Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

Munkába áll az új óriáskotró Száz évre elég itt es szén... Szinte már közhelynek hangzik a sok „lég". Vison- tán található az ország leg­nagyobb bányája, itt dolgoz­nak a legnagyobb gépek, itt termelnek a legtöbbet. Aztán ilyeneket is gyakran mon­dunk: a Thorez bányában a legnagyobb erőfeszítések árán tudnak csak helytállni, 'ele­get tenni a mindig éhes erő­mű igényeinek. Erre a „leg­nagyobb” erőfeszítésre per­sze csak azok képesek, akik a legjobbak közül valók. A bányászok. Misztikussá váyk ezeknek az egyszerű embereknek a kemény, erős markot kívánó munkája, minél messzebbről nézzük azt.‘Igaz, a feladat, a környezet, mint mindenütt, itt is formálja az embert. Itt talán rövidebb idő alatt ki­derül. .kiből lesz igazi mun­kás. Mert aki a szénmezon megmarad az első hónapok után. az hűséges lesz a fog­lalkozásához. Ezt a munkát mímelni nem lehet. Nos. hát csupán ennyi az, ami misz­tikus. Közelről nézve világos, érthető. És emberséges. Ha itt. a külfejtésen vala- Vni ba.i van, akkor az is mindjárt a „legnagyobb”. Ilyen volt a földcsuszamlás tavasszal. Egész hegy* indult meg. hogy tönkretegye az ember munkáját. Akkor is s a napokban is végigjártuk a természeti csapástól sújtott területet; a csúszásnak szin­te nyoma sincs ma már. Nem a hegy győzött. Amikor arról kérdezősködtünk, ho­gyan sikerült mindez egyál­talán. s rálátásul néhány hó­nap alatt, nem értették a csodálkozásomat. Hiszen ez a dolguk. Meg kellett men­teniük azt, ami az övék is. ★ Győri Sándor, a Mátraalji Szénbányák igazgatója a ta­valyi bányásznap felidézésé­vel kezdi a beszélgetésünket : — Akkor, mi rendeztük itt az országos, központi ünnep­séget. Párt- és állami veze­tőkkel jártuk végig a kül­fejtést s megkérdezték tő­lem: mire lehetne még hasz­nálni ezt a lignitet? Kész voltam a válasszal. hiszen sokat gondolkodtunk már ezen. Akkora a szénvagyon. hogy bővíteni lehetne az erőmüvet is. Vagy pedig ké­szíthetnénk belőle brikettet, háztartási tüzelőt. Tulajdon­képpen ezután kezdődött el a kísérlet, fölvettük a kap­caoíato* PTDK-beíi wakértők­kel A nehezgepgyartó tröszt vezérigazgatója azzal biztatott, hogy ennél még gyengébb minőségű lignitből is gyár­tottak már brikettet az ő gépeiken Ez a tröszt sok országba szállított már kész brikettgyárakat. Aztán fel­kértük a i'reibergi tüzelés- technikai intézetet, vizsgálja meg a visontai lignitet, al­kalmasnak találja-e briket- tálásra. Előterjesztést vittünk az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elé is, fel­tárva a lehetőségeket, bemu­tatva a lakosság várható igényeit. Támogatják a kí­sérleteinket. — Már előkészítettük a szerződést is az NDK-beli partnerünkkel. A következő hetekben ott töltöm a sza­badságom. egyúttal haza is hozom a szerződést aláírás­ra. Amint szerződtünk, meg­kezdődnek kint a félüzemi kísérletek, brikett lesz a vi­sontai lignitből. — Lelkesítő feladatok ezek, s tudjuk, milyen nagy szük­sége lesz erre a tüzelőanyag­ra az országnak. írtak már róla: átmentünk a vasút túl­só oldalára is a bányával. Itt 700 millió tonna a szén- vágyon, vagyis hogy ha a mostani fejtési ütemet néz­zük, száz évre elegendő. Le­het. túl merészen hangzik, de akár egymillió tonna bri­kettet. is gyárthatnánk itt évente. Nem kellene impor­tálnunk, s a régi bányák fel­adatát is átvállalhatnánk. • ★ Az igazgató az országos nagyvállalat seregnyi gond­jával nem lehet meggondo­latlan. De lelkesedhet, őszin­te hittel bízhat egy ilyen költséges és merész vállal­kozás sikerében. Tudja, bő­víteni kell a termelést, hi­szen a legfontosabb feladat biztonsággal kiszolgálni a Gagarin erőművet. De ha például megoldanák a bri­ketthez szükséges szénelőké­szítést. jól járhatna az erő­mű is, hiszen egyenletesen jobb minőséget kapna. ★ Thorez banya. Terepjáró gépkocsink bukdácsol a ré­zsün. a bányászsisak az or­romra csúszik egy-egy zök­kenőnél. Kálomista Imre igazgató az újdonságokhoz kalauzol bennünket. A na­pokban kezdett dolgozni a legújabb, s egyben a szén- termelésben legnagyobb (már megint a „leg”-ek!j tel­jesítményű kotrógép. Hét- száz tonnát fejt óránként. Ezzel az utolsó gépóriás is megérkezett, amely a jelen­legi szén termelési program­hoz még kellett. — Itt ez az első szállító- pálya,' amellyel már átbúj­tunk a budapest—miskolci vasúi alatt Márciusban kezdtük az áttelepülést. azó­ta átsétált a síneken egy óriáskotró is. megkezdte a ^nedclő eltakarítását. Példás szervezettséggel, szépen dol­goztak az emberek. Az első szalagpályát persze majd kő­veti a többi, _ fokozatosan szűnik meg a ke'leti bánya­mező, lesz belőle keleti Il-es. es. ★ A bányásznapon, a légtől és legmagasabb kitüntetést a külfejtés dolgozói kapták a vállalatnál. Azok, akik helytállásükkal méltó neve­lői a. fiataloknak. Vegyük sorra őket. Molnár Imre ter­melésirányító, az üzem geo- technitoai feladatait irányítja. A keleti Il-es mező feltárá­sa, víztelenítése, a gyors munka az ő csoportját is dicséri. Mindig az' újat, a korszerűbbet keresi, mondják róla. Vezetése alatt öt szo­cialista brigád került a? él­vonalba. Most kiváló bányász lett. Tóth József szakvezető főmérnök, a vállalat ösztön­díjasaként végezte az egye­temet. Neve mellé nemcsak a túlteljesítéseket lehetne ír­ni; miként őt segítették an­nak idején, most ő segíti a fiatalokat. Kiváló pányász. Angyal István kotrómester már 1952-ben csákányt fogott. Most az egyik legnagyobb marótárcsás kotrógépet irá­nyítja a meddőletakaritásnál. Túl sok lenne felsorolni ed­digi kitüntetéseit, de a mos­tani a legnagyobb: Kiváló bányász. Laczik Ferenc bá­nyamester is 28 éve bányász- kodik már. Az a szak, amit ő irányít, első helyen áll a kongresszusi munka verseny­ben. Nem ez az első sikerük, miként a kiváló bányász cím sem az első kitüntetése a bányamesternek. T. Nagy Lajos, széntermelő kotrómes­ter több évtizedes bányász- gyakorlatát sokszor haszno­sítják nehéz helyzetekben munkatársai, vezetői. Idei el­ismerése a kiváló bányász cím, s a vele járó 10 ezer forint jutalom. Nem marad­hat ki a sorból Ondrésik János, művezető és Török Barnabás gépkocsivezető sem. A kiváló munkáért miniszteri kitüntetést kapták a korábbi sok kiváló dolgo­zói cím. a hűséget elismerő szolgálati érdemérmek után. Nekik szólt elsősorban a bányászhimnusz. Akik ke­mény kézzel ragadták üstö­kön a jó szerencsét. Meg­dolgoztak érte; ★ A szerencséről jut eszem­be, hogy rosszabbkor nem is mehettünk volna a szénme­zőre. Mire a közepére ér­tünk, akkora zápor szakadt a nyakunkba, alig láttunk magunk elé. Kopogott a jég­eső, dörgött, villámlott. No, persze itt nem a föld mé­lyén vagyunk, a nap is ránk süt, hát eső is eshet. Csak ki kell fogni. Büszkén caplattunk; tal­punk alatt bizonyítottan ott a szén, akár száz évié is elég. Talán száz év múlva is dolgoznak itt visontai bányá­szok. Hckeli Sándor 0 Emberek és a gép Rvacsány Ferenc vigyázza, irányítja a kilométernyi szállító (Perl Márton.fotói.) Maks'munkáját ZÁRÁS UTÁN A versenyképesség kiállítása volt Az ünnepélyes zészlólevo- nással bezárta kapuit az idei 69. Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár. Az élelmi­szer-gazdaságunk eredménye­it hűen reprezentáló bemuta­tó társadalmunk széles ré­tegeinek érdeklődését váltot­ta ki. Talán még soha nem volt ennyi kíváncsi látogató az, OMÉK-ck történetében, mint az idén. Bizonyítja ezt a 750 ezer hazai és külföldi védég, aki több mint két hét alatt szemtanúja volt a pavilonokban és sza­bad téren felvonultatott érde­kességeknek. A kiállítás jól tükrözte azt a széles körű társadal­mi erőfeszítést, melyet a het­venes évtizedben tett ha­zánk a mezőgazdaság. az élelmiszeripar, az erdő-, és fagazdaság fejlesztésére. A bemutató azt is jelezte, hogy a termelőerőkben, az agrár­kutatásban és a szakoktatás­ban is milyen nagyszerű eredményeink születtek. Ez a termelési színvonal lehetőséget teremtett arra — amint azt megnyitójában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is kifejtette —, hogy az élelmi­szer-ellátás kiegyensúlyozottá vált, növekedett a fogyasztás és szerkezete is korszerűsö­dött. Miközben javult a ha­zai élelmiszer-ellátás, vele együtt növekedett a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar exportja, is. A verseiiyúépesség kiállí­tása volt. így jellemezték az idei OMÉK-et a szakembe­rek. A nemzetközi mezőny­ben ugyanis jelentősen előbb­re léptünk, különösen a ga­bona. és a hústermelésben. A hatezer négyzetmeteren kiál­lított hazai élelmiszerek, egyebek mellett a búza. a kukorica, a húskészítmény, a szalámi és kolbászfélék, a mélyhűtött áruk, a zöldségek és gyümölcsök, továbbá a fűszerpaprika, hogy csak a főbbeket említsük, ékesen bizonyították versenyképes­ségünket. A kiállítás is jól jelezte azt a sokoldalú nemzetközi együttműködést, melynek ré­szesei vagyunk. Eredménye­ink egyik forrása — ezt a baráti országok bemutatói egyértelműen dokumentálták — a KGST-ben való együtt­működés a szocialista orszá­gokkal. A kiállítás nagy si­kert hozott, egyik fő tanul­sága azonban, hogy az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozata szellemében érdekünk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfej­lesztése. Élelmiszereink súlya a vi­lágpiacon jelentős, miután termékeink közül 22—24 szá­zalékkal részesedik az ex­portcikkek sorában. A hol­napra készülve azonban esst indokolt tovább növelnünk adottsága in le és lehetősége-; ink széles körű felhasználá­sával. A vásár egyik jel­mondata volt, hogy ..az élel­miszer a mi kőolajunk a vi­lágpiacon ..Nos, ez így van, a magyar élelmiszereket szívesen fogadják határain.* kon túl, mivel rangot, te­kintélyt vívták ki maguknak. A nehezebb világpiaci hely­zetben is lehetőségünk kínál­kozik az export fokozására. Fontos feladatunk ezért, hogy a következő hatodik öt­éves tervben a gazdaságos termelésnövelés minden lehe» tőségét hasznosítsuk. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK Utószezon az Expre5sznél Jóllehet elmúlt a nyár, az ősz azonban nem jelent nyugodt időt, nem csökkent az utazási láz. Igencsak nagy a forgalom az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iro­da■ Heves megyei kirendelt­ségén. Egyre többen érdek­lődnek — vállalatok, üze­mek, középiskolák fiataljai — a bel- és külföldi útiprog­ramok iránt. Ezért is ke­restük fel Pataki Sándort, az iroda vezetőjét, hogy a vá­lasztásokat elősegítendő, a lehetőségekről érdeklődjünk. — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy egri kiren­deltségünk hamarosan kap egy Expressz-autóbuszt. Az Üttörő Szövetség megyei el­nökségével kötött együttmű­ködési megállapodásunk je­gyében elsősorban az úttö­rők utazási igényeit elégít­jük majd ki. Van egy akció- program, amelynek címe „Ismerje meg minden pajtás Csillebércet”! E program je­gyében Heves megye úttö­rői budapesti városnézésen, a csillebérci úttörőtábor meglátogatásán, valamint kulturális rendezvényen vesznek részt. Kiemelkedik őszi belföldi úti programjaink közül a balatonföldvári üdü­lőtelepünkön, szeptember 19—21. között megrende- dezendő Expressz orszá­gos sportnapok ren­dezvénysorozata. Az ese­ményre Heves megyéből két csapatot utaztatunk, 40 fő­vel. Azt is szeretném elmon­dani. hogy az országos ese­ményhez hasonlóan me­gyénkben, Heves nagyköz­ségben is megrendezzük majd az Expressz sportnapot, a hevesi járás KlSZ-bizott- ságával karöltve, az általá­nos iskolások és ifjúmunkás fiatalok észvételével. A „Hazai, tájakon” akció­ban rész vevő fiatalok szá­mára bevezetőként egyna­pos utazásokat szervezünk Eger—Bélapátfalva—Szilvás­várad útvonalán. Azok, akik a bejárt vidék népéleti, tör­téneti. földrajzi kérdéseiből összeállított tesztlapot helye­sén töltik ki, még kétnapos megyei tájegységi utazáson vehetnek részt, s ezt követi a háromnapos országos út. Nem újdonság, hanem már megszokott program, hogy a középiskolások számara színházi autóbuszokat indí­tunk Budapestre. Különösen Hatvanban van ennek a programnak erős bázisa, ahonnét ez évben is több mint ezer diák lehetett ré­szese rangos produkcióknak. Különben társasutazásban részt venni kívánok részére idén is kedvezményesen biztosítunk autóbuszokat, november elseje és március 1. között. — A külföldi utak? — Külföldi programjaink közül kiemelkednek a Szov­jetunióba tervezett utak. Négynapos autóbusz-kirán­dulásunk lesz szeptember 19-től Lvovba. Ugyancsak négynapos utazást szerve­zünk Leningrádba október végén, oda-vissza repülővel. Különvonattal utaztatunk fiatalokat október 25—29. között az NDK-ba, Drezdá­ba és Lipcsébe. November­ben négynapos repülőutat tervezünk Moszkvába. Ber­linbe. Szász-Svájcba. Külön- vonatot indítunk a Moszkva —Leningrad útvonalon 10 napos időtartammal. Kurió­zum lesz a leningrádi szil- veszterezés is, december 29- től január 3-ig. Sízős cso­portok utaztatását szervez­zük 'meg a téli iskolai szü­netben Csehszlovákiába, a Tátrába. Ott lesznek majd utasaink az Ausztria—Ma­gyarország válogatott labda­rúgó-mérkőzésen: ez a cso­port előbb Pozsonyba láto­gat, másnap pedig Becsbe. Ezenkívül még számos bél­és kitlföldj utazás program­jai kínáljuk es szervezzük az érdeklődő fiatalok számára, jelentős kedvezményekkel, / (pataky) 1980. szeptember t, "asartta?

Next

/
Thumbnails
Contents