Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-05 / 234. szám
Jelenet az Ajándék ez a nap című filmből MAGYAR SIKER Filmfesztivál — Velence A Glória című film részlete. A képen a főszereplő Gena Rowland. Negyvennyolc évvel ezelőtt rendeztek először nemzetközi filmfesztivált Velencében elsőként a világon. Később elvesztette egyeduralmát: sorra létesültek nemzetközi filmseregszemlék — sztárparádékkal, üzleti tárgyalásokkal, csillogó látványosságokkal egybekötve — a népszerű európai fürdőhelyeken, igy Cannes-ban. Karlovy Va- ryban. Lucarnóban, San Se- hastiánban. majd a tengerentúl is. De Velence rangját egyik sem tudta elhomályosítani. egészen 1969-ig. Ez az év az európai diák- mozgalmak legzajosabb eseményeit robbantotta ki. Nyu- gat-Németországtól Francia- országig. Angliától Olaszországig. Velencében is ösz- szetűzésekre került sor, s ennek eredményeként idő előtt, s díjak odaítélése nélkül fejeződött be a vetítések sorozata. Az olasz filmművészet — elsősorban a haladó, baloldali gondolkodásúak — nem nyugodtak bele ebbe a ki- kényszeritett döntésbe, s törekvéseiket az idén — tízévi fesztiválszünet után — siker koronázta: Velence városa és az olasz kormány anyagi-erkölcsi támogatásával ismét benépesült a Li- dó. s huszonegy ország zászlaja 1 lobogtatta a szél a fesz- tivárpalota főbejárata előtt. A nemzetközi filmparádé állandó látogatóit jó néhány meglepetés várta. Az újjászületett biennálé ugyanis sok mindenben eltért a film- fesztiválok „hagyományaitól”. Elsősorban azzal, hogy szinte kizárólagos jogot kapott a művészet. S csaknem teljesen háttérbe szorult — az üzlet. Miben nyilvánult meg mindez? Elsősorban abban, hogy nem hívtak meg hivatalos nemzeti delegációkat, kereskedelmi tárgyalásokra összeállított küldöttségeket, nem voltak üzleti standok, elmaradt az ilyenkor szokásos sztárparádé, és hiányoztak az úgynevezett kereskedelmi vetítések is. így „csupán” a huszonegy ország hetven filmje szerepelt a programban, ami valóban csekély szám ahhoz képest, hogy például Cannes-ban 5— 600 produkciót is láthatnak az érdeklődők. A bemutatott filmek átlagszínvonala lényegesen magasabb volt. mint más nemzetközi fesztiválokon. A produkciók többsége a mában, jelen időben játszódott. és olyan kérdéseket feszegetett. amelyek, .az emberek százmillióit foglalkoztatják így: a fiatalok útkeresése, a pályaválasztás nehézségei, a családalapítás problémái, az elrontott házasságok, a munkanélküliség, a magány. Ezek közé tartozott az Ilyen az élet! című francia film, amely ifjú házasok hétköznapi csetepatéit mutatta be. hol mulatságosan, hol meg komolyra fordítva a szót. Kitűnő művel- jelentkezett az NSZK-beli Christian Rischert: Lena,. Rítis __című. m unkája egy elrontott házasság gyötrelmeit tárta a nézők elé, helyenként ugyan naturalista eszközökkel, de mindenképpen elgondolkod- tatóan. Hasonló témát dolgozott fel Peter Del Monte olasz rendező is: Egy másik asszony című filmjében: a jómódban élő, szép, ifjú asz- szonyt elhagyja férje. egy szebb, fiatalabb kedvéért. A magára maradt feleség hiába keres vigasztalódást, végül őszinte barátnőre lel egy etiópiai nőben, aki vendég- munkásként dolgozik Olaszországban. A magányról szól az amerikai John Cassavetes Glória című filmje is. melynek főszerepét a nálunk is jól ismert Gena Rowlands alakítja. (Ez a film nyerte az egyik nagydíjat: az Arany- oroszlánt.,) Glória szép, de már kissé hervadó asszony. Egyedül él New York-i lakásában. A szomszédban népes család lakik. Tagjait — egy kisfiú kivételével — halomra gyilkolják a maffia emberei. A kisfiút az asz- szony rejti el. s ezalatt meghatóan szép kapcsolat alakul ki a gyermektelen, magányos nő és az árva fiúcska között. Két szovjet film is szerepelt a fesztiválon, közülük elsősorban Szerge.i Szolovjev A megmentő című munkája aratott megérdemelt közönségsikert. Története mai fiatalokról szól, akik nem találják helyüket az életben, s egyikük végső elkeseredésében az öngyilkosságot választja. .. Szólnunk kell a magyar verseny filmről, Gothár Péter Ajándék ez a nap című alkotásáról, amelv ugyancsak Aranyoroszlán-díjat kapott az első filmes művek kategóriában. A közönségsikerre jellemző, hogy a vetítést négyszer kellett megismételni. és az olasz lapok még a zsűri döntése előtt egyhangúan a magyar filmet tippelték a nagydíjra. Csupán néhányat említettünk a látottak közül. A legjobbakat — előbb-utóbb — bizonyára-a magyar közönség is megismerheti. Garai Tamás HUMORszolgálat A férj rossz hangulatban érkezett haza. A felesége megkérdezi tőle, mi történt. — Nem adott a főnök prémiumot — mondja a férj —, mivel munkaidőben voltam futballmeccsen. — És ki mondta meg neki? — Senki. Mellettem ült. ★ A férj nem hajlandó a feleségének új ruhát venni. Az asszony leül a zongorához és pötyögtetni kezd egy dallamot. A férj rászól: — Ruzenka. tudod., hogy erőszakkal semmire nem mész nálam! ★ Ügy gondolom, hogy Vys- nolez vádlott hirtelen felindulásában cselekedett, amikor önt hülyének nevezte — mondja a bíró a panaszosnak. — Ez nem úgy volt, bíró úr — tiltakozik a panaszos —. Vysnolez úr, mielőtt hülyének nevezett volna engem. sokáig nézett rám! Antalfy István versei: Gazdag vagyok... Dolgozatírás annyi az enyém a világból, amennyit akarok. (Részemet már kikövetelem én: adós és hitelező vagyok...) Mindenben a szépet keresem. Áldom a fényt, amely ream pereg. Rólad írok, s szebbek a napok. Így válnak tavasszá a telek, arannyá a gyűjtött garasok... Dolgozatírás magyarból. A címe „Mi akarok lenni, ha felnövök...” ..Mérnök, orvos, fodrász, pék, űrhajós.. Valahol egyszer mindenki kiköt. Dolgozatírás az életben. „Mi kell az élethez, s mi az maga?" „Levegő, nap, kenyér és szerelet..." Valaki egy szót ír csak le: „Haza” Rcitkó József: Az idegen Észrevettem az idegent, a halálommal megbízott nem evilági férfiút. Arcom mögül kimozdult és figyelt. Objektív pillantása volt. Tudtam, hogy régóta követ, arcom mögé húzódva jön, sunyit és jegyzi bűneim, elfordul, ha szeretkezem. Dolga vagyok, de nem siet. Fogában kétélű mosoly, szemembe nyúl, arcomba nyúl, / babrálgat, elront valamit. — Maga elavult módszerekkel műveli a kertjét. Nagyon csodálkozni fogok, ha erről a fáról több mint 10 kiló almát leszed! — mondja az agronómus az öreg kertésznek. — Én is csodálkozni fogok, mivel ez körtefa — válaszol a kertész. Védőbeszéd a bíróság előtt: — Ügyfelem önként elismerte, hogy ellopta azt a pénzt. Tehát nagyfokú őszinteségről és rendkívüli becsületességről tett tanúbizonyságot.' Lehet egy ilyen becsületes ember tolvaj? — Milyen jó, hogy a szeszt ~üisszaváltható ' üvegekben árulják — mondja egy alkoholista a barátjának. — Miért jó ez? — Hát miből vennék a csalódnak hétfőn kenyeret, ha nem lennének üres üvegek? Különleges gyűjtemény Párját ritkító éremgyűjtemény tulajdonosa Roznai István tatabányai bányagépészmérnök. Bányászati, kohászati és öntészeti témájú érmeivel 1972-ben a lengyel- országi nemzetközi numizmatikai kiállításon második helyezést ért el. Gyűjteményéből 1973-ban 250 darabot a Komárom megyei Munkás- mozgalmi és Ipartörténeti Múzeumnak ajándékozott, és azóta is segíti az ottani érem- gyűjtő munkát. Roznai István gyűjteményének legrégibb darabja az az 1628-as bányapénz, amelyet a Selmecbányái kamaragrófok és bónvabárók verettek. Annak idején minden bányavidéken forgalomba hoztak ilyen, az aprópénz pótlására szolgáló, úgynevezett szükségpénzeket, amelyekkel a bányászok bérét fizették. illetve kiegészítették. Különleges fajtáját alkotják a bányászati érmeknek az úgynevezett tanulmányi ér- mek. A legrégebbiek nálunk- azok. amelyeket Mária Terézia alapított 1747-ben. a Selmecbányái bányatiszt- képző iskolában végzett legkiválóbb tanulók jutalmazására.' A 15 dukát súlyú arany- és az ugyanolyan veretű ezüstérem egyik oldalát Mária Terézia mellképe, a másikat szakmai jelenetek díszítették. Az érmek eredeti példányait a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 1938- ban. a bányatiszti főiskola alapításának 200. évfordulóján utánvereteket készítettek róla. Ilyenek gyarapítják Roznai István gyűjteményét is. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem folytatta a selmepi hagyományokat, amikor 1967-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére tanulmányi emlékérmet alapított a kiváló bányamérnökök jutalmazására. Természetesen ez is ott van a tatabányai mérnök gyűjteményében. A bányavárosok, bányaközségek a különféle ünnepi alkalmakra, látogatások megörökítésére, sok emlékérmet, plakettet adtak ki. Az egyik érdekes darab Pécsbányatelepen készült 1881-ben a Borbála- ünnepély emlékére. Az 1892- ben alakult Országos Magyar Bányászati és Kohásza- • ti Egyesület is sokat veretett. Roznai István gyűjteményébe került többek között az egyesületnek az az érme, amelyét a körmöcbá- nyai 12 ezer méter hosszú Nándor-altáró 1841-től 1899- ig tartó feltárásának emlékére adtak ki. B. É. Leengedtem a kezemből az újságot, amely zizegve hullt a padlóra, azt zizegve, hogy: te vagy az oka... te vagy az oka ... te vagy az oka. És igazat kellett adnom kedvenc újságom zizegésének, mert be kellett látnom, hogy valóban én vagyok az oka. Ahogyan eltűnődtem a csúszópénz — nem is olyan régen ezt még egyszerűen csak borravalónak hívták — körülményein, merthogy kedvenc lapom vezércikkben méltatlankodott e társadalmi rákfene ellen. A 4393. komoly vezércikkben. ami a magyar sajtót illeti. Egyszóval amint eltűnődtem a sorok olvastán. igazat kellett adnom a zizegésnek. Én vagyok az oka. Ha jól belegondolok. De ha nem gondolok bele jól. akkor is. Én vagyok az oka, mert oktalan szerénységem miatt a társadalmi újrafelosztás egycsatornás rendszerének — pompás kifejezés, nemdebár? Most találtam ki! — visz- szavezetö útjában állok, mint gát. Bonyolult a dolog? Ha az ember végiggondolja. és én önkritikusan ezt tettem; akkor rögvest kiderül, hogy a bonyolultság voltaképr En vagyok az oka pen egyszerűséget takar. Csak én bonyolítom oktalan szerénységemmel. A dolog ugyanis a következőképpen áll: ... kijött a szerelő, szerelt, munkája és hivatása szerint, mégpedig sokat szerelt. Jól szerelt, a megítélésem szerint, hát a hivatalos „menetdíjon” felül átnyújtottam egy százast is honorálandón a szorgalmát. A szerelő, aki építkezik, ezt a százast átnyújtotta a fuvarosnak, aki nagyon gyorsan, egyetlen tégla hiánya nélkül kifuvarozta számára a kocsirakományt. A fuvaros azonmód továbbadta egy teherautó sofőrjének, mert az viszont valahonnan (?) kerített a fuvaros gebe lova számára jmegfe- lelő mennyiségű árokparti szénát, télire. Eddig nyomon követhető? Akkor folytatom. A teherautó sofőrje a százast nem rejtette a véka alá. hanem szabadnap_ ja lévén, egy magyar úrhoz méltó graciözitással a cek- ken felül átnyújtotta azt a fizetőpincérnek, aki másnap reggel, boltnyitás után egy bizonyos bőrkabát megszerzése tárgyában tovább csúsztatta azt az áruház megfelelő osztálya nem megfelelő vezetőjének. Akit ebben a pillanatban tetten értek! Ritka, de ünnepi alkalom ez egy ellenőrnek, meg is ünnepelte oly módon, hogy elmondta mindenkinek és jelentésbe is foglalta az egykor enyém volt százas sorsát és dolgát,. Ezt a jelentést voltam szerencsés elolvasni, és belőle cikket kanyarítani... Eddig nyomon követhető? Akkor iolytatom... — Itt van, uram, itt ez a nyomorult százas, tegye el — mondta az eladó, megjelenvén nálam így lebeszélendön, hogy neve egy lap széles körű olvasótábora elé ne kerüljön. Erre fel kirúgtam, és megnyugodtam. Ügy éreztem, most aztán keményen elbántam a csúszópénzzel... Ám másnap, véletlenül, ismét szerelőre volt szükségem és ismét ... úgy van, jól gondolják... azt a bizonyos, azazhogy egy másik százast, mert... Pedig, kedvenc újságom zizegésének van igaza. Ha én azt a százast elfogadom, akkor a saját elindított százasomat adom másnap újfent a szerelőnek, s mindig az az egy százas forog körben az egycsatornás, azazhogy az egyszá- zas csúszópénz-rendszerben. Nincs bűnös újrafelosztása és csalfa elosztása a jövedelmeknek, hiszen. .. Igen. A hiba nem bennem van. Nem fogadtam el a százast. És ha ötszázat ígér? Akkor maradt volna még négyszázam és... Fuj! Hová züllök, még ha csak gondolatban is... Hová! Meg is írom holnap egy vezércikkben. hogy harcoljunk a csúszópénz ellen. Különösen, ha az kevés... Gyurkó Géza i A „felfutott Idnólat"? A címbeli nyelvi formát ebből a szövegrészletből emeltük ki: „A paradicsomkínálat erősen felfutott” (Népújság, 1980. aug. 2.). A felfut igei állítmány olyali henye divatszó, amelyet elsősorban a gazdasági, illetőleg a kereskedelmi szakemberek használnak szóban és írásban egyaránt. Hogy ma már a hivatali és a mű* szaki nyelvben is előfordul, arról ez a példatár bizonykodik: az üzemben erősen felfutott a kapacitás, ^ létszám, a termelés, a gyártott termékek mennyisége; a nyári időszakban a forgalom igen felfutott stb. A rádióban hallottuk ezeket a meghökkentő szövegrészleteket is: a táncegyüttes létszáma ebben-az évben futott fel. szakelőadásaink mennyisége most van felfutóban; termelőszövetkezetünkben a szakemberek felfutása megnyugtató képet mutat stb. A felfut miatt a fontoskodó nyelvi közlésekben nem jutnak szerephez ezek az egyértelműbb információt nyújtó szóalakok: fejlődik, emelkedik, fokozódik, erősödik, bővül, kiterjeszkedik, nő, növekszik, növekedik, gyarapodik, nőttön nő stb. Hogy az árnyaltabb fogalmazást is lehetetlenné teszi a felfut ige nyakló nélküli használata, erről ezek a nyelvi formák győzhetnek meg bennünket: a termelés erősödik, fokozódik; a forgalom megnőtt megemelkedett; a gyártott termékek mennyisége emelkedett, növekedett stb. A „felfutott kínálat” helyett is inkább ezt kellett volna írni: a kínálat bőséges. Sajnos, újabban a hivata- loskodó megnyilatkozások, ban egyre ritkábban halljuk és olvassuk ezeket a főneveket: fejlődés, fejlesztés; erősödés, növekedés; emelkedés, fokozódás. Helyettük a felfutás és felfuttatás szóalakok jutnak nyelvi szerephez. A felfut ige és főnévi származékai, a felfutás, és a felfuttatás elterjedésében szerepet játszhatott két dolog is. Egyrészt a grafikonok felfelé haladó vonalára való szándékos utalás, másrészt a felfut ige alap jelentésén túl (sietve felmegy valahová vagy valakihez), az átvitt jelentésében megtalálható a valamely magasabb szintre emelkedés mozzanatára vonatkoztatás is. Dr. Bakos József Jfíf/jáflMfli
