Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

Süllyed vegy sem ? » Helene© — ueszélyb en A híres velencei gondolák. A szelíden ringató tenger, a város lételerac egyben ellenség is „Látogasson Velencébe!” — hirdetik az idegenforgal­mi irodák, méltán dicsérve a lagunaváros valóban ki. vételes szépségét, egyedi han­gulatát. utolérhetetlen lát­nivalóit. Sajnos, azt a taná. csőt is sokszor hallhatjuk hogy utazási tervünket igye­kezzünk gyprsan valóra vál­tani, mert az „Adria gyön­gye” rohamosan pusztul. Lassan másfél évtizede már, hogy meghúzták a vész­harangot a tengerre épült észak-olasz város fölött. 1966-ban történt meg először, hogy az ..aqua altá”-nak (ma­gas víznek) nevezett tenger, ár a csatornákon végig­hömpölyögve elöntötte a világhírű Szent Márk teret. tyúzzák ki. Így csökkent a talajvíz szintje, és süllyed maga a talaj is, egyre ma­gasabbra emelkedik a da­gály. A kikötő növekvő for­galma, a csatornák mélyíté. se szintén károsnak bizo­nyult: házak ezrei állnak már lakhatatlanul, vizesen. Omlanak a falak, megoldat­lan a csatornázás. A közeli olajfinomító és vegyi üze­mek víz- és légszennyezése erősen -rongálja a pótolha­tatlan műemlékeket, fres­kókat, szobrokat. Velence veszélyeztetettsé­ge nemzetközi segélytervek sorát indította el. Az UNESCO részvételével jó néhány mentőakciót dolgoz­tak ki, a különböző progra. Velence fő látványossága, a Sjjent Márk székesegyház. A nyári verőfényben semmi nem emlékeztet veszélyre (Fotó: Elekes Éva felv. — KS) A víz csak órákkal később vonult vissza, s a szennyes ár okozta pusztulás figyelmez­tetett: a tenger, amely évszá. zadokig biztosította Velen­ce fejlődését és gazdagodá­sát — most fennmaradását veszélyezteti. A vizsgálatok kiderítették, hogy a ..tenge­rek királynője” lassan (éven­te néhány milliméterre! I süllyed, elsősorban azért mert a szárazföldi előváro­sokban. Mestrében és Mar- gherában megtelepedett ipa. ri üzemek vízszükségletüket a tengerfenék alól szivaty­mok s a római parlament ál­tal hozott intézkedések ha­tékonyságát viszont eaősen rontja az olasz közigazgatás nehézkessége. Abban min­den szakértő egyetért, hogy, a legfontosabb a város to­vábbi süllyedésének megaka­dályozása. A szárazföldről ki. épített vízvezet ékrendszer megállíthatja a talajvíz to­vábbi csökkentését, az ár­apály pusztítását megaka­dályozó zsiliprendszer vi­szont változatlanul csak pa­pír''’-! létező elképzelés. Az üze.-iek kitelepítését egy­Ez az „acqua alta”: bokáig vízben a Szent Márk téren (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) részt az ipari körök torpe- dózzák meg. másrészt a fog­lalkoztatottsági helyzet rom­lásától való félelem. (Az egészségtelen, korszerűtlen lakásokból amúgy is nagy az elköltözés: Velence lakossága az elmúlt 30 évben 175 ezer­ről 90 ezerre csökkent.) A paloták, műkincsek helyre- állítása vontatottan halad: egyelőre csak néhánnyal vé. geztek, miközben a kevésbé kiemelkedők — s kevésbé szem előtt levők — tovább pusztulnak. Mégis, az utóbbi időben több, túlzott optimizmust sugárzó hírt lehetett olvasni. A francia Le Monde — a Velencei Hidrográfiai Inté­zetre hivatkozva — azt je­lentette, hogy a süllyedés tel. jesen megállt. A londoni Economist pedig a minap legalább száz évre tolta ki a város remélhető élettarta­mát, azt állítva, hogy az évi süllyedés mindössze egy mil­liméterre csökkent, s hogy azért a kis vizemelkedésért is csak a sarki jég olvadása a felelős. Erie szokták azt mondani: bárcsak igazuk lenne! Egy biztos, a világ minden művészetet szerető embere abban reménykedik, hogy a város leromlása, ha visza nem is fordítható, leg­alább megállítható; s szí­nes plakátok évtizedek múl. va is csábíthatják Velencé­be a turistákat. Az „Adria királynőjének” pusztulása, mondta az egyik nemzetközi segélybizottság elnöke, „az évszázad legnagyobb bűnté­nye lenne a művészeték el­len”, (szegő) Valaki becsöngetett Vele- vékhez. A házigazda ajtót nyitott, és elcsodálkozott: az ajtó előtt egy gólya állt. Va­lódi gólya, és a csőrében egy bepólyázott kisbabát tartott. És bár a csőre foglalt volt, mégis egészen érthetően kér­dezte : — Velevék? — Igen. .. — hökkent meg Velev. és bekiáltott a fele­ségének. — Micse. gyere ki! Téged keresnek. . Veleva. alighogy a babát meglátta, megtántorodott, a férjébe kapaszkodott, és fel­nyögött 1 — De, mi... — Igen. mi még nem ren­delkezünk megfelelő körül­ményekkel egy gyermek szá­mára — folytatta energiku­san Velev. — Nem tudom, érti-e. hogy egy szobában még két ember is terhére van egymásnak. A gólya biccentett, meg­fordult. és elindult lefelé a lépcsőházban. Másnap a gólya újra csöngetett. Ahogy a házi­A Bükk és a Mátra is várja őket Sopron, a faipari mérnökképzés otthona Sopron nevét számos jel­zővel illetik: műemlék város, üdülőváros, a hűség városa, iskolaváros. Mint iskolavá­ros, az utóbbi két évtized­ben jelentős tényezővel gaz­dagodott: itt képezik a fel­sőfokú szakembereket ha­zánk egyik leggyorsabban fejlődő iparága, a faipar szá­mára. A fejlődő magyar faipar A faipar a felszabadulás után egyike volt azoknak az iparágaknak, amelyeket szin­te a semmiből kellett fel­építeni. A modern faipari termékek — bútorok, ajtók, ablakok. épületszerkezetek stb. — készítéséhez a kor­szerű alapanyagok gyártását kellett először megvalósíta­ni. Fűrészüzemeink korsze­rűsítése mellett új termékek előállítását kezdtük meg: a farostlemezekét és a for­gácslapokét. A korunkat mindinkább jellemző nyersanyaghiány világszerte az újratermelhe­tő nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét, amelyek közül egyik legfonT tosabb a fa. Ez a tény új impulzusokat adott a faiéi- dolgozó ipar fejlesztésének. Az európai színvonalú bú­torgyárak — közöttük az eg- rik is — forgácslapgyárak és farostlemezgyárak-mellett hazánkban épült fel a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyára. Felsőfokú faipari szakemberképzés A faipar fejlődésének zá­loga: megfelelő számú, jól képzett szakembergárda. E szakembereket az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Karán két szakon képezik ki. A -tanulmányi idő a mérnöki szakon 5, az üzemmérnöki szakon 3 év. A hallgatók magas fokú mű­szaki alapképzésben része­sülnek, majd ezt követően szerzik meg a szükséges szakmai ismereteket és sze­reznek jártasságot a bútor- gyártásban, ajtó- és ablak- gyártásban. fűrészipari, le­mezipari termékek gyártásá­ban. sportszergyártásban, belsőépítészetben és hajóépú tésben, azaz a fafeldolgozó ipar minden ágazatában. A tanulmányokhoz sajátos hangulatú hátteret ad a vá­ros és festői környezete. A KISZ-szervezet klubházában egyetemi színpad és.külön­böző művészeti szakkörök működnek. Az egyetem sportkörében 11 szakosztály dolgozik, működésüket a sportcsarnok és a sportpá­lyák segítik. Egy faipari mérnök — négy álláshely A végzett faipari üzem­mérnökök és mérnökök a legkülönbözőbb munkaterü­leteken helyezkedhetnek el. Bútor-, épületasztalos-ipari, forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, sportszer- gyárak. fűrészüzemek és egyéb vállalatok várják a végzétt szakembereket. Az üzemi gyakorlat megszerzé­se után közülük kerülnek ki a kutatómérnökök, valamint a szakma közép- és felső­fokú oktatásában részt vevő pedagógusok is. Egy végzett szakember át­lagban négy álláshely kö­zött válogathat, tehát négy­szer annyi szakemberre van szükségük a vállalatoknak, mint ahányan végeznek. Ez érthető is, hiszen a faipar­ban az üzemi munka mel­lett szinte mindenhol jelen­tős műszaki fejlesztés fo­lyik. Az egyetem a végzett mérnökök pályafutását fi­gyelemmel kíséri, számukra mérnöktovábbképző és szak­mérnöki tanfolyamokat szer­vez. Évente több százezer ven­dég fotdu] meg Sopronban. Sokan talán nem is tudják, hogy a fejlődő magyar fa­ipar irányító szakemberei e szép műemlék város egyete­mén készülnek fel választott hivatásukra. Megszüntetik a kisvasutat November 30-ig, amikor a nagy múltú Bodrog és Hegy­közi keskeny nyomtávú vas­út véglegesen megszűnik közlekedni, „párhuzamosan” szállítják a kisvasútón és a közúton az utasokat és az árut. A vadregényes zemplé­ni tájakat felkereső kirándu­lók már vasárnap „válogat­hattak” a járművekben. Szeptember 28-tól terelik közútra a személy, és áru- szállítást, azonban az átál­lás megkönnyítésére a kis­vasút november 30-ig műkö­dik a Sárospatak—Kenézlő— Tisza-part vonalon a Bodrog­közben, valamint Sárospatak-—Sátoraljaújhely—Füzér­komlós között a Hegyköz­ben. Öt kilométernyi hosszú­ságban új «utat létesített a KPM miskolci közúti igaz­gatósága. a községekben 27 helyen alakítottak ki autó­buszvárót. és félszáznál több leállósávot képeztek ki. A hegyközi részen munka­naponként 12, munkaszüneti napokon 9 járatpár szállítja majd az utasokat. A bodrog­közi részen hét. illetve hat .járatpárral szolgálják ki a forgalmat. Alekszi Andrejev: A gólya gazda megjelent, így szólt hozzá: — Gratulálok! A gyereken kívül egy délkeleti fekvésű lakás kulcsát is elhoztam önnek... — Ö, a lakás egyedül nem elég! — kiáltották Velevék, egymás szavába vágva. — Mi kocsira is gyűjtünk! A babára pedig költeni kell: pelenka, kiskád, chicco-cuc- li, rugdalózó. gyerekkocsi... A gólya csodálkozva bá­mult rájuk, és távozott. A következő nap újból be­csöngetett, és azt mondta: — Szerencséjük van! Itt a babájuk, ez a lakáskulcs, és ez a sárga — a slusszkulcs. — Ne bosszantson már minket! — kiáltott hir­telen Velev. — Nem érti, hogy az egész fö­lösleges. Itt ez a tágas la­kás is, a kocsi is. épp elég gond van velük, nincs szük­ség emellé egy gyerekre is! — és becsapta az ajtót. A gólya leballagott az alagsorba, és becsöngetett Ivanovékhoz. akik a garzon­lakásukban már három gye­reket neveltek... Migray Ernőd fordítása MAI MŰSOROK Kossuth 8.27 Barokk kamarazene. 9.44 Hegyen-völgyön lako­dalom. 10.05 MR 10-14. 10.38 Romantikus operák­ból. 11.39 Széchenyi István naplójából, 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A zeneirodalom re­mekműveiből. 13.44 Népi muzsika. 14.42 Arcképek a német irodalomból. 15.10 Grieg: Peer Gynt. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Operett­felvételek. 16 30 Brahms: C-dúr trió. 17.07 Mozgáste­rek. 17.32 Young: Eper és vér. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Hangszerszólók. 19.35 Az új magyar zene hónap: ■ja. Kb. 21.20 Meditáció. Kb. 21.30 Verbunkosok és csár- dá&muzsika. 22.15 Sporthí­rek. 22.20 Amerikai hét­köznapok. 22.30 A Rádió lemezalbuma. Petőfi 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.33 Éneklő Ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Moszkvából érkezett. 19.03 Könnyűzene. 19.20 Uracsok, arszlánnők. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Vidám könyvespolc. 21.00 Gasparone (Operet­tek). 21.57 Örökzöld dalla­mok. 23.15 Nóták. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek. Időjái’ás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Múzeumi híradó — Mesteremberek a Bükkben. Dr. Bodó Sán­dor előadása — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes. .. Tea 9.15 tévétorna. 9.20 Óvo­dások filmműsora. 9.40 Idesüss! 10.05 Iskolatévé. 15.25 Iskolatévé (ism.). 16.30 Magyar rövidfilmek a képernyőn. 17.15 A hazu- dozás. 17.40 BNV ’80 ősz. 17.55 Hogyan tanulunk a Mindenki iskolájában? 18.35 Kísérleti riporter. 19.10 Tévétorna. 19.15 Es­ti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Will Shakespeare (Angol filmsorozat). 20.50 „Gyönyörű átok ül raj­tam..." Kb. 21.25 Jó szóra­kozást! 2. MOSOR 20.01 BNV ’80 ősz. 20.15 Sakk, Kempelen úr! (Tévé­játék). Közben: kb. 21.00 Tv-híradó 2. .fiimsäßGi 1989. szeptember 30., kedd /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents