Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-25 / 251. szám
VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜLJ ti EK! Mphüísöh AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam. 851. szám ARA: 1,80 FORINT 10X0. október 85., szombat fi szocialista liazafisäcg — cselekvő hazaffisäg Megkezdődött a X. országos tanácskozás Egerben Lázár György fogadta Alain Pohert Lázáf György miniszterelnök fogadta Alain Pohert, a francia szenátus elnökét (Népújság lelefotó: MTI — KS) Pénteken reggel a díszbe öltözött l>obo tér várta a szocialista hazafiság X. országos tanácskozására Egerbe érkezett vendegeket, előadókat. résztvevőket. Katonai diszelgés köszöntötte az ligcr város Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. a Művelődési Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa áltál rendezett kétnapos program megnyitóját. Schmidt Rezső, az MSZMP Egri városi Bizottságának első titkára a vendéglátók nevében üdvözölte a tanácskozást. A város — mondotta — a történelmi hagyományok hűséges őrzőiéként a szocialista jelen es jövő vállalójaként szeretettel és tisztelettel ad otthont az alkotó vitának. A Dobó-szobor megkoszorúzása után a városi tanács dísztermében Virágh Tibor előadóművész elszavalta a Szózatot, majd dr. Varga János, a városi tanács elnöke üdvözölte az elnökség soraiban helyet taglaló Nyers Rezsőt, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatóját dr. Molnár Bélát és S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárait, Ligeti Lászlót, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöket. Varga Lászlót, a KISZ KB titkárát, Papp Dezső vezérőrnagyot, a Magyar Néphadsereg pártbizottságának élsó titkárát. Ratkai Ferenc művelődési miniszterhelyettest. Fábián Zoltánt, az író- szövetség titkárát, dr. Sipos Istvánt, cs Barta Alajost, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárait, dr. Varga Józsefet, Heves megye Tanácsának elnökhelyettesét. Schmidt Rezsőt, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkárát. Ezután dr. Molnár Béla. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a kétnapos rendezvénysorozatot, ráirányítva a figyelmet arra. hogy a gazdaságot — a kétnapos tanácskozás témája a szocialista hazafiság és a gazdaság kapcsolata — mint hazát fenntartó, az életet meghatározó tevékenységet kell integrálnunk mind a szocialista hazafiság, mind az internacionalizmus fogalmába. A levezető elnök ezután átadta a szót Nyers Rezsőnek, aki megkezdte nagy érdeklődéssel várt előadását. Nyers Rezső előadása Logikusnak, sót törvény- szerűnek tekintem, hogy az egri tanácskozások sorozatában helyet kap a hazafiság és a gazdaság összefiiggésé- sének témája, mert a hazafiság sokirányú kapcsolat- rendszerének ez is szerves része, a gazdasági részjelenségek sokaságának kavargásában ugyancsak fontos szerepet játszanak az osztály-, a nemzeti és a nemzetközi szempontok. Miután a hazafiság szocialista értelmezésben nagyon is komplex fogalom, az összefüggések megállapításához az kell, hogy a gazdaságot is a maga összetettségében hozzuk kapcsolatba a nemzeti érdekkel és felelősséggel. Ügy érzem, hogy a téma kapcsán utalnom kell a kommunisták és egyáltalán a marxisták szemléletének fejlődésére, az'időben történő sajátságos kitágulására. Mozgalmunk eredete tulajdonképpen szakítás volt a nemzeti szemlélettel, és hosz- szan tartó küzdelem az osztály szemlélet elismertetéséért, bizonyítva azt. hogy a régi társadalmakban a nemzeti szemlélet mindig az uralkodó osztályok érdekeit volt hivatva szolgálni és egyúttal eltakarni: Az osztályszemlelet igazáért való harcunk történelmileg igazolódott. de az is igaz, hogy hosszú ideig nem fordítottunk kellő figyelmet a nemzeti kérdésre, míg csak szembe nem kerültünk a fasizmus veszélyével, mely egyszerre fenyegette a munkásosztályt és a nemzetet. Az antifasiszta mozgalom kapcsán tágult a szemléletünk, a nemzetközi osztályérdek mellé odakerült méltó helyre a hazafias érdek, ám kétségtelen, hogy a gazdasági érdekszemléletünk ezután is sok mindenben keresztezte a nemzeti