Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-25 / 251. szám
I ► Hazafias tanácskozás Egerben \ Nyers Rezső előadását tartja (Folytatás az 1. oldalról.) zafiság kerül veszélybe, csupán al-, vagy tévtudata, ezert nem szabad óvakodva harcolni ellenük, de persze mindig pontosan kell tudni célozni. A kővetkezőkben a világ- gazdaságban elfoglalt helyünk alapján a kővetkezőkben vázolta gondolatait a szónok. A világgazdaság hatalmas, a magyar népgazdaság ahhoz képest csak parányi, hiszen a világ termelésének talán egy negyed százalékát, a világ kereskedelmének pedig fél százalékát tudhatjuk magunkénak. Helyünk tehát ilyen értelemben kicsi, de igazában mégsem jelentéktelen azon egyszerű oknál fogva, hogy a világ országainak többsége szintén viszonylag kisméretű. Az 1978-as adatok szerint a világkereskedelemnek 52 százaléka jutott a nagy lakosságú országokra, 10 százaléka a közepes, 38 százaléka pedig a kis országokra. Ez utóbbiak szerepe tehát csak egyenként, külön, külön szerény, de együttes kereskedelmi súlyuk jelentős. Ezért semmi okunk arra, hogy „kisország komplexust” tápláljunk vagy engedjünk eluralkodni közgondolkodásunkban, gazdaságunk méretéből semmiféle hátrány nem származik. Legfeljebb akkor kell emlékeztetni önmagunkat kisország mivoltunkra, ha valamely — csak nagy országban ésszerű — gazdasági megoldás mechanikus átültetésének a veszélye jelentkezik. Viszont annál inkább emlékezetünkben kell tartani a világgazdaságtól való nagyr fokú függésünknek a tényét. A KGST-ről szóipa a Központi Bizottság tagja hangsúlyozta, hogy a KGST-hez való viszonyunk témájának nagyon fontos helyet kell biztosítani a hazafias gondolkodásban, nem egyszerűen eszmei szempontból, hanem gyakorlatias okokból is, mert boldogulásunknak ez az egyik nagy tényezője. Nemcsak a szocializmus érdekében fontos számunkra a KGST-együttműködés, hanem szorosan vett nemzeti érdekből is, ezért nemcsak a kommunisták érezhetik saját ügyüknek, hanem azok i-s, akik a napi politikától távolabb állva, csupán elfogadják a kommunista politikát, vagy éppen szimpatizálnak azzal. Kétségtelen, hogy a KGST nemzetközi piacán előnyösebb a magyar népgazdaság helyzete, jobb a versenyképessége, mint a tőkés piacon, ezzel függ össze, hogy összes behozatalunknak több mint a felét a baráti országokból tudjuk beszerezni: az anyag és energia 52 százalékát, a gépek 64 százalékát, a fogyasztási iparcikkek 62 százalékát, az élelmiszerek 18 százalékát. A KGST-kapcsolatok mai nagy súlya nem valamiféle öncélú erőltetés következménye, hanem természetes érdekből fakad. A következőkben Nyers Rezső arról szólt, hogy gazdasági fejlődésünk milyen az új feltételek között. Elmondta. hogy két évtized folyamatos gazdasági fejlődése van mögöttünk, sok és kicsiny nehézséggel is tarkítva. de nagyobb zökkenőktől mentesen. A mostani években azonban új helyzet keletkezett, amely sok változást követel a gazdasági cselekvések minden szintjén. Ez azt igényli,hogy a társadalom minden rétege képessé váljék az éppen előtte álló konkrét helyzet megértésére. és a problémák megoldására. de azt is igényli, hogy a gyakorlat emberei nemzetgazdasági méretekben is vizsgálják és értsék a helyzetet, ahhoz igazítsák a cselekvésüket. A negyedik ötéves tervidőszak második felében a magyar népgazdaságot egyszerre két irányból érte nagy megrázkódtatás: kívülről a világgazdasági változások által. belülről az extenzív növekedési források kimerülése folytán. A két hatás egymást felerősítette, így valóban robbanásszerűvé vált annál is inkább, mert a gyors növekedés állapotában érte a gazdaságot, így aztán külső egyensúlyunkat