Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

Hogyan látták ? Ketten a két győzelemről.. Egyik összecsapást sem kö­vette nagy ováció, féktelen öröm. Pedig siker volt a ja­vából. hogy az őszt is kettős győzelemmel kezdték az egri pólósok, A SZEOL-lal szem­ben például elmondhatják, hogy ebben a bajnokságban egyetlen pontot sem enged­tek ki a markukból, ott is. tt is győztek. A Szentes ta­vasszal még a favoritokat is Próbára tette, s több csapa- ot megleckéztetett, a vidék agjobbjaként érkezett Eger­re. Egyszóval mindkét győ­riem értékes, nem is beszél- -e arról, hogy pontok jártak írté. Pontok. melyekkel elzárkózott a középmezőny- iöz az ESE. Kelemen Attilát •s Nagy Istvánt kérdeztük neg, hogyan látták a játéko­sok szemszögéből, bentről, a vízből a jól sikerült rajtot? Kettejük közül Attila a ta­pasztaltabb, előbb övé a szó: — A Szentes el'?n végig úgy éreztem, hogy a mienk a találkozó. Tartottak tő­lünk, idegességükben sokat hibáztak, az emberelőnyök­kel nem tudtak mit kezdeni. A Szegeddel szemben leg­rosszabb esetben is a döntet­lenben bíztam, annak ellené­re. hogy ezen a mérkőzésen nehezebben lendültünk já­tékba. Pottyondi kiállítását követően már biztos voltam a sikerben, bár azt is tud­tam, hogy nem lesz könnyű győzelem. A SZEOL játéko­sainak fegyelmezetlensége miatt veszített. Ezzel együtt a SZEOL-t tartom az egysé­gesebb csapatnak, s ezt a győzelmet értékesebbnek. — Szombaton téged is ki­zárlak a küzdelemből! — Nem dicsekszem vele, hiszen csapatomat sújtottam. Vezetésünk után gyorsan egyenlített a Szentes. A tá­madásban mi hibáztunk, s amikor visszaértünk a ka­punk elé, úgy éreztem, el tu­dom sodorni a labdát, de nemhogy ez nem sikerült, hanem még gól is lett a do­logból, pedig közei éreztem magamhoz Lipovicsot. s bíz­tam benne, hogy hárítani tud. Elvesztettem a fejem, idegességemben olyan kife­jezés csúszott ki a számon, amilyen még bajnoki talál­kozón soha Magam és tár­saim miatt bosszankodtam, — tudom hiba volt — a játék­vezető > meghallotta, ezért küldött ki cserével. Szeren­csére a fiúk hozták magu­kat. Bántott volna, ha emi­att veszítünk. — Feltűnően jól ment, kü­lönösen szombaton az em­berelőnyök kihasználása. — .Ez az, amit nem lehet éleget, gyakorolni. A mai ví­zilabdában döntő, hogy hát­rányban miként védekezik, s előnyben mennyire eredmé­nyes egy csapat. Mi sok elő­nyös helyzetet tudunk te­remteni évek, óta. de jobbá­ra csak harminc százaléku­kat használtuk ki. Most vi­szont jóformán valamennyit. Ráadásul hátrányban is si­került gólt szereznünk. Két balkezesünk van, többnyire Nagy Pistát igyekszünk meg­játszani, ha őt lefogják az ellenfelek, rendszerint kín­lódtunk. most viszont bejöt­tek az átlövések is. — Nem okoztatok csaló­dást. mégis csendes volt « lelátó. — Lassan egy evtizede, hogy a felnőttcsapatban ját­szom. jó dolog, hogy ennyi­en kijönnek a mérkőzéseink­re, de ennyire hallgatag kö­zönség előtt még nem ját­szottam. Minden találkozó­nak vannak fordulópontjai, kritikus pillanatai, melyeken a közönség buzdítása átse­gítheti a csapatot. Nagyszerű volt olyan mérkőzéseken ját­szani, melyeken gyakran nemcsak a játékvezető síp­ját, hanem egymás szavát sem hallottuk. Én bízom benne, hogy lesznek még jó mérkőzéseink itthon, s hogy hamarosan ismét oroszlán- barlangként emlegetik majd uszodánkat. Nagy Pista mindkét mér­kőzésen csapata legjobbjai közé tartozott, bekerült a forduló válogatottjába is, ami már azért is fontos szá­mára, mert a junior váloga­tott keretben nem végleg mondtak le róla. — A Szentes elleni talál­kozón úgy éreztem, valóban jól