Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-26 / 252. szám
Újabb tudományos szerződés a kompolti intézettel Beszélgetés F. A. Pavloviccsal, a Csuvas Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomás igazgatójával Egy évtizede már, líogy t udomá ny 06 egy üttm űködési kapcsolatot teremtett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézet a szovjet Csuvas Állami Me- zőgazdasági Kísérleti Álló-' mással. A hetvenes évtized második fele jelentős eredményeket hozott az együttműködésben. Delegációcserék. valamint különböző növényfajtacserék jelzik az egyre elmélyülő kapcsolatot. Most az évtized vegén kicsit számvetésre es újabb öt évre szóló együttműködési szerződés aláírására érkezett nemrég delegáció Kompoltra, Fagyejea Anatolíj Pavlo- v tarnak, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának, a Csuvas Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomás igazgatójának vezetésével. Vele beszélgettünk a két intézet kapcsolatának .további lehetőségeiről. — Az elmúlt tíz esztendő során most harmadszor járok Magyarországon és Koni- polton — mondta az igazgató. — 1971-ben, mint intézetünk akkori főmezőgazdásza fogadtam az első Kompokról érkezett delegációt. A hetvenes évek elején közösen tettük meg az együttmükódes első lépéseit. Felmértük feladatainkat, azt, hogy mivel segíthetjük egymást. 1975-től kapcsolatunk kiszélesedett. Azóta igyekszünk hasznosítani a közös tapasztalatokat. — Milyen tudományos tevékenységet folytat a csuvas intézet? — Kísérleti állomásunk az autonóm köztársaság fővárosából, Csebokszáritól 35 kilométerre, Civilszk város határában helyezkedik el. Vidékünk a Szovjetuniónak az úgynevezett nem fekete föld zónájához tartozik. Nálunk erőteljesen kontinentális az éghajlat, kevés a csapadék, évente 400—450 milliméter eső esik, amely egyenetlenül oszlik meg. A tél viszont kemény, hideg, tehát olyan növényfajtákra van szükség, amelyek ezt jól tűrik. Földjeink túlnyomó része savanyú és foszforban szegény, ezert kémiai javításuk fontos feladat! Intézetünk egyébként 55 éves múltra tekint vissza. 1979-tól a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának irányítása alatt áll. Ez előnyt jelent, hiszen konkrét feladatokat kapunk a kutatómunkában. Miután tájintézet vagyunk, így elsősorban Csuvasia mezőgazdasága nak fejlesztései igyekszünk elősegíteni. Három fö feladatunk van. Az egyik a gabonafélék, a bab, a borsó, a burgonya, a lucerna és a különböző fúfélék úgynevezett I. osztályú, elit vetőmagvainak szaporítása. Ezeket a magvakat folyamatosan biztosítjuk azoknak a gazdaságoknak, melyek tömegesen termelik az említett növényeket. Emellett sertés- és szarvasmarha-törzstenyé- szetet alakítottunk ki, s ezekkel az állatokkal ellátjuk a kolhozokat, illetve a szovhozokat. Főleg az iparszerű sertéskombinátoknak adunk tenyészanyagot. Harmadikként pedig olyan korszerű agrotechnikai és állattenyésztési eljárásokat dolgozunk ki. melyeket jól hasznosíthatnak a csuvas nagyüzemek. — Kísérleti hogyan segíti nyos munkát? gazdaságuk a tudomá— Állomásunkon hatvan tudományos munkatárs dolgozik. az említett három fő témakörben. Ebbői tízen a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címmel rendelkeznek. Jómagam tizenkét éve dolgozom Civiliszkben, kezdetben főmezőgazdászként, majd igazgatóhelyettesként. három év óta pedig igazgatóként irányítom az intézetet. Kísérleti tenyész(Fotó: Perl Márton) kertünk 350 hektár, amely közvetlenül