Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-04 / 233. szám

Heves megyei múzeumok és múzeumi kiállítóhelyek A természeti szépségek­ben, műemlékekben és népi hagyományokban gazdag He­ves megyét felkereső turista sok érdekes látnivalót talál a megye múzeumaiban. A látogatók száma évente meg­haladja az 1 millió főt. Magyarország leglátoga­tottabb városai közé tartozik Eger és a város fölé emel­kedő dombon álló vára. Az egri várban működik a Dobó István Vármúzeum, a megyei múzeumi szervezet központja. A vár kiemelkedő nemzeti történelmi emlék­hely, ahol 1552-ben Dobó István, Bornemissza Gergely s bátor küzdőtársai meg­állították és visszavonulás­ra kényszerítették a várat ostromló oszmán-török se­regeket Az ideérkezőt az 1958-tól megszakítás nélkül folyó fel­táró és műemléki helyreál­lító munka látványos ered­ményein kívül több kiállítás is v- a. A „első várudvar északi oldalán emelkedik az 1470. körül, gótikus stílusban épült püspöki palota. Az épület emeleti részén nyolc teremben látható — az eb­ben az évben újjárendezett — állandó kiállítás, mely. Az egri vár története címen, a vár és város középkorban szorosan összefüggő sorsát kíséri végig a X. századtól a XVIII. századig. A kiállí­tást fegyverek, régészeti emlékek, kőemlékek, haszná­lati és berendezési tárgyak, valamint a látványos rende­zés teszi maradandó élmény- nyé. A püspöki palota föld­szintjén a hősök terme az 1552. évi várvédelem harco­sainak állít emléket, s itt található a várkapitány Dobó István eredeti- sírkő- lapja, A hősről a sírkőlapon látható az egyetlen fennma­radt hiteles ábrázolás. A palota földszintjének további érdekessége a gótikus fo­lyosó, díszes záróköveivel. KAZAMATÁK néven is­merik a vár nagy kiterjedé­sű, föld alatti erődítmény- rendszerét. Az itáliai min­ták alapján épített erődrend­szer, amely kaszárnyater­mekből, ágyútermekből és összekötő folyosókból áll, a . XVI. század második felé­ben, 1596-ig épült. Falai kö­zött harcoltak az egri védők. Az építmény egyik szép pél­dája a hazánkban fennma­radt olasz rendszerű XVI. századi várépítészetnek. AZ EGRI KÉPTÁR kiál­lítása a vár belső udvarát nyugatról övező épület eme­letén kapott helyet. Az 1872-ben alapított gyűjte­ményből a tárlaton 101 fest­mény látható. A kiállítás el­sősorban a régi olasz, fran­cia, néfnet, németalföldi, osztrák és magyar mesterek műveit tárja a látogató elé. Az egri képtár külön érté­ke. hogy hazánk egyik olyan jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely vidéken található, s ugyanakkor egyetemes művészettörténeti emlékeket őriz. Az egri képtár épületét korszerűsítés miatt ez év augusztusában bezárták. 1981 tavaszán, a felújítás után nyílik meg újra a tár­lat. A belső udvartól keletre található a romkert, körü­lötte ma is folynak ásatá­sok. A romkert területén több kisebb-nagyobb temp­lom és kápolna maradvá­nyait tárták fel. Ezek között a XI—XII. században emelt román stílusú, háromhajós bazilika és a XV. században felépített, de befejezetlenül maradt késő gótikus székes- egyház konzervált maradvá­nyai a legérdekesebbek. gárdonyi géza em­LÉKMÜZEUM (Eger, Gár­donyi Géza u. 28. sz.j — a vár északi kapujától mint: egy 200 m-re, a dombtetőn található. Gárdonyi 1896- ban Egerben telepedett le, s az egykori parasztházat rész­ben átalakítva, rendezte be írói otthonát. Itt élt és alko­tott haláláig. A ház falai között születtek olyan nép­szerű művei, mint: Az én falum. Egri csillagok, A bor, A láthatatlan ember, An- nuska, Abel és Eszter, Az Isten rabjai és sok más munkája. A Dobó István Vármúze­um és a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum kiállításai egész évben naponta 9-től 17 óráig tekinthetők meg. AZ EGRI SPECULA csil­lagvizsgáló-kiállítás (Eger, Szabadság tér 2. szj a Ho Si Minh Tanárképző Főis­kola épületében van. A több mint 200 éves egri csillag­vizsgáló tornyának 6. eme­letén két teremre terjedő állandó csillagászati kiállítás az 1762-ben megnyitott Spe­cula egykori berendezési tár­gyait mutatja be. Többek között XVIIÍ, századi len­csés és tükrös távcsövek, fa­li kvadráns, napóra, stb. ta­lálható itt. Igazi látvá­nyosságot kínál a 9. emele­ten a panoráma-periszkóp. A főiskola látogatásának rendje naponta, csoportosan 9.30-tól 12.30 óráig. Hétfőn szünnap van, továbbá janu­ár 1—31 között és május 20- tól július 10-ig a látnivalók (csillagászati kiállítás, Fő­egyházmegyei Könyvtár s a. panoráma-periszkóp) csak szombat és vasárnap tekint­hetők meg. BAZILIKA KINCSTÁR. Az egyházművészeti gyűjte­mény 1975-ben nyílt meg, a főiskolával szemben magas­ló Főszékesegyház bal oldali tornyának első emeletén. A kiállítási teremben az egri egyházmegyének az 1500-as évektől szinte a napjainkig készült legértékesebb egy­házművészeti emlékei látha­tók. Egymás mellett sorakoz­nak a díszes miseruhák, gazdagon díszített, nemes­fémből készült ptvös remek­művek (kelyhek. szentség­tartók), kiemelkedő egyházi személyek emléktárgyai; mellkeresztek, gyűrűk. A kiállítás legszebb da­rabjai közé tartozik Mária Terézia királynő adománya a XVIII. századból; tál, mi- sekancsók, kehely — vala­mennyi ékkövekkel gazda­gon díszített —, egy teljes XVIII, századi barokk püs­pöki ornátus összes tartozé­kával, valamint egy nagy­méretű, rozettás díszű, pan­tos kincsesláda. A kincstár csoportosan és egyénileg díjtalanul megte­kinthető; hétköznap 10-től 12-ig, vasárnap 15-től 17 óráig. Hétfőn a kiállítás zár­va. Az Eger-patak egyik elje­gesedéskari teraszán emel­kedik az ún, görögkeleti vagy ;,Ráctemplom” (Eger, Széchenyi u. 55. sz.). A török kiűzése után jelentős gazda­sági szerepet játszottak a Balkán-félszigetről betele­pült görögkeleti vallású, eg- riesen rácoknak nevezett la­kosok. Az itt-tartózkodásuk egyik leszebb emléke a nagy- közönség előtt is megnyílt, helyreállított templom. Ä templombelső restaurálása jórészt elkészült. Látnivalók a nagyméretű ikonosztázion, az Istenszülő trónusa, és a res­taurált ikonok mellett . kü­lön kiállításban kaptak he­lyet a templom legszebb fel- szerelési tárgyai. Az Országos Szerb Egyhá­zi Gyűjtemény kezelésében lévő templom és kiállítás megtekinthető naponta 10— 12, óra, illetve 14—16 óra között. GYÖNGYÖS, MÄTRA MÚ­ZEUM (Gyöngyös, Kossuth Lajos út 40. sz.). A város egyik legszebb műemlék- épületében, a központi fek­vésű. volt Orczy-kastéiyban kapott helyet a megye ter­mészettudományi múzeuma. A Mátra című állandó kiál­lítása a hegység és környé­ke természeti gazdagságát (kőzet, ásvány, növény- és állatvilág), változatos szép­ségét mutatja be. Igen je­lentős a múzeum lepkegyűj­teménye. A kiállítás hely- történeti anyaga betekintést ad Gyöngyös város múlt­jába. A Mátra Múzeum emele­tén ez évben nyílt meg a Herman Lipát (1884—1972) festőművész műveit bemuta­tó állandó képzőművészeti kiállítás. A tárlaton a mű­vész 100 festménye látható A kiállítások megtekint­hetők április 1-től október­ig naponta 10—18 óra kö­zött, november 1-től márci­us 31-ig 10-től 16 óráig. HATVAN, HATVÁNY LA- ,IOS MÚZEUM (Hatvan, Kos­suth tér 3. sz.) Helytörténe­ti, néprajzi, képzőművésze­ti és irodalomtörténeti gyűj­teményeiből rendezett idő­szaki kiállításaival, elsősor­ban a provinciális képzőmű­vészet megismertetését szol­gálja. Nyitva, naponta 13-tól 18 óráig. ATANY, KAKAS-HÁZ (Átány, Rákóczi út 54. sz.) A Kakas-ház a falu közpon­ti részén található. A népi műemlék épület egy saját bir­tokából megélő, lovat tartó gázdaember volt lakása, a XX. század első feléből. A több mint 100 éves lakóház legutolsó birtokosa a Kakas család volt. ■ ték. Megtekinthető: naponta 10-től 12-ig, valamint 14-től 16 óráig. BÉLAPÁTFALVA, ROM TERÜLET ÉS KIÁLLÍTÓ- HELY. A Bélkő lábánál — —> a Kőalja-dűlő nevű he­lyen — áll az 1232 utáni időkből való, késő román cisztercita apátsági templom. Mellette találhatók az 1964 —1965-ben régészeti feltárás­sal napvilágra került mo­nostor maradványai. Meg­maradtak a monostor föld­szinti épületének alapfalai, többek között a káptalante­rem, a kerengő és a ma is működő udvari kút. A templom mellett lévő kiállítóhelyen — külön épület­ben — a cisztercita monostor építéstörténete és régészeti emlékei láthatók. Ugyanitt található az a kiállítás, amely az 1843—1927 között mű­ködő Apátfalvi Keménycse- répgyár történetét és leg­szebb termékeit tárja a lá­togatók elé. Megtekinthető: 10—12, il­letve 14—16 óra között. DORMÄNI), REMENYIK ZSIGMOND EMLÉKSZOBA (Dormánd. Dózsa út 15. sz.) . 1976 végén nyílt meg a Remenyik család egykori kú­riájának két helyiségében az irodalomtörténeti emlékszo­ba. A kiállítás emléket állít a Heves megyei származású írónak. Szülőházában ere­deti iratok, használati és - be­rendezési tárgyak, fényké­pek idézik a kalandos és mély emberi tanulságokkal teljes életutat. Megtekinthető: naponta 10—12, illetve 14—16 óra között. HEVES. HELYTÖRTÉNE­TI MÚZEUMI KIÁLLÍTÓ­HELY (Heves. Hunyadi út 2. sz.). A település centrumában 1969-ben megnyitott múzeu­mi kiállítóhely Heves köz­ség történetének főbb sza­kaszait mutatja be az őskor­tól napjainkig. A kiállításon helyet kaptak a földből elő­került emlékek, a népélet és a legújabb kor helyben gyűj­tött tárgyai. írásos és fény­képes emlékei. Megtekinthető: naponta délelőtt 10—12, ill. délutáh 14—16 óráig. KISNÄNA, varrom és SZLOVÁK PARASZTHAZ. (Kisnána, Béke út 1. sz.). A Mátra déli lankáinak tövében emelkedő kis dom­bon épült a romjaiban ina is álló kisnámai vár. Építői és birtokosai évszázadokon ke­resztül az Aba nemzetségből származó Kompoltiak vol­tak. Az 1962—66 között fel­tárt és konzervált romok a vár XV. századi állapotát mutatják. Látnivalók: lakó­torony, palota, kápolna, gaz­dasági épületek és a várat körülövező, védelmi célból épült falgyűrű. A lakóto­rony földszintjén vártörté­neti kiállítást talál az ide­látogató. A vár közvetlen közelében áll a helyreállított szlovák parasztház. A településit a XVIII. században birtokosai szlovák családokkal telepí­tették be. Szokásaikat, kul­túrájukat sokáig megőriz­ték. Megtek i n thető: n apón ta 9— 17 óráig. MIKÓFALVA, GÖBÖLY- HÁZ KOVÁCSMŰHELY - LYEL. (Mikófalva, Kossuth út 25.). A település centrumában álló házat 1846-ban építette a falu kovácsa, Göböly Jó­zsef. Részei: a „ház”, a „pit­var” és a „komra”. Utóbbi alatt van a részben földbe süllyesztett kovácsműhely. Megtekinthető: naponta délelőtt 10—12, ill. délután 14—16 óráig. NOSZVAJ, GAZDAHÄZ. (Noszvaj, Lenin út 40. sz.). A helyreállított és falu­múzeumnak berendezett né­pi éoítészeti emlék 1889-ben épült. A kiállítás a község történetét s egy, a századforduló idejéből való lakásbelsőt mutat be. A lá­togató megismerheti a hely­ben gyűjtött múlt század­ban- készült berendezési tár­gyakat. díszes textilneműket, fafaragásokat és a hátikosár­fonás munkáját. Megtekinthető: naponta 10— 12, illetve 14—16 óra kö­zött. PÁRÁI), PALÓC HÁZ. (Párád. Sziget utca 10. sz.). A megyei múzeumi háló­zat legkorábban létesült ál­landó kiállítása. Párád a Máira vidékén élő magyar­ság. a palóc néprajzi csoport egyik jellegzetes községe A népi műemlék épület elülső része a XVIII. «zúzádból va­ló. berendezése a XIX. szá­zadvégi állapotokat tük- zi. Az épület külön érdekes­sége. hogy a fa építkezési módnak ritka észak-magyar- országi példája. Megtekinthető: naponta 10—16 óráig. PÁRÁD. CIFRA ISTÁLLÓ KOCSIMÚZEUM 1893-ban készült, Ybl Mik­lós építész tervei alapján. Egykor Károlyi Mihály ver­senyistállója volt. Ma falai között a Magyar Közlekedés Múzeum Kocsimúzeuma mű­ködik. A kiállítás 5 termé­ben a magyar kocsigyártás történetét, legszebb emlékeit tekinthetik meg a látogatók. Megtekinthető: hétfő ki­vételével, naponta 10—16 óráig. VERPELÉT, KOVÁCSMŰ- HELY— IPARI MŰEMLÉK (Verpelét, Kossuth út 54. sz.). A község középpontjában áll e régi kovácsműhely, amelynek helyén — a falu hagyománya szerint — már Mátyás király idejében is ugyanilyen rendeltetésű épít­mény volt. Formája, építő­anyaga a műhely XVIII. század végi, vagy a XIX. század eleji építéséről tanús­kodik. Az 1964-ben, eredeti for­májában visszaállított épü­letben kiállítás létesült. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékeit őrzi. s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. Megtekinthető: naponta 9- től 13 óráig. SZILVÁSVÁRAI), LÓTE­NYÉSZTÉS-TÖRTÉNETI KI­ÁLLÍTÁS Az 1969-ben létrehozott kiállítás kezelője a Szilvás­várad! Állami Gazdaság. A kiállítás a lipicai ló erede­tével, tenyésztésének törté­netével foglalkozik. Ismerte­ti a bognár- és kovácsmes­terség munkaeszközeit, ter­mékeit. A kocsiszínben pe­dig utazóbatár, szán és hin­tó sorakozik. Megtekinthető: délelőtt 10—12, illetve 14—18 óra kö­zött. SZILVÁSVÁRAD. SZA- LAJKA-VÖLGY. ERDÉSZE­TI SZABADTÉRI MÚZE­UM Az 1971—74 között létesült Erdészeti Szabadtéri Múze­um Magyarországon az első ilyen jellegű kiállítás. A sa­játos tárlat az erdő munká­sainak életviszonyait kíván­ja bemutatni. így megismer­teti a mészégetés, a faszén­égetés, a hamuzsírfőzés mun­kamozzanatait, az erdei munkások kunyhóit. Ugyan­itt találkozhat a látogató a famegmunkálás és famozga- tás eszközeivel. RECSK, BÁNYÁSZ MŰ­VELŐDÉSI HÁZ Az Országos Érc- és Ás­ványbányászati Múzeum ki­állítóhelyén, a Mátra ércbá­nyászatának történetével is­merkedhetnek meg az ide látogatók. A kiállítás számot ad a parádi XVIII. századi timsóbánya műveléséről. Fa- zola Henrik egri vasműves érckutatásairól, a recski—la- hócai ércbányászat XIX— XX. századi eredményeiről, valamint az új recski mély- művelésű ércbányászat meg­indulásáról. A tárlatot ira­tok, rgjzok és régi bányász- szerszámok, kőzetminták te­szik szemléletessé. Megtekinthető: naponta 10-től 16 óráig. 1980 októberében új ál­landó kiállítás nyílik majd meg Nagyrédén, (Erzsébet tér I. sz.) az ún. zsellérház­ban. A közelmúltban'helyre­állított — a XIX. század ele­jéről való — népi műemlék épület helyben gyűjtött nép­rajzi tárgyakkal lesz beren­dezve. A Heves megyei múzeu­mok hálózatának minden egységére — az ország egyéb múzeumaihoz hasonlóan — érvényes az a rend. hogy a hétfő szünnap, s a szombati napokon a múzeumok láto­gatása ingyenes. A megyé­ben látható múzeumok, 'mú­zeumi kiállítások és bemu­tatóhelyek szinte mindegyike szerepel a Tájak, korok, mú­zeumok mozgalom ajánlásai között. A mozgalom részt­vevői felkereshetik ezeket a látnivalókat és erről igazo­ló pecsétet kaphatnak. Dr. Csiffáry Gergely s NÉPÚJSÁG IDEGENFORGALMI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents