fogtak hozzá. Povolni Ferencen kívül más mesterek is pályáztak, végül Povolni Ferencre esett a választás, mert ő tervezte kevesebb építő­anyaggal és kisebb költség­gel a híd megépítését: 845 téglát és 1100 köböl meszet kért a munkához. Az épít­kezésben addig szokatlan, úi módszerrel. cementha­barcs alkalmazásával készí­tették a hidat. Egyesek azt tartják, hogy a meszet szá­razon szórták a kövek közé, s az ott fond ki, ezért any- nyira erős és tartós a híd. A burkoláshoz Tokajból szállították a köveket a vá­ros szekeresei. Povolni Eger­ből povolánföldet (a cement alapanyaga) hozatott. A szo­katlan új kötőanyag tejsze­rű, fehér pép volt. ezért ke­letkezett az a hiedelem, hogy a kötőanyagot tejjel oltot­ták. A HÍD FORMÁJA népi klasszicista stílusú, amely a csárda ívezetében éppúgy megtalálható, mint más Hortobágy környéki épít­ményeken is. A folyó két partján épült ellenfalak kö­zötti hossza 92,13, a szárny­falakkal mért teljes hossza 167,30 méter. Magassága az átlagos mederfenéktől a karfal tetejéig 7,90 méter. A karfalak védelmére min­den pillér felett egy darab­ból kifaragott háromnegyed tömb alakú kerékvető van beépítve a mellvédfalba. Egyedüli díszítése a falazott választópárkány, amely a boltozatok felett fut. Feljá­rói a puszta jellegének megfelelően készültek: az öblösödő alaprajzi elrende­zés az átkelő ménesek és gulyák felhajtását könnyí­tette meg. Az egyik elbeszélő népie­sen kilenclábúnak mondja a hidat. Ha ez igaz volna, nem nevezhetnénk kilenc- lyukúnak, ugyanis a pillé­rek száma mindig kevesebb eggyel a nyílások, illetve boltozatok számánál, így — mivel a hídnak kilenc nyí­lása van. pilléreinek, azaz lábainak száma csak nyolc lehet. Hogy miért éppen kilenc­lyukú lett a híd, arról meg­alkotta a maga legendáját a nép is: Egyik betyár a csárdából menekülvén a pandúrok elől, úgy nyert egérutat, hogy kilenc leány hajolt meg előtte, s ő meg a hátukon kelt át a folyón. Dr. Karádi Katalin FELIKSZ KR1VIN: A féligazság A Bolond Igazságot vett magának , a piacon. Szeren­csés vásár volt: három os­toba kérdésért kapta, de még abból is visszakapott három nyaklevest. Fogta az Igazságot és hazament. Könnyű azt mondani, hogy hazament, hanem meg­tenni ... Nem is olyan köny- nyű az Igazsággal járni. Aki megpróbálta, az tudja, csak igazán. Bizony nehéz. Fölkapaszkodni rá nem le­het, aki meg magára veszi, az bizony lassan jár. Vonszolta a Bolond a ma­ga Igazát, bajlódott vele. Nem volt szíve otthagyni, hisz mégiscsak megfizetett érte. Alig élt, mire hazavergő­dött. — Hol kujtorog'tál, te Bo­lond? — esett neki a felesé­<rp Elmondott neki mindent a Bolond, úgy. ahogy volt, csak azt nem tudta meg­mondani, hogy minek neki az Igazság. Ott hevert az Igazság az utca közepén, nem fért be egyik kapun sem. A Bo­lond meghányta-vetette a feleségével, hogy mi legyen vele, mire lehetne használni a ház körül. Gondoltak erre, gondoltak arra. de nem jutottak sem­mire. Még helyet sem talál­tak neki. Mit csináljanak, nincs helye az Igazságnak? — Menj! — mondta a Bolondnak a. felesége —, és add el az Igazságot. Csak ne tartsd magasra az árát, örülj, ha valamit is adnak érte! Hisz örömünk úgyse sok van belőle. Elvergődött a Bolond a piacra. Jól látható helyre Könyv az „elfelejtett“ egri festőről MŰVÉSZETTÖRTÉNETI tallózgatósok között tűnt fel évekkel ezelőtt Ziffer Sán­dor neve. Először nem is annyira neve, mint az utána írt életrajzi megjegyzés: szü­letett Egerben. Ziffer már akkor sem volt fiatal, sőt nyilván már nem is élt. itt senki nem emlékezett mór rá. az egri reáliskolában vé­gezhetett néhány osztályt, néhány feltehetően korabeli iskolára tűnődve emlegette nevét. Ezt a nevet azonban a művészettörténet számon tar­totta, mint a nagybányai fes­tőiskola egyik erős tehetségű tagjáét. Nagybányán frna Baia Maré) Hollósy Simon festőművész körül kezdett csoportosulni a fiatal festő­gárda egy része. Hollósynak eredetileg Münchenben