Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-09 / 211. szám

Miért pusztulnak ? Képünkön: az olajszennyezésre nagyon érzékeny luntla (KS) Az UICN nemzetközi ter­mészetvédelmi szervezet „Vörös Könyvé"-ben több száz madárról, emlősállatról és halfajról olvashatunk, amelyek az elmúlt száz év­ben kipusztultak, illetve a kihalás szélére kerültek. Az UNESCO LE COURRIER fo­lyóirat 1980. májusi száma felsorol néhány okot, ami miatt egyes állatfajok popu­lációi az utóbbi időben je lentősen megritkultak. Nyugat-Európa atlanti partjainál, elsősorban Bre­tagne vidékén nagyon meg­ritkult 'a lunda és az ásó­lúd madarak populációja. Mindkét madár nagyon ér­zékeny az olajszennyezésre és ebben sajnos a hetvenes évtizedben az atlanti partok bőven részesültek. Egyes európai állatfajok ritkulását arra lehet vissza­vezetni, hogy földrészünkre más kontinensekről egzotr kus állatfajokat hoznak be. Ezek részben kiszorítják a honos állatokat a megszo­kott területükről, de az is előfordul, hogy az állatok­kal pusztító betegségek csi­rái érkeznek más földrészek­ről. Bizonyos állatfajokat az ember a tudomány oltárán áldoz fel. Elsősorban az or­vostudomány és a gyógysze­részet igényli a laboratóriu­mi állatok sokaságát. A má­sodik világháború után meg­fogyatkozott a Rhésus-ma- jom populáció és újabban az övesállatok rendjébe tartozó tatu. Utóbbi jóvoltából ha­tékony lepra elleni gyógy­szert sikerült kikísérletezni. További emberi tevékenysé­gek, például a termőföldek túlszórása vegyszerekkel, utak. városok építése, túl- vadászások okozzák még egyes állatfajok megritkulá- sát. (KSj A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyéi bíróság a házasságot fölbontotta, a kiskorú gyermekeket az anyánál helyezte el. a férjet gyermek tartásdíj fizetésére kötelezte, a közös tulajdonu­kat képező házban levő két­szobás lakás használatát megosztotta közöttük. Ezt azzal indokolta, hogy bár a házasság felbomlását a férj italozó, durva magatartása okpzta. de ha a lakás kizáró­lagos használatára az asz- szonyt jogosítanák fel. volt férje elhelyezéséről neki kel­lene gondoskodnia, aminek nem tudna eleget tenni. A két szoba egymástól elkülö­nítetten használható, tehát alaptalan az. asszony aggá­lya. hogy az együttélés lehe­tetlen. A jogerős ítéletnek a la­káshasználatra vonatkozó része ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság az alsófokú döntéseket hatályon kívül helyezte, és a kizárólagos használatra az asszonyt jogosította fel. — Ha a lakás a háxastar- sak közös tulajdona, család­védelmi érdekekre tekintet­tel az egyik házastársat a tulajdoni hányadát meghala­dó mértékű, vagy az egész. lakás használatára lehet, fel­jogosítani. tehát a perben azt kellett vizsgálni, hogy az együttélés feltételei meg­vannak-e. A férj evek óta rendszeresen italozik, és ré­szegségében családjával szemben rendkívül durván viselkedik. Egyszer úgy meg­verte felesegét, hogy az több napi kórházi ápolásra szo­rult. Ilyen körülmények kö­zött nincs lehetőség arra, hogy továbbra is egy lakás­ban maradjanak. Ez a gyer­mekek testi és szellemi fej­lődésére is hátrányos lenne — moíidta ki a Legfelsőbb Bíróság, majd határozatában még a következőkre muta­tott rá: — Téves a bíróságnak az a megállapítása, hogy ha a fér­jet a lakás elhagyására köte­leznék. elhelyezéséről volt feleségének kellene gondos­kodnia. A férfi úgy viselke­dett. hogy társbérleti vagy bérlőtársi jogviszony fennál­lása esetén is a lakás elha­gyására kellene kötelezni. Tehát rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, aki elhelyezkedésé­ről maga