Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-23 / 249. szám
Balogh János akadémikus nőve nem ismeretlen az olvasók. a rádióhallgatók előtt. Az egész világot bejárt tudós népszerű könyveit, ismeretterjesztő műsorait minden kor- J osztály kedveli. A nyugállományba vonult tudóst mutat- í juk be a mai összeállításunkban ! A technika történetéből A Mont Blanc-alagutak — Molnyija műhold A legújabb Mont Blanr alagút felavatása 1965-ben. A 15 évvel ezelőtti 1965. július 16-a ünnep volt 100 millió francia, olasz és svájci számára: ekkor nyitották meg az Európa legmagasabb hegyén (4807 méter) átvezető, két, egyenként 3,5 méter szélességű, 11,7 kilométer hosszú álagutat, amely Francia- és Olaszországot, pontosan a savoyai Chamonix városát kötötte össze az Aosta-völgyben fekvő Cour- maveur-rel. Segítségével a két főváros. Róma és Párizs 20 menetórával került közelebb egymáshoz. Eredményes támadás volt ez Európa legnagyobb közlekedési akadálya. a 600 kilométer hosszú, 1500—4800 méter magas Alpok ellen. Minden itteni új alagút fenyegette Európa közlekedési és kereskedelmi egyensúlyát és a részt vevő államok között ,,alagút háborúhoz" vezetett, Az elsőt Franciaország okozta az 1871-ben megnyitóit Mont Cenis-plagúttal. biztosítva ezzel a kereskedelmet Anglia éc a Földközi-tenger, valamint Délkelet Európa között. Egy évtizeddel ezután Svájc 1878-ban a St. Gotthard dal, amely a császári Nénicinrs '.ágnak jelentett nac e|őnyt. A következő a svájciak é‘ az Jászok közös vállalkozása volt. a "Hág leghosszabb (19 875 méter) atgútja. ' Simplnn vasúti alapút. A mostani építésének tech. nikáiában é« a költségek viselésében a franciák és olaszok már 105'i-ban megegyeztek: két filmcsoport dolgozott és mintegy 5 és fél kilométer után kellett a hegy belsejében találkozniuk Moz- spemaro munkaállványokon. 20 nagy teljesítményű fúrógéppel 6 és fél évig tartolt a munka, összesen egymillió köbméter földet mozgattak meg. Sok baleset, vízbetörés és kőomlás volt., az olasz munkások táborát például lavina semmisítette meg. A Mont Blanc-alagutak építőinek nem jelentettek rossz üzletet, a 14 közül azonban csak 5 járható egész éven keresztül. Ennek a legújabbnak építési költségei is (280 millió márka) már régen megtérültek, ha számításba vesszük a személy- és tehergépkocsik utáni 25-től 120 márkáig terjedő „alagút. pénz”-t. ★ Ugyancsak ebben az évben, április 23-án lőtték fel a Molnyija—1. mesterséges távközlési műholdat, amely színes televíziós adásra Is alkalmas. Kgváts Andor A Molnyija—1. .mesterséges távközlési műhold A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Balogh János akadémikust Be kell valakinek ebben az országban egyáltalán mutatni a rádióból, a televízió képernyőjéről igen sokak ál- ■al ismert, népszerű tudóst? Tálán teljesebb lesz a róla alkotott kép, ha éietut- át is megismerjük. 1913-ban. Nagybocskón .zületett. Máramarossziget mellett, ahová tanító apját akkoriban helyezték. Édesapját kicsi gyermekkorában elvesztette, elesett az első világháborúban. Anyai nagyapja nevelte, aki református kántor volt Türkevén. Tőle örökölte a természet szere- tetét, hiszen az öregúr még Herman Ottót kalauzolta a maga idejében az Alföld pusztáin. Balogh János is fiatal korában szeretett, bele a pusztába, az alföldi természet rejtelmeibe — és örült neki, hogy nagyszülei megértik, és hagyják „csavarogni”. A puszta szabadságából később hadiárvaként a Protestáns Árvaházba került, az ország egyik legnagyobb iskolájába, a „Fasori” evangélikus gimnáziumba, ahol többek között három magyar Nobel- díjas is tanult, Teller Ede. Szilárd Leó és Wigner Jenő. Ez az iskola arról is nevezetes volt, hogy nem ismerte a faji és felekezeti különbségeket. és kiváló tanárok foglalkoztak a fiatalokkal, például Mikola Sándor igazgató, akadémikus. A diák Balogh János érdeklődése előbb az irodalom felé fordult: önképzőköri elnök volt, novellát., verset írt, műfordított —, aztán társai és tanárai legnagyobb megdöbbenésére elment természetrajzot tanulni. A Pázmány Péter Tudományegyetem állattani tanszé,f*n doktorált 1935-ben. Ha diákéveit is beszámítja, akkor negyvennyolc éve van itt, mert a doktorátus után