Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-03 / 232. szám
28 százalékkal több napraforgó Jó ütemben halad a betakarítás Megyaszerte megkezdődött az őszi, munkacsúcs. Noha az időjárás korábbi kedvezőtlen hatásai miatt lassabban érnek a növények, mégis mindenütt nagy figyelmet fordítanak a zöldségfélék és a szántóföldi növények összegyűjtésére és biztonságos elhelyezésére. Jó ütemben halad a napraforgó és a silókukorica betakarítása. Napraforgóból a minden eddiginél nagyobb területről 12 385 hektárról gyűjtik ösz- sze a termést. Sokat ígér a napraforgó, hiszen 22 700 tonna termésmennyiségre számítanak közös gazdaságaink, ami 28 százalékkal több a tavalyinál. A nagyüzemek a száraz őszi napokat jól kihasználták a silókukorica betakarítására is, melyből 7500 hektáron vetettek tavasszal. Szükség is volt, hogy korábban hozzálássanak a munkához, hogy most októberben a csúcsok idején a torlódást elkerüljék. Heves megye nagyüzemei 200 ezer tonna silótakarmányt készítenek az őszi hetekben az állatok téli ellátására. A betakarítással párhuzamosan megyeszerte vetik az árpát. A gazdaságok 1440 tonna magot igényeltek a vetőmagvállalattól. Megyénkben ebből a fontos takarmánynövényből 6500 hektáron kerülnek földbe a magvak. Katneniczky Antal Bak László (Fotó: Szántó György) Fehérvári Andor KIKET VARNAK AZ ÜZEMEK? \ovotta Kálmán Szakmunkásképzés két változatban Virág Károly látogatása a füzesabonyi járásban szervezet párttitkára és BükTegnap, csütörtökön Virág Károly, a megyei párt-végre- hajtóbizottság tagja, a megyei pártbizottság titkára látogatást tett a füzesabonyi járásban. Füzesabonyban, a járási pártbizottság székházában Antal Lajos, a pártbizottság első titkára, dr. Bocsi József, a járási hivatal elnöke és Tó- bi János, a járási KISZ-bi- zottság titkára fogadta, majd Antal Lajos tájékoztatást adott a járás politikai, gazdasági helyzetéről. Ezt követően Virág Károly — Antal Lajos kíséretében — a Füzesabony és Vidéke ÁFÉSZ- nél tett látogatást, ahol Simon Aladár, az igazgatóság elnöke, Jakab Lajos, azalapA gazdag termés lehetővé tette, hogy almából és fejes káposztából kedvezményes vásárt hirdessen a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat piacainkon. Csütörtöktől október 15-ig kilónként két ta József, KISZ-titkár adott tájékoztatást a szövetkezet gazdasági, szövetkezetpolitikai tevékenységéről. Ezután megtekintették az áfész üzlethálózatát. A járásban tett látogatás utolsó állomása a feldebrői Rákóczi Termelő- szövetkezet volt. A végrehajtó bizottság tagját a közös gazdaságban Kiss János elnök. Vadkerti Miklósáé országgyűlési képviselő, alap- szervezeti párttitkár és Szűcs Zoltán KISZ-titkár köszöntötte és tájékoztatta a gazdaság életéről, majd a vendégek és a vendéglátók megtekintették a szüreti munkákat és a gazdaság szárítóüzemét. forintért árulják a fejes káposztát. Október 6-tól, hétfőtől pedig a harmadosztályú almát 4,50-ért hozzák forgalomba. A’ kedvezményes almavásár november 15-ig tart majd. Változatlan, vagy éppenséggel kisebb létszámmal kell megoldani nagyobb feladatokat. Nem a munka intenzitását kell növelni, hanem a hatékonyságát; jobb szervezettséggel, a fizikai és szellemi energia jobb kihasználásával. Mindezek a korszerűbb munkaerő-gazdálkodás ma már általánosan érvényes követelményei. E követelmények között igen fontos helye van az utánpótlásnak, a kellő színvonalú szakember- képzésnek. Egyáltalán nem mindegy az, milyen. felké- szültségűek, tudnak-e igazodni a változó igényekhez a munkapadok mellett az idősebbeket felváltó fiatalok. Az új tanév ürügyén erről kérdeztük meg rögtönzött ankétünkön az utánpótlás nevelésének néhány felelős vezető szakemberét. Beszélgető partnereink voltak: Fehérvári Andor, a megyei tanács munkaügyi osztályának helyettes vezetője, Kame- niczky Antal, a 212. számú, egri Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Bak László, az egri Gép- és Műszeripari Szakmunkóscélú Szak- középiskola igazgatója és No- votta Kálmán, a szakközépiskola igazgatóhelyettese. ★ FEHÉRVÁRI ANDOR: — Bevezetésként néhány szót arról, hogyan alakult a foglalkoztatottság megyénk gazdaságában. A IV. ötéves tervben az erős iparosítási folyamat révén igen megnőtt a vállalatok munkaerő-szükséglete, az iskolákból kikerülő gyermekek száma viszont évről évre csökkent. A gazdaság szerkezetéhez iga- .zodva alakult ki és fejlődött az oktatás: tervciklus végén már elmondhatjuk, hogy a szakmunkásképzés tárgyi, személyi feltételei magas színvonalon adottak a megyében. Jelzi ezt több új iskola átadása is. A tanulólétszám viszont a mélypontra csökkent s csak a következő években várható némi emelkedés. Nem beszélhetünk persze ma már a vállalatok sokat emlegetett túlzott létszámigényéről sem, reálisabban mérik fel a szükségleteiket. De nézzük meg közelebbről: a gépi forgácsoló és több építőipari szakmánál a beiskolázási terveket nem tudtuk teljesíteni, a mező- gazdasági. kereskedelmi szakmákban viszont mindig túlteljesítettük a keret előírásait. Mai gondjaink? A kereskedelemben a fiataloknak, elhelyezkedési nehézségeik vannak, s a közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskolát végzettek sem mind tudnak a képzettségüknek megfelelő munkahelyeken dolgozni. NÉPÚJSÁG: — A létszám adott, ehhez kell igazodni. Sokkal érdekesebb viszont az, hogy a képzés reformjával tudunk-e alkalmazkodni a munkahelyek manapság gyorsan változó igényeihez? KAMENICZKY ANTAL: — Három évtizede kezdődött a szocialista szakmunkásképzés, egy évtizede tették azt egységessé. Ma újabb fordulat előtt állunk, 196-ról 109-re csökken a szakmák száma. Az új tantervi követelmények szerint a vállalatoknak nagyobb anyagi áldozatokat is vállalniuk kell, hogy megteremtsék a képzés feltételeit; biztosan mérlegelik majd, érdemes-e megéri-e? Az üzemek igényeihez alkalmazkodva úgy kell képeznünk. hogy egyik munkaterületről a másikra köny- nyen átirányíthatok legyenek ezek a fiatalok. A lakatosoknak például meg kell tanulniuk hőerőművi berendezések javítását is. mi ezt a megyében a Gagarin Erőműnél tudjuk megszervezni. NÉPÚJSÁG: — Már a szakmunkásokra is alkalmazzuk ezt a kifejezést: „konvertibilis”. Magyarul mondva, úgy kell képezni őket, hogy többféle munkán is megállják a helyüket. Milyen szerepet vállal ebben a szakmunkáscélú szakközép- iskola? BAK LÁSZLÓ: — Az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában az új tanévben végez az első osztály, amely kísérletképpen már a szakmunkáscélú szakközépiskola rendszerében tanult. Sok jelentkezőre számítottunk, amikor ezt az oktatási formát kidolgoztuk, de. itt is a „jobb'’ szakmákra van igazán csak érdeklődés. Irányítástechnikai és elektroműszerésznek például csaknem ötször annyian jelentkeztek, mint amennyit felvehetünk, gépi forgácsolók. nál meg éppen kijön a létszám. A mi iskolánkba sem a legjobb tanulók jönnek, az átlag jó közepes. Egyrészt a továbbtanulásra történő felkészítés a célunk, a tanulóink egyharmada jelentkezik felsőfokú iskolákba, másrészt pedig a több gyakorlati órával az üzemek igényei szerint jobban felkészült szakmunkásokat akarunk képezni. NÉPÚJSÁG: — Elegendő-e ez a gyakorlat véleményük szerint? Az üzemek némelyike nemcsak a szakközépiskolában, de a szakmunkásképzőben adott gyakorlati képzést is kevesli. Az sem mindegy, kik kerülnek ezekbe az iskolákba; vessük ősszé a követelményeket az ide jelentkezők képességeivel... KAMENICZKY ANTAL: — A feladatunk a tanulókat egy átlagos szintre felzárkóztatni. Kik jönnek hozzánk? A gimnáziumok, szak- középiskolák. kereskedelmi, vendéglátóipari szakmunkás- képzők után aki marad, annak egy része hivatástudatból jelentkezik ide. De egy jó részük úgy. hogy már mindenütt elutasították. Ettől függetlenül a követelményszinthez ragaszkodnunk kell, s utat engedni a természetes kiválasztódásnak. Az élet előbb-utóbb úgyis differenciál: egyrészt különböző szintű a szakmai igény is a munkahelyeken, másrészt azt is látnunk kell, hogy betanított és segédmunkásokra ugyancsak szükség van. De nemcsak egyedül ezzel van nekünk gondunk. Az iskolából kikerülő fiatal lakatos például a legnagyobb gyakorlatot egy vállalatnál a tmk-üzemben szerezhet. A legjobbak ide is kerülnek. Igen ám, de a tömegtermelésben. a gépeknél dolgozó lakatosok jóval többet keresnek. — Ami a képzés gyakorlati részét illeti: ezt. nem lehet befejezettnek tekinteni azzal, ha valaki megszerzi a szakmunkás-bizonyítványt. Az ismeretek állandó felújítása. gyarapítása már a munkahelyen kell, hogy történjék. NÉPÚJSÁG: — Űjra a vállalatok szemszögéből tennénk föl a kérdést: miért lehet az, hogy a munkahelyek jó része nem igényli a szakközépiskolákban végzett szakmunkásokat? összehasonlíthatjuk-e a két iskolatípust? FEHÉRVÁRI ANDOR: — A vállalatok a szakközépiskolákból valóban a tervezettnél kevesebbet akartak beiskolázni a jövő tanévre. Tisztázni kellett félreértéseket, s pontosabb tájékoztatást kellett adni a képzés céljairól. A régebbi típusú szak- középiskolából ugyanis valóban nem akartak munkásokat alkalmazni. De el kellett oszlatni a tévhitekét a gyerekek szüleinél is: sokan azt hitték, hogy a szakközépiskolát végzettből csak fehér köpenyes vezető lehet. KAMENICZKY ANTAL: — Nálunk a szakmunkásjelölt üzemi gyakorlata idején, amikor szocialista brr- ■gádba is bekerül, s egy régebbi szakember irányításával tanulja meg a fogásokat, olyan emberi ‘ kapcsolatokra tesz szert, melyeket nem lehet nélkülözni a szakmunkásvizsga után a pályakezdésnél. Ez hiányzik talán a szakközépiskolai oktatásnál, ahol a gyakorlati idő alatt nem alakulhat ki megfelelő kötődés a munkahelyhez. Nehéz olyan beosztásba'tenni a fiatalt, ahol jól kereshet és a megszerzett ismereteivel meg is állja a helyét BAK LÁSZLÓ: — Régebben talán így volt, de most más a helyzet. Üzemi látogatásaink során bizonyosodtunk meg arról, hogy a tanulóink némelyike akár a szabadságra ment idősebb szakmunkást is jól helyettesíthette. Nem lehet ma már elmondani, hogy se elméletet, se gyakorlatot nem tudnak ezek a fiatalok. NO VOLT A KALMAN: — Én magam is dolgoztam üzemben. így tudom szemlélni az üzemi igényeket a tanulók iránt. Előnyére változott a szakmunkáscélú szakközépiskolai képzés módja a heti kétnapos gyakorlati oktatással. A mi tanulóink két vállalatot ismernek meg gyakorlataik során; nincs ugyan szerződésük, de nem rossz az, ha többféle munkahellyel is megismerkednek tanulóként, s tehetnek összehasonlítást. Egyébként egyre gyakrabban fordul elő az is. hogy tanulmányi szerződést kötnek a munkahelyek a mi fiataljainkkal. Hogyan választják meg a vállalatot? Bizonyíték ez a példa á már említett kötődésre: az illető fiatal azt mondta, csak akkor megy a gyárba, ha az általa megismert és megszeretett üzemrészben dolgozhat — Az iskolánk feladata még közelebb kerülni a munkahelyekhez, ezt a kihelyezett tagozataink is szolgálják. Ugyanakkor részt veszünk a felnőttoktatásban, s a nálunk végzett, illetve érettségizett szakmunkások techni- kusminösítőre történő felkészítésében. Még nem rendelkezünk nagy hagyományokkal, a jövőben válik majd el: megfelel-e az élet igényeinek a képzésünk, hogyan kell rajta módosítani...’ ★ Minden részletre nem tér-' jedhet ki egy beszélgetés, maradt is nyitott kérdés. A szakmunkásképzés két változatának céljai azonosak a gazdasági célokkal, „csak” a vállalatok, iskolák őszinte. ;ó együttműködésére van szükség. S arra is. hogy a munkahelyeken sokkal nagyobb gondot fordítsanak a folyamatos ismeretbővítésre, a célszerű, megfelelő színvonalú továbbképzésre. Mert ehhez alapot adnak az iskolák. Hekeli Sándor Mww&iiGl 1989. október 3., péntek KÜMLÖ: KELLEMES ŐSZI GONDOK az az eis _í A még csak most volt. de mégis oly hamar elmúlt nyárra jól és szívesen emlékeznek ma is Kömlőn. Az ok egyszerű: rekordot hozott az 1150 hektáron vetett, őszi búba, és úgyszintén terven felül az őszi és a tavaszi árpa is. Igaz azonban — és Csáti Jónás elnöknek ezért egyáltalán nincs mit szégyenkeznie —, a kedvezőtlen időjó-, rás miatt alaposan elhúzódott az aratás ideje, a tervezett két hét helyett 32 napig tartott. — Emlékszem, még augusztus 8-án is süllyedtek a kombájnok. A szép eredményeket bizonyos mértékig ieront- ja, hogy az önköltség a szárítás és a bevont atä.si nehézségek miatt emelkedett. Ennek ellenére a terv „forintban” is bejött, sőt az árubevételi tervünket 123 százalékra teljesítettük, ami kalászosokból 2,5 millió forintot tesz ki. Nem lehetetlen, hogy ez az év lesz az, amikor nemcsak nyereséget realizálunk, de a már korábban kigazdálkodott mérleg- és alaphiány után nyereségtervünket is túlteljesítjük, eddigi számításaink szerint mintegy kétmillió forinttal. — Mik, a további feltételei annák, hogy a termelő- szövetkezet rekordnyereséget könyvelhessen el ebben az sr^ten? — Mindenekelőtt olyan hatékony munka szükséges, mint amilyet .7 ara‘ős «órán. fejtettek \ ki dolgozóink. Ha ezt most, az aratásnál is nehezebb őszi betakarítás során sikerül elérni, akkor már bizonyos, hogy nem lesz baj. Ez viszont egyáltalán nem könnyű: 750 hektár kukoricát kell betakarítani — hektáronként 60—65 mázsás termésátlagra számítunk. Csak egy kis jó idő kell még hozzá. és október 5-én kezdhetünk. három kombájnunk bevetésre készen várakozik. Szintén nem látszik köny- nyűnek, de az is a kellemes gondok közé tartozik, hogy a komlói termelőszövetkezet 150 hektár cukorrépája rekordtermés t, hek tá ron ként i 460 mázsás hozamot ígér. Ehhez kapcsolódik még további feladatként 80 hektár szója betakarítása, a napraforgó pedig már magtárakban van, jó húszmázsás ' er- mésátlagot hozott, és ez mintegy 4 millió forint árbevételt jelent a közös számára. Hasonlóképpen örömmel adnak számot arról a köm- lőiek, hogy az. utóbbi kél hét kedvező időjárását a talajmunkálatokban is jól sikerült hasznosítani: a tárcsázást teljes egészében befejezték és 400 hektáron elvégezték a vetőszántást, és szeptember 25-én 250 hektáron megkezdték az őszi árpa vetését, és remélhetőleg optimális időben be tudják fejezni. — Mindenképpen az a célunk — lejtette ki a tagság és a vezetőség közös álláspontját Csáti Jónás —, hogy az idei jó eredményeket lehetőleg „átmentsük’’ jövőre is. Erről éppen a napokban beszélgettünk munkahelyt tanácskozásokon. Ezzel kapcsolatban jó. és egyben természetes dolognak tartjuk, hogy ezeken a tanácskozásokon — a munkahelyi demokrácia lehetőségeivel élve — tagjaink a legnagyobb nyíltsággal mondanak leleményt, és ez esetenként keményen kritikus. Szaszi Joachim traktoros például, vagy hogy a növény termesztés ben dolgozó Ábrahám Sándort említsem — alaposan, és egyáltalán nem behízelgő hangon elmondták. hogy ha nem tartjuk be a műszaki fegyelmet, ha a javítás nem lesz gyors és pontos, akkor aligha reménykedhetünk jó eredményekben. Határozottan kérték az irányító tevékenység javítását is. hogy ezáltal szintén hatékonyabban dolgozhassunk; mit mondjak? — mi. vezetők örömmel vesszük a nyílt vélemény formálást, és a magunk részéről mindent igyekszünk megtenni az eredményesebb munka érdekében. Mindebből pedig egyenesen következik, hogy az idei további termelési sikerek, betakarítás, talaj-előkészítés, vetés — az embereken már aligha múlnak..; B. Kun Tibor Megyénk piacain Kedvezményes alma- és káposztavásár