a kutatómunkát segíti elő. Ezenkívül intézetünknek van egy hatezer hektáros gazdasága is, ahol nagyüzemi körülmények között próbáljuk ki újdonságainkat. Ott hetezer sertést es 2800 szarvasmarhát is tartunk. Nemrég készült el a 800 férőhelyes modern tehenészeti telep, amelyben új tartási technológiát vezettünk be. A takarmányt emberi kéz érintése nélkül szalag-rendszeren kapják az állatok. A telephez takarmánykeverő üzem is kapcsolódik. A szántóföldi termelést száz különböző teljesítményű traktor es munkagép segíti elő. Csuvasiaban is megjelentek már azok a nagy gépek, mint például a K—701-es, illetve a T—150-es nehéztraktorok, melyeket a magyarországi mezőgazdasági üzemekben is szívesen alkalmaznak. Most új termelési és munkaszervezési módszereket dolgozunk ki a gazdaságosság figyelembevétele mellett. Miután földjeink tápanyagszegények, ezért kiemelt feladatunk lesz a következő tizenegyedik ötéves tervünkben is az ésszerű, a talajtípusok szerinti tápanyag-utánpótlás. Ezt szolgálja korszerű agrokémiai központunk. ahol hatezer- tonna műtrágyát tárolunk. Emellett működik repülőgépes szolgálatunk is. amely a műtrágyázásban és a nővén y- védelemben van nagy segítségünkre. — Az tilohbi időben milyen eredményeik születtek? — Intézetünkben nemesítettük ki a Civilszk nevű tavaszi árpát, valamint a Bársony nevű zöldborsófajtát. Ugyancsak állomásunk kutatómunkáját kíséri a Civilszk nevű sertésfajta, amely egyben csuvas tájfajta is. Árpáink a szomszédos autonóm köztársaságokban is elfer- j jedt már es megbecsülésnek örvend. Intézetünk Szov- jetunió-szerte elismert. 1975- ben állomásunk fennállásának ötvenedik évfordulóján megkaptuk a Csuvas •Autonom Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának elismerő oklevelét. — A kompolti intézettől milyen támogatást kapnak? — Tudományos munka- kapcsolatunk ma mar széles körű. Hogy ez így alakult, abban nagy érdemeket szerzett dr. Szalai György, a kompolti intézet igazgatója, aki minden lehetőséget megadott az együttműködéshez. Sokat köszönhetünk nekik, mert például komoly eredményeket értek el a talajvédelmi kutatásokban, melyeket a csuvas viszonyok között is hasznosítunk, különösen a vízerózió elleni védekezésben. Közös alapot találtunk a lucernamag-ter- melésben is. A kompoltiak által kidolgozott termelési technológiát nii is hasznosítjuk. Aztán ott vannak a termésbecslési módszerek, melyeket szívesen tanulmányozunk. Örömmel fogadtuk a Kotrrool ton nemesített növényfajták közül az őszi árpát, a búzát, a lucernát, melynek magvait nálunk is elvetettük és sikereket értünk él tei-meiésükben. Ter~ mészetesen mi is adtunk borsó- és árpafajtánkból, melyeket a kompolti kísérleti táblákon próbálnak ki. Ezek különösen ellenállóképességükkel tűntek ki. — A következő őt esztendőben mivel bővítik kapcsolataikat? — 1981—1985 között szeretnénk közösen egy nagy hozamú és biztonságosan betakarítható takarmányborsó-fa jtát nemesíteni. Célunk, hogy az új fajtával hektáronként három és fél tonnás termést takaríthassunk be Csuvasiá- ban. Emellett új szárszilárd, tavasziárpa-fajta kinemesíté- sére is törekszünk, mellyel hektáronként 4—4.5 tonna termést is elérhetünk. A következő öt esztendőben Csu- vasiában kipróbáljuk es elterjesztjük a Kompokon nemesített lucernafajtákat, valamint a lucei^iamag-terme- lési technológiát. Reméljük, sikerrel! — Itt-taiTo/.kodasuk alatt milyen személyes élményeket szereztek? — Megismerkedtünk