előbb hat évig ingyenes gyakornokként, majd 1942-től adjunktusként már a tanszéken dolgq^ott. Emellett Tolnai Világlapjánál vállalt munkát: természettudományos cikkeket írt, Supka Géza mellett dolgozott. Ezt a fajta ismeretterjesztést utólag is hasznosnak tartja. Az ötvenes évek elején időzavarba került, választania kellett: írás vagy tudományos kutatás? A tudományt választotta. Hosszú éveken át módszeresen készült arra, amit tervként már tizenhat éves korában megfogalmazott magában: a trópusokra eljutni, gyűjtő-zoológusnak. Közben addigi tudományos munkájáért megkapta a kandidátusi fokozatot, azzal a kiegészítéssel, hogy következő komolyabb publikációjáért már a tudományok doktora cím védésére is jelentkezhet. És valóban, amikor következő könyve megjelent az állatökológiáról, meg is kapta rá a nagydoktori fokozatot. még J954-ben, 1963-tól az ELTE profesz- szora, 1964-ben lett az Akadémia levelező tagja, székfoglalójában a talajzoológia feladataival foglalkozott. És ugyancsak 1963-ban (ez volt életének nagy fordulópontja) kapta az UNESCO megbízását: egy kutatócsoport élén kezdje meg az őserdei talajok zoológiájának vizsgálatát. Kilencvenkilenc napig dolgoztak az afrikai egyenlítői övezetben, Brazzaville-Kon- góban, munkatársaival, Zicsi Andrással és Mahunka Sándorral. A többi már — a munka sikere nyomán — szinte magától jött: 1965-ben Ausztrália. Üj-Guinea, Új-Zéland, majd fél évig a dél-amerikai őserdők. Tizennyolc év alatt hússzor járt a trópusokon. A Nemzeti Múzeumban hatalmas anyag halmozódott fel e kutatóútjainak eredményeként. Közben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, székfoglalójában izgalmas témát boncolgatott: a déli kontinensek valamikori egybetartozá- sát, a Gondvána-őskontinens keretében, de nem a fantázia alapján, hanem a kutatóútjain gyűjtött bizonyítékok segítségével. Sokoldalú munkásságát gazdagon elismerték: Kos- suth-díjjal, Munka Érdemrend arany fokozattal, a ’Szovjetunió Entomológiai Társaságának tiszteletbeli tagságával. Két cikluson át az Akadémia Biológiai Osztályának elnöke volt, tagja az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak (ha nem is mindig szívlelték meg később beigazolódott véleményeit). "Inöke volt a Magyar Rovartani Társaságnak és a Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának —. mostanában mincj e tisztségekből visszavonul, mondván: jöjjenek a fiatalok, neki van éppen elég kutató- és ismeretterjesztő munkája. Mindig úgy vélte: a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés közötti kapcsolatot fel kell gyorsítani! Szép és nemes feladat az egyetemi oktatás — véli —. de mire az átadott ismeretet a fiatal tanárjelölt a gyakorlatban, 4—5 év múlva majd továbbadja diákjainak, lehet, hogy az közben már el is avult. Gyorsabb a rádió útján rögtön a legifjabb, fogékony korosztálynak, a tizenéveseknek adni új ismereteket. Üjabb terve, törekvése: öt világrészen készített színes diáit hasonló célzattal, mindenhová, még a /tanyasi iskolákba is eljuttatni! Ne a „legjobb húsznak" tanítsunk csak magas szintű ökológiát — vallja —, hanem minden emberrel próbáljuk a környezetvédelem alapjait megérteni, hogy ne rohanjunk együtt, a sok kis egyéni téves lépés összegzéseként környezeti vesztünkbe. Tovább hogyan? Hatvanhét éves elmúlt. A trópusokból most már elég. Beutazta az egész világot — és visz- szatért az Alföldre, egy bugaci tanyára. A tiszta levegő, az egyedüllét, a ..360 fokos panoráma ad erőt a további munkához.: amit- lehet, rendszerezni a hatalmas begyűjtött anyagból. (Mahunka Sándorral mast öt kontinens talajtitkairól írnak éppen könyvet.) Az ismeretterjesztéssel nem hagy fel: három útján a televíziósokkal dolgozott együtt Dél-A meri kában, Afrikában, Indiában és 12—13 részes film készül az út eredményeként. És Balogh János, a magánember? örül feleseye tanári sikereinek. Egyik fia vegyész lett. másik, a szűkebben nett pályán követi: itt dolgozik a tanszéken Lánya muzeológus, örül öt unokájának, ha marad ideje, sokat olvas — és a tanyán készül arra. hogy terveiből megvalósítása azt, amire ideje jut. Szatmári Jenő István Olcsóbb napelemek A fotoelekt romos úton — napelemek segítségével — termelt villamos energia fajlagos költsége ma még magas. jóllehet a beruházási költségek hosszú távon amor. tiz.