Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

NDK Megfejtették az egyiptomi jósszobor titkát JUGOSZLÁVIA Uj kikötő a Dráván Eszéknél, a Drava fal yon új kikötő épül. amely — el­készülte után — 5 és fél millió Unnia fehéráru foga­dására és továbbítására lesz képes. A kikötői létesítmé­nyek vízparti hossza 1200 méter lesz. a szabadtéri ra­kodók melletti raktárházai és kisegítő létesítményei H0 000 négyzetmétert foglal­nak el. Épül az új vasútvonal is a drávai kikötőhöz, valamint egy új homokosztályozó üzem. óránként 130 köbmé­teres teljesít mennyel. A régi eszéki kikötő az elmúlt évben 1,3 millió ton­na árut fogadott. Ez évben — az új létesítmények egy részének a* bekapcsolódásával — már 2 millió tonna továb­bítására lesznek képesek. A/, ideérkező áru főleg olaj, szén, érc és építőanyag. 1742 óta van a berlini egyiptológiai múzeum bir­tokában az a fekete, asz- szonyalakot ábrázoló koszo- bor, amelyet a rajta találha­tó törések miatt eddig újabb korból származónak és kö­zepes történelmi értékű al­kotásnak tartottak. Walter Iwas szenzációs felfedezése azonban a kö­zelmúltban a múzeum egyik legérdekesebb darabjává tet­te a szobrot. .Kutatásainak eredményeként sikerült a tudósnak megállapítania, hogy ez ún. jósszobor Had­rianus római császár (11-7— 138) idejéből való, és II. Ar­szmoe királynőt, a Ptolernai­osz-dinaaztia egyik uralko­dóját ábrázolja. A királynőt halala (i- e. 270) után istennői rangra emelték, ezt bizonyítja egyébként későbbi jósszobor alakjában való megjeleníté­se. / A szobor — hasonlóan a többi antik „isteni szócső”* hoz, a melle felett . rejtett nyílást tartalmaz, amelynek meghosszabbításaként egy cső a szomszédos helyiségbe vezetett. Ilyen módón adott a pap „isteni utasításokat" a tanácsért az istennőhöz for­dulóknak. Háztűznézőben LITVÁNIA Védett városrész üaunasban Kaunas Litvánia egyik legnagyobb ipari és kulturá­lis központja. A város tör­ténelmi múltja 700 évre nyú­lik vissza. Az évszázadok alatt a város többször elpusz" tűit. leégett, de ismét újjá­született. A régi városrész­ben a maga nemében egye­dülálló, csodálatos építészeti .stílusban készült házak ma­radtak meg. melyeket mű­emlékké nyilvánítottak. Ilyen például a XVI. századból való barokk stílusú. Város­háza tér, a hozzá csatlakozó utcácskákkal. Ennek a 10 hektáron elterülő építészeti együttesnek a központja , a fehér kőből készült hatszin­tes, karcsú toronnyal ékes­kedő városháza, mely mint­egy egységbe foglalja a 22 önálló építészeti remeket. Most fejeződött be a komp­lexum legfontosabb részének restaurációja. A teret kö­rülvevő épületek új életet kezdenek. Boltíveik alatt ki­állítótermek, éttermek, kávé­zók, üzletek, szalonok kap­tak helyet. Kaunas legrégibb tere, a Városháza tér, a lakosság életének színtere (Fotó: APN — KS) BULGÁRIA CSEHSZLOVÁKIA A tudomány és a közigazgatás Praga építésére ebben a tervidőszakban (1976—1980 hatvanmilliárd cseh koronát fordítanak. A többi között a főváros déli részén százezer ember számára új városne­gyed épül. A tervezés, a tervek meg­valósítása ilyen volumenű feladatok esetén nem kis munka. Egyre újabb és újabb, szokatlan feladatok elé állítja a, városért felelős vezetőket. A nagy összegek , felelős kezelése, a rendelke­zésekre álló eszközök mind jobb kihasználása érdekeben ezért az önkormányzat új, hatékony utakat keresett és talált: kiépült a helyi ál­lamigazgatás, azaz a Nem­zeti Bizottság, a tudományos kutatóintézetek és felsőokta­tási szervek intézményes együttműködése. Az új típusú igazgatásnak már számos konkrét ered­ménye van, ami érthető, hi­szen Prága az ország legna­gyobb tudományos kutató­bázisával rendelkezik, s egy­ben a legnagyobb felsőokta­tási központ, így van miből meríteni. Csupán az elmúlt eszten­dőben Prága Nemzeti Bi­zottsága 183 kutatási ered­ményt hasznosított a város ROMANIA javára. A legnagyobb szolgá­latot a Károly Egyetem, a közgazdasági, a mezőgazda­sági és a vegyipari főiskola, a főépitészeti iroda, a Tu­dományos Akadémia intéze­teinek munkatársai tették szeretett városuknak több kisebb-nagyobb részfeladat gyors és jő teljesítésével. A földalatti vasút építésénél például a műszaki és a víz­ügyi főiskolások pontos mé­rései, tervei is hozzájárul­tak ali hoz, hogy a veszélyez­tetettnek vélt középületek károsodás nélkül vészeltek át az építés időszakát. A kutató- és fejlesztési intézetek összesen 58 ezer- embert. köztük ötezer tu­dóst foglalkoztatnak Prágá­ban. Javaslataikat, új módsze­reiket a köz hasznára így lehet „aprópénzre” is válta­ni. Ugyanakkor az együtt­működés nemcsak a város­nak, maguknak a kutatók­nak is hasznos: elméleti eredményeik így válnak gya­korlattá, az ifjú kutatók, a diákok pedig már a főiskola padjaiban tevékeny feszesei a közéletnek, a városigazga­tás, -fejlesztés napi és táv­lati feladatainak. A csónakmotortól az óceán járóig Hetvenöt évvel ezelőtt Konstanca lakóinak ezrei gyűltek össze a tengerparti sétányon, hogy megnézzék a kikötőben horgonyzó neve­zetes hajót. A Patyomkin páncélos árbocán büszkén lengett a vörös lobogó, ami a helyi hatalmasságokat ugyancsak! nyugtalanította. Joggal féltek attól, hogy ná­luk is fellobban a forrada­lom tüze. A Patyomkin cirkáló há­romnegyed évszázaddal ez­előtti látogatásának emléké­re a közelmúltban egy szov­jet hajóraj vizitelt a kons- tancai kikötőben. A késői utódok természetesen egy másik tengerparti várost láttak viszont: Konstanca ez alatt a 75 év alatt sokat gya­rapodott Lakóinak száma már meghaladja a 270 ezret. Nemcsak közigazgatási, ha­nem kultúrközponttá is vált: 31 könyvtár, négy színház, s több mint tíz múzeum épült ©JKMkMi 1380. szép* ember 6« szombat ez idő alatt. A konstancai változásokról azonban a leg­többet a tengerparti szállo­dasor beszél. A román ten­gerpart fővárosa nyáron élénk. zajo£ turistaparadi­csommá válik. Tizennégy tengerparti szállodakomple­xuma egyszerre 110 ezer üdülövendéget képes ellátni. Ám Konstanca mégsem csak üdülő város, sőt azt is írhatnánk, hogy nem első­sorban az. Sokkal inkább kikötő. A tervek szerint a legnagyobb fekete-tengeri kikötővárossá válhat. Nö­vekedési üteme meghökken­tő: 1970-ben a kikötő 12,4 millió tonna terhet foga­dott, tavaly 40 milliót, az idei terv pedig ötvenmillió tonnás forgalommal számol. Konstanca hajóépítő város is. Hatalmas hajógyárának elődje még cspk csónakokat gyártott, majd a második világháború után, szovjet segítséggel Románia legna­gyobb hajógyárává vált. Idő­vel azonban felnőtt a „ta­nítvány”, s ma már szép számmal hajóznak szovjet zászló alatt az itt, Konstan­ca ban épült vízi óriások. Önműködő darut helyeztek üzembe a vietnami I>a Nattg tartományban. A daru teljesítmé­nye óránként 40 tonna, teherbírása öl tonna, s az üzem dolgozói maguk tervezték és gyártottak. Á hat dombon épült város Plovdiv festői panorámá­jával már első látásra az ide látogató szívébe lopja magát. A Marica folyó két partján hat szienitdombon elterülő, festői fekvésű va­rost már az antik kor embe­rei is becsülték. Lukianosz így ír róla útleírásában: „Ez a legnagyobb és a legszebb Trákia minden városa kö­zül, amelynek a szépsége messziről világít.” A város Bulgária legré­gebbi várostelepüléseinek egyike. Már az időszámítás előtti második században lé­tezett itt emberi település. Nevet. . a történelem, során többször változtatta, első­ként a mitikus trákl hősről, Eumolposzról — aki a le­genda szerint a várost ala­pította — Eumolpiásznak ne­vezték, később Philipopolis- nak. A rómaiak idejében Trimontium néven ismerték. Igazi virágzásához ekkor ér­kezett el. A szlávok Palám­nak nevezték. A X. század­ban Simeon cár idejében Plovdivot a bolgár államhoz csatolták. Az oszmán uralom idején Dél-Bulgaria fővárosa volt. A plovdivi óváros teljes egészében műemlékvédelem alatt áll, emlékei valódi sza­badtéri múzeummá teszik. Épségben sajnos csak kevés maradt meg az erődífmény- falak és az épületek közül, csupán egyik