Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-19 / 246. szám

Müvészpalánta (Fotó: Perl Márton) Fejér fűz gyökerével a kopaszság ellen A hajnövesztő szerek irán­ti jelenkori érdeklődés hosz- 5ZÚ. leginkább 400 éves múlt­ra tekinthet vissza. Őseink kopaszság elleni ellenszen­vét, a dús hajkorona utáni áhítozását bizonyítja, hogy már egy XIV, századi or­vosi könyv is teljes fejezetet szentelt a kérdésnek. Aszó­ban forgó könyvet Lentsés György irta, és a nyelvtudo- domány a becses magyar nyelvemlékek között tartja számon, A könyv címe: Ars Medica. az az Ölly Könyv.- melljben minde(n) féle nya­valyák ellen (mellyek szok­tak történni az emberi test­ben) sok hasznos és gyakor­ta megpróbált ORVOSSÁ­GOK találtatnak. Az Ars Medica egyik fe­jezete az Emberi testnek ékesítésére való orvosságok­kal foglalkozik. Ebben így ír a szerző a fej kopaszsá­gáról: „Az kopaszság semmi nem egyéb, hanem az ami­kor az haj vagy az szakái el koppad. (Mai magyar nyelven: elkopik.) Lészen pedig ez az nedvességgek- nek vétkitül és fogyatkozá­saiul. ..) Ennek' penig immár hogy gyógyításához kezdesz, ezt cselekeggyed. Az kopott he­lyet elés (új, friss) vászon­ruhával töröld erősen meg, hogy meg tudhassad ha ha­mar gyógyuló e avagy nehe­zen.” Lentsés szerint, ha gyor­san kiveresedik a vászonru­hával dörzsölt kopasz felület, akkor gyorsan gyógyuló haj­hullásról van szó. Ha lassan veresedik. akkor erősebb pa­tikaszer kell a gyógyításhoz. Ha pedig a dörzsölt részki- •fehéredik. akkor a hajnö­vesztő kúra előtt orvosi ke­zelés szükségeltetik, mert a kopaszságot testi baj okoz­za. Lentsés e bevezető után hosszan sorolja a különböző szintű kopaszodás elleni „szerszámokat”, azaz gyógy­szereket : „De minek előtte szedbe veszed azt (észreveszed azt), hogy meg akarnál kopaszul- ni, és kívánnád hogy az ne lenne, az fejedet töröld meg erössen, hogy 'meg ne vere- sedjék. Az után récének (ka­* esán-wk)- és- tiknak - a -hatéval- kend meg éjjelre, ismét az­után másodszor mingyárast (rötön, mindjárt) másodszor ezzel kenjed. Fenyőviaszt, Nitromot, mastixot. és Lau- dánumot nirtus-olajjal az mennyi ahhoz elég, ele­gyítsd össze." Néhány a további javalla­tokból: „Lent mind magos­tól égess meg. elegyítsd ösz- sze faolajjal, ezzel kennyed az hajad. Fejér fűznek gyökerét törd meg erőssen, elegyítsd össze faolajjal, ezzel keny- nyed, ez meg erősíti az ha­jat, hogy el nem hull. • Diónak héját égesd meg, igen savanyú borral és mir- tusolajjal elegyítsd össze, ezzel kennyed. Fa bozzát (bodzafát) égess meg, faolajjal és viasszal ele­gyítsd össze, ezzel kennyed. ha azt akarod, hogy meg ne kopaszulj.” Lentsés mester idején, a háromrészié szakadt or­szágban bizony sokak meg­kopaszodhattak a gondoktól- ba jóktól, töröktől. Habs­burgtól, de hogy ezeken va­lóban segitettek-e az Ars Medica recipéi, arról nem szól a krónika. Csorna Béla Humor­szolgálat A ház asszonya a vendég­szobában énekel. Hirtelen abbahagyja, s kikiabál: — Mary, ne hagyja a kutyát ugatni, amikor éne­kelek ! — Ez nem a kutya, asz- szonyom, hanem az úr. Henriksen felhívta főnökét, s azt mondta, hogy légcső- hurutja van, s ezért nem tud bemenni dolgozni. — Ha légcsőhurutja van. miért nem suttog, miért be­szél ilyen hangosan? — kér­dezte bizalmatlanul a főnök. — Miért kellene suttog­nom? Nem