köteles gondoskod­ni. Ennek megkönnyítésére az asszony tízezer forint kárpótlást köteles fizetni. Mi a „megfelelő munkakör”? A borotválkozás történetéből A szakáll és a borotvált arc az évezredek során vál­takozva kerültek divatba. Az első borotválkozási eszköz, az obszidiánbó] hasított kő­kés 8000 éves mültra tekint vissza. Asszírok és babiloni­ak. meg Mezopotámia lakói hajukat is leborotválták, de Egyiptomban is ismeretes volt a kőkés. amíg a későb­bi időkben a bronzból ké­szült szerszám fel nem vál­totta azt. Amikor az egyip­tomi első dinasztia idejében elterjedt„a borotvált áll. a fáraó —- mint Bélley Pál ír­ta — az ünnepségeken álsza- kállat hordott, hogy emlé­keztesse alattvalóit a sza­káll hagvományokra. Az asz- szír férfiak csigákban hord­ták hajukat, a zsidóknál a tekintély jele volt. a hosszú és jól ápolt korszakán. A görögöknél Nagy Sándor (i. e. 4. század) higiéniai okokból elrendelte, hogy ka­tonái rendszeresen borotvál­kozzanak. Szirakúza uralko­dója. a feljegyzések szerint nem szerette borbélyának — nyilván fájdalmat és kelle­metlenséget okozó — tevé­kenységét, ezért leányával pörköltette le szakállát bo­rotválkozás helyett. Az ókorban Rómában el­terjedt a borotvált áll és számon tartották a jól dol­gozó borbélyokat. Martialis még költeményben is meg­emlékezett egyikükről. A szakáll vagy borotvált arc divatja időnként változott, de mindig visszatért, A gal- loknál. később a franciáknál a mellig érő szakáll, később a kecskeszakái] volt divatos. XIII. Lajos francia király 1610-ben elrendelte, hogy ka­tonái borotválkozzanak. Nagv Péter, orosz cár is megbüntette a szakállas bo­járokat. Magyarországon a jobbágy­ság hosszú, befont hajat hor­dott, de 1848-ban a honvédség szolgálati szabályzata márelő­írta a félhosszú, ápolt haj vi­selését. A haj vágást úgy vé­gezték, hogy a fejre kerek WManyt tettek és ennek alsó pereme alatt levágták a fe­leslegesnek tai-tott hajat. A politikai állásfoglalásnak mégis jelképe maradt a ma­gánéletben a szakáll. Így vált divatossá a Kossuth-, Petőfi-szakáll is. Érdekes, hogy a hosszú életű, véres kezű császár, I. Ferenc Jó­zsef szakállát is sokan utá­nozták. Nagykőrös vasútál­lomásán még századunk ’20- as éveiben is olyan állomás­főnök teljesített szolgálatot, aki Ferenc József-i szakál­la! járt. és megszólalásig ha­sonlított az uralkodóra és ezt felhasználva, köszöntötte az átutazókat... A több ezer éves kőkések után bronzból készítettek ké­seket, de ezek formája nagy­ban eltért a maitól: sarló, vagy véső alakjuk volt. A szappanozást, mely az arcbőr puhítását és a szőrszálak megtámasztását szolgálja, csak a XVIII. században ta­lálták fel. A múlt század vé_ gén King C. Gilette. ameri­kai kereskedő új borotvál­kozóeszközt szabadalmazta­tott, a mostanihoz hasonló formájú önborotvát, A benne elhelyezett, vékony, a vágást végző lemezzel gyorsan lehe. tett a szőrt eltávolítani. A Gilette-gyár gyorsan növeke­dett és 1901-ben már Euró­pában is elterjedtek készülé­kei. Népszerűvé vált. mert a pengéket többször is lehetett használni és mert gyorsan és könnyen lehetett borotvál­kozni. A „zsiletf'-pengék és -ké­szülékek nagy sikere elindí­totta a versenyt és sorra ala­kultak meg a többi gyárak is. melyek mind új megol­dással könnyítették a borot­válkozást. Divatba jöttek napjainkban a kész szappan­habok. a kétféle élű pengét tartalmazó készülékek, sőt teflonnal bevont Dengékkel növelték ezek tartósságát bi ztosították többszöri hasz­nálatukat. Nálunk is készül svéd alapanyagú borotvapenge (Super Figaro), de van már t.eflonbevonatű penge is (Su­per