álódnak. hiszen a napelemek gyakorlatilag örök életűek. A kutatók két fő irányban igyekszenek csökkenteni a fajlagos energia- költségeket. Az egyik irányzat az. átalakítási hatásfok növelését szeretné biztosítani, a másik legalább közepes hatásfokot elérő, de az egy- kristályos szilíciumnál lényegesen olcsóbb alapanyagot tervez alkalmazni. ígéretes lehetőségnek mutatkozik a kadmium-szulfid—réz-szulfid vékonyréteg polikristályos napelem-szerkezete. Maximális hatásfoka elméletileg 16 százalék lenne. Olcsó techno, lógiával is előállítható, de az elemek élettartama még nem megfelelő, Egv másik megoldás lehel a gallium-arzeniri egykristályt» napelem. Bár ennél az alapanyag előállítási költsége még a szilíciumnál is nagyobb, de az elméletileg elérhető maximális hatásfok kb. 26 százalékos. Mivel az ilyen napelem a szilíciumnál magasabb hőmérsékleten képes működni, tükörrendszerrel többszörö. sen koncentrált napsugárral is megvilágítható, s így már gazdaságosabban szolgáltathat áramot az egykristályos szilíciumnál, Szovjet kutatók különleges lézersugaras technológia bevezetésével igyekeznek növelni a szilícium- napelemek hatásfokát, és csökkenteni azok előállítási költségeit. Képünkön a Dors nevű naptelepet láthatjuk, nyugatnémet szakemberek produktumát, amely híradástechnikai mesterséges holdak áramellátásának biztosítására készül. A két, egyenként 2,8 méter széles és 22 méter hosszú kiteríthető szárny- részbe összesen negyvenhat- ezer napelemet ültetnek be, amelyeknek kezdetben 9 kW, az összteljesítményük, de még a tervezett élettartam vége felé — hét év után — sem csökken 6 kW alá. (KS) RÁDIÓ Kossuth 8.27 Egy vállalat arculata. 8.42 Tánczene. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.95 Zenélő dominó. 10.35 Bing Crosby énekel 10.42 Népdalest. 11.42 A fakó leány s a pej legény. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Értékmentők. 12.50 Zenemúzeum. 14.23 Tizenkettő. 14.47 Dalok a békéről. 15.10 Operaáriák. 15.28 Kagylózene. 16.05 Csurka István: Kettes kolbász. 16.15 Zenekari muzsika. 17.07 Olvastam valahol. 17.27 Sebestyén András: Két tétel táncritmusban. 17.35 Délutáni rádiószínház. 18.15 Hol volt, hol nem volt...' 18.30 Esti magazin. 19.15 „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret...” 20.15 Nótacsokor, csárdóscsokor. 20.55 Ope- ra-művészlemezek. 21.44 „Nincsenek tragikus érzelmek. ..” 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Áz új magyar zene hónapja. 23.07 Bach-felvé- telek. Petőfi 8.33 Napközben. 10,33 Ze- nedelelölt. 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 A város neve: Hatvan. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Kortárs szerzők gyermekmuzsikája. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Népi zene. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa; 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Légyott — lilában. 22.29 Operettszerzők műveiből. 23.15 A debreceni dzsessznapok felvételeiből. SZOLNOK 17.00-től 18 30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Antal Magda — Miskolci általános iskolák énekkarai énekelnek — 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap. és műsorelőzetes. .. 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola- tévé. 1,1.50 Iskolatévé. 10.20 Ember és Föld. 10.45 A Rádzsa gyémántja (Kisjátékfilm). 17.15 Hipp-hopp. . . 17.55 Harminc év legszebb népdalfeldolgozásaiból, 18.15 Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 10.10 Tévétorna. 10.15 Esti mese. 19.30 Tv híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Telesport. 21.20 Kapcsoljuk Varsót — Reszélgetés Myer.zyslaw Ra- kowskival, a LEMP KB tagiával, parlamenti képviselővel, a varsói Polytika e. hetilap főszerkesztőjével, 22.00 A hálózat hálójában. 23.20 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 18.30 Rajz. 18.5 5 Fizika. ■ 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Jó estét, visontaiak! 20.50 A rajzfilmek kedvelőinek. 21.00 Tv-hiradó 2. 21.20 Népmese, 21.50 A tetovált nő (Tévéjáték). 1980. október 23.. csütörtök