volt európai hírű festőiskolája már a múlt század végén, és a móramarosi születésű mű- vészpedagógus nyári tanító­helyül alapította meg a nagy­bányai iskolát 1896-ban. En­nek a szabad tórsulású isko. Iának lett tagja, s maradt haláláig Ziffer Sándor. Már éppen kezdtük telje­sen elfelejteni ezt az egri ter­mésű művészt, amikor Borp- hjda István kolozsvári mű­történész bő életrajzot és művészi méltatást foglalt össze róla. s a könyvet a bukaresti Kriterion jelentet­te meg néhány hónappal ez­előtt. a művész születésének századik évfordulója alkal­mából. A TANULMÁNY egysze­rűen a művész nevét adja a könyv címéül, s megtudhat­juk belőle, ki volt Ziffer Sán­dor, aki. bár távol élt és dolgozott, ebben a művésze­tet sugárzó városban látott napvilágot, s akire csende­sen büszkék lehetünk. Ziffer 1880. május 3-ón született az Újvilág utca 189. számú házban. (Ma mór szinte lehetetlen meghatá­rozni a házat, mert a ház- számozást még a XIX. szá­zadban sem kezdték utcán­ként. hanem valamely eddig fel nem kutatott rendszer szerint.) Apja, Ziffer Ede, szerény jövedelmű tanító volt, aki gyermekei nevelé­sét második feleségére bízta. Ez igazi mostohaként nevel­te a rendkívül értelmes, ko­raérett fiút, akinek kiváló zenei hallása volt. A kis Sán­dor hétéves korában súlyos beteg lett, gyermekparalízist kapott. Budapesten Verebé- lyi professzor nehéz műtétek után megmentette az életét, de hallását úgyszólván telje­sen elvesztette és egyik lába rövidebb lett. Utókezelésre Bécsbe vitték, s Itt kezdett érdeklődni a képzőművésze­tek iránt, itt rajzolgatott a múzeumokban. Közben a csa­lád Újpestre költözött, s Zif­fer Sándor beiratkozott az Ipari Rajziskolába, majd ti­zenöt éves korában az Ipar- művészeti Iskola festő-díszí­tő részlegében tanult. A mun­ka itt egyhangúnak, unal­masnak mutatkozott, ezért Münchenbe utazott, ahol rö­videsen megismerkedett Rud- nay Gyulával. Rudnay fel­ismerte tehetségét és elvitte a híres Hollósy-féle művész­iskolába. Hollósy befogadta és bámulatosan rövid idő, há­rom-négy év alatt művésszé érlelte a fogékony ifjút. 1904- ben már négy képpel szere­pelt a Hollósy-tanítványok budapesti kiállításán, s a sajtó rendkívüli elismeréssel írt róla. 1906-ban, mintegy nyári élményeket keresve felkeresi Nagybányát. A fes­tői környezetű kis bányavá­ros megfogja és nem engedi el többé. Réti, Thorma, Rud- n'ay, Iványi-Grünvald, Czó- beí — a század nagy nevei. S most már Ziffer is. Még 1906-ban Párizsba utazik, ki­állítást rendez, utána Berlin következik, majd Hamburg. Részt vesz az erdélyi ván­dorkiállításon, Nagyváradon Ferenczy Noémival, a gobelin művésznőjével közösen ren­dez kiállítást. Egy hosszú élet termése gyűlik így rend­re. Végigjárja a nyugati szel­lemi gócpontokat, megismer­kedik minden új festői irány­zattal, és kialakul egyéni stí­lusa : széles ecsetkezelésű drámai erejű művészet ez, amelyet kemény kompozí f ik fognak össze. Es mindenhon. nan hazatér Nagybányára. Mint Borghida írja: „Több mint fél évszázadon át fes­tette a városka arculatát, több mint másfél ezer mű­alkotásában. Egész életművét áthatja Nagybánya légköre, kobaltkék ege, fényei, felle­gei, fái, házai”. Borghida rajongója Ziffer- nek. Egyes műveinek mélta­tásában esztétikai nyelve szinte költői magasságba emelkedik. A KÖNYV NYOLC színes és 57 fekete-fehér képpel mu­tatja be Ziffer Sándor jelleg­zetes műalkotásait. A román művelődés ténye, zői is megbecsülték művésze­tét: 1950-ben a Nagy Nem­zetgyűlés személyi nyugdíjat állapított meg részére. 1954- ben Munka Érdemrenddel tüntették ki. 1957-ben négy képe szerepelt egy reprezen­tatív kiállításon, amelyet a Szovjetunióban mutattak be, hetvenedik születésnapjára megkapta a Román Népköz- társaság művészetének érde­mes mestere címet. 