talán egy évtizedre is elveszítettük, gazdasági nehézségeink jelentőssé váltak, .a magunk elé tűzött célokat nem tudtuk elérni. Szerencsére a megelőző 6—8 év erőforrás-növelő időszak volt, amikor belső tartalékok is képződtek, így a nehézségekkel szembeni ellenállóképességünk elegendő volt ahhoz, hogy időt nyerjünk, és ha kissé késve is, de nekilássunk valami .nagyobb formátumú cselekvésnek. Az új helyzetben két kérdésre kellett, illetve kell válaszolnunk, amikor kialakítjuk cselekvésünk lényegét. Az első kérdés így szól: a korábbi növekedési modell változtatásának a problémájával állunk-e szemben,-vagy csupán a gazdasági teljesítmény krónikus gyengeségeivel? Központi vezetésünk lényegében úgy válaszol e kérdésié, hogy módosítani kell a növekedés jellegén. Ezért 1979 óta sok szempontból nem az eddigi növekedési modell szerint tervezi és irányítja a gazdaságot, megváltoztatta a célok rangsorát, újból működőképessé teszi a gazdasági mechanizmust a gazdasági reform elvei alapján. Az új modellben a közpoAtilag vezérelt gyors mennyiségi növekedés helyett a hatékonyság és az egyensúly kerül előtérbe, a növekedési ütem pedig ezejktől kerül függő kapcsolatba. A második megválaszolandó kérdés így hangzik: az új helyzet csupán gazdaságunk számára jeleht kihívást. 'vagy a társadalmi szolidaritás ereje is próbára tétetik? Mind több tény mutat arra, hogy az utóbbiról is szó van, mert a gazdaság új helyzete nem szakmai, hanem társadalmi tünet, a gazdasági cselekvés módosítása számos módosítást igényel a szélesebb társadalmi magatartásban és cselekvésben. Mindez természetesen kihat a tudati szférára, a társadalmi tudatban az egyéni és a közösségi gondolkodásban nagyobb szerepet kap a nemzetgazdasági teljesítmény. továbbá az a kölcsönös kapcsolat, amely a gazdaság és a gazdaságon kívüli szféra között van. Ügy gondolom, hogy a , maihoz hasonló időszakban a hazafias gondolkodód általában sokkalta szorosabb kapcsolatba kerül a gazdasággal, és pontosan ez a helyzet most válunk. Ezért tudatosan kell munkálkodnunk a társadalmi egyii tt mű köd és fejlesztéséért a politikai és a gazdasági területen. Ezután arra tért rá a szónok. hoav a bennünket ért sazdasági k'b.ívás széles területen á'lítia nehezebb feladatok elé a gazdálkodó embereket. de a konkrét nehézségek sokasága végső fokon két általános gazdasági problémába sűrűsödik: a gazdaság) hatékonyság és a külső gazdasági egyensúly problémájába. A gazdasági elmélet szempontjából a kettő lényegében egy és azonos problémát képez, csak a valóság különböző oldalát fejezi ki, mert az egyensúly hiánya végső fokon mindig a hatékonyság gyengeségének a kifejeződése. A külső egyensúly megbomlását eredetileg a világpiac hirtelen es nagy változása okozta, ennek során hazánk importja felértékelődött (az adott termékszerkezetben) hazánk exportja pedig az importhóz viszonyítva le- ' értékelődött (megint csak az adott szerkezetben). Az ebből fakadó hiányt külső csapásnak tekinthetjük, amitől meg nem menekülhettünk, s amit rövid távon nem is ellensúlyozhat- tünk. De ha gyorsabban alkalmazkodunk a megváltozott feltételekhez, akkor középtávon már lehetséges a gazdaság importigényességét csökkenteni és az' export szerkezetét jövedelmezőbbé tenni. A gazdasági hatékonyságról szólva Nyers Rezső kifejtette, hogy annak fokozott növelése szintén nemzeti ügy, éppen ezért lényegében véve hazafias törekvés, nagyon kívánatos, hogy ennek érdekében felpezsdüljön az alkotóerő hazánk minden táján, a társadalom minden műhelyében. Ehhez tovább kell tágítani az emberek látókörét. Tévedés lenne azt hinni, hogy a hatékonyság foka csak a gazdálkodó embertől függ, a gazdaságon kívüli szféra pedig vagy haszonélvező je vagy kárvallottja az ügynek, vagyis csak a következményben érdekelt. Az a marxi gondolat, hogy korunkban a termelés társadalmivá válik, lényegében arra is utal. hogy olyan társadalmi folyamat, melyben a közvetlen termelők mellett mindazok részt vesznek, akik hatással vannak a cselekvő emberre, vagy akik formálják az emberi környezetet, melyben élünk, mozgunk és hatunk a gazdaságra. Különösen vo-, natkozik ez a gazdasági hatékonyságra, mert az lényegében véve minőséget fejez ki, a minőség pedig még inkább társadalmi összmunka kifejeződése 1 mint a mennyiség. Előadása végén Nyers Rezső kifejtette, hogy Eger városa, amely elkötelezte magát a hazafiasság ügyének gondolati tisztázása mellett, a magyar gazdasági életnek is fpntos tényezője, ipari és mezőgazdasági központ. a szellemi életben hagyományőrző és újító szerepel vállal. Ügy érzeni. hogy a mostani konferencia úgy jelentkezik a közéletben. mint Eger üzenete az országnak, s az üzenet lényege: ..Ha szeretjük hazánkat *fokozzuk szolidaritásunkat a gazdasági építésben!” „Ha fejlett szocializmust akarunk, nem beleülhetünk a középszerűséggel, szembe kell szállnunk mindenfajta szűkkeblűséágel!” ,.A felemelkedés további útját ezután is, mindig is a hazafiasság és az internacionalizmus szocialista összekapcsolásában látjuk!” — fejezte be a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója. Ezután dr. Molnár Béla megnyitotta a vitát és elsőként BARTA ALAJOS kapott szót A megyei pártbizottsás titkára hozzászólásában megemlítette a város gazdag tör. ténelmi múltját külön felhívta a figyelmet egy kevésbé ismert személyiségre. Joó Jánosra, aki, mint szűkebb pátriáját szerető egri polgár. az első ipari folyóiratot jelentette meg, s közzé tette a mai műégyetem elődjének tervét is. Történeti szemléletben emlékezett .meg az, iparosítás megindulásáról Heves megyében. kitért arra, hogyan értékelődnek át kevésbé értékesnek tartott nyersanyagok — mint például a Vison. ta környékén található lignit — a korszerűség követel, ményének megfelelő energia- hordozókká. S. HEGEDŰS LÁSZLÓ Mód Aladárt idézte, aki az első egri tanácskozáson a következőket mondotta: „A nacionalizmustól félve, nem merünk az ösztönös hazafias; érzésekhez, a magyarságnak, mint ilyennek közösségi tudatához, s érzéseihez kapcsolódni.” A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára rámutatott arra, hogy még ma 'is szép számmal vannak, akik a műit konzervatív maradványának tartják a haza iránti elfogultságot, amely néhány ,.ko- kárdás” fejében és a politikailag fejletlen tömegekben él és azért taktikailag azzal számolni kell. Véleményem szerint — mondotta — a helyhez kötött elkötelezettség. amit a mai fejlődés formájában szocialista hazafi- ságnak nevezünk, az emberi magatartásforma lényeges része, amellyel nagy történelmi távlatokban számolni kell. Többször hangsúlyozta a nemzeti önbecsülés és önérzet fontosságát a gazdasági folyamatokban is. BEREND T. IVÁN azt vizsgálta, hogy a nagy történeti sorsfordulókon milyen alternatíva kínálkozott a nemzetgazdaságok előtt. A Közgazdaságtudományi Egyetem tanára a XIX. század első felében végbement ipari forradalmat és az ezzel párhuzamosan jelentkező társadalmi változást elemezve kétfajta modellt vázolt fel. Az egyik — mondotta az akadémikus — a Széchenyi István-féle felfogás, amely szerint a fejlődésben élenjáróktól tanulni kell. nyitni kell a nemzetgazdaságot az új, haladó értékek felé, éppen annak érdekében, hogy megalapozódjék a saját, új nemzeti értékrendszer. Ellenpéldául a német filozófust, Fichtét idézte, aki 1800-ban „A zárt kereskedelmi állam” című könyvében azt igyekszik bizonyítani, hogy az elzárkózás, mivel kevés az idegen behatás." segít a nemzeti karakter fejlődésében. E kérdések — hangsúlyozta az akadémikus — nem teljesen a múlt problémái. Mindig nagy a csábítás, kiélezett helyzetekben, hogy a látszólag kedvezőbb, zárt alternatívát válasszuk. DORKÖ JÓZSEF, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára rámutatott, hogy most és a jövőben a szocialista haza- fiság, a proletár internacionalizmus- mély érzéseit még inkább cselekvő és alkotó aktivitássá kell változtatni éppen a gazdasági kérdésekben. Hiszen a mai világgazdasági helyzetben nem lebecsülendő szempont, hogy a hétköznapi munkában ‘milyen tettrekészséggel, milyen akarattal állunk helyt, amely egyben politikai állásfoglalást is jelent a szocializmus, a szocialista haza mellett. FEKETE GYULA író a jövő dimenzióját festette fel hallgatóinak. Az emberi lét legalapvetőbb törvénye — mondotta —, hogy élni kell. Az élet folyamatosságának fenntartása minden felnőtt nemzedék ráfordítása, beruházása a jövő érdekében. Ezért — emelte fel intő szavát — nem szabad fölélni az évezredek során fölgyülemlett közösségi értékeket, nem szabad mostohán bánni, kihasználni, elherdálni azokat a kincseket, természeti, morális és szociális kincseket, amelyeket ránk bízott az előző nemzedék. Ehhez az örökséghez hozzátenni kell, távlatokban gondolkodni, mert ha a jövő helyett a jelen kerül az érdeklődés kizárólagos középpontjába, aránytalanul megcsappan az értelmes áldozatvállalás, háttérbe kerül a közösségi lét iránti felelősségvállalás és eluralkodik az éljünk magunknak szemlélet. DEMETER PÁL. a Csepel Autógyár egri gyárának igazgatója a szocialista gazdaság további" fejlesztése, a szocialista közgondolkodás, a szocialista tudat erősítésének témája köré gyűjtötte mondandóját. Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor' a termelési szerkezet átalakításának fni nőségi változások sorát igénylő munkáját végezzük. nem nélkülözhetők az emberi tényezőkben, így a szocialista hazafiságban rejlő erőforrások felhasználása sem, amely nem kis erőt jelent. Hozzászólásában rövid áttekintést adott a Csepel Autógyár 3. számú Gyárának fejlődéséről. DR. KOVÁCS GÉZA, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem urnára a következőket mondotta: a tulajdonosi lét \ is hozzátartozik a hazafiság kérdéséhez. Véglegesen le kell számolni azzal a szemlélettel, hogy a kistulajdonosi lét automatikusan hazafiatian tudatot hordoz, a közösségi tulajdonosi lét pedig önmagában is bizonyítéka az igazi szocialista hazafisági tudatnak. Mindkét tudat közvetítője lehet a hazafiságnak — mondotta. Ezután arról beszélt, hogy á döntéshozatalokban a demokrácia szélesítésével kel növelni a részvétel lehetőségét úgy. hogy tömegméretekben kell megteremteni azt a készséget, amely ténylegesen alkalmassá teszi az embereket a döntés meghozatalában való részvételre. MEZEI ANDRÁS költő így fogalmazott: A roszszul végzett munka, az értelmetlenség megviseli a lelket, megviseli a személyiséget. Ha az emberek azt látják, hogy jól mennek a dolgok, hogy okosan, jól vezetik az országot, megalapozott döntések születnek, akkor nyugodt, biztonságos érzetben, valóban alkotó légkörben végzi mindenki a munkáját, és abban a biztos tudatban, hogy hazája 'megvédi, hiszen a becsületes, jó munka garanciája jelenének és jövőjének. A költő felszólalását vas- taps követte, s ezzel zárult az Egerben rendezett X. szocialista hazafiságról szóló országos tanácskozás első napja. Kaposi Levente Szigethv András Fotó: Perl MártoB
