Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-30 / 255. szám
\ Az energiahordozók kitermelése, az energia szállításának gondjai, korszerűsítési törekvései adják mai összeállító- ' sunk lő témakörét. Beszámolunk a hazánkban Is hasz- í nOsitható újdonságokról, j ü technika történetéből Kilépés az űrbe -O- A „korai madár" -O- Az atomfizika és az atomenergia elméletének fejlődése —O— Transzurán elemek Az Karly Bírd nevű amerikai távközlési mesterséges hold 15 évvel ezelőtt, 1965-ben történt meg először, hogy az ember kilépett űrhajójából az űrbe. Március 18-án a VOSZHOD—2-. űrhajóból — amelynek fedélzetén A. Leonov és P. Beljajev szovjet űrhajósok tartózkodtak — Leonov 10 percre kilépett az űrbe. Június 3-án a Gemini—4. amerikai űrhajóból E. White ismételte meg ezt a produkciót, 21 perces űrsétájával. ★ Az Early Bird amerikai távközlési mesterséges holdat szintén 15 évvel ezelőtt, 1905. április 6-án lőtték fel az amerikaiak és körülbelül egyenlő perigeummal és apo- geummal az egyenlítői pályán haladt. ★ Paul Dirac Nobel-díjas angol bzikus új hullámelméletet alakított ki 50 évvel ezelőtt. 1930-ban a legújabb kvantumelmélet és a relativitáselmélet figyelembevételével.-ár Ugyancsak ötven éve dől gozta ki hév Landau (1908 —1968) Nobel-díjas szovjet fizikus a fémek elektronjaiból származó diamágnesesség elméletét. ★ A neutron felfedezéséhez azetc magreakciót 45 évvel ezelőtt. 1935-ben Schneitzler tisztázta azzal, tesgy megállapította: a berllllum magját gerjeszti a beleütköző alfa-részecske, és amikor a berillium-mag visszatért eredeti állapotba, akkor egy gammakvantumot bocsátott ki. Előfordulhat azonban az is. hogy e mellett az atommag befog egy másik alfa-részecskét, átalakul szénizotóppá, miközben egy neutron távozik. ★ Az atomenergia fejlődése szempontjából jelentős felfedezést tett Enrico Fermi (1901 —1954) olasz származású Nobel-díjas amerikai fizi1 '>s. amikor az atommagokéi: -adioaktív anyagokká való átalakítása közben azt észlelte, hogy a hidrogén tartalmú vegvületek a neutronokat lassítják és ezek a iassú neutronok bizonyos körülmények között a gyors neutronoknál hatékonyabbaknak bizonyultak. ★ Neutronokkal való bombázással hozták létre a transzurán elemeket, az elsőt 40 évvel ezelőtt. 1948-ban Mc Millan 4s ,4 Belsőn, a nep- tiniumot A keletkezett új elem tovább alakult plutóniummá. amit ugyancsak ebben az évben Seaborg és munkatársai fel is fedeztek Ehhez az évhez fűződik az asztácium nevű radioaktív nyomelem előállítása Corson. Mackenzie és Sergé által. Dr. Kovát® Andor Az energiaszállítás gondjai A világ energiagondjai között jelentős helyet foglal el a természeti erőforrások ki- meríthetősége. az egy főre jutó fajlagos energiafogyasztás egyenlőtlensége, a biztos készletek egyenlőtlen területi elhelyezkedése és az a tény, hogy a hőenergia csak rossz hatásfokkal alakítható át mechanikai energiává. Hasonlóan nagy jelentőségű és fontos kérdés a meglévő energiakészletnek a fogyasztóhoz való eljuttatása, azaz az energiaszállítás. A legrégebbi energiaszállítás: mód az energiahordozók szállítása volt és ennek jelentősége azóta sem csökkent. Ugyancsak régóta ismert megoldás az energiaforrások mellé való település is; ilyenek például a vízimalmok. Ez a lehetőség ma is fennáll. Ipartelepek létesítésekor mindig számításba veszik a fellelhető