Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-26 / 252. szám

Szlalomozás a sorokon A gyorsolvasás megsokszorozhatja íz információbefogadást, ha helyesen csináljuk A szokvány olvasó állas nn szót tud percenként fel- 3gni. ezt azonban a négy- teresére, sőt a tízszeresé' F lehet növelni, ha a sze­mükkel szlalnmnzva sietünk épig a sorokon. Dinamikus olvasási tanfó­rumokat elsősorban a nép­iskolákon rendeznek Űzhe­ss turnusokban, Hetenkent gyszer egy kettős órán, nyit. •á'nosan tehet eleget olvasá- i kötelezettségeinek a hall­ató. A többit napi edzés :erelében otthon. Más eset­ien az érdeklődő hét végi zeminártumnn vehet részt, ihnl hasonlóképpen novek- ,zik az alapolvasási sebes- ége, ám ez nem helvettesit- teti a tízhetes képzést. Egyik ük et-mósi kukat atan- 'ol.yam ele.ién kisebb sokk irheti: a kezdésnél a párhu­zamos sorba nem lehet át- átni. A dinamikus olvasás jgyanis, mint, a gvorsolva- ;ás technikája, az ujj segít- iégével valósul meg. amely, mint valami olVMÓkészülék- lél, a mutató szerepét tölti ne. Ez azonban még nem sieg Hhhoz, hogy valaki gyor­sabban tudja az olvasmá­nyait hefogadni A jelszó az. hogy meg kell szüntetni az olvasassa! kaposglatos pót­lásokat P.\ ross? beidegyese- ket. Ráadásul alapelv, hagy ol­vasás közben nem szabad a szöveget motyogni A kö­zönséges olvasás alatt általá­ban a szöveget egyidejűleg el is motyogják — teljesen mindegy, hogy az illető ezt hallja .is, vagy sem — a gyorsolvasás azonban opti­kai olvasás. Az ajk mozgás tilos, különben csökken az olvasás sebessége: átlag mindössze 15(1—200 szót tu­dunk kiejteni percenként, a motyogás nélküli olvasással ez a négy-ötszörösére nőhet. Az is fontos persze, hogy az ember tekintete ritkán fixá- ■iód.iék, azaz egy-egy sorban csak kevésszer álljon meg. A szokvány olvasó soronként. 6—fi megállással kezdi, a Milyen Ittak Dobó gyakorlott olvasó 2—3-mal is beéri. Mindez persze elég elvon­tan nangzik. A valóságban viszont meghökkentő, hogy a tanulási folyamatban mennyi nehézséggel kell megbirkózni. Az előre-, hát­ra- es a több soros olvasás­ról van ugyanis szó. A pira­mis alakú, a lapátoló, a szla- loninlvasásról, a sorhoz kö­töttség elhagyásáról, vala­mint a szelektív olvasásról, szemgyakorlatok: »1 és folya­mat ábrák készítéséről. Az utóbbi az olvasmány lénye­gét tartalmazó, áttekinthető­en elrendezett, találóan meg­fogalmazott és érzékletes le­írást jelenti. Címszavakkal és grafikus eszközökkel tö­rekszenek az olvasottak fel­dolgozására. A kétkedők azt állítják, hogy a gyorsabb olvasás egy­úttal szükségszerűen felüle­tes olvasást is jelent. A gyorsolvasó? szakértői erre azzal vágnak vissza, hogy az olvasóedzés elsősorban szellemi edzés. Az. edzés so­rán ugyanis kevés gyakorlat­tal nemcsak gyorsabban ta­nulnak meg olvasni, hanem, az információkat is megta­nulják jobban és biztonságo­sabban befogadni. A megér­tés foka a kezdeti SO—Bn" l*ó] a tanfolyam végére eléri a Hó- PO'Vn-ot is, A dinamikus olvasás négy különböző olvasási techniká- 18 közül a legmagasabb szintű a lapátoló (scoop). Ám ha valaki „csak” szlalomban viharzik végig a sorokon, már akkor is elérte a máso­dik legnagyobb sebességet. A legnagyohb „túróval” per­sze csak akkor olvasunk, ha gyorsan felfogható, tehát könnyű és szakmailag isme­rős olvasmányról van szó. Aki mégis a kandalló mel­lett tölti az időt egy jó könyvvel az ölében, az biz­tosan nem fogja ujját-a so­rokon vezetni, hanem vissza.