Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-07 / 235. szám
A híd Legendák szülője, ménesek, gulyák átkelője A hortobá kiíenclyukü híd A dal szerint valamikor Debrecen vize volt a Hortobágy folyó, rajta a kilenc- lyukú híddal. Ma már kevésbé érezzük a híd-fontosságát, mint egykor az utasok — úgy néhány száz évvel ezelőtt.. A sajátos műemléki hármas — a híd, a csárda és a szekérállás — látványosság az idegeneknek. a Hortobágy jelképének tartja, és büszke rá az alföldi ember is. Hazánk leghosszabb kő- hídja 1827-től 1933-ig épült Povolni Ferenc tervei szerint, helyén a XIV. századtól fahíd volt. A jellegzetes alakú kőhi- dat — amely mint a puszta nyugalmának évszázados őre íveli át a Hortobágy folyót — nemcsak a pásztorok dala örökítette meg. AZ EGYKOR SZESZÉLYES HORTOBÁGY FOLYÓN át vezetett az út az ország északkeleti részéből Pest és Buda irányába, fő közlekedési útvonal volt már a XIII. században is. Hídvámszedési jogában a Hortobágy folyón megerősítette Debrecent 1460-ba.n Mátyás király, mivel ez a terület a Hunyadiak, pontosabban Szilágyi Erzsébet birtoka. A hídvám bérlője ugyanaz a személy volt, aki a csárdát is bérelte, a városi tanácsnak kellett elszámolnia. 1944 októberében még megvolt a kapu, ma már csak a két árván álló kapuoszlop őrzi a híd csárda felé eső végénél a híd- vámszedés erhlékét. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG UTÁN 1697-ben gondoskodtak a híd újjáépítéséről, gyorsan elkészült, és körülbelül egy évszázadig állt fenn. Ez a tizennégy nyílású fahíd később elavult, s a város által kiküldött szenátorok 1825-ben új, állandó kőhíd építését javasolták, de építéséhez csak két, évvel később fogtak hozzá. Povolni Ferencen kívül más mesterek is pályáztak, végül Povolni Ferencre esett a választás, mert ő tervezte kevesebb építőanyaggal és kisebb költséggel a híd megépítését: 845 téglát és 1100 köböl meszet kért a munkához. Az építkezésben addig szokatlan, úi módszerrel. cementhabarcs alkalmazásával készítették a hidat. Egyesek azt tartják, hogy a meszet szárazon szórták a kövek közé, s az ott fond ki, ezért any- nyira erős és tartós a híd. A burkoláshoz Tokajból szállították a köveket a város szekeresei. Povolni Egerből povolánföldet (a cement alapanyaga) hozatott. A szokatlan új kötőanyag tejszerű, fehér pép volt. ezért keletkezett az a hiedelem, hogy a kötőanyagot tejjel oltották. A HÍD FORMÁJA népi klasszicista stílusú, amely a csárda ívezetében éppúgy megtalálható, mint más Hortobágy környéki építményeken is. A folyó két partján épült ellenfalak közötti hossza 92,13, a szárnyfalakkal mért teljes hossza 167,30 méter. Magassága az átlagos mederfenéktől a karfal tetejéig 7,90 méter. A karfalak védelmére minden pillér felett egy darabból kifaragott háromnegyed tömb alakú kerékvető van beépítve a mellvédfalba. Egyedüli díszítése a falazott választópárkány, amely a boltozatok felett fut. Feljárói a puszta jellegének megfelelően készültek: az öblösödő alaprajzi elrendezés az átkelő ménesek és gulyák felhajtását könnyítette meg. Az egyik elbeszélő népiesen kilenclábúnak mondja a hidat. Ha ez igaz volna, nem nevezhetnénk kilenc- lyukúnak, ugyanis a pillérek száma mindig kevesebb eggyel a nyílások, illetve boltozatok számánál, így — mivel a hídnak kilenc nyílása van. pilléreinek, azaz lábainak száma csak nyolc lehet. Hogy miért éppen kilenclyukú lett a híd, arról megalkotta a maga legendáját a nép is: Egyik betyár a csárdából menekülvén a pandúrok elől, úgy nyert egérutat, hogy kilenc leány hajolt meg előtte, s ő meg a hátukon kelt át a folyón. Dr. Karádi Katalin FELIKSZ KR1VIN: A féligazság A Bolond Igazságot vett magának , a piacon. Szerencsés vásár volt: három ostoba kérdésért kapta, de még abból is visszakapott három nyaklevest. Fogta az Igazságot és hazament. Könnyű azt mondani, hogy hazament, hanem megtenni ... Nem is olyan köny- nyű az Igazsággal járni. Aki megpróbálta, az tudja, csak igazán. Bizony nehéz. Fölkapaszkodni rá nem lehet, aki meg magára veszi, az bizony lassan jár. Vonszolta a Bolond a maga Igazát, bajlódott vele. Nem volt szíve otthagyni, hisz mégiscsak megfizetett érte. Alig élt, mire hazavergődött. — Hol kujtorog'tál, te Bolond? — esett neki a felesé<rp Elmondott neki mindent a Bolond, úgy. ahogy volt, csak azt nem tudta megmondani, hogy minek neki az