energiaforrásokat, és a települések helyének kiválasztásakor sokszor döntő tényező az a gazdasági ösz- szevetés, amely az energia- hordozók szállítási költségeit a nyersanyagok és a késztermékek szállítási költségeihez hasonlítja. A hőerőművek telepítésénél a fűtőanyag (szén, kőolaj, lignit), a víz (hűtő- és tápvízszükséglet) és az energiafogyasztók távolsága Is szerepel az egyéb meghatározó tényezők (szélirány, a talaj teherbíró képessége, a terület kisajó- títhatósága) között. Az emberiség energiaigényét jelenleg 25—30 százalékban villamos energia formájában (10 százalék Világialapján épül fel. A másik ilyen megoldás a ma szinte egyeduralkodó váltakozó áramú erőátviteli rendszer. Kidolgozásában a Ganz-gyár és kiváló mérnökgárdája fejtett ki úttörő tevékenységet. Feszültség alatti szerelés A villamoshálózat-szerelők elengedhetetlen munkája a rendszeres karbantartás és javítás. Ezek végzésekor az adott körzetekben hosszabb- rövidebb időre szüneteltetni szokták az áramszolgáltatást. Több külföldi országban már évek óta alkalmaznak olyan módszereket, amelyekkel feszültség alatt, a hálózatrész áramtalanítá- sa nélkül is elvégezhetők a felújítási munkálatok. A módszer lényege az, hogy a kiváló szigetelőképességű és mechanikai szilárdságú, könnyű rudakra szerelt és távolból működtethető szerszámokkal — ún. manipulátorokkal — végzik el a munkát az áramjárta vezetékszakaszon. A szerelőkhöz közel kerülő vezetéket ilyenkor szigetelőburkolatokkal látják el, a vezetékbontásokhoz szigetelt áthidalásokat alkalmaznak. A jól megszerkesztett célszerszámokkal ma mér a legbonyolultabb javítások (például egész oszlop cseréje, árboc kapcsolócsere stb.j is végrehajthatók feszültség alatt. Az áram alatti munkák bevezetése lehetővé teszi a hálózat egyszerűsítését, így például a sok hibát okozó oszlopkapcsolók nagy részének kiiktatásét. További előny, hogy az egyszerűbb hálózat üzembiztosnak mutatkozik, létesítése és fenntartása is kevesebbe kerül. Végül, de nem utolsósorban a villamos balesetek számának csökkenése is várható a módszer bevezetésétől. A hálózati villamos balesetek okai között ugyanis a fegyelmezetlenségen kívül a feszültségmentesítés bonyolult műveletei is szerepet játszanak. Feszültség alatti munkánál viszont a szerelő eleve tudja. hogy a berendezés áram alatt van, s aszerint viselkedik. Hazánkban is rátérünk a villamos hálózatok feszültség alatti szerelésére, miután átvettünk egy Franciaországban alkalmazott módszert, s megvásároltuk a szükséges szerszámokat, és az azok szállításához szükséges gépjárműveket is. A szakemberek a szigetvári oktatóközpont tanpályáján ..élesben” gyakorolják az áram alatt lévő magasfeszültségű vezetékek szerelésének mozdulatait, munkafogásait. Energiaelosztó központ (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) tás, 15—20 százalék hajló- energia) kell kielégíteni. — Emellett a vlllamosenergla,- elosztás az energiaellátás legrugalmasabb módja. A távolsági villamosenér- gia-átvitel megvalósításában magyar elgondolások Is testet öltöttek. Az egyik az ún. Thury-féle rendszer, amely lényegében egyenáramú soros erőátviteli rendszer. Ez állandó áram és Változó nagyságú feszültség elve Olaj a tengerből Az olajkitermelés a tengereken, pontosabban a szárazföldek talapzatain — selfjein — napjainkra „felnőttkorba” jutott, Rövidesen már mintegy félszéz országnak lesz lehetősége a tengeri olajbányászatra. A selfek megfúrásának technikája egyre tökélesedik, a világszerte tapasztalható olajszűke mind merészebb megoldásokra serkenti a konstruktőröket. Az Északi-tenger olajkincsének kiaknázásában olyannyira érdekelt angol szakemberek ma már olyan fúrótornyokat is használnak, amelyek a száz méternél mélyebb Vízrétegekben is biztonsággal állnak és megbirkóznak a legmostohább időjárási viszonyokkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogynleár a 30 méter magas hullámok verését is bírja a torony, s a nem ritkán óránkénti 200-~220 kilométeres sebességgel száguldó szél ostromának is ellenáll. A több mint 200 méter magas szerkezet nem felnagyított mása a sekélyebb vizeken dolgozó társainak, nemcsak méreteiben, hanem arányaiban is különbözik tőlük. A 40—60 ezer tonnás acélszerkezetet a parton szerelik össze’ és az egyik oldallapjára erősített úszótestekkel (légtartályokkal.) a víz színén tartva vontatják beépítésének a helyére. Ott a légtartályokat megfelelő program szerint vízzel töltik fel; előszoba torony talpa süllyed a tengerbe, majd a hatalmas test beáll függőleges helyzetébe, s lassan a fenékre ereszkedik. A tengeri fúróállványok legújabb nemzedéke már vasbetonból készül, mely olcsóbb és korrózióállóbb a betonnál Ezek az állványok is űszta- tással kerülnek feléllítási helyükre, s ott nincs szükség semmiféle rögzítő, lehorgonyzó szerkezetre, nagy tömegük révén anélkül is szilárdan állnak a tenger fenekén. Képünkön: A világ egyik legkorszerűbb tengeri fúrótornya, az angol gyártmányú Graylhorpe—1 típusú acélkolosszus m rm-műsorok: ** mi DIÓ Kossuth 8.27 Láthatatlan múzeum. 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Kubányi tájak. 10.35 Csajkovszkij: Csipkerózsika. 11.26 Sasi Kapur házában. 11.41 Jósika Miklóg: Emlékirat. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Nagy Ignác: Uracsok, arsz- lánnők. 12.45 Zenemúzeum. 13.40 Hallgassunk operát! Verdi: Aida. 15.10 Idegen vér (elbeszélés). 16.05 Rádiónapló. 18.00 Bárdos Lajos—Lukin László: Télen, nyáron. 18.15 Hol volt, hol nem volt,,. 18.30 Esti magazin.- 19.15 Muzeális nótafelvételek. 19.40 Szimfonikus zene. Kb. 21.35 A madarász (operett- részlet). 22.15 Sporthírek. 22.20 Elnökválasztás előtt. 22.30 Rásonyi Leila hegedül. 23.30 Peter Grimmes (operájából). Petőfi 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Világjáró muzsika, 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00 Népi zene. 22.30 Tánczene. 23.15 A dzsessz a 70-es években. Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István, 17.15 Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária, — A kazincbarcikai Ság- vári Endre Gimnázium leánykara énekel — Kereskedni, vagy eáadni. Ónod- vári Miklós jegyzete — Hangverseny krónika — 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. 8.25 Tévétorna. 8.30 Iskolatévé. 14.00 Iskolatévé. 16.25 Szigetek az óceánban. 16.50 Majd a gyerekek? 17.20 Falujárás. 18.10 Telesport. 18.45 Tévétorna. 18.50 Esti mese. 19.00 A szovjet kultúra napjai Magyarországon. Kb. 20.00 Tv-hiradó. Kb. 22.00 Toli ír adó 3. 2. műsor 19.05 Iskolatévé. 19.30 A japán tenger élővilága. — Japán rövidfilm. (ism.) 21.15 Tv-híradó 2. 21.40 Két jegygyűrű (tévéfilm). MmisänGl 1980. október 30., csütörtök