a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet sa zdá 1 kodási szervezetével. Láttuk; hogy a háztáji gazdaság mennyire szerves része a nagyüzemnek. Jártunk Dunavarsányban. a híres állattenyésztő szövetkezetben, ahol a kis- és nagyüzem szoros együttműködését tanulmányozhattuk.. Láttuk Eger épülő Csebokszári-lakótelepet. Kompokon pedig az intézet mintaten.veszkertjét, a mátras'Zentlászlói fagy kísérleti állomást, a putnoki es az albertmajori talajvédelmi; kísérleteket. Mindezek nagy- szenten szemléltették, hogy milyen sikereket ért el a magyar mezőgazdaság és milyen további lehetőségekre kepes a jövőben . „ — Köszönjük lest. a beszéljevezmtés, mint a termelés negyedik tényezője Hozzászólás „A munkapadtól a vezérigazgatóig” című cikksorozathoz Mentős-/. Karoly I A gazdaságirányítási rendszerünkben bekövetkezett gyökeres változások — 1968- ban, és az ezt követő években kiadott rendeletek, utasítások, — valamint a szabályozó rendszerek módosításai alapvetően megváltoztatták a vezetői munkát minőségében és mennyiségében is. Természetesen a vezetői tevékenységben bekövetkezett változásoknál döntő szerepe volt és van a vezetők személyiségi jegyeinek és az azokat befolyásoló tényezőknek. Ha vizsgálatokat végeznénk a vállalatoknál, akkor 'szinte kivétel nélkül találkoznánk a szervezetek változtatásával (amely nem mindig jelent sajnos korszerűsítést). a döntési és hatásköri rendszer módosításával. az üzemi demokrácia szélesítésével, az ellenőrzési rendszer fejlesztésével, mely változások vállalatonként eltelő jellemzőket mutatnának. Ezért úgy érzem, nem általánosíthatjuk a cikksorozat írójának azon megállapítását. hogy • „A gazdaságirányítás korszerűsítése tíz évvel ezelőtt megállt a gyárak kapujában és a legtöbb vállalatnál azóta sem kapott belépő cédulát”. Sokkal inkább azt a megállapítást tartanom helyesnek, hogy a vállalat irányítási rendszerében meg nem a szükséges és elvárt korszerűsítésekre került sor. A cikksorozatból kitűnik, hogy a vállalaton belül irányítási rendszer korszerűsítését — a külső információktól eltekintve — elsősorban a vezetési tevékenységre vezethetjük vissza. Úgy érzem, és ma már nyugodtan kimondhatjuk, hogy a vezetést jelentős termelési tényezőnek kell tekintenünk, amely a szervezetek együttműködését, a kooperációt biztosítja. A hatvanas évek végén megvalósított irányítási reformot követően került kellő hangsúllyal előtérbe a vezetési módszerek szemlélete, indult meg a vezetés- tudomány széles körű művelése. Megoldottá és elfogadottá vált a vezetők és szakemberek rendszeres képzése. Nem. volt problémamentes az. új, tudományosán megalapozott vezetési módszerekre való áttérés, amelyet jól szemléltetnek a cikksorozatban bemutatott plédák, amelyek bizonyítják, hogy az újra való áttérés nem megy máról holnapra, és a végrehajtás módjai is eltérőek. Ezért célszerűnek tartottam volna a negatív példák mellett a pozitív példák bemutatását azonos témakör~ ben, mert ilyenek, is vannak, amelyek bemutatása inkább segítené az előbbre lépést. A vállalatok szervezeti felépítésének vertikális és horizontális tagozódására tett megállapítások sajnos valóban helytállóak. Az irányítási lépcsők nagy száma nehezíti a döntéselőkészítő munkát, és hátráltatja a végrehajtást; lehetőséget nyújt a felelősség áthárítására, útvesztőjévé válik az ellenőrző munkának. Ezen a helyzeten jelentős változást kell elérni, következetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a döntés a