dombján ma­radt meg egy igen szép, régi házsor, amely mint gyöngy­sor ékesíti az óvárost. Itt az óvárosban kapott helyet a néprazi múzeum, a Geor- gievi háznak nevezett épü­letben a nemzeti . felszabadí­tó harcok múzeuma. Emlék­tábla jelöli azt a házat, amelyben a francia költő, Lamartine tartózkodott 1829 —30-ban. Több szép temp­lom idézi a nemzeti, újjászü­letés korát. Az oszmán ura­lom idejéből mosé, dzsámi és óratorony maradt fenn. A római emlékek sorában az építkezésekkel szabaddá tett területen találhatók egy pompás római márványsta­dionnak a romjai és. a való­színűleg • Marcus Aurelius építette amfiteátrum. Nemcsak történelme mi­att vonzó város Plovdiv. Ma Bulgária második legnagyobb városa. Az új városrész szé­lén nagyüzemek egész sora működik.: a Dimiter Blago- ev színesfémkohászati kom­binát, a Marica textilüzem, a Peter Csengelov cipőgyár, egy írógépgyár stb. Plovdiv kereskedőváros is. Az évente megrendezésre terülő plovdivi vásár az or­szághatáron messze túl is­mertté teszi nevét. A vásár­város látogatói részére szá­mos szálloda és vendéglátó- ipari létesítmény ' nyitotta meg kapuit az elmúlt évti­zedekben. A plovdivi vásár idején számos kulturális és sportrendezvényre kerül sor. Hagyományos már a kira­katverseny, a barátsági es­tek sora. a művészeti vásá­rok és kiállítások, koncertek, egyéb kultúrprogramok meg­rendezése. Az óváros ősi környezete szinte kínálkozik az érdekes rendezvények — karneválok, irodalmi es­tek. szabadtéri koncertek, fáklyás felvonulásaik. sza­badtéri színpadi 'előadások — megtartására. A néprajzi múzeum romantikus udva­rában minden évben kama­razenei fesztivált rendeznek. MONGÓLIA Modern grafika A grafika a képzőművé­szetnek viszonylag fiatal ága Mongóliában, de máris el­foglalta méltó helyét. Sok tehetséges művész lett való­di mestere a fametszetek, a kőnyomatok, rézkarcok és linóleummetszetek készíté­sének az utóbbi időben. Ami a művek tartalmát illeti, a fiatal grafikusok művei a ma emberének az életét és azt a gyors fejlő­dést tükrözik, ami hazájuk­ra. annyira jellemző. Közülük Sz. Nacagdorzs rajzaiban mesterien ábrázol­ja a dolgozó embert. Példa erre „A béke hídja — erő­műépítés” című alkotása, amely Ulánbátorról és épí­tőiről ad élményszerű ké­pet, G.'Skoszoj a jelenkori rajz- művészelet hozza összhang­ba az ősi mongol művészet­tel. „Anya” című művét ha­sonló témájú barlangrajz ih­lette. A Lengyelországban megrendezett nemzetközi ki­állításon díjat nyert. A legfiatalabb nemzedék­ből való D. Gungaa , grafi­kusművész. aki nemrég vé­gezte el a szófiai képzőmű- szetí főiskolát. Tagja a Mon­gol Művészek Szövetségének. Rajzai emberi melegséget, őszinteséget sugároznak. Szí­vesen ábiázol tájakat, de kö­zel áll hozzá a portré és a tematikus kompozíció is. A tavalyi ulánbátori kiállítá­son nagy sikert aratott a munka hőseiről készített portrésorozata. VIETNAM Sa*ét avrártmény KNDK Selyemszövő asszonyok A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban a he­lyiipar kis- és középüzemei­nek fontos szerepe van a lakosság ellátásában. Közé­jük tartozik a köztársaság északi részén fekvő Csong- dzsin város selyemszövődé- je, a Ranam selyemgyár, amely hazai alapanyagból szebbnél szebb selyemszöve­teket készít. Az üzem érdekessége, hogy dolgozói kivétel nélkül házi­asszonyok, akik —: otthoni feladataik ellátása mellett — becsülettel helytállnak: a második hétéves tervidő­szakban előírt napi és havi teljesítményük sosem mutat elmaradást, inkább fokoza­tos növekedést és eközben a minőségre is gondosan ügyel­nek. Gépeiket maguk ellen­őrzik és tartják karban, hogy állandóan teljes kapacitással dolgozhassanak. Munkahe­lyük mindig tiszta, rendes, ahogyan jó háziasszonyok­hoz illik. A műhelyekben igen sok a virág, így szép környezetben, jó kedvvel dolgoznak. Kezük alól kerülnek ki a szép szaténkelmék, a „sza- ekdongban”, „mobondan” nevű selymek, az ünnepi öltözetek szép alapanyagai.

Next

/
Thumbnails
Contents