Igazság. Ott hevert az Igazság az utca közepén, nem fért be egyik kapun sem. A Bolond meghányta-vetette a feleségével, hogy mi legyen vele, mire lehetne használni a ház körül. Gondoltak erre, gondoltak arra. de nem jutottak semmire. Még helyet sem találtak neki. Mit csináljanak, nincs helye az Igazságnak? — Menj! — mondta a Bolondnak a. felesége —, és add el az Igazságot. Csak ne tartsd magasra az árát, örülj, ha valamit is adnak érte! Hisz örömünk úgyse sok van belőle. Elvergődött a Bolond a piacra. Jól látható helyre Könyv az „elfelejtett“ egri festőről MŰVÉSZETTÖRTÉNETI tallózgatósok között tűnt fel évekkel ezelőtt Ziffer Sándor neve. Először nem is annyira neve, mint az utána írt életrajzi megjegyzés: született Egerben. Ziffer már akkor sem volt fiatal, sőt nyilván már nem is élt. itt senki nem emlékezett mór rá. az egri reáliskolában végezhetett néhány osztályt, néhány feltehetően korabeli iskolára tűnődve emlegette nevét. Ezt a nevet azonban a művészettörténet számon tartotta, mint a nagybányai festőiskola egyik erős tehetségű tagjáét. Nagybányán frna Baia Maré) Hollósy Simon festőművész körül kezdett csoportosulni a fiatal festőgárda egy része. Hollósynak eredetileg Münchenben volt európai hírű festőiskolája már a múlt század végén, és a móramarosi születésű mű- vészpedagógus nyári tanítóhelyül alapította meg a nagybányai iskolát 1896-ban. Ennek a szabad tórsulású isko. Iának lett tagja, s maradt haláláig Ziffer Sándor. Már éppen kezdtük teljesen elfelejteni ezt az egri termésű művészt, amikor Borp- hjda István kolozsvári műtörténész bő életrajzot és művészi méltatást foglalt össze róla. s a könyvet a bukaresti Kriterion jelentette meg néhány hónappal ezelőtt. a művész születésének századik évfordulója alkalmából. A TANULMÁNY egyszerűen a művész nevét adja a könyv címéül, s megtudhatjuk belőle, ki volt Ziffer Sándor, aki. bár távol élt és dolgozott, ebben a művészetet sugárzó városban látott napvilágot, s akire csendesen büszkék lehetünk. Ziffer 1880. május 3-ón született az Újvilág utca 189. számú házban. (Ma mór szinte lehetetlen meghatározni a házat, mert a ház- számozást még a XIX. században sem kezdték utcánként. hanem valamely eddig fel nem kutatott rendszer szerint.) Apja, Ziffer Ede, szerény jövedelmű tanító volt, aki gyermekei nevelését második feleségére bízta. Ez igazi mostohaként nevelte a rendkívül értelmes, koraérett fiút, akinek kiváló zenei hallása volt. A kis Sándor hétéves korában súlyos beteg lett, gyermekparalízist kapott. Budapesten Verebé- lyi professzor nehéz műtétek után megmentette az életét, de hallását úgyszólván teljesen elvesztette és egyik lába rövidebb lett. Utókezelésre Bécsbe vitték, s Itt kezdett érdeklődni a képzőművészetek iránt, itt rajzolgatott a múzeumokban. Közben a család Újpestre költözött, s Ziffer Sándor beiratkozott az Ipari Rajziskolába, majd tizenöt éves korában az Ipar- művészeti Iskola festő-díszítő részlegében tanult. A munka itt egyhangúnak, unalmasnak mutatkozott, ezért Münchenbe utazott, ahol rövidesen megismerkedett Rud- nay Gyulával. Rudnay felismerte tehetségét és elvitte a híres Hollósy-féle művésziskolába. Hollósy befogadta és bámulatosan rövid idő, három-négy év alatt művésszé érlelte a fogékony ifjút. 1904- ben már négy képpel szerepelt a Hollósy-tanítványok budapesti kiállításán, s a sajtó rendkívüli elismeréssel írt róla. 1906-ban, mintegy nyári élményeket keresve felkeresi Nagybányát. A festői környezetű kis bányaváros megfogja és nem engedi el többé. Réti, Thorma, Rud- n'ay, Iványi-Grünvald, Czó- beí — a század nagy nevei. S most már Ziffer is. Még 1906-ban Párizsba utazik, kiállítást rendez, utána Berlin következik, majd Hamburg. Részt vesz az erdélyi vándorkiállításon, Nagyváradon Ferenczy Noémival, a gobelin művésznőjével közösen rendez kiállítást. Egy hosszú élet termése gyűlik így rendre. Végigjárja a nyugati szellemi gócpontokat, megismerkedik minden új festői irányzattal, és kialakul egyéni stílusa : széles ecsetkezelésű drámai erejű művészet ez, amelyet kemény kompozí f ik fognak össze. Es mindenhon. nan hazatér Nagybányára. Mint Borghida írja: „Több mint fél évszázadon át festette a városka arculatát, több mint másfél ezer műalkotásában. Egész életművét áthatja Nagybánya légköre, kobaltkék ege, fényei, fellegei, fái, házai”. Borghida rajongója Ziffer- nek. Egyes műveinek méltatásában esztétikai nyelve szinte költői magasságba emelkedik. A KÖNYV NYOLC színes és 57 fekete-fehér képpel mutatja be Ziffer Sándor jellegzetes műalkotásait. A román művelődés ténye, zői is megbecsülték művészetét: 1950-ben a Nagy Nemzetgyűlés személyi nyugdíjat állapított meg részére. 