ment a játék, sikerültek elképzeléseim, megoldása­im, vasárnap viszont eleinte eléggé átlagosnak ítéltem meg teljesítményemet, A lét­számfölényt is szombaton tudtuk sokkal jobban ki­használni. Amikor arra szá­mítottak. hogy nekem adják be a fiúk a labdát, mellém húzódtak a védők, és Vin- czének volt helye, területe arra. hogy tőjön, be is talált a kapuba. — A bajnoki rajt előtt kényszerpihenőt tartottál. Nem vetett ez vissza a felké­szülésben? — Szemgyulladásom miatt nem edzhettem, de úgy lát­szik. jót tett a pihenő. Na­gyon kívántam már a vizet, a játékot, talán ez is benne volt abban, hogy jobban ment minden. — Milyen folytatást vár­tok? — Nincs okunk elbizako­dottságra, de ha a csapat együtt lesz és a vezetőség is mellettünk áll, bizonyosan szerzünk meg kellemes meg­lepetéseket — vélekedik At­tila. Kiagy Pista pedig hoz­záfűzi : — Hazai pályán mindenkit elkaphatunk, rajtunk, a tel­jesítményünkön múlik, hogy milyen eredmények szület­nek mérkőzéseinken. A most következő hét végén Buda­pesten, az Újpesti Dózsa el­len, itthon pedig a Honvéd­dal játszunk, s szerintem, ha két pontot szerzünk, elége­dettek lehetünk. Virágh Tibor Az Egri TANÉP férfi ko­sárlabda csapa ta nemzetközi tornán veit részt Rozsnyón, a helyi Bányász vendége­ként. A küzdelmekben két szlovák első ligás (Michalov- ce, Krompachy) es két má­sodosztályú (Spisska Nova Vés, Rozimra) csapat volt az egriek ellenfele. A' kör- mérkőzéses formában 28 óra alatt lebonyolított (!) torna nagy meglepetéssel zárult: a TANÉP erőtől duzzadó, nagyszerű játékkal vala­mennyi ellenfelét legyőzte, s biztosan szerezte meg az értékes vándordíját, vala­mint az első helyezettnek járó díszes serleget. A csa­patban ezúttal nem Volt gyenge pont, a játékosok teljesítménye nagyon bizta­tó a szeptember 12-i bajnoki rajt előtt! Eredmények: TANÉP— Roznava 92—52 (47—38,}, TANÉP—Spisska Nova Vés 77—57 (36—31 j, TANÉP— krompachy 74—44 (40—31), TANÉP—Michalovce 71—61 (32-31). A sikerhez Kinter 78. Komenczy 60, Korepta 46. Busák 40, Laczkó 30, Sipeki és Káló 19, Tart 14, Molnár 6, Győr fi 2 ponttal járult hozzá. Edző: Csányi Barna. A végeredmény: 1. TAN- ÉP 8. 314:214 kosárarány, 2. Michalovce 7, 3. Krompachy 6, 4. Spisska Nova Vés 5, 5. Roznava 4 ponttal. A Népújság tippjei a 37. hétre: 1 BVSC-MÁV Előre X 2 2. Pénzügyőr-Kecskémét 1 X 3. Oroszlány—SZEOL AK X 1 4. Nagykanizsa—Pécsi VSK X 2 5. Sopron—Sabaria 1 fi. Keszthely—Alum. Ajka 2 7. Bologna—Aseoli X 1 8. Brescia— Avellino 1 9. Cagliari—Juventus X 2 10. Como—Róma 1 X 11. Udine se—Inter. 2 12. Pisa—Verona X 1 13. Sampdoria—Monza Pótmérkőzések: X 14. Lecce—Spai 1 X 15. Miskolc—O/rl 2 ifi. Karcag—Gyöngyös 2 X Ötszáz éve a testkultúra szolgálatában Az egri N Birkózás Megkezdődött az őszi ver­senyidény a birkózó sport­ágban is. Kezdetben még egyéni versenyekre kerül sor, ahol van lehetőség a minősítési pontok gyarapítá­sára, októberben aztán a CSB küzdelmeit bonyolítják le. Az Eger SE birkózói ba­rátságos csapatmérkőzés­sel kezdték a szezont a ju­goszláviai Kanizsán. A két egyesület kapcsolata evek óta eredményesen segíti a versenyzők felkészítését, A barátságos találkozón 11 pár lépett szőnyegre, megegyezés szerint egy súlycsoportban többen is. Végeredményben a kanizsaiak nyertek 8—3- ra. A különbség talán túl­zott a látottak alapján, az viszont tény, hogy kitűnő birkózókkal rendelkezik a Potisje Kanizsa, lehet tő­lük tanulni. Az egyéni versenyek so­rában Székesfehérváron, a Jenei Károly emlékverse­nyen indultak az ESE bir­kózói közül négyen. A 68 kg-ban Lakatos most is biztosan nyert, mögötte Si­peki lett a második, aki né­hány versenyen ebben a súlycsoportban próbál sike­reket elérni, nem a 62 kg- ban. Rajtuk kívül Szom- bathy és Magyar helyezetle- riül végzett. Az ifjúságiak Cegléden vettek részt orszá­gos versenven. ahol Kun. Kállai és Szabó a második helyen végzett súlycsoport­jában. Legközelebb a felnőt­tek Szegeden, az ifjúságiak pedig Budapesten indulnak versenyen. ki fin fii vnfí 4880. szept. 11., csütörtök Nem tévedés. Már ótszáz- valahány éve a testkultúrát szolgaija a mindenki áltál jól ismert és kedvelt Nép­kert. Igaz. hogy ötszáz év­vel ezelőtt korántsem a né­pi testkultúra szolgálatában állott. A félorszógnyi birtokkal rendelkező egri püspökök vadaskertje terült el akkor itt, és rendeltetése szerint az egri egyháznagyok, valamint udvartartásuk részére — egészségügyi okokból — a rendszeres vadászat, testmoz. gás lehetőségét biztosította. Már Mátyás király korából tudjuk,, hogy Doczy Orbán egri püspök a mai Népkért helyén álló vadaskertet bő­vítette egészen a Tihamérig. A pápaságra törő' Bakó ez Tamás idejéből való szám­adások szerint tartottak itt gímet, dámszarvast, valamint az akkor is ritka, s ma már a Kárpá.-medencében egyál­talán nem található bölényt. A Népkert.tel szomszédos Meleg-tó még télen sem fa­gyott be, ezen Mátyás király rokona, Estei Hippolit egri püspök tartott emlékezetes sólyomvadászatokat. A török hódoltság alatt a törökök is Vadásztak itt. s használták mindaddig, amíg 1687-ben a vár visszafoglalása alkalmá­val tönkre nem ment a kért vadállománya. Újbóli felvirág­zása a XVIII. századra esik. Az 1695-ben a város és az egri püspök között megkötött Fenessy-féle szerződés 3, pontja már említést tett a vadaskertről. Ezt a vadas­kertet építette tovább Erdő- du Gábor, amelybe Károlyi. Sándor kertjéből szerezte be a szarvasokat. A vadaskert vadállománya az adománvo- zá.^ok következtében folyton . változott. Károlyi Sándor egy ízben medvekölyköket is küldött az egri püspöknek. Végül a XVIII—XIX. szá­zadban az egri, érsekek az egykori vadaskert helyén nagyszerűen berendezett pi­henőkertet alakítottak ki, ígv lett a vadaskertből Ér­sekkert. A XIX. század má­sodik felében a korszerű sportágak elterjedésével azonban 'a városi lakosság egyre határozottabban kí­vánta az Érsekkert egy ré­szét sétálóparkként, más ré­szét testedzési célokra igény­be venni. A XIX. században az egri Érsekkert zárt terület, az ér­sek pihenőparkja, sétálóhe­lye. A sportélet. — először nem a Nepkerl mai terüle­tén, hanem közvetlen szom­szédságában, a meleg vizű források, az egykori Meleg- tó és halastavak helyén in­dul meg. mégpedig az uszo­dák megépítésével. Egerben az első szabadtéri uszodát 1856-ban Bartakovics egri főpap kezdeményezésére a Csillagcsárda udvarán építették fel azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék a ka­tonák. polgárok kulturáltabb fürdését és a fejlődő iskola­városban a tanulók úszásta­nítását. A következő léte­sítmény még szintén nem az Érsekkertben, hanem annak közelében épült tel. ez a vasutasok tekepályája volt, Szinte ugyanebben az idő­ben Gáspárdi Gyula, a Ka­kas című vegyes tartalmú hetilap felelős'szerkesztője a lap 1870, július 21-i számá­ban a címoldalon a ,.Lövöl­de" cínpj cikkben egy ké­sőbb újra és újra felvetődő gondolatot pendít meg. Leír­ja. hogy miután az Érsek­kerten keresztül a vasúti társaság tekepályájára igyek­szik. elképzeli, hogy az Ér­sekkert füves területéből né­hány holdon milyen nagy­szerű testedzési célokat szol­gáló létesítményeket lehetne felépíteni. Így mindenekelőtt javasolja itt a lövölde felál­lítását. de