érdekben való gondolkodást. Csak a szocializmus győzelmével szűnt meg alapjában ez az ellentmondás ekkortól került a két fogalom egymással természetes kapcsolatba. A korszerű értelemben vett hazafiságot nem szívhatjuk magunkba az anyatejjel — folytatta a szónok —, csak a tudással párosult érzelem tehet bennünket szocialistává es hazafivá Ebben .dülllő szerepet játszik az iskolai oktatás, mert a szülőföld megismerését, a nemzeti nyelv, történelem es kultúra elsajátítását jelenti, fontos tényező a honvédelmi képzés, mert a haza védelmével kapcsolatos ismereteket és remélhetőleg az érzelmeket is fejleszti. De mindezekben nem kaphat érdemének megfelelő helyet a gazdaság, ez irányú ismereteink csak a munkába lépéssel, tehát,-felnőtt korunkban válhatnak teljessé, akkor sem automatikusan. Ilyen értelemben hazafiságunkat felnőtt korunkban is szüntelenül formálnunk kell, hogy pontosabb, hitelesebb kifejeződése legyen a valóságos viszonyoknak. A tevékenységek és ismeretek szakosodásának időszakában mindig újratermelődő veszély az, hogy a társadalmi valóságot — és így a nemzeti összefüggéseket — nem a ma'ga egészében, hanem főként az általunk fontosnak ismert és fontosnak tartott részeiben látjuk. E veszélyt mind szőkébb térre kell szorítani. Akár a történelem, akár a kultúra, akár a gazdaság szorul háttérbe, az beszűkült nemzettudathoz vezet, tehát küzdenünk kell azért, hogy mind lóbb ember legyen képes a nemzeti létet a maga totalitásában felfogni. Ezt követően Nyers Rezső arról szólt, hogy a szocialista . világban a hatalmi centrumot a munkásosztály jelenti, amely szövetségre lép a szövetkezei parasztsággal^ az értelmiséggel és a kisárutérmelőkkel. A politikai problémák nagy része szükségképpen e szövetség konkrét gazdasági es politikai tartalmával kapcsolatban keletkezik, tehát a ' szövetségen belüli egyeztetéssel Oldható meg. A szocialista társadalomban az osztályok már nem zártak, hanem meglehetősen nyitottak, az osztályok és rétegek konkrét érdekeiben nagyobb a szerepe a mindennapi tényezőknek, mint korábban, ezért bonyolultabb az osztályon és rétegen belüli érdektisztázás folyamata, nem ritkán ilyen nehézségek is okozhatnak politikai bonyodalmakat. Az is .tény, hogy a fejlődés mai szakaszában meg eléggé szűk az osztályok és rétegek közvetlen részvétele és beleszólása a, hatalmi döntésekbe. túlnyomó a képviseleti rendszer szerepe még olyan területeken is, ahol a későbbiekben közvetlenné tehető a részvétel. Ma már alapigazságnak számít hazánkban az a tétel — mondta' a továbbiakban Nyers Rezső —, hogy a marxista értelemben vett, tehát szocialista hazafiság szervesen összekapcsolódik a munkásnemzetköziség fogalmával, egyik sem létezhet a másik nélkül. Ügy vélem azonban, hogy helytelenül tennénk, ha tagadnánk, hogy a hazafiság és a munkás- nemzetköziség, mint gondolkodásmód ktilön-külön kategóriát képez, mindegyiknek megvan a maga önfejlődése, egységük nem ellentmondásmentes. Ezért a kettőnek a helyes összekapcsolása nem valósul meg magátol, sőt mi több, vannak, akiknek fejében nem is jön létre a kivonatos egység. A társadalmi fejlődés, az új jelenségek következteben e fogalmak is valamiféle „szellemi kar- bántartást” igényelnek, s ha ezt sikerrel végezzük, természetesebbé és meggyőzőbbé válik a két fugalom szerves üsszeka pcsolásara irá nyúló törekvésünk. A korszerű hazafiság szemléletében fejlesztést igényel a gazdasággal kapcsolatos nemzeti tudat, mert a gazdasági változások tudatbeli tükröződése bizony nem problémátlan. — Az előadás készítésekor felmerült bennem a kérdés: — mondta az előadó — van-e valamilyen ésszerű mértéke a hazafiságnak, amelynél kevesebb még nem, és amelynél több már nem igazi hazafiság. Ügy vélem, hogy igazában ez nem mérték, hanem a valóság helyes szemléletének a kérdése: vagyis a nacionalizmus nem egyszerűen „eltúlzott hazafiság'1, a „nemzeti nihilizmus'’ pedig nem azonosítható a kelleténél kevesebb hazafisággal. Ennél többről van szó, almai is inkább, mert a hazafias tudatnak erősen különböző intenzitása létezik a szocialista módon gondolkodó emberekben is. A nacionalista szemléletnek olyan ismérvei, vannak, melyek nem értelmezhetők bele a szocialista ' hazafiságba: az egyoldalú nemzeti látásmód, az Osztályszemlélet hiánya, más nemzeteknek a látókörön kívül hagyása és átértékelése, az internacionalista szolidaritás hiánya. A nemzeti nihilizmusnak is megkülönböztető jegyei vannak: a közösségi tudat alacsony foka, amely nem tágul nemzeti látókörig, a nemzeti elmaradottság tényeinek általánosítása és eltúlzása, a kisnem. zet mivoltunk félreértése és valamiféle keserű sorsszerűséggel való azonosítása. Vagyis, summázva: a nacionalizmus és a nihilizmus nagyon is jól megkülönböztethető a hazafiságtól, nem, egymást átfedő fogalmak ezek a gazdasági gondolkodásban sem, ha tehát azok ellen fellépünk, nem a ha(Folytatás a 3. oldalon.) Alain Poher, a francia szenátus hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke pénteken az Országházban találkozott Lázár György miniszterelnökkel. A találkozón részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Jacques Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Szegedre látogatott. A vendéget a Csongrád megyei pártbizottság épületében Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Övári Miklós délelőtt részt vett és felszólalt a Csongrád megyei pártbizottság ülésén, ahol a testület a közművelődés és a művészeti élet megyei helyzetét és az e területekkel kapcsolatos fejlesztés feladatait vitatta meg. Délután felkereste a Szegedén ’ lévő'. Gabonatermesztési Kutató Intézetet, ahol Szániel Imre igazgató és az intézmény „több, vezető., munj katársa arról tájékoztatta a Közpopti Bizottság ' titkárát, hogy intézetük, a korábbi évtizedektől eltérően . már nem tájjellegű intézmény, Szeliczky József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, tegnap az egri járás életével ismerkedett. A járási pártbizottságon folytatott' eszmecsere után a járási pártbizottság és a járási hivatal vezetőinek kíséretében felkereste a bőtori Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Ugyancsak a Parlamentben fogadta a francia szenátus elnökét Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Péter János, s jelen volt Jacques Lecompt. hanem a hazai gabonakutatás egyik országos központja. Az általuk eddig nemesített és államilag minősített negyvenfajta gabonájukat hazánkban és külföldön, mintegy kétmillió hektáron termesztik évente. A közelmúltban többek között a magas fehérjetartalmú búzák és a rövid tenyészidejű kukoricák nemesítésében értek el új eredményeket. A kutatók munkájának eredményességét jelzi az is, hogy négy találmányukat ' és 18 újításukat hasznosítják már a gyakorlatban. . .... A tudománypolitikai irányelvek és a kútáfások* hatékonyságát érintő, eszmecsere után Óvári Miklós szegedi látogatásának "Befejező' 'programjaként megtekintette a kutatóintézet néhány laboratóriumát és növénynemesítő klímaházát. (MTI) kezetet, ahol Varga Béla párttitkár, Ficzere Sándor tanácselnök és Molnár János tsz-elnök tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagját a község és a termelőszövetkezet gazdasági és politikai életéről. Ezt követően a pétervásári szakmunkásképző iskolába látogatott Szeliczky József, ahol Balogh József igazgatóhelyettes. Szakács József intézeti párttitkár és Barta Gyula, a nagyközségi pártbizottság titkára társaságában a szakmunkásképző iskola életével ismerkedett. Munkaügyi tárgyalások Pénteken elutazott hazánkból Premysl Tomasek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi munka- és szociálisügyi miniszterének első helyettese, aki Rácz Albert munkaügyi államtitkárral tárgyalt a két ország időszerű munkaügyi kérdéseiről. Látogatást tett Egerben. ahol megbeszélést folytatott á megye, párt- és Miami szerveinek vezetőivel. Megtekintette az Egri Dohánygyárat is. Itt-tartózko- dása során fogadta Trethcm Ferenc munkaügyi niimszi«^. Óvári Miklós Szegeden Övári Miklós, az MSZMP Szeliczky József látogatása az egri járásban Bükk vidéke Termelőszövet. A résztvevők koszorút helyeznek el a Dobó-szobornál