csinálok ebből titkot. — Menjél az utcára, s ve­gyél valamilyen újságot — mondta az arab olajsejk fiá­nak. miután beköltöztek az egyik legdrágább koppenhá­gai hotelbe. A fiatalember egy teljes óra múlva tért csak vissza. — Hol voltál ilyen soká­ig? — kérdezte az apa. — Nem volt olyan egy­szerű — vont vállat a fiú. — A Berlingske Tídede és a Politiken .már elfogyott, de az Informashon-részvények ellenőrző szelvényeit ' még meg tudtam szerezni. Szent atyam. azt hiszem, példás életmódot folytatok: nem• is2om, nem vagyok egész nap az utcán. nem nézek rá az asszonyokra. Minden este 10 órakor le­fekszem, minden vasárnap misét hallgatok. — Félek. fiam., hogy mind­ez megváltozik, ha kikerülsz a börtönből. A fiatal pár már több éve élt együtt, de még nem szü­letett gyermekük. A pap azt ' tánácsoltá ' tC ' fiataloknak; - hogy utazzanak Rómába, s gyújtsanak gyertyát a Szent Péter bazilikában. Néhány év múlva a pap elhatározta, hogy felkeresi a házaspárt, hogy megtudja, hogyan élnek. A ház. bejá­ratánál öt apróság fogadta. — Hát a mama hol van? — kérdezte a plébános. — A szülőotthonban! — felelték kórusban a kicsik. — Hát a papa? — 0 azt mondta. hogy elmegy Rómába, s megpró­bálja elfújni azt az átkozott gyertyát! Rózsa Endre: ? A Fekete* tenger morajéban ! Kioltó szél puhatolja ; a part izzó-nagy mészfalait. ; Mohazsindelyeit már \ mályvalilára cserélte az ég í tengerzöld kanca nyerít. Márványremegésben a csődor í csak áll, j villámerezésű a bőre (patadöngés kél valahonnan) s homok tömi köftileit! Farkas András: Négysorosok Hinni — hazudni — Képtelen, őrült Összeadás! Volt. Van, lehet ilyen? Gondolatokból Egy felező-csík Van kifeszítve — Biztos a pályám? Egy konok ember Szívrohamában Baj, ha az ok szép És maradandó — Ingadozik még, Nem sikerül a Hit meg a bánat Közt az a könnycsepp. SZÖVEG NÉLKÜL Á föld alatti Stockholm „Stockholm a svájci sajt­hoz. hasonlítható” — írta a napokban a Svenska Dagb- itidzt.'-A--cikk--ezen--a svéd.. főváros föld alatti rendsze­reit értette. A stockholmi alsó világgal -úgy köthetünk ismeretséget, ha például sze­mélygépkocsival ! átutazunk a központban levő Klara- alagúton. felkeresünk egy föld alatti gará'zst, vagy fel- szállunk a metróra, amely­nek a 104 km hosszú háló­zatból a R0 százaléka a föld alatt fut. Ötvenöt km hosszú út sziklába vájt valódi hegyi alagűton vezet keresztül. „Sok nagyvárosban — hang­súlyozza Bertil Livnér, a tervezés irányítója — zömé­ben betonalagutak vezetnek keresztül a-földön. Igazi hegyi alagútjaival ilyen mér­ték bep„„ .Stockholm gyakor­latilag egyedülálló a vilá­gon.” Stockholm másfajta „föld alatti élete” az. emberek szá­mára csak ritkán válik lát­hatóvá. Mint minden nagy­városban, itt is megtalálható az üzemek és az intézmé­nyek ellátási hálózata. Az alagútrendszer egy része kö­zös. azaz együtt vannak a távhővezetékek, a villamos- energia-vezetékek és a táv­beszélő kábelek. Stockholm 2 350 km hosszú föld alatti csatornarendszeréből 145 km alagúton halad keresztül. í Filmhírek a nagyvilágból Eldőlt: az India Magazin című kiadvány úgy tudja, hogy Ben Kingsley brit szí­nész fogja játszani Mahat­ma Gandhi szerepét az in­diai függetlenség atyjának szentelt első filmben. Az indiai—brit koprodukcióban készülő filmet Richard At­tenborough