1954- ben Munka Érdemrenddel tüntették ki. 1957-ben négy képe szerepelt egy reprezentatív kiállításon, amelyet a Szovjetunióban mutattak be, hetvenedik születésnapjára megkapta a Román Népköz- társaság művészetének érdemes mestere címet. 1962-ben halt meg nyolcvankét éves korában. „Századunk egyik legjelentősebb er. délyi magyar művésze volt” — fejezi be gazdag tanulmányát Borghida litván. Dr. Kapor Elemér állt ki, kiabálni kezdett: — Igazság! Igazság! Igazságot tessék! De senkinek sem kellett. — Hé, emberek! — kiabált a Bolond. — Vigyétek az Igazságot, olcsón adom! — Ugyan — mondták az emberek —, minek nekünk a te Igazad, hisz nekünk is megvan a magunké. Ám aztán odament a Bolondhoz egy Dörzsölt, ácsor- gott egy kicsit, aztán megkérdezte : — Szóval az Igazságot árulod, te legény? Na, és mennyit kérsz érte? — Keveset, nagyon keveset — örült meg a Bolond. — Egy köszönömért is odaadom. — Egy köszönömért? Az sok — kezdett alkudozni a Dörzsölt. Ekkor ért oda egy másik Dörzsölt is, és az is alkudni kezdett. Alkudoztak. alkudoztak, végül abban állapodtak meg, hogy ketten veszik meg az Igazságot. Kettévágták az Igazságot: így lett belőle két Féligazság; mindegyik könnyebb is, kényelmesebb is. mint a teljes Igazság, és sokkal szemrevalóbbak is nála. Ment a két Dörzsölt a piacon, mindenki irigyelte őket. Aztán, az ő példájukra a többi dörzsölt is Féligazságokat ügyeskedett ki magának. Szabdalják az Igazságot, többszörösen bebiztosítják magukat Féligazsággal. Most már jobban kijönnek egymással, gördülékenyebben társalognak. Ha azt kellene mondani: „Gazember!” — azt lehet mondani: „De nehéz természete van magának!”, a pimasz tökfilkót közvetlen embernek hívják, a megátalkodott hazudozóról meg azt mondják, hogy élénk a fantáziája. Még a mi Bolondunkat sem Bolondnak hívják, hanem azt mondják róla, hogy a maga fejével gondolkozik. Hót így szabdalják föl az Igazságot. (Fordította: Bratka László) MAI jyiLÍ SOROK RADIO Kossuth 8.27 A fejedelem. 8,57 Nótacsokor. 9.44 Amikor lámpát olt édesanya. 10.05 MR 10—14. 10.35 Láthatatlan múzeum. 11.05 Prokofjev: II. zongoraverseny. 11.39 Széchenyi István naplójából. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A rádió dalszínháza. Bécsi vér (operettek). 14.52 Szalnyikov: Poéma kürtre és fúvószenekarra. 15.10 Rácz Aladár cimbalmozik. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.45 A Szabó csalód. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Világhírű zongoraművészek. Murray Perahia. 19.52 Munkásérdek — avagy a termelők becsülete. 20,22 Apómról (beszélgetés Ottó Klempererről). 21.04 Ország, város. 21.34 Operafelvételek. 22.15 Sporthírek. , 22.20 Amerikai hétköznapok. 22.30 Az új magyar zene hónapja. 23.08 Verbunkosok, népdalok. Petőfi 8.33 Társalgó. T0.33 Zene- délélőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14.00 Kettőtől hatig ... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népzene a Dunántúlról. 19.20 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.04 Fenntartott hely. 23.15 A tegnap slágereiből. Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 „Harmadvirágzás”. Nyugdíjasok műsora. 17.45 Mű- vészportrék, színháztörténeti érdekességek. Hírneves komikusaink. , Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lapéi műsorelőzetes... Tsa 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 10.25 Óvodások filmműsora. 10.50 Stop! 11.00 Csata fekete-fehérben. 14.00 Iskolatévé. 16.05 Melyiket az ötezerből? 16.20 Kuckó 16.50 Sakkmatt. 17.10 Mindenki iskolája. 18.10 Magasra fel, Güstrow! 18.40 A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19,30 Tv-híradó. 20.00 Will Shakespeare (angol tévéfilmsorozat). 20.50 Bethlen Gábor nyomában. 21.35 Budapest köszönti Monte Carlót. 22.15 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Rivaldafényben. 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Ag- ria ’79. Háromszoros vivát (Vámos Miklós képtelen krónikája két részben.) Mwsm& 1980. október 7., kedd