- tér a konvencionális olvasá­si módhoz. bort vitézei? Hajdani szüretek nyomában Itt a szüret, újból munka zajtól és vidámságtól Han­gosak a szőlőhegyek Bada­csonytól Egerig és Tokajig. Egyes helyeken, elsősorban a háztájiban talán pontosan olyan, mini 428 évvel ez­előtt, az 1552. évj híres eg­ri várostrom idején, mivel hogy a szüret akkor is és most is szeptember és októ­ber tájékán volt, a török pe­dig éppen szeptember 15-én zárta be ostromgyűrűjét Eger körül, és október 18-ára vir­radóan takarodott el szé­gyenszemre a jvár alól. Így hát amit nem 'pusztított el, azt 02 epri polgárok még mindig leszüretelhették ma­guknak. Dobó korában szüret táján és még jó ideig utána is sok mustot és bort szolgál­tattak he az egri vár híres pincéibe. A tőröktől fenyege­tett egri vár szorult helyze­tében ugyanis jogot nyert arra, hogy kapitányai töb­bek között a püspöki riézs- mából fedezzék a vár hadi kiadásait, például javítási munkálatait. Ez a királyi in­tézkedés az egri vár kezébe juttatta a püspöki tizedek jelentős részét, s ezzel a messze környék, sőt Magyar- ország legnagyohb borgaz^ dálkodó szervévé, a várat a legnagyobb borpincészetté, kapitányát és gazdasági ve­zetőit a legnagyobb horeb adóvá tette. Amit az egri vár gazdásági vezetői csináltak a nagy mennyiségű horral, az csak a mai egri pincegaz­daság nagyszabású borkeze­lői -értékesítői tevékenysé­gével hasonlítható össze. Ez érthefn, ha meggondol­juk- hogy az egri püspökség birtoka ekkor negyven né­pes és öt elpusztult faluból állott, amelyek mellett ide adóztak Heves. Borsod, Aha- új, Sáros, Bereit Zemplén, Szabolcs es Zaránd megyék is. Ezenkívül a váci püspö­ki megyéhez tartozó Külső- Szolnok, Pest-Csongrád me­gye, amelyek papi tizedei az egri vár részére voltak ki­bérelve évi fizetés mellett. Kérdés, hogy ennyi ren­geteg borból a vár fenntar­tása mellett mi jutott Dobó Istvánnak, tisztjeinek és ka­tonáinak az asztalára és per­sze. az ivókelyhébe. Erre is választ kapunk, ha fellapoz­zuk óz egri vár 1549. évi számadásait, ahol szerepel az is, hogy kik és hányán ét­keznek a lisztek közül szol­gáikkal együtt a kapitány és az üdvarbiró asztalánál Te­kintve, hogy étkezés után hizony kapós volt a bor, ezért annak fogyasztásét sza­bályozták. így például meg­szabták, hogy fejenként hány pint bort lehet a katonák ré­szére naponként szolgáltat­ni. Ezt figyelembe véve 1-549- ben 2052 köböl bor fogyott el, amiből a fő- és aludvar- birók, a cselédség, és a ven­dégek részére naponként 50, a szeeődvényesekre. napszá­mosokra 47, összesen 9? pint. bor jutott,, mintegy három aké. Ehhez még a kamarai jelentés hozzáfűzi, hogy a főudvarbirón kívül a sze­mélyzetnek vízzel erősen el­vegyített bort adtak. Szóval spóroltak az egri hegyek erőt és kedvet adó termésével, ebben pedig élen járt, a vár kulcsára, ennek a több megyebői ideszállított, és temérdek mennyiségű bornak a kezelője. § miután úgy látszik a kísértésnek — a bor saját, szakállára való elszámolás­nak — ők sem tudtak min­dig ellenállni, ezért elég gya­koriak voltak a panaszok el­lenük, és munkájukat nem­egyszer kivizsgálták­I varga) ANTALFY ISTVÁN: Humor­szolgálat | Távoli út — Honnan tudjuk, hagy ■ nyár van? í — Onnan, hogy a gyerekek ) állandóan becsapják azokat j az ajtókat, amelyeket egész télen nyitva hagytak... — Mit jelent az improduk­tív tőkebefektetés? — kérde­zi a közgazdaságtan profesz­szor a hallgatótól. — Meghívni a saját nő­vérünket a moziba —< hang­zik a válasz. Távoli már az az út. Sárga homok gyomokkal ««telt, s távoli mar az a táj. Még Te (alán. Te talán oda mé*r ki, névnapodon ha kös/önllekj fáidat, bokraidat megöntözni az égiek e* mások helyed Is. Érted-, érzed-e, és mondhatom én most: pengetni kpll a operákat... SASS ERVIN: Elmaradt csónakkirándulás helyett ha elindult volna az a csónak elképzeljük nagy fehér hajónak mi lettünk volna tisztek legénység mindenféle bolond kósza népség mi lettünk volna sebezhetőt len konok álmodozók csak ml ketten és a fűzfák a Körös vizében visszaköszönnek szötalan szépen ha elindult, volna az a csónak ; új partot keresve új hajónak a versnek hogy-hallják tudlak végre mit festettél életed égére i, — Nagypapa, a fekete is szín’ — Természetesen. — fis n fehér? — Az is. Miért kérdezed? — Mert a fiúk azt mond­ják. hogy a mi. televíziónk nem szives. — Mit szol a legújabb ké­pemhez. n „Földrengéshez"? — Nagyszerű! Igazi elemi csapás! — Papa. ugye a sárkányok a valóságban nem léteznek? — Nem. kisfiam, ezt csak a gyerekek gondolják. — Gyakran vagy más vé­leményen, mint a feleséged? — Mindig — fis ö éhhé- mit szól? — Semmit, hiszen nem mondom meg neki. — finest este csak UU? és. iszol. Már a második üveg van előtted de mén egyszer sem táncoltál velem! — Drágám, nem akarol,- rád szégyent h.o?ni. tudod, hogy vem tudok táncolni. Tehát azt csinálom. amit tudok. — Az ünnenek után így beszélőét két kisfiú: — fin az iinneoet a nagv- szüleimnél töltöttem, fis te? — fin a szüleimnél vnllam. Recept vagy vény 7 MMi < ÖSSZKOMFORT,,. (Fotó Szabó Sándor) j ...Maguk, újság­( írók kíváncsi embe- j rek, minden rázós te mát kiszaglásrnak, ; ízért jobb, ha tőlem. az intézmény veze- ; !tőjétől tudja meg a j valóságot. Urasá- godnak egy lépést sem kell tennie, mi- ' nek zaklatná idege- ( sítő kérdéseivel az í irodákban dőlgazo­kat, még azt hinnék ) a szerencsétlenek, J hogy már megint itt van nálunk a népi \ ellenőrzés. > Kérem, mi meg- • értettük az idők j szavát. Hat hónapja t egy pszichológus és \ egy munkaszervező tevékenykedik intéz­< menyünkben. Knzvé­< leménv-kutatással, a j legújabb alkalmassá- í gi tesztek, vizsgálati ; módszerek, munka­szervezési koncep- ( dók segítségével fel-- í térképezték káder- ; helyzetünket: milyen í munkaköröket kell J megszűntem, ‘ ki al­< kalmas ügykörének j ellátására, kiket kell í átszervezni, és hogy > finoman fogalmaz- ) zak, kiktől célszerű megszabadulni. Mun? hójuk alaposságát hi- znnyitjg, hogy akadt, akit tűdőszűrésre. gyomorrönfgenre, pj- zeletvizsgáiatra is el­küldték, sőt leállít- ^ látták az irndabövi- j test és az új iróasz- S tfílnk vásárlását is- { Sajnos, a közvéle­\ rnény-kutatás nem- j hozta meg a várt ) eredményeket. Het- í ven megkérdezett , Mindenki a helyére? dolgozó közül negy­venheted azt java­solták, hogy engem azonnal nyugdíjazza­nak, mert csak azért vagyok itt, hogy sű­rűbben legyünk- fiz képtelenség, uram. Állítom, a munkám­mal a főhatóság elé­gedett. Közvetlen fő­nököm, Dancsalics kartárs- épp tegnap köszönte meg, hogy az unokáját soron kí­vül elhelyeztem az egyik óvodába, és megígérte, cserébe majd egy külföldi utat kihuiiz nekem, fis itt van például Tabajdi kolléga, a tűzoltókészülékeket elosztó és karbantar­tó osztály vezetője. Kóla a pszichológus azt állapította meg. hogy az egyszerű poroltót nem- tudja megkülönbözteni a szirénázó tűzoltóau­tótól. Tehet, hogy igaz. De tudja, Ta­bajdi kartársat mi föntről kaptuk, A fő­hatóságnál kignlyóz* ták, és azzal az uta­sítással varrták a nyakunkba, hogy esi_ ná íjunk belőle osz­tályvezetőt. Kétség­telen, sok gondunk volt vele. 4 kezdet> időszakban a ross? poroltókat tévedésből a patyolatba küldte javításra. Amikor a huszadik botlása volt, arra gondoltunk, cél­szerűbb öt a képesí­tésének megfelelő munkakörben fog­lalkoztatni, de kide­rült, hogy eredeti szakmája pék. Már megbocsásson, de egy önálló sütöde felépí­tését mi nem tudjuk a szűkre szabott költségvetésünkből kigazdálkodni! Per­sze Tabajdi kartács­nak érdemei vannak. Rendszeres véradó és állítom, hogy a sze­mináriumokon, ta­nácskozáson ő a leg- aktívabb hozzászóló. Rengeteg társadalmi, munkát végez. Ősz- szel például gyü­mölcsszedő kukori- catörö brigádot szer­vezett, vitte a fiata­lokat a mezőgazda­ságba. Ebből is lát­hatja, milyen sok szempontot kell fi­gyelembe vennünk, ha Tabajdi karlárs áthelyezésének prob­lémáját. mérlegeljük. Persze nemcsak vele vagyunk így. A pszichológus meg a munkaszervező vizs­gálata az egyik friss diplomás üzemmér­nökről kiderítette, hogy Ingaritmustáb- I Iának nézte a közű- \ lett, telefonkönyvet, inon decin aöhan isi többjegyű számok j i’dnnnk. Az irattár; vezetője már tizenöt í éve itt dolgozik, és! csak a tesztlapok ki?> értékelésé során tud < tűk meg róla, hogy í még az általános is- < kólát sem végezte el ( Ezzel szemben az egyik éjjeliőrnek ta­nári diplomáin van. /Igaz, még a háború előtt szerezte, de hát istenem. Mivel a ta­nár úr nappal ráér. ő lett az osztályfő­nöke annak az isko. lás csoportnak, amelynek a hallga­tói most fejezik he a nyolcadik osztályt. A fenti példákból uraságod is látja, í milyen körültekintő? j en igyekszünk min-: denkit a helyére ten­ni. Persze keményebb > eszközökhöz is nyúl- j tunk. Tizennégy em-1 bért mozgattunk meg) intézményen belül. / két embernek pedig í útilaput kötöttünk ni talpára. Nehezen j ment, de végül is j megszabadultunk tő- / lük. .. Mit kérdezett t uraságod3... Hogy! kiktől? Hát a pszi- ; chológvsoktél meg a, munkaszervezőktől > akik ezt az egész fel- / fordulást kitalálták'-11 Kiss György Afi'’ T'.' A két címbeli szó meg­nevező szerepét tekintve ugyanazt a jelentéstartalmat közvetíti, használati értéké­ben azonban van közöttük különbség. Mindkét szóalak azt az orvosi utasítást ne­vezi meg, amely a gyógy­szertár részére tartalmaz elő­írásokat a szükséges gyógy­szerek elkészítésére, kiadá­sára. Nyelvhasználatunkban az idegen eredetű recept szó­val élünk, ilyen szoveg- öss/.efüggésekben: recep­tet ír fel az orvos, kivált­juk a receptet, jó receptet kaptunk stb. A vény meg­nevezést ritkán vesszük ajkunkra. A hivatalos nyelvhasználat azonban él vele, például ilyen jelzős szerkezetben: térítésköte­les vény. Különbéin a két szónak eredetüket tekintve, közük van egymáshoz, A recept szó forrása két latin kifeje­zés: a recipe és a recepíwm. Az orvos utasítása: recipe (vény). a patikus megjegy­zése: receptum est. (vettém. elkészítettem). A recepteken gyakran olvasható két rövi­dítés is: R; illetőleg Kp. Erre utal Bodosi György versének ez a címe: RP. A köl­temény mondanivalója, fel­tárja a rövidítés értékét: „Végy jókora nyugalmai. 1 elegyítsd közönnyel, I tégy hozzá gúnyt, csipetnyit;- f öntsd le a hízelgés szirup- iával”, A .recept' idegen eredetű szót megpróbálták magya­rítani. A * legismertebb vál­tozatok' orvosi rendelvény, gyógyirat, szercédula. Hiva­talos megnevezésül Busát Pál vény szava vált általá­nossá. Mint nyelvújítási al­kotás a vesz igére vezethető vissza, s az orvosok, pgtiku- solí nyelvhasználatában származékai is jelentkeznek; igényes, vénygyűjtemény s^b. A recipe, a recept meg­nevezések életút járói szem­léletes képet kaphatunk azokban a versvészietekben is, /amelyekben kulcsszerepet vállalnak: ,,A terhes nyava­lyát orvosszerek által elűz­te, / ö hát a medikus reci­péje szerépt akar élni” (Vi­rág Benedek: Tolnai Feste­tics Lászlóhoz). — „Recipe, ’ érvágás, köppöly és fürdő­ié / Teszi a nyavalyát még növekedővé" (Arany Jgnos: A Jóka ördöge). —* „Recep­teket rak ki receptre a kis patikus. / Mepnyt mindén van nála. / szereiben nin­csen határ" (Gulyás Pál; a kis gyógyszerész). — „Nem segít rajtunk az orvps, se recept” (Szemlér Ferenc: Folyton Újul)­A recept szónak különben jeientésváltozataival .is elünk. Erről ezek a szöveg­részietek tanúskodnak; „Äd- gt receptek alapján külön­böző magyaros ételek ké­szíthetők” (Népű)ságl. 1080. iún, 36.). TV Bakos József A.

Next

/
Thumbnails
Contents