rendezi, aki a szereposztást hétpecsétes ti­tokként kezeli. Attenborough korábban csak annyit közölt, hogy az összes indiai szere­pet indiai, vagy indiai szár­mazású színész fogja elját­szani. Kingsley-nek. aki 1967-ben csatlakozott a Ro­yal Shakespeare Company- hoz. indiai nagypapája van. A producer időközben be­jelentette, hogy a Gandhi- filmben Lawrence Olivier, Alsc Guinness, John Giel­gud, valamint az. amerikai Gene Hackman is szerepet kap. Az indiai kormány 3 millió dollárt áldoz, a 25 mil­liós költségvetéssel készülő filmre. o o o A 87 éves Mae Westet, a harmincas és a negyvenes évek „szexbálványát hat hét­tel ezelőtt szívroham érte. míg az ötvenéves Steve McQueen-nek — a sztár szóvivője szerint — tüdőrák­ja van. Westet a Los Ange­les-! „Jó Szamaritánus” kór­házban kez,elik. de hírek sze­rint állapota javul. Mae West utoljára 1977-ben a SEXTETTE című filmben vállalt szerepet. Hogy miért boron­gás a lelkem? Mert nem értenek meg. Ebben az or­szágban nem lehet élni, mert ebben az országban nemhogy a borongás telkemet nem értik meg, de azzal sem tőrödnek, hogy miért borong a lelkem. Mert ebben az országban még . boronponj sem érde­mes. Borongás bús borongjaimat vajh' ki érti? Igen vajh’? Mert ezt írtam életem nagy versében, amelynek a címe is az volt: Borongás or­szág borong kebledre borongó fiad ... A vers megjelent, viszonylag tág kör­ben, vagy harmincak körében igen nagy visszhangot, is vál­tott ki, olyannyira, hogy írtam, hozzá gyorsan még húsz borongást és jelent­keztem az írószövet­ségben, meg a kiadó­nál ... De ebben az országban, nem év­tik meg az embert. Nem vettek fel író­szövetségi tagnak, és ezért, nem adták ki a kötetemet sem. Es­küszöm ezért. és. nem a borongás miatt. A vászon hatszor tizenkét. méteres volt. A kert végében Miért borongok festettem eső-, fagy- és göngyölegálló sár­ga és vörös specifi­kus míniumf estékkel. A címe az volt, hogy a Capulet család mennybemetele. Ép­pen nem lehetett őket látni, mert már magasan voltak, de a mennyet sem lehetett látni, mert az meg még messze volt. Azért festettem így, hogy szabad asszo­ciációkat teremt­sek és szabad asszo­ciációkhoz nyújtsak lehetőséget. A vász­nat aztán összegön­gyöltem, mert mint írtam fentebb, gön­gyölegálló fest­ményt csináltam, és elvittem a mlüvész- szövetség be, ahol majdnem megvették, de mégsem vették meg, mert Alap-tag is akartam lenni. Aki úgy fest, mint én, eső-, fagy-, és gön- gyölitésállóan. ennyi szabad asszociá­cióval, annak az Alapnál a helye, mint hivatalos és hivatásos festőmű­vész. Nem vettek fel. Féltek tőlem? Min­den bizonnyal. Ezek félnek az őstehetség- től, aki képes egy kert végében is meg­festeni akármit, ha az hatszor tizenkét méteres vászon és szabad asszociáció ... Zene rugós és rú­gás hangszerekre — címmel komponáltam hát, csak úgy fül után, egy kis opuszt forte és piano váltá­sokkal, egy kis an­dantét is adagolva hozzá. Igaz, a kottát nem ismerem, de már gyakran láttam, mi­ként is játsszanak üstdobon, harmóniá­mon, gitáron és nagybőgőn. Így te­hát igazán nem okoz­hatott gondot a szá­momra, hogy a lel­kemben dúdoló köp- li-jegyzéket kivetít­sem magamból ru­gós és rúgás hangsze­rekre szerelve. Nem is kértem mást. csak hároméves állami ösztöndíjat, hogy a Nagy türelemnek Kis kamatából Áll az öregség — Bája — hibája? három év alatt elké-; szítsek egy olyan | operát, amelynek a verseit is én írnám, a J színpadképét is én í festeném, s termesze-> tesen magam rézé-5 nyelném az összes ] hangszereket is. Mert( én mindent vállalnék. f Mert én senkit sem} terhelnék, ha hagy- náriak alkotni. Hogy: olcsóbb legyen! Mégsem kaptam j meg az ösztöndíjat. Alkothatok én, ké­rem, bármit ebben< az országban, próbál- í kozhatok drámával, > szoborral, filmmel,l vagy kisregénnyel —] mint ahogyan mind-) egyikkel igenis nagy' sikerrel próbálkoztamí — mindig mellőznek. i Nem értenek meg,] nem adnak támoga-, fást, hogy anyagilag biztosítsam alkotói ( légkörömet... Hát ezért vagyok ] én borongás és kiáb- / rándult! > Na, és ha még ezt 5 a karcolatot, sem. köz- ; lik ... Meg lesz a vé- ( leményem a szerkesz- tőkről... Gyurkó Géza • Vagy-vagyokat nem Hittem, az elmém Tudja, hogy út van Százezer — Egy nincs? í Mennyi erőszak! És csak a hullák Eltemetése Itt a megoldás? Hinni, belátni Bátran: az ember, Mind, aki itt van, ) Élni szeretne! ) A „konvertál­ható szakember”? A címbeli- nyelvi formát az alábbi szövegrészletekből emeltük ki: „A szakembe­rek tudása nem konvertál­ható” , (Élet, és Irodalom, 1980, szept. 8.). — „Kevés a jól konvertálható szakember üzemeinkben. intézménye­inkben" (előadásból). „A jö­vőben a sokoldalúan kon­vertált. tanártipus lesz az ideálunk” (felszólalásból). Az idézett mondatokban a kulcsszó szerepét a kon­vertál ige játssza. A latin converto (fordít, megfordít, változtat, átalakít) szárma­zékaként ez a szócsalád ju­tott be a nyelvhasznála­tunkba: konvertál, konver­tibilis, konvertibilitás. Nagy­mérvű elterjedésüknek már csak azért sem örülünk, mert van jó magyar megfe­lelőjük. Természetesen a szaknyelv nem nélkülözheti őket. de az újságok nyelve, a köznyelv feleslegesen él velük. Hogy van miből válogat­nia annak, aki az idegen szavak helyett magyar szó­alakot akar használni, ar­ról ez a példatárunk bi­zonykodik: átvált (valutát más valutára), átalakít, át­állít, átirányít, átképez, sok­oldalúan foglalkoztat stb. A konvertálható szakember, tanártípus jelzősszerkeze­teknél egyértelműbb közlést közvetítenek ezek a szókap­csolatok: átirányítható, át­képezhető, sokoldalúan fog­lalkoztatható szakemberek, tanárok. \ A konvertibilis, a konver­tibilitás pénzügyi szakszók­nak is van magyar megfe­lelőjük: átváltható, átvált­hatóság. A leggyakrabban a deviza, a valuta megneve­zések minősítésére szolgáló magyar kifejezésekben ol­vashatjuk és hallhatjuk ezt a teljesebb változatot: bár­mely más valutára szaba-4 dón átváltható, bárhol be­váltható. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy két hibás alak- változat is gyakran jelent­kezik nyelvhasználatunk­ban : konvertábilis, konver- tábilitás. A pénzintézetek folyosóin leginkább ezek a feltétlenül kerülendő v szó­alakok hallhatók. Hogy versbeli kulcsszó­ként is szerepet vállalt a konvertibilitás megneve­zés, azt a költemény mon­danivalója, ironikus hangvé­tele tette lehetővé: „Versfo­gyasztók / és versterme- lök / ... nyelvterületünk kis méretei / kizárják / a külső piacot akárcsak / igazság-konvertibilitásunk / minősége a / belső szük­séglet. / fokozódását” (La­dányi Mihály: II. Capriccio). Dr. Bakos József

Next

/
Thumbnails
Contents