megfelelő mennyiségű és minőségű információval, szakmai és vezetési ismerettel rendelkező vezető hatáskörebe kerüljön. így elkerülhetővé válik a hatáskörök alsó irányítási lépcsőről történő „felszippantása”. Az MSZMP XII. kongreszszusa rámutatott arra, hogy a gazdasági fejlődés átmenetileg mérsékeltebb előrehaladásának időszakában az eddigieknél gyorsabban, célratörőbben fejlesszük a termelés negyedik tényezőjét, a vezetést. A pártszervezeteknek is jelentős részt kell vállalniuk ebben a munkában. Rá kell mutatni a meglevő vezetési hiányosságokra, szorgalmazni kell a szervezetek korszerűsítését és a „megérett” kádercseréket, ki kell dolgozni a vezetők kiválasztásának, ellenőrzésének, beszámoltatásának a követelményeknek megfelelő jobb módszereit A cikksorozatban leírtak és a vállalatnál, a vállalatunknál szerzett tapasztalataim azt bizonyítják, hogy ma már elsősorban nem a vezetési ismeretek hiányossága. a kialakult képzési rendszerek hiánya, hanem az ismeretek és a gyakorlati alkalmazás között van igen jelentős ellentmondás. A realizálásban mutatkozó elmaradottságunk felszámolása a legfontosabb feladatunk. Simon János, a Mátravidéki Fémművek pártbizottságának titkára \ Cipőipari gépgyártó bázis Gyöngyösön A kanadai üzletfelek látogatásával, a napokban befejeződött Gyöngyösön az a kéthetes cipőipari gépbemutató, amely a KAEV eddigi legnagyobb ilyen rendezvénye volt szakemberek számára. Az országos nagyvállalat nyolc gyárának több, mint félszáz termékét tekinthették meg ez alkalommal működés közben is a KGST egri szekcióülésének résztvevői, a csehszlovák partnerek valamint a francia, nyugat-német, olasz, osztrák, portugál érdeklődők, nem utolsósorban a hazaiak, a 'legkülönfélébb szakmai kérdéseikre választ kapván. Pillantás az abrosz mögé Kisvendéglőben Mindenfele mesterkel tseg, ciiralkodo disz nélkül idézi, őrzi a régi, lassacskán teljesen elfelejtett kisvendéglők kepei, hangulatát a ..Kulacs ", Gyöngyösön. Kel szintjen — a kissé „formabontóan": felső borozóban es pincei étteremben — figyelmes fejszolgálók serénykednek az asztalok körül. A fiatalabb és idősebb pincér egyaránt a betérő kérését lesi. a vendég kedvel keresi a szakács a konyhán, meg — az étlapot elnézve — az üzletvezető is irodájában, az udvarra nyújtózó hosszú, kisvárosi épület hátsó traktusán. Nem túlságosan zsúfolt az étlap, de változatos, étvágy- gerjesztő. S ami lényeges: az áraival is vonzó! A legdrágább frissensült is éppen hogy csak meghaladja a 28 forintot, s már egy húszasból jól meg lehet ebedelni. Ki-kinéznek a konyhából és az irodából is, s ilyenkor — láthatóan — többnyire ismerősök köszöntik egymást. Mert jobbára törzsközönség jár ide. Mint hallani: szerelők. kereskedők, taxisok, hivatalnokok. ügyvédek s vissza-visszatérő napidíjasok. Idegen ritkábban tévéd ide, de ha mégis — legalábbis, ahogyan a vendégkönyv elégedett bejegyzéseiből következtetni lehet erre —: a legszívesebben alighanem maga is a többiek közé állna. Az egyszerű napiócska számos nevel őriz lapjain. Jártak már itt hírneves, népszerű művészek, bekíváncsiskodott miniszter itthonról és a Szovjetunióból, helyet foglaltak észtek, franciák, kanadaiak. lengyelek, németekJót mond a kis üzletről a falatozó városi kereskedelmi felügyelő s hasonló véleménnyel volt a szakmában jártas megyei vezető is, amikor a minap szóba került a téma. Pedig a főnökasszony — mint kiderült — nem tanulta, nem is gyakorolta különösebben a vendéglátást. ez