Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-22 / 248. szám
IDŐSEK HETE A KÖZLEKEDÉSBEN IWozggcBBom — mindtannylunScért A kislány az apja kezén lóg a járda szélén. Toporog, izeg-mozog, lesi a lámpát. Amikor villan a zöld színű figura, fölkiált a papának: „Zöld!” És már lódul is. Már óvodáskorban beideg- ződhetnek a közlekedés alapszabályai. Akkor, ha eleget teszünk azért, hogy ezek a jó szokások időben kialakuljanak, megelőzhessünk velük esetleg később bekövetkező tragédiákat. ★ Évről évre, hónapról, hónapra, szinte ijesztő mértékben nő a gépkocsik forgalma közútjaínkon. Nem kevésbé íjesztőek a híradások a balesetekről, a közlekedés tragédiáiról. Nem nyugtathat meg, nem altathatja el veszélyérzetünket az sem, hogy a statisztikák átlaga némi csökkenést mutat a balesetek számában, hiszen minden egyes súlyos sérülés, halálos baleset valakinek, valakiknek pótolhatatlan vészteség. És főképp: tudjuk, hogy elkerülhető, Ahogyan terjed a motorizáció, úgy szélesedik a mozgalom is, amelynek aktívéi a lehetséges ártalmakra igyekeznek felhívni a figyelmet. Azzal a céllal, hogy felvilágosítsanak, hogy neveljenek. Hogy ezzel is megelőzzenek legalább néhány balesetet, segítsenek elkerülni a tragédiákat. Az autók számának gyarapodását nem lehet, nem érdemes megállítani. De veszélyeit lehet csökkenteni! Hiszen például Finnországban évről évre kevesebb a baleset, pedig jóval több ott az autó, zsúfoltabbak az utak. De jóval fegyelmezettebbek a közlekedés résztvevői is. Ezt vallják a közlekedés biztonságáért dolgozó aktivisták, akiket megyei, városi, járási szervezetek, közlekedésbiztonsági tanácsok irányítanak. A mozgalom akmind több embert mozgatnak meg. Autósokat, motorosokat, gyalogosokat. Kiadványok, tájékoztató füzetecs- kék szólnak például arról, hogy Ilyenkor ősszel az időjárás változásai, a' köd, a csúszós utak újabb veszélyeket rejtenek. A balesetek pedig — amíg a nyári könnyű hajtásról az autósok átallnak — mindig megszaporodnak ilyenkor. A legjobban időzített akció tehát, amely most e napokban, október 17-töl 23-ig tart: az idősek hete a közlekedésben. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a népesség egészéhez viszonyítva sokkal nagyobb arányban szenvednek az idősek gyalogosként közlekedési balesetet. Ráadásul sérüléseik súlyosabbak is. ★ A KPM autóközlekedési főosztálya nemrégiben felmérést készíttetett az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács közreműködésével arról, miben különbözik az idősek magatartása a közlekedésben. Arra kerestek választ, milyen módön lehetne gondoskodni az Idősek testi épségéről az utakon, az utcákon. Az idős emberek számára nem olyan természetes a nagy forgalom, a zsúfoltság, mint a gyermekeinknek. Ok ifjúkorukban az élet más tempóját szokták meg, s akkor kell az újhoz, a mostani helyzethez alkalmazkodniuk, amikor már ez az alkalmazkodóképesség csökken, az érzékszervek fokozatosan gyengülnek, Ezért Is tapasztalni gyakran ingerültségüket az autókkal szemben, vagy a teljesen kiszámítha- (atlan, meggondolatlan viselkedésüket a közlekedésben. A siető autós pedig — ha sikerül — csikorogva fékez, klordit az ablakon; még nagyobb rémületet okoz, erősíti a gátlásokat, gyeszékhelyen és a községekben működő szociális otthonokban, az öregek napközijeiben. Előadásokon, beszélgetéseken