ugyanide tenné a tekepályát, gondol egy tánc­terem, sőt színi kör felépí­tésére, valamint ezzel együtt a gyermekek részére játszó­tér létrehozására is. Javaslatai meglehetősen visszhangtalanok maradnak, az érsekség az ilyen zajos, nagy tömegeket befogadó lé­tesítmények telepítését egye­lőre nem engedélyezi. no meg létrehozásuk anyagiak híján sem valósítható meg. Az 1873-ban megalakuló Eg­ri Korcsolya Egylet az itte­ni kis tó felhasználásával ki­alakítja a mai stadion he­lyén jégpályáját, amely jó né­hány évtizedig a leglátoga­tottabb sportlétesítmény volt Heves megyében. Tulajdon­képpen a testmozgás után vágyakozók, a sportolók et­től az időtől veszik egyre fokozódó mértékben birtpk- ba az akkori Érsekkertet. Ezután már nem volt megállás többé, hiszen az ez­redfordulón a nagy szabad teret követelő modern sport­ágak, a labdarúgás, az atlé­tika, egyre inkább vidéken is teret követelt magának. A következő lépés az érsekkerti sportrendezvények megszer­vezése. Az első, amiről tu­dunk. egy nagy érdeklődés­sel kísért velocipéd verseny volt 1886-ban a Köröndön, a mai szovjet emlékmű he­lyén. I A következő, szinte az egész várost megmozgató rendezvény helye 1900-ban szintén a Körönd. s az al­kalmat a BTC I es BTC II. labdarúgócsapatának mér­kőzése szolgáltatja. A kora­beli sajtó szerint: ..a pavi­lonnal szemben levő gyöpüs térségen ..." Az ideiglenes nézőtéren mintegy másfél ezren tap­solnak a pesb sportolóknak» Az élmény hatására az eg­riek is nyomban labdarúgó­csapatot szerveztek, ám pá­lyaigényüket hosszú ideig nem tudták kielégíteni. Az Érsekkert igénybevéte­lére, a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköz­társaság- alatt tesznek lépé. Fordulóról fordulóra A megyei labdarúgó-baj­nokság 5. fordulójában 22 göl született, ez hárommal kevesebb az előző heti gól­termésnél, s csaknem tízzel alacsonyabb az előző három év gólátlagánál. Ezúttal két pályaválasztó és öt vendég­ként szereplő csapat képte­len volt betalálni ellenfele kapujába. A bajnoki címet védő Recski Ércbányász ti­zenegye volt a legeredmé­nyesebb -a Tárnáméra ellen elért hét találattal, ami a forduló, góljainak csaknem egvharmadát teszi ki. A 22 gólon 17 labdarúgó osztozott, akik közül ötnek sikerült duplázni a kapuk bevételében. A góllövőlista élmezőnyében jelentős vál­tozások történtek. Az állás: 6 gólos: Gömöri (Hatvan), 4 gólos: Ambrus (Recsk). Fo­dor (Ape), Martha (Bélapát­falva), Vajda (Tárnáméra), 3 gólos: Balázs (Egeresein), Kbs (Hatvan). Klein (Kom­polt), Megyesi (Recsk), Raj­nai S. (Kompolt). Suba (Egeresein), Váczi (Sirok). A cserékkel együtt össze­sen 199 labdarúgó kapott já­téklehetőséget, közülük 53-an nyújtottak jó teljesítményt. A középpályán kitűnően irá­nyító Bozsik A., és a gólerős, kapura sokat veszélyeztető Klein, a mezőny legjobbja elismerést is kiérdemelte. Az ötödik forduló váloga­tottja a következőképpen alakult: Bodnár (Mátrade- recsike)—Verhóczki (Egerese­in), Gál (Mátraderecske), Szatmári (Sirok). Nagy I. (Heves), Bozsik A. (Füzes­abony), Ambrus (Recsk), Bo­ái II. (Recsk), Márlha (Bél­apátfalva), Gömöri (Hatvan), Klein (Kompott). A most folyó bajnokság­ban először fordult elő, hogy nem született vendéggyőze­lem. Csak a Mátraderecske, az Apc és a Sirok tudott egy-egy ponttal hazatérni. A , megszerezhető 16 pontból 13 lett a pályaválasztóké, akik a 19 lőtt gól ellenében csu­pán hármat kaptak. Mint ismert, tudósítóink egytől tízig minősítik a csa- - patok küzdőszellemét. Az el­ső öt fordulóban szerzett osztályzatok összesítése alap­ján a következő sorrend ala­kult ki az együttesek közö'tt: 1. Füzesabony 40, 2—4. H. Gáspár SE, Selyp, Tárnámé­ra 39—39. 