az első étterme. Amit nap nap után mutat — az igényességet, a leleményességet, a figyelmességet — otthonról hozta magával. A munkamegosztással együtt: férje ugyanis a legfőbb segítője a beszerzésben, irányításban. — A legtermészetesebb, hogy nem veszek át akármilyen húst. s bizony válogatok a piacon. A „titok” nyitját inkább a konyhában keresse! — mondja szerény mosollyal Deák Ferencné üzletvezető. — Szakácsaink egyike, Farlcas Antalné például meglehetősen fiatal kora ellenére is megfordult már egy sor nívós budapesti helyen. Még Túrós Lukács igazgatóskodása alatt tanult, s a Duna Szállóban olyan jelés mesternél nevelkedett, mint a szakma máig koro- I názatlan királya: Eigen Egon! A fiatalasszony zavartan hárítja el magától a dicséretet a konyhám. Való igaz, amit a főnöke beszél — magyarázza —, tény, hogy megadatott számára odahaza Pesten a remek iskola: dolgozott Egon bácsival s Rainer Györggyel, Novak Ferenccel is. Ellesett egy s'néhány fogást a Dunában, a Gellértben, a Royálban, a Berlin Étteremben — de, igazán nem nagy dolog, amit most társai mellett csinál a Kulacsban. — Annyi az egész — mondja —. hogy ha láttam, csináltam is valamikor különlegességeket, ha némi jártasságra szert is tettem például a hidegkonyhai munkában, itt a tsz kisvendéglőjében elsősorban magyaros ízekkel, házias koszttal iparkodom megnyerni a kedves vendéget. A mindennapos étkezésnél csak úgy. mint az üzemi összejöveteleknél, banketteknél, a lakodalmas asztalnál... Ügy készítem magam is akár a gulyást, akár a sztrapacskát. a töltött oldalast, káposztát vagy éppenséggel a nálunk talán legnépszerűbb sóletet, hogy aki megkóstolta: emlékezzék rá. Vaj’ ha mindenütt ilyesformán buzgolkodnának abroszaink körül... ! Gyóni Gywla A gépbemutató, a több száz szakember találkozójának színhelyéül nem véletlenül esett a választás Gyöngyösre. Mint Lakatos Imre igazgatótól és Kristóf István főmérnöktől megtudtuk: a 13 esztendeje született itteni telep napjainkig nemcsak az országban legjelentősebb, hanem már nemzetközileg is elismert cipőipari gépgyártó bázissá fejlődött. A korábbi mindössze egy típus helyett napjainkban — a három textilipari berendezés mellett — hét gépfajtát készítenek a lábbeli-iparnak, s ebből származó árbevételük összes forgalmunknak mintégy SO százalékát adja. Jellemző idei termelésükre, hogy programjukban már csaknem ezer cipőipari berendezés szállítása szerepel! A gépbemutató félszáz termékének ötödén a gyöngyösiek dolgoztak. Kiállításra került munkájukból egy 1 korábban másutt gyártott gép itt felújított változata s három egyéb, a központi, illetve a helyi műszaki gárda közreműködésével továbbfejlesztett típus. Mindezekkel egyrészt szintén nagyobb teljesítményt sikerült elérni, másrészt pedig könnyebbé vált a gépek kezelése. / A „C 106”-nál például formatervezéssel. az automatika szélesebb körű alkalmazásával, nem utolsósorban pedig a konstrukció önsúlyának több, mint egymázsás csökkentésével elérték, hogy ma a berendezés felülmúlja az eddig vezető nyugat-német gyártmányt is! A gyártmányfejlesztésben,gyártmánykorszerűsítésben a gyöngyösiek nagy segítségére van a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemnél kialakított, s már évek > óta gyümölcsöző munkakapcsolat. A borsodi szakemberek rendszeresen ellenőrzik az egyes gyártmányokat s minduntalan véleményezik a munkát, tanácsaikkal látják el a konstruktőröket, kivitelezőket. (Gy. Gy.) äsesm® 1988. október 28,. vasáru*#