lesz szó arról, hogyan lehet és kell közlekedniük az idős embereknek. Igaz, ha az időseket tanítjuk, ugyanígy ráférne ez a tanítás a többi korosztályra is. Mert a türelmes, óvatosabb autózás ugyancsak sokat segíthetne a balesetek megelőzésében. Heves megyében néhány igen veszélyes gócpont kivételével az idén csökkent a halálos balesetek száma. Valamivel fegyelmezettebb magatartásra utal az ittasan vezetők számának csökkenése Is. A nagy átlagokban tehát némi javulás tapasztalható. Üj utak is épülnek: hamarosan a megyéhez csatlakozik az autósztráda, szélesebb, korszerűbb lesz a megye- székhelyre vezető és az azon áthaladó bükki út. Ha lassan Is, de Javulnak a biztonságos közlekedés feltételei. Ennél sokkal gyorsabban kellene fejlődnie viszont kulturáltságunknak a közlekedésben. Ha másképp nem megy, hát kellő szigorral gondoskodva nagyobb fegyelemről. Az aktivisták . mozgalmának egyik legújabb vállalkozása: tanítsuk meg családtagjainkat a biztonságos közlekedésre. Az autós vezetők nagy tömege lehetne így oktató-nevelő, s közben önmaga Is felfrissíthetné ismereteit. Szép és talán hasznos is lesz ez a kezdeményezés. . ★ Sok mindent lehetne még ajánlani az idősek hete ürügyén. Egy hét alatt nem lehet ugyan .a világot megváltani, de gondolatokat ébreszteni, továbbgondolkodásra késztetni igen. Akár a társadalmi munkások mozgalmával is. Mind- annyiunkért. Hekell Sándor A borbély — Jordan Dobreszki hangjátéka — némely nyelvi frivolsága ellenére is derűs órákat szerzett a műfaj kedvelőinek. Sztojan, a fusizó részeges borbély, aki a városka hulláit borotválta, a kisvárosi kocsma és alkohol magányában idézi meg barátok és ellenségek alakját, elborong- va a gondolaton, hogy el- , jön az idő, amikor neki is búcsúznia kell és borotvá- latlanul megy át a 'túlvilágra. Ebben a füstös rezervátumban, mint középkori ha- láltáncénekek figurái megjelenik a vérszopó főnök, a a rockénekes, a bérház. emberei. közöttük Trpe, a féltékeny pincér és felesége Róza, aki a férjét a sírba üldözte. "Csak megrázta a hátsó felét, csak véletlenül lecsúsztatta a vállpántot a bal válláról” és mindig elérte, amit akart. Tt-ifko az alagsorban lakott. Öt a rák vitte el. „bélig csak magát utálta, délután az egész világot.” A ház lakóiról kartotékot Vezetet, nyilvántartotta, ki kivel él, ki kivel veszekszik, ki hová jár szabad idejében. Így: „Első emelet egy: Kupleráj. Az öreg hölgy sohasem jár a temetőbe, tehát nem volt férje. Ünnepnapokon belesek a kulcslyukon, de azt még soha nem láttam, hogy keresztet vetett volna. Szóval istentelen. Ri- szál, elcsábít, iszik, káromkodik, A harmadik emeleten lakik , a tévés és rádiós: „Ronda, girhes férfi, egy darabka hiányzik a bal füléből Görbe lábú. Pénzért a saját anyját Is eladná. Első osztályú kontár. Specialitása, kivenni a készülékből, ami vadonatúj. és használtat tenni a helyébe. Az ember csak egyszer megy el hozzá. Felesége összeszűri a levet a hentessel, ö kapja a legjobb húst a városban. Hej, Trifko, Tiifko, szégyellő magad, százszor is szégyellő magad, száraz borotválást érdemelnél.” És ahogy felvonulnak előttünk a kisváros jellegzetes típusai, úgy bomlanak ki az alkoholmámor bölcsességei: „Csak botnak van két vége, nekünk csak egy”,; „A halottról azért szoktak az emberek megemlékezni, mert tudják, hogy holnap rajtuk a sor”; „Amíg történik valami, van remény az élethez”. A szerző kitűnően használja ki a monológ és a rádió lehetőségeit. A magányos borbély .emlékképeí, balga humanizmusa, az egymásra helyez.ett idősíkok, de első- sorba n Suka Sándor megjelenítő ereje és művészete tette elevenné az egyébként mobid játékot. A pincérekre szórt átkoktól —- „süketnémék, vérszopók, svábbogarak” — a kenetes hang számtalan változatán, a részvéten, fenyegetésen át az elcsukló motyogásig, a hangskála olyan fokozatait járta végig, ami nagy szí- nészadotságairól tanúskodik! Felidézve a dráma szerkezetét, mintha a hangjátékoknak ez a változata. a szűk helyre korlátozott esemény, a múlt élővé váló képei, a töprengés gondolatsor ra inkább kifejezné napjaink életérzését, mint a harsány színekkel komponált rádiódra,mák. A klasszikus drámák törvényszerűségei igen nehezen alkalmazhatók a Színfalak nélküli színházban. Egy-egy jól választott embertípus, botlásaival és gyávaságaival sokszor alkalmasabb a szövevényes és szerteágazó társadalmi jelenségek ábrázolására, mint a sok szereplőt felvonultató hangjátékok. Ezt igazolta egyébként a makedón szerző groteszk je is. Ebcrgcnyi Tibor Szovjet zeneművészek Világhírű szovjet zenekarok, neves szólisták érkeznek a közeljövőben hazánkba a szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozatára, amelyen az orosz és a szovjet muzsika nagyjainak számös alkotását tolmácsolják. A Szovjetunió Hangversenyzenekara — debreceni és dunaújvárosi fellépése után. — Budapesten a Zeneakadémián ad koncertet Jevgenyij Szvetlanov vezényletével. A november B-i hangversenyen Muszorgszkij, Csajkovszkij és Sosz- takovlcs zenéje csendül fel. Az előadást a televízió egyenes adásban közvetíti. A Moszkvai Állami Filharmóniai Zenekar október 30-án az Erkel színházban rendezendő nyitó díszelőadáson működik közre, majd fellép a Miskolci Nemzeti Színházban és a budapesti Zeneakadémián Is, Dmltrij Kitanjenko vezényletével. Három előadást tart a Sosztakovics-kvartett: a Zeneakadémián, Özdon és Baján - Bórodin, Sosztako- vics és Beethoven zenéjét tolmácsolja. A Moszkva Virtuózai Kamarazenekar vigadóbeli koncertjén fellép Helena Öbrazcova operaénekesnő, aki egyébként a rendezvénysorozat nyitó előadásán Is közreműködik. A hangszeres szólisták sohazánkban rában a hegedűművészként és karmesterkent egyaránt ismert Vlagyimir Szpivakoo a Zeneakadémián Mozart- esten és szonátaesten is szerepel. Jevgenyij Mallgyin ég Viktor Zerezko zongora-, valamint Igor Gavirs gordonkaművész játékában a Vigadó, a Zeneakadémia valamint Székesfehérvár, Szeged és Vác hangversenytermelnek látogatói gyönyörködhetnek majd. A szovjet kultúra napjainak rendezvényén tíz szovjet operaénekes vendégszerepel magyar színpadokon, közöttük Jevgenyij Nyesztyeren- ko is. (MTI) XXII. eiói, mint például az „Arany- kerék”, a „Vezess biztonságosabban!” vetélkedők, társadalmi munka szervezése, KRESZ-parkok építésére, Csehszlovákiai vendég- szereplése idején, október 23-28. között három vidéki színtársulatunk vendég- szereplésének ad otthont a Nemzeti Színház épülete. Elsőként a Győri Balett művészeinek műsorát tekintheti meg a fővárosi közönség. A fiatal, ám hamar széles körű szakmai és kö- zönségelismerést szerzett együttes vezetője, Markó Iván sikeres koreográfiáit mutatja be. Október 23-án A nap szerettei, a Pygmalion, az Álom-é? és a Stációk című produkciókat táncolják az együttes tagjai. Másnap A nap szerettei és a Stációk mellett a Szamuráj című balettjüket tekinthetik meg az érdeklődők; a címszereplő vendégként Fűlöp Viktor Több ismert filmszínész, köztük Alain Delon. Jean- Paul Belmondo. Catherine Deneuve és számos rendező 1885. október 22., szerda Mit lehet mindezek elten tenni a jelszóval meghirdetett akció egy hete alattt Az egri városi-járási közlekedésbiztonsági tanács például programokat szervez a meKossuth-díjas, kiváló művészt. Október 25—2fi-án a debreceni Csokonai Színházé a Nemzeti színpada. Elsőként Dürrenmatt Shakespeare nyomán írt. tragikus komédiáját, a János király-t adják elő. Ezt követően Ben Jonson Volpone című komédiáját játsszák Gáli László rendezésében. A Miskolci Nemzeti Színház két vendégfellépése zárja a vidéki színházi esték programját. Ugyancsak egy nemrégiben színpadra állított művel, Szép Ernő Lila akác című darabjával mutatkoznak be. Október 28-án az idén februárban bemutatott Brecht-darabot. a Sze- csuáni jólélek-et tűzik műsorukra. írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint nem hajlandó szerepelni olyan filmben, amelyben a cselekmény „kedvéért” állatokat ölnek meg vagy kínoznak. Az akciót a francia állatbarátok szövetsége kezdeményezte „az állatok jogairól szóló egyetemes kiáltvány” kiadásának második évfordulója kapcsán. — Értem, professzor űr, értem. Nagyonis értem. Így vagyok én szegény Alger- nonommal, mintha Algemon- nal nem is lenne más célom, mint hogy néha szeretettel beszéljek róla, azoknak, akiket szeretek. Tudja, professzor úr, Algernon annyira mókás, annyira kedves, úgy tud nézni, de úgy! — Ha érdekli a véleményem, nos... ha érdekli a véleményem, akkor... ej, teljesen összezavart ezzel az Algemonnal. Hát hogy jön ez a delfinekhez, akik tulajdonképpen intelligensebbek, mint az ember... gondolja csak meg: értik a nyelvünk! De nemcsak a miénket, akármelyik nép nyelvét képesek volnának megtanulni 1 — Még a magyart is? — Képzelje, még a magyart is! És akkor vegye jól észbe, hogy a delfinek nyelvét mi még mindig nem értjük! És az a meggyőződésem, hogy nem is fogjuk megérteni! És tudja, hogy miért nem? — Nem tudom, professzor úr... honnan is tudnám? — Két lehetőség ven: az egyik, hogy a delfinek nem beszélnek — még annyira sem, mint mi, emberek — azonos nyelven. Vagy ami ezzel rokon, lel, „ egyszerre két nyelven beszélnek. de értik egymást. Mondok egy egyszerű példát, látom, nem érti. Képzelje el, hogy egy angol és egy német diplomata találkozik, s udvariasságból mindkettő a másik nyelvén beszél. Megértik egymást? Hogyne. Odamegy hozzájuk egy mongol, aki nem diplomata, és nem tud se rugóiul, se németül. Elképzelhető, hogy ez a mongol fiatalember, bármilyen okos is, megfejtse valaha azt a beszélgetést? Nem, ugye, nem. Mindaddig nem, amíg azt nem képzeli, hogy a két diplomata egy és ugyanazon a nyelven beszél... — Nagyon érdekes, professzor úr... Hogy jött rá? — Nem jöttem rá, csak gondoltam erre a lehetőségre is. Aki gondolkodik, annak nem szabad a leglehetetlenebb lehetőséget sem e'eve elvetni. A valóságban, a jő .'őben semmi sincs, ami lehetetlen. Hát altkor a gondolkodásban sem szabad lehetetlennek lenni! — Igen, értem... És a másik lehetőség? — Persze, persze... Látja, milyen szórakozott vagyok? Kislány korában biztos maga is játszott titkosíráséit a barátnőjével.. vagy volt valamiféle titkos jetbeszédük. — Igen. rémlik.;! — Nos, akkor az is rémlik talán, hogy ennek a kulcsnak csak addig volt értelme, amíg valaki meg nem fejtette. Ha valaki idegen rájött a nyitjára, akkor már nem volt benne semmi érdekes, hiszen titkokat nem lehetett vele megőrizni... Nos, képzelje el, hogy a delfinek valamely titkos jelbeszéd segítségével beszélnek. — Nagyon érdekes.;: — De ne felejtse, hogy gyermekkorunk titkos nyelve mindig ugyanarra a nyelvre volt visszafordítható. Most próbálja meg elképzelni. hogy elfelejtették — maga is meg a barátnője is — az anyanyelvűket, olyan sokáig használták a saját, titkos jel beszédüket. Elveszett a valódi nyelv, egy képzett, nem valóságos nyelven kell magát kifejeznie! Nehéz? Eleinte. Aztán pontosan úgy funkcionál, mint az. eredeti. Most képzelje el, hogy valaki, vagy valakik elöl ezt a nem valódi nyelvet is el akarja reiteni. Mit csinál? — Ebből a nyelvből csinálok egy másik nyelvet... — Pontosan! És most képzelje el, hogy évről évre, esetleg hónapról hónapra más és más nyelven szólal meg... képzelje el, hogy állandóan új és új nyelvet talál ki. és ráadásul van egy barátnője, aki közvetítő nyelv beiktatása nélkül is megérti a maga nyelvteremtő nyelvét, a maga frissen születő nyelvét... 1 — De hiszen egyetlen nyelvet, még az anyanyelvet sem tudjuk teljesen pompájában megtanulni! Nincs senki, aki saját nyelvének minden szavát bármikor használni volna képes! Ehhez mi buták vagyunk... — Mi igen. de a delfinek talán nem..; — Ennyire okosak? — Igen. S ráadásul egy teljesen ki sem hasznáit agyuk van, hiszen ők csak játszanak, nem pedig termelnek. — És ha éppen azért Ilyen okosak, mert nem termelj nek, csak játszanak? <— Maga most játszik, kislány. .. Gyermekkoromban ezt úgy mondtuk; a tyúk vagy a tojás problémája ez... Hogy mi volt előbb a a tyúk vagy a tojás. Értelmes felelet nincs rá... Csak megkerülni lehet a vá- laszt... azzal, hogy hüllőtojás már akkor is volt, mikor a tyúkok még ki sem alakultak... De ez most nem érdekes. Hol is tartottunk?... — Ott, hogy a delfinek nem termelnek... — Nos, nekem az a véleményem, hogy a delfinek egyszerűen lemondtak arról, hogy termeljenek. Ha nem nevet ki. akkor elmondanám egy réges-régi teóriámat... — Ugyan. hogy képzeli, hogy én? A professzor urat? — No-no, várjon csak. Maga egész egyszerűen csak elhiszi, csak tudomásul veszi, hogy a delfinek ennyire okosak. — Igen. — De a tudomásulvételen túl ugye. nem rázza meg a felismerés? Az ember, úgy tanultuk, maga is, én is, azért okos. azért ember, mert elkezdett dolgozni, elkezdett termelni. De mitől okos a delfin? Soha nem dolgozott, soha nem termelt... miért van az agya mégis olyan tökéletesre alkotva, ha egyszer sem használja arra. amitől még okosabb, még tapasztaltabb lenne? Honnan tudja, hogy neki nem is kell termelnie. honnan tudja, hogy elég okos ő anélkül is? — Nem tudom, professzor úr. Nem. tudom. Egészen meg vagyok szédülve... — Nem ért valamit? Fejtsek ki valamit bővebben? * ÍFolylaUuM Vidéki színtársulatok a fővárosban A miskolciak a Lila akáccal és a Szecsuáni jólélekkel vendégszerepeinek Állatbarát színészek * 1 í i i