Nova). Az önbörotvák területén változatlanul a Gi- lette-ék vezetnek: évente 8— 10 milliárd pengét értékesí­tenek és közben egyre javít­ják a pengék tartósságát, mi­nőségét, a készülék formáját is. > A legújabb divat a villany­borotva. motorikus meghaj­tású, belső forgólemezükkel vagy lapjukkal végzik a szőr eltávolítását, mely még ké­nyelmesebbé teszi a borot­válkozást. Hátrányuk viszont az. hogy az arcbőr nem válik teljesen simává. Különösen a Brown—Philips-márkák ve­zetnek a férfiak kegyeiért vívott nagy versenyben. A borotválkozás sok ezer éves múltra tekint vissza és bár időnként a divat háttér­be szorítja, mégis mindig visszatér. Sehol sem szeretik, ha valaki borostásan megy munkahelyére, vagy rande­vúra ... Rudnay János Egy vállalat gazdasági ügyintézője, aki közgazdasági technikumot végzett, hét év­vel ezelőtt főiskolára irat­kozott be, és munkaadójával tanulmányi szerződést kötött. Ebben kötelezte magát, hogy a főiskola elvégzése után négy évig munkaviszonyát fenntartja, a vállalat pedig a tanulmányi szabadság idejé­re átlagkeresetét, és utazási költségeinek megtérítését, valamint a tanulmányok be­fejezése után egy éven belül végzettségének megfelelő munkakörbe helyezését, biz­tosította. A tisztviselő el is végezte a főiskolát, és ekkor keres­kedelmi előadó munkakörbe sorolták. Az illető azonban ezt ismételten kifogásolta, és írásban kérte, hogy vég­zettségének megfelelő mun­kakörbe osszák be. Végül is bejelentette: más vállalattal kíván munkaviszonyt létesí­teni. és az áthelyezéshez va­ló hozzájárulást kérte, amit meg is kapott. Egyszersmind azonban, szerződésszegésére hivatkozással, tízezer forint tanulmányi támogatás visz- szafizetésére kötelezték. En­nek hatálvtalánításáért a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azt elutasítot­ta, mire a munkaügyi bíró­ságon pert indított, de kere­setét ott is alaptalannak ta­lálták. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletet hatályon kí­vül helyezte. Az indoklás szerint a mun­kaügyi bíróság nem szerezte be az ügy elbírálása szem­pontjából nélkülözhetetlen tanulmányi szerződést, vala­mint a visszafizetésre köte­lező határozatot. Nem vette figyelembe, hogy a tisztvise­lő bizonyítani kívánta: a vál­lalat nem tett eleget a vég­zettsége szerinti foglalkozta­tási kötelezettségének. és ezért volt kénytelen szerző­désszegést elkövetni. A meg­állapodás idején hatályban volt munkaügyi miniszteri rendelet értelmében tanul­mányi szerződés esetén arról is rendelkezni kell, hogy a munkáltató a képzés befeje­zése után a dolgozó végzett­ségének megfelelő foglalkoz­tatást biztosítja. Ennek azon­ban nem tett. eleget a válla­lat. Igaz. hogy a dolgozót a végzettségi szintjének meg­felelő kategóriába sorolta be és fizetését is eszerint ál­lapította meg, de a munka színvonalának kellett volna ennek megfelelőnek lennie. A munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma alap­ján kétségesnek tűnik, hogy a tisztviselőt képzettsége sze­rinti beosztásban foglalkoz­tatták-e — hangzik a hatá­rozat. Miután a munkaügyi bíróság a per eldöntéséhez szükséges nélkülözhetetlen bizonyítékokat nem szerezte be. érdemi döntése megala­pozatlan. (h. e.) Ez a tragikus eset nem merő kitalálás. Amikor meg­történt. az újságok sokat ír­tak róla. Mi egyszerűen a rideg tényeket ismertetjük. . . . Amikor az eljegyzést ünnepelték, a fiatalembert Választottja mellé ültették, akit ő valósággal istenített, és aki hamarosan az ő nevét viseli majd .. . Ó. boldog ál­mok. melyek a sors rendelé­se folytán sohasem valósul­hattak meg. Ó. jaj! Soha­sem. So-ha-sem! De hallgassa végig az ol­vasó ezt a tragikus drámai- ságga] teli, rövidke történe­tet .. . Alighogy felszolgálták a levest, a menyasszony vélet­lenül leejtette a kanalát. Vő­legénye legott segítségére sietett, how felvegye. Mivel azonban ügyetlen volt, kö­nyökével mellesleg jegyese anyjának a szemébe bökött, a levesestányér tartalmát a leány apjának öltönyére bo­rította. összetört két boros­poharat: feldöntötte székét, jómaga pedig imádottja keb­lére hullott, s eközben ruhá­ját derékig felszakította. A vőlegény, félénk ember lévén, az asztal alá bújt. és nem taláH magában elegen­dő bátorságot ahhoz, hogy ki­másszék onnan. A jelenlevők, mivel jól ne­velt emberek voltak, egytől egyig űgv tettek, mintha sem­mi sem történt volna, sőt, még az üres széket is. ame­lyen a vőlegénynek kellett volna ülnie, úgy tekintették, mintha a fiatalember csak­ugyan a helyén lett volna. Amikor felszolgálták a ká­vét. még a legjobban nevelt vendégek is fintorogni kevd- +ek: a szobában ugyanis jól éhezhető ffijtszae +erjeneet+ Vévre-valahára észbe kapót* valaki és az asztal alp né­zett. A vőlegény eltűnt! Sem ő maga. sem a zakóia. sem a nyakkendője, de még a nad­rágja sem volt ott. Semmi nyoma nem maradt! Az ég­világon semmi. Ugyanis va­lósággal égette az izzó gyen. lángra kapott é: hamvad t. Fordítót' Gellert Gyorsb MAI MŰSOROK mom Kossuth 8.25 Eszmék faggatasa. 8,55 Verbunkosok, nóták. 9-44 Bagoly Tivadar Tihamér újabb verseiből. 10.05 MR 10-14. 10.35 Fűvósmüzsika. 11.04 Évszázadok mester­művei. 11.43 Utazás a Ba­laton körül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A Rádió dalszínháza. A holjcsi Cupido. 13.59 Fiatalok stúdiója, 14.23 Be­mutatjuk új Goldmark- fel vételeinket. 15.10 Egy sárközi nótafa: Dani And- rásné Ifjú Éva. 15.20 Köny- nyűzene. 15.28 Nyitnikék. 17.05 Zengjen a muzsika! 17.07 A Bolgár Népköztár­saság nemzeti ünnepén. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Walter Gi esek ing összes Mozart-felvétele. 21.02 Or­szág, város. 21.32 Nóták. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A kamarazene kedvelőinek. 23.35 Régi híres énekesek műsorából. Petőfi 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.37 Éneklő Ifjúság! 14.00 Ket­tőtől hatig. 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni ne­héz. 18.45 Barangolás régi hanglemezek között. 19.04 Népdalfeldolgozások. 19.20 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Ró­mai fürdő (Vígjáték). 21.33 Magyar múzsa. Tanya-ha­zám. 22.33 Opérettkettősök. 23.15 Népdalok. Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17 00 Hírek. Időjárás. 17.05 „Harmadvirágzás”. Nyugdí­jasok műsora — Akik most kezdik... Szerkesztő-ripor­ter: Karcsai Nagy, Éva — 17.45 Művészportrék, szín­háztörténeti érdekességek. Nagy drámai hősök a he­lyi ' színházban. Dr. Gyár­fás Ágnes előadása. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — 18|25 Lap- és mű­sorelőzetes. .. TEJ 16.25 Magyarország—Cseh­szlovákia női, férfi atléti­kai verseny. 18.30 A legki­sebb utca (Szovjet rövid­film). 18.40 A Bolgár Nép- köztársaság nemzeti ünne­pén. 19.10 Tévétorna.. 19.15 Esti mese. 19.30 Will Sha­kespeare (Angol tévéfilm­sorozat). 20.50 A kőkor­szakból a huszadik század­ba. 21.40 Üdvözlet Pestnek. 21.55 Találkozások a szá­mítástechnikával. 22.45 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Fiatalok estje. Köz­ben: Kb. 21.00 Tvhíradó 2. 1980. szeptember 9., kedd Eugénie Chavette: Füstbe ment lakodalon Döntött a l_egfelsööö Bírösüg Összeferhetetlen — el kell hagynia a hazát!

Next

/
Thumbnails
Contents