1962-ben halt meg nyolc­vankét éves korában. „Száza­dunk egyik legjelentősebb er. délyi magyar művésze volt” — fejezi be gazdag tanulmá­nyát Borghida litván. Dr. Kapor Elemér állt ki, kiabálni kezdett: — Igazság! Igazság! Igaz­ságot tessék! De senkinek sem kellett. — Hé, emberek! — ki­abált a Bolond. — Vigyé­tek az Igazságot, olcsón adom! — Ugyan — mondták az emberek —, minek nekünk a te Igazad, hisz nekünk is megvan a magunké. Ám aztán odament a Bo­londhoz egy Dörzsölt, ácsor- gott egy kicsit, aztán meg­kérdezte : — Szóval az Igazságot árulod, te legény? Na, és mennyit kérsz érte? — Keveset, nagyon keveset — örült meg a Bolond. — Egy köszönömért is oda­adom. — Egy köszönömért? Az sok — kezdett alkudozni a Dörzsölt. Ekkor ért oda egy másik Dörzsölt is, és az is alkud­ni kezdett. Alkudoztak. alkudoztak, végül abban állapodtak meg, hogy ketten veszik meg az Igazságot. Kettévágták az Igazságot: így lett belőle két Féligaz­ság; mindegyik könnyebb is, kényelmesebb is. mint a teljes Igazság, és sokkal szemrevalóbbak is nála. Ment a két Dörzsölt a piacon, mindenki irigyelte őket. Aztán, az ő példájuk­ra a többi dörzsölt is Fél­igazságokat ügyeskedett ki magának. Szabdalják az Igazságot, többszörösen bebiztosítják magukat Féligazsággal. Most már jobban kijön­nek egymással, gördüléke­nyebben társalognak. Ha azt kellene mondani: „Gazember!” — azt lehet mondani: „De nehéz termé­szete van magának!”, a pi­masz tökfilkót közvetlen embernek hívják, a meg­átalkodott hazudozóról meg azt mondják, hogy élénk a fantáziája. Még a mi Bolondunkat sem Bolondnak hívják, ha­nem azt mondják róla, hogy a maga fejével gon­dolkozik. Hót így szabdalják föl az Igazságot. (Fordította: Bratka László) MAI jyiLÍ SOROK RADIO Kossuth 8.27 A fejedelem. 8,57 Nó­tacsokor. 9.44 Amikor lámpát olt édesanya. 10.05 MR 10—14. 10.35 Látha­tatlan múzeum. 11.05 Prokofjev: II. zongoraver­seny. 11.39 Széchenyi Ist­ván naplójából. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A rádió dal­színháza. Bécsi vér (ope­rettek). 14.52 Szalnyikov: Poéma kürtre és fúvósze­nekarra. 15.10 Rácz Ala­dár cimbalmozik. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 A Német Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepén. 17.45 A Szabó csalód. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Világhírű zongoraművé­szek. Murray Perahia. 19.52 Munkásérdek — avagy a termelők becsüle­te. 20,22 Apómról (beszél­getés Ottó Klempererről). 21.04 Ország, város. 21.34 Operafelvételek. 22.15 Sporthírek. , 22.20 Amerikai hétköznapok. 22.30 Az új magyar zene hónapja. 23.08 Verbunko­sok, népdalok. Petőfi 8.33 Társalgó. T0.33 Zene- délélőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14.00 Kettő­től hatig ... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni ne­héz. 18.45 Népzene a Du­nántúlról. 19.20 Vélemé­nyem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Minden­ki könyvtára. 21.04 Fenn­tartott hely. 23.15 A teg­nap slágereiből. Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 „Harmadvirágzás”. Nyug­díjasok műsora. 17.45 Mű- vészportrék, színháztör­téneti érdekességek. Hír­neves komikusaink. , Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 18.00 Észak-magyaror­szági krónika. 18.25 Lap­éi műsorelőzetes... Tsa 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 10.25 Óvodások filmműsora. 10.50 Stop! 11.00 Csata fekete-fehér­ben. 14.00 Iskolatévé. 16.05 Melyiket az ötezerből? 16.20 Kuckó 16.50 Sakk­matt. 17.10 Mindenki isko­lája. 18.10 Magasra fel, Güstrow! 18.40 A Német Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepén. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. 19,30 Tv-híradó. 20.00 Will Shakespeare (angol tévéfilmsorozat). 20.50 Bethlen Gábor nyomában. 21.35 Budapest köszönti Monte Carlót. 22.15 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Rivaldafényben. 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Ag- ria ’79. Háromszoros vivát (Vámos Miklós képtelen krónikája két részben.) Mwsm& 1980. október 7., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents