Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-05 / 234. szám
Réti külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése Mi a jelentősége az indiai államfő szovjetunióbcli látogatásának? Hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban járt ezen a héten az indiai köz- társasági elnök, Nilam Szan- dzsiva Peddi. Utazása és találkozása a szovjet vezetőkkel, mindenekelőtt Leonyid Brezsnyewel, alkalmat adott arra, hogy tovább fejlesszék a kétoldalú kapcsolatokat, ezekről pedig tudni kell, hogy a szovjet—Indiai barátsági és együttműködési szerződés alapján alakulnak, s amint Leonyid Brezsnyev megállapította: e kapcsolatok mind fontosabb tényezővé válnak a háborús fenyegetés elhárításáért folyó küzdelemben, Ázsiának és az egész világnak a békéje szempontjából. Az indiai államfő látogatása során jelentős megnyilatkozásokra került sor,« amelyek túlmutattak a két ország viszonyával kapcsolatos kérdéseken. Leonyid Brezsnyev az indiai vendég tiszteletére adott vacsorán mondott po- hárköszöntöjében az ázsiai feszültség forrására utalt. Egész sor jogos kérdést fogalmazott meg: kinek a különleges egységei és repülő- gép-anyahajói fenyegetik Damoklész kardjaként a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger térségének független állama, it? Ki hoz létre új katonai támaszpontokat az Indiaióceán térségében, a Közelés Közép-Keleten, Afrikában? Brezsnyev említést tett arról, hogy Irán és Irak, két szomszéd ország, amely baráti viszonyban áll a Szov. jetunióval, fegyveres konfliktusba keveredett egymással, aligha csak valamilyen tragikus meg nem értés oká. ból. A konfliktus tüzénél valakik a maguk pecsenyéjét akarják megsütni. Azok, akiknek nem tetszik az im- perialistaajjfcnes erők összefogása a Közel- és a KözépAz Irán és Irak között dúló határháború szinte óráról órára eredményez új harctéri, politikai és diplomáciai eseményeket. Sem a fegyverzaj, sem a lázas diplomáciai tevékenység nem fedheti el azonban azt. hogy rendkívül mélyen gyökerező, az évszázadok homályába nyúló ellentétről van szó. amely bcleivódott a két nép tudatába. Török örökség A Shatt el-Arab kétszáz kilométere már akkor mély ellentéteket szült, amikor az olaj még semmit sem jelentett. Irán — korábbi nevén Perzsia — különböző dinasztiáik uralma alatt váltakozó hatalmú, de a gyarmatosítás korszakában is független ország maradt. A jelenlegi Irak ezzel szemben önálló államként nem létezett, hanem a török birodalom területéhez tartozott, egészen az első világháború végéig. Az első határszerződést is a török, tehát az ot- tomán birodalom kötötte az akkori Perzsiával, még 1847- ben. Ez a határvonalat a Shatt el-Arab folyó keleti, tehát perzsiai partján húzta meg. Ez természetszerűleg azt jelentette, hogy az egész folyómeder felett török fennhatóság érvényesült. Az első világháború után a helyzet annyiban megváltozott, hogy a török birodalom ösz- szeomlásával Irak 1922-ben királyság, hatalmi szempontból azonban angol katonai megszállás alatt álló, brit védnökségi (mandátum) terület lett. 1932-ben a brit mandátum lejárt, az angol katonai jelenlét azonban megmaradt. Ez volt a helyzet, amikor 1937-ben a Shatt el-Arab körül újra kiéleződött ellentétek megoldására, Irak és Irán &Mwms 1980. október 5., vasárnap Keleten. Azok, akik a maguk ellenőrzése alá akarják helyezni a térség olajkincsét. Azok, akik arról álmodoznak, hogy Iránt ismét az im. perializmus csendőrévé tehe. tik. Mi a helyzet Irak és Irán határán? Az ellenségeskedések a héten tovább tartottak, az iraki—iráni konfliktus a második hetébe lépett. A harcok hevessége általában alábbhagyott, amit nyugati katonai szakértők azzal magyaráztak, hogy sem az egyik, sem a másik fél nincs berendezkedve hosszabb háborús erőfeszítésre... Az iraki támadó erők észa. kon. az arab lakta iráni Khu- zisztán határvidékén megvetették a lábukat, délen pedig Khorramshahr és Abadan, a híres olajvárosok körül igye. keztek szorosabbra vonni az ostromgyűrűt. A kedvezőbbnek látszó helyzet arra késztette az iraki vezetést, hogy egyoldalú fegyvernyug. vást jelentsen be október 5- étöl kezdve. A teheránj válasz elutasító volt, sőt, a jelek szerint a Baniszadr köz- társasági elnök közvetlen irányítása alatt álló iráni hadsereg a hét végén ellen- támadásba igyekezett lendülni. Természetesen a tényleges hadi helyzetet nehéz elemezni az egymásnak teljesen ellentmondó jelentések alapján. Egyszer-egyszer a nagyvárosok vagy éppen a fővárosok elleni légitámadásokról is hír érkezik. így például a bagdadi francia nagykövetségről származó értesülés szerint az iráni légierő vadászbombázói támadást intéztek a francia támogatással épülő bagdadi atomkutató központ ellen is. Különböző forrásokból származó hírek olajfinomítók és olajtartályok elpusztulásáról. olajvezetékek megrongálódásáról szólnak, anymm Öböl között tárgyalások kezdődtek. Ezek a tárgyalások kompromisszummal végződtek, amit lényegesen megkönnyitett, hogy a másik oldalon, Iránban is, igen erős volt az angol befolyás. A Shatt el-Arab keleti partja peremén húzódó iráni olajvidéken az angol trösztök voltak az urak. Az 1937-es megegyezés némileg módosította a korábbi szerződések által meghúzott határvonalat, mégpedig inkább az iráni fél javára. A megállapodás úgy szólt, hogy a Shatt el-Arab nagyobbik, északi része továbbra is egyértelműen iraki terület marad, az Iránban levő abadani olajfinomítóval és az ugyancsak iráni, Khorramshahr kikötővárossal szemben húzódó, kb. hét kilométeres (de gazdasági és stratégiai szempontból döntő fontosságú) szakaszon a határ többé nem a keleti parton húzódik. Ehelyett a folyó legmélyebb mederszakaszát követő hullámvonal, tehát nagyjából a folyó közepe, lett a határ. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy éppen a legfontosabb részen, ahol a Shatt el-Arab a Perzsa- (Arab-) öbölbe torkollik, megszűnt Irak szuverenitása a folyó teljes szélessége felett. A csendőr írón Közben újabb hatalmi eltolódások történtek. Irán, egészen a sah rendszerének bukásáig, az amerikai stratégiai támaszpontláncolat egyik meghatározóan fontos tagjává vált, óriási és ütőképesnek látszó hadsereget is kiépített — egyértelműen azzal a céllal, hogy az öböl egész, szélesebb értelemben vett térségének csendőrévé váljék. Irak politikai fejlődése mutatott ugyan huilamnyi bizonyos, hogy egy ideje és egy ideig mind az iraki, mind az iráni olaj szállítása szünetel. A nemzetközi olajpiac meglepő módon mégis teljes nyugalommal vette ezt tudomásul. A nagy olajtársaságok siettek közölni, hogy hónapokig teljes az olajellátottság. Szaúd-Arábia pedig fokozza az olajtermelést, nehogy olajszűke álljon be. Az iraki—iráni ellenségeskedések nem idéztek elő nagyobb ármozgást az aranypiacon sem, pedig azt lehetett volna várni, hogy egy ilyen konfliktus híre felhajtja az árfolyamot. Hogyan ért véget az NSZK-ban a választási kampány? Ma járulnak az urnák elé a nyugatnémet polgárok. Ha hinni lehet a közvéleménykutatási adatoknak és a bonni politikai megfigyelők jóstehetségének, akkor a Bun- destag-választások nem hoznak változást a nyugatnémet állam élén. Helmut Schmidt pártja, az SPD elérheti, vagy meg is előzheti a keresztény pártokat, a CDU-t és a CSU-t, mindenesetre pedig eddigi koalíciós partnerével, az FDP-vel együtt továbbra is kormányképes többségre jut. A kancellárt ezek szerint ezután is Helmut Schmidtnek fogják hívni. Ellenfele pedig, a bajor miniszterelnök, a CSU vezére, Franz Josef Strauss, mindörökre lemondhat álmának megvalósulásáról, nem lesz belőle kormányzó az NSZK- ban. A választási kampány egy nagyszabású tévévitával ért véget: hái'om és fél órán át viaskodott a kamerák és mikrofonok előtt az egyik oldalon Schmidt és Genscher, a másik oldalon Strauss és Kohl. A Vita középpontjában külpolitikai kérdések állottak. Schmidt azt vágta Strauss fejéhez, hogy „békebontó”, mire a bajor politikus védekezni próbált. Ö sem akar háborút, mi több, hozzátette. hogy meggyőződése szerint a Szovjetunió sem kívánna háborút. .. (Valaha pedig mi mindent el nem mondott a szovjetellenes, kommunistaellenes Strauss a Szovjetunióról...) Schmidt az eddigi „keleti politika” folytatását ígérte, ugyanakkor, amikor a szövetségesek (az USA és általában a NATO) melletti kiállás fontosságát is hangoztatta. A választási kampány során a CDU/CSU igyekezett meglovagolni a tényt, hogy gazdasági téren az NSZK helyzete ma kétségtelenül rosszabb, mint „a gazdasági csoda” éveiben, de az infláció jelentkezése ellen, a munkanélküliség visszaszorítása végett Strausséknak nem volt „csodaszer-ígéretük”. történelem zásokat, az ügy lényegét tekintve azonban inkább a radikalizmus irányába tartott. Az angolok áltál támogatott monarchiát 1958-ban forradalom döntötte meg, és ennek antiimperialista jellege meghatározta Irak politikáját. Irán eközben mindinkább szembekerült Irakkal és fegyveresen is érvényesíteni kívánta csendőrszerepét. Ez a törekvés érthető módon megfelelt az amerikai érdekeknek is. Így a hatvanas évek közepétől kezdve, a konfliktus újra kiéleződött. Irán 1969-ben egyoldalúan felmondta az 1937-es megegyezést, és azt követelte, hogy a Shatt el-Arab határfolyó egész hosszában a középvonal legyen a két ország határa. Ezután az iráni hajókat a haditengerészet kísérte végig a folyón. Az irániak másik akciója az volt, hogy az öböl kijáratánál, a stratégiailag döntő fontosságú Hormuz-szorosban elfoglaltak három kis szigetet (Kis Tumb, Nagy Tumb. Abu Mussza). Ezek a szigetek korábban két, az öböl partján levő, kis arab sejkséghez tartoztak. A szigetek csaknem lakatlanok, de stratégiailag ma is óriási szerepük van az öböl kijáratának ellenőrzésében. Ettől kezdve rendkívül éles maradt az Irán és Irak közötti szembenállás. A feszültség csak 1975-ben. algériai közvetítésre oldódott, fel némileg. Ekkor kompromisz- szum született, amelynek feltételeit a két ország akkori erőviszonyai határozták meg. Irak helyzetét a tárgyalásokon 1975-ben megnehezítette. hogy az ország északi részén belháború folyt a kurd törzsek ellen, amelyeket az iráni sah erőteljesen támogatott. Az 1975-ös megállapodásban lényegében az iráni álláspont érvényesült: a sah elérte, hogy a Shatt el- Arab felezővonala legyen a határ, „cserében” felhagyott az észak-iraki kurdok támogatásával. Irak álláspontja Miután a korábbi megállapodások is az erőviszonyok függvényei voltak, a sah bukása. hadseregének összeomlása és az Iránban mindmáig tartó, megoldatlan belső hatalmi harcok óhatatlanul megnyitották az utat a korábbi szerződések felülvizsgálása felé. Az iraki követelés lényege az. hogy semmissé kell nyilvánítani az 1975-ös kompromisszumot (Bagdad ezt már meg is tette) és vissza kell térni az eredeti, az 1847-ben kötött és 1937-ben lényegében megerősített megállapodáshoz. Eszerint tehát újra a Shatt el-Arab keleti partján húzódna a határ, és így a folyó egész medre iraki fennhatóság alá kerülne. Ennek óriási világgazdasági jelentősége is van. Hiszen Irak Szaúd-Arábia után, az OPEC második legnagyobb olajexportőre és olajtermelésének döntő része a Shatt el-Arab medrén végighaladva éri el a Perzsa- (Arab-) öblöt. Ugyanez a helyzet az iráni olajexporttal is. Ezen történelmileg nem változtat, hogy az elmúlt 18 hónapban Irán olajtermelése összezsugorodott, s hogy most mindkét ország, szinte teljesen kénytelen volt leállítani olajexportját. A Shatt el- Arab — mint olajútvonal — fontosságával függ össze Iraknak az az igénye is, hogy Irán adja fel a sah hatalmának csúcspontján elfoglalt három szigetet és szolgáltassa azt vissza az eredeti tulajdonosok jogutódjának, az Egyesült Arab Emirátusok Szövetségének. —i. —e. Megkezdi© munkáját a LEMP KB plénuma VARSÓ Szombaton délelőtt Varsóban megkezdte plenáris ülését a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen , Stanislaw Kanta, a LEMP KB első titkára elnököl. A plenum napirendjére tűzték a LEMP KB Politikai Bizottságának referátumát „az ország politikai helyzetéről és a párt időszerű feladatairól”, a beszámoló megvitatását, valamint szervezeti kérdéseket. (MTI) Párizsi merénylet Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: ' Megdöbbenést és. egyöntetű felháborodást keltett Franciaországban a Copernic utcai párizsi zsinagóga ellen elkövetett péntek esti gyilkos merénylet, amely halálos áldozatok tucatjait szedhette volna, ha a robbanószerkezet fél órával később lép működésbe. A szombat reggeli mérleg: három halálos áldozatot azonosítottak, 11 embert kórházban kezelnek, (közülük három állapota súlyos). Még pénteken este több tüntetésre került sor a francia fővárosban, szombatra újabb három tiltakozó megmozdulást hirdettek meg a különböző antifasiszta szervezetek. Az állam vezetői egyöntetűen elítélték a merényletet. Giscard d’ Estaing elnök példás akcióra szólította fel a rendőrséget a bűnösök kézrekerítésére, Barre miniszterelnök, aki Lyonban tartózkodott, azonnal visz- szatért a fővárosba, Bonnet belügyminiszter a helyszínre kiszállva irányította a nyomozást. A rendőrség azonban egyelőre csak kevés nyomon — egy-két bizonytalan tánú vallomáson — indulhatott el munkájában. Ami az FNE nevű újfasiszta szervezetet illeti, amelynek nevében egy ismeretlen telefonáló vállalta a gyilkos merényletet, vezetője tagadja a felelősségét, és a múlt héten ugyancsak általa szignált antiszemita merényletek után hiába tartóztatták le vezetőit, bizonyítékok hiányában szabadon kellett engedni őket. A nyomozók nem tartják kizártnak azt sem, hogy egy rivális fasiszta szervezet áll a terrorcselekmények sorozata mögött. Ugyanakkor a francia baloldali pártok, szervezetek, a zsidó közösség vezetői nyilatkozataikban arra hívják fel a figyelmet, hogy az állam, a rendőrség az elmúlt években, majd a legutóbbi napok kisebb merényletei nyomán nem tett meg minden lehetőt a fasiszta terrorizmus megfékezésére. A merénylet számos kommentátor szemében a fasiszta terrorizmus nemzetközi együttm,űködését bizonyítja, hiszen a bolognai és a müncheni robbanások után következett be. Szervezői.- akárcsak Olaszországban és az NSZK-ban a feszültség kiélezésére törekednek, azzal a különbséggel, hogy Franciaországban az akció kifejezetten antiszemita jellegű volt és rasszista jelleget is öltött. A szombat reggeli lapok pártállásra. való tekintettel megbélyegzik a véres akciót. Nyugdíjasok figyelmébe ajánljuk biztosítási díjaiknak nyugdíjból, á • ~ NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁG által havonkénti egyenlő részletekben történő levonás útjáni kiegyenlítését. ELŐNYEI: 1. RÉSZLETFIZETÉS: havonkénti levonás, az eddig évente egy összegben fizetett biztosítások (pl. lakásbiztosítás) esetében is. 2. NEM KERÜLHET a biztosítás érvényen kívül díjfizetés hiánya miatt. 3. IDŐMEGTAKARÍTÁS — elmarad az esetleges sorban állás is. 4. KÉNYELEM: nem kell a befizetés miatt a postára menni vagy a pénzbeszedőre odahaza várni. A nyugdíjból történő dijlevonáshoz az érintett nyugdíjasnak írásban kell hozzájárulnia. Ez meg- adható fiókjaink irodahelyiségében: EGER, Klapka út 1. GYÖNGYÖS, Szabadság tér X HATVAN, Lenin tér 2. ■*' HEVES, Fö út 6. FÜZESABONY, Rákóczi u. 3t A levonásos biztosítási díjfizetési lehetőség a biztosított nyugdíjasok érdekeit szolgálja. Állami biztosító HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodott az indiai köztársasági elnök. (Fotó: TASZSZ — MTI — KS.j