5—7. Egeresein, Hatvan, Mátraderecske 38— 38. 8—10. Apc. Kompolt, Pe- tőfibánya 37—37, 11. Bél­apátfalva 36, 12—14. Heves, Hort, Sírok 35—35, 15. Recsk (0 34. és 16. Besenyő- telek 33 ponttal. (szigetváry) Inn en-onnan A Magyarország—Cseh­szlovákia válogatott atléti­kai viadal első napján a fér­fiak 100 m-es futószámában Nagy István, a hevesiek vág- tázója első helyet szerzett, s tagja volt a győztes 4X100 m-es váltónak is. A nőknél is, biztosan előzte meg ve- télvtársait a hatvani Pál Ilona 400 méteren. ★ Férfi NB III-as asetalite- nisz-csapatmérkőzés: Egri Kolacskovszky—Siroki Vasas 14—2. Gy: Hídvégi 4, Román 4. dr. Estefán 3, dr. Sonkádi 3, illetve Tóbik 2. Az őszi 2. fordulóbeli mérkőzésen biz­tosan nyert a tanácsi együt­tes a tehetséges fiatalokat felvonultató gyáriak ellen. ★ A gyöngyösi járási labda­rúgó-bajnokság legutóbbi for­dulójának eredményei: „A” osztály (zárójelben az ifjú­ságiaké ): Rózsaszentmárton— Boldog 0—3 (0—3), Adács— Szűcsi 7—0 (0—0), Nagvréde —Abasár 5—3 (8—0), Gyön­gyöspata—Atikár 0—0 (5—4), Márkáz—Nagyfüged 1—2 (3—1). Domoszló—Gyöngyös- oroszi 6—1 (5—0), Heréd— Gyöngyöshalász 1—4 (1—3), Vámosgyörk—Ecséd 4—2 d—1). „B” osztály: Vécs— Gyöngyö^halász II. 3—11, Detk—Gyöngyöstarján 0—1, Visonta—Kisnána 3—0. seket. Már a polgári demok­ratikus forradalom alatt a s por tétet demok ratizálásával egyidejűleg felmerül egy minden igényt kielégítő egrj stadion terve is. Ezt az igényt Dr. Özekkel Ferenc, az egri sportélet kiemelkedő képességű szervezője, balol­dali gondolkodású sportem­ber fogalmazza meg. Nagy cikke az egri sajtóban pon­tosan abban a lapszámban jelenik meg. amelyben közzé­teszik a „Mindenkinek!” cí­mű kiáltványt is. Csak né­hány érdekes és jellemző mondat a cikkéből: „az ala­kuló sporté gye sülét máris dolgozik a részletes terven, amely szerint egy, a tested­zés minden ágának üzésérc alkalmas telép fog néhány év alatt kiépülni”. A stadion tervezése olyan előrehaladott állapotban volt. hogy Czekkei elképze­lése szerint ..a telep már az idei nyáron alkalmas lesz labdajátékok, gömblövészet, krikett. íjjlövészet ülésére. Az idő megenyhiilésével kezdetét veszi a sportszerű úszás gyakorlása, amelynek üzése világítás mellett az esti órákra terveztetik.” A Tanácsköztársaság ide­jén nagyszabású társadalmi munkában talajegyengetés kezdődik a mai salakospálya helyén és az új pályán rö­vid időn belül több rendez­vényt is lebonyolítanak. A két világháború között a kormányzat is erőfeszítése­ket tesz a testkultúra fej­lesztésére. így kerül sor az egész országiján a pályaépítő akcióra. Megkezdik az egri stadion építését is. A har­mincas években el is végzik a földmunkálatok jelentős részét, de pénzhiány, és a második világháború esemé­nyei miatt nem tudják foly­tatni. • A népkerti egri stadiont az 1950-es évek eddig soha nem látott mértékű sportpá­lyaépítési akciója során hoz­zák létre. Eger város dol­gozóinak áldozatkész társa­dalmi munkája nyomán vé­gül 1954-ben ünnepélyesen átadhatják a nagyközönség­nek. Ezzel azonban a nép­kerti kombinál építése tulaj­donképpen csak elkezdődött. Rövidesen megépül a stadi­onhoz az irodaház, több te­niszpálya. majd a korszerű tekepálya. A 70-e,s évek vé­gén pedig megvalósul a hajdani nagy álom. felépül a népkerti sportlétesítmények között a sportcsarnok, a ki­egészítő létesítményekkel együtt. Ezek építése már mind­annyiunk szeme előtt, zajlott, történetét mindannyian is­merjük, hasznát egykéét él­vezzük. Varga Lászíé

Next

/
Thumbnails
Contents