Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-27 / 227. szám
(Folytatás a 4. oldalról) Befejezésül még egyszer el szeretném mondám, hogy Lázár elvtárs programbeszédével egyetértők, a kormány munkaprogramját a Központi Bizottság és a magam nevében elfogadom, az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlom. Szeretném biztosítani a tisztelt országgyűlést, és a kormányt, hogy ennek a kormányprogramnak a megvalósításáért a Központi Bizottság és a párt valamennyi szervezete becsülettel fog dolgozni. A vitában a továbbiakban még részt vett Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.), a szegedi orvostudományi egyetem rektora és Gyulavári Pál (Békés m. 1. vk.), a Békés megyei tanács elnöke. A kormány programja fölötti vitában összesen 17 képviselő fejtette ki véleményét A felszólalásokra Lázár György, a Minisztertanácselnöke válaszolt. Lázár György vitaösszefoglaléja Lázár György elöljáróban — a kormány és a maga nevében — minden felszólaló képviselőnek megköszönte a Minisztertanács előterjesztett munkaprogramjához adott egyetértését, a munka jobbítását szolgáló javaslatait, indítványait és a végrehajtáshoz ígért segítséget. Számunkra — hangsúlyozta — külön is fontos és megtisztelő a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának programunkhoz biztosított, nélkülözhetetlen támogatása. amit Kádár János elvtárs tolmácsolt. Azon leszünk. hogy^ munkákkal megfeleljünk annak a várakozásnak és bizalomnak, amely a képviselői felszólalásokban kifejezésre jutott. — A másfél napos vita, amelyben társadalmunk mindén osztályának és rétegének képviselője szólt — mondta Lázár György — méltó folytatása volt annak a nagyjelentőségű politikai eseménysorozatnak. amely márciusban, pártunk XII. kongresszusával kezdődött. A vita egyben fontos hozzájárulást jelentett a végrehajtás megszervezéséhez is, hiszen elsősorban arról van »zó: mit és hogyan kel] tenni annak érdekében, hogy közös és nagy nemzeti programunk. a fejlett szocialista társadalom építésé sikeresen falytatódiék. abban a szellemben és annak a politikának a jegyében, amélvet a XII. kongresszus határozott meg, A Minisztertanács elnöke a vitában visszatérő — mint móndot.ta: valójában nem uj. mégis fontos — gondolatként emelte ki az egyetértés megerősítését politikánkkal, az elkötelezett.seget a szocializmus. a béke és a haladás ügye mellett, s a vélemények őszinte és nyílt megfogalmazását. Rámutatott arra a kritikus igényességre, ami a felszólalók többségét jellemezte. majd arról szólt, hogy elsősorban az ország, a nagyobb közösség ügye kapott hangot. Az is kifejezésre jutott. hogv nemcsak kívülről várják a megoldást, hanem azt keresik, mit tehetnek a közvetlen érdekeltek, legyen szó akár termelési, városfejlesztési, vagy bármely más feladatról. A gondok kapcsán. a megoldás keresésében is a saját erőnk és lehetőségeink tudatára alapozott. és a szocialista köz.össég erejéből is táplálkozó optimizmus volt érezhető. A vita alapján Lázár György minden lényegbevágó kérdésben egyetértését fejezte ki a felszólalókkal, majd a vitában érintett főbb témaköröket taglalta. Helyzetünk értékelésével kapcsolatban — nevezetesen, hogy az eredmények vagv a gondok vannak-e túlsúlyban — azokkal a képviselőkkel egyező véleménvét fejtette ki. akik úgv foglamaztak: történelmi távlatban nézve vitathatatlanul az eredmények túlsúlya' a jellemző. Ez — tette hozzá — még az utóbbi, egyébként joggal nehéznek minősített évekre is igaz. Ebben az időszakban is volt fejlődés, s az adott helvzetben is sikerült megőrizni elért vívmányainkat. Ezt sok, nálunk fejlettebb ország sem volt képes itt* búw*»ít«mii Országunkban kétségtelenül létbiztonság van. Nem szabad erről megfeledkeznünk, még akkor sem, ha most elsősorban a gondok, a feladatok foglalkoztatnak bennünket. Rámutatott: a mi viszonyaink között az elmúlt évtizedekben megszoktuk a gyors növekedési ütemet. Ebből a nézőpontból valóban szerény növekedés a 3 százalék évi átlag, de ez a növekedési ütem nem szégyellnivaló, hiszen a világ sok országában lehetne komoly rangja. Ugyanakkor ezt a lassúbb növekedést nem valamiféle ..kivárás”, hanem a cselekvés olyan időszakára tervezzük. amikor az eddigieknél nem kevesebb, hanem több tudást és erőfeszítést igény'ő, minőségi változtatásokat kell végrehajtanunk. Nyomatékkai szólt Lázár György arról, hogy a meny- nyiség helyett a minőség került az első helyre. Statisztikai adatokkal támasztotta alá ennek fontosságát, s mint mondotta: a világpiacon kemény és objektív eszközökkel méretik meg az áru. — A program reális —■ húzta alá Lázár György —, mert az, hogy gazdaságunk alapjai szilárdak, nem jelszó, hanem ellenőrizhető valóság. Ami pedig a tartalékainkat illeti: a legnagyobb tartalékunk az emberi képességekben van. Igazi kincsünk — amivel hiányzó természeti adottságainkat is pótolni tudjuk — a tudás, népünk tehetsége és emberi képességeink. Meggyőződésem: megvan a kellő akarat ahhoz, hogy ezt a kiapadhatatlan erőforrást jobban használjuk ki. Ugyanakkor vannak anyagi tartalékaink is. Például a munkaidőalap-veszteségek nagyjából most is olyan százalékos arányúak, mint tíz évvel ezelőtt, de a mai munkaóra kétszer annyit ér. mint a korábbi, a veszteségek csökkentese tehát kétszeres eredményt ígér. Anyagi tartalékokat szabadíthatunk fel akkor is. ha kevésbé drágán építkezünk, ha szériában gyártunk olyan típusterveket, amelyek — iskolák, lakások, közintézmények építésénél — a mai megoldásoknál olcsóbbak, gyorsabban kivitelezhetek, ám ugyanakkor ésszerűek, esztétikusak, megfelelnek alapvető funkciójuknak. A kormányprogram végrehajtásának legfőbb felté- t '-i között a Miniszterta- n s elnöke először annak a politikai egységnek a fenntartását és erősítései említette, amely a legfontosabb támogatója a szocialista társadalom ügyének. Szólt a szocialista demokráciáról. arról, hogy még nyi- tottabbra tárjuk a kapukat a tehetséges, dolgozni és alkotni akaró és tudó emberek, a fiatalok előtt. További feltétel: az igényesség, a társa*- dalmi önkontroll és az. hogy kevésbé leavünk szemérmesek a rosszul dolgozókkal szemben. Nagyon fontos a tudás, a műveltség gyarapítása. s számos, a világban is tekintélyt szerzett tudományos eredményünk hasznosítása a gyakorlatban. Az. hogy minden gazdálkodó egység, sőt minden család rendelkezzék reális, s a közös célok megvalósítására irányuló tervekkel. A kormány részéről nein ígérhetem — mondta Lázár György —, hogy mindig és minden kérdésben azonnal, és tévedhetetlen ül megtaláljuk a legjobb megoldást, de azt ígérem, hogy figyelmet fordítunk minden észrevételre és tanulunk a gyakorlat kritikájából. — A feLadat. amely előttünk áll — hangsúlyozta — bonyolult, de vonzó és szép. mert megoldása népünk javát szolgálja, nem a megszokottat. hanem az újat jelenti, újat teremteni pedig igazi alkotómunka. Befejezésül kérte, hogy a munkaprogram vitájában elhangzott azon javaslatokra, amelyek közvetlenül a VI. ötéves tervet érintik az év végén, az új ötéves terv előterjesztésekor térhessen visz- sza a kormányzat. A többi fontos témát, javaslatot és észrevételt a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — feldolgozza, és erről a képviselőket tájékoztatni fogja. Végül ismételten kérte a Minisztertanács elnöke az országgyűlést, hogy a kormány munkaprogramját és a vitaösszefoglaló választ fogadja el. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány programjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag. egyhangúlag tudomásul vette. Ezt követően megkezdődött a Magyar ^Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, amelyet Hetényi István pénzügyminiszter terjesztett elő. A pénzügyminiszter expozéja — Mint ismeretes, az 1979. évi terv- és költségvetés olyan több évre szóló cselekvési irányvonalnak a kezdetét jelentette, amelynek a szocialista fejlődést szolgáló, a gazdaság versenyképességének javításán alapuló, tartós és szilárd egyensúlyi viszonyok megteremtése a célja. Ennek érdekében égj" sor intézkedést tettünk, és alárendeltük e célnak még a mennyiségi növekedésre iráDr. Hetcnyi István pénzügy- miniszter expozéját mondja nyúló törekvéseket is — hangsúlyozta elöljáróban Hetényi István. — Az elmúlt másfél év azt mutatja: társadalmunk támogatja a változtatásra irányuló . intézkedéseket. így a gazdasági eredmények sem maradtak el; külkereskedelmi mérlegünk hiánya tetemesen csökken az előző évekéhez képest. A kivitel gyorsabban növekszik, a behozatal - pedigjobban csökken, mint ahogy előirányoztuk. Emellett biztosítottuk a gazdaság növekedését. Az össztermelés 1979-ben 2,5 százalékkal, az ipar nettó termelése 4 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1,8 százalékkal nőtt, — A nemzeti jövedelem belső felhasználásának tervezett fő tételei: a lakosság fogyasztása és a beruházások tervszerűen alakultak. A fogyasztás mintegy 3 százalékkal, a beruházás kereken 1 százalékkal nőtt. A lakosság keresletét az év java részében a korábbi színvonalnak megfelelően tudtuk kielégíteni. Egy árnyalatnyit javult a beruházási kereslet és kínálat viszonya. Kedvező, hogy a készletek csak kevéssé nőttek. A munkaerő- helyzet is kiegyensúlyozottabbá vált. A gazdasági rá - nyitó szervek célratörőbb, fegyelmezettebb munkastílust alakítottak ki. A társadalmi szervek fokozódó igényessége nagyban segítette e folyamatok megindulását — Az eredményeik így megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket az 1979. évi munka iránt támasztottunk. A mai és holnapi követélmények tükrében azonban még többre és másra is szükség van. A hatékonyság és a versenyképesség fokozásában, az ésszerű gazdálkodásban és takarékosságban még csak az első és még korántsem általánossá váló lépéseket tettük meg! E körülmény súlyát rögtön világosabban érzékeljük, ha az 1979. évi költségvetés végrehajtására tekintünk. — Az 1979. évi költségvetés 411,6 milliárd forint bevétellel és 415,2 milliárd forint kiadással, következésképpen 3,6 milliárd forint hiánnyal zárult. A hiány — sajnos — sem az előirányzathoz, sem az 1978. évihez képest nem mérséklődött. — A vállalatok az előirányzottnál kevesebb nyereségadót fizettek be, mivel a nyereség összege 1979-ben csupán 1,7 százalékkal nőtt. Bár az eredmény, hogy a nyereség a gazdálkodás szigorúbb feltételei mellett is nőtt, a növekedés mértéke nem, elegendő ahhóz, hogy tartósan fedezze a folyamatosan növekvő állami kötelezettségeket. — 1979-ben égj" Sor, a hatékonyabb gazdálkodást segítő intézkedést készítettünk elő. Ezek között kiemelkedően fontos az árrendszer fejlesztése. 1980-tól az ipari ágazatok többségében a világpiaci árarányokhoz igazodó termelői árakat, az ezekhez folyamatosan alkalmazkodó ármechanizmust vezettünk be. — Az új árrendszer és ár- mechanizmus néhány kedvező hatását — a külkereskedelmi ármunka javulását, az energiatakarékosság fokozódását — már az eddig eltelt rövid időszakban is érzékelhetjük. A vállalatok túljutottak az átállással kapcsolatos kezdeti bizonytalanságokon. Fokozatosan egyre tudatosabban és célszerűbben használják ki az árrendszer kínálta lehetőségeket. Továbbra is segíteni kívánjuk a vállalatokat az árképzési előírások helyes alkalmazásában. de nem engedhetünk szabad utat olyan törekvéseknek, amelyek a hatékonyabb gazdálkodás helyett az erre szorító árképzési szabályok módosításával szeretnék növelni vállalatuk jövedelmezőségét. — Az év elején áltekin- lettük a folyamatban levő nagyobb beruházásokat, s ott, ahol az egyensúlyszempontjai miatt indokoltnak látszott, némelyeknek a meggyorsítását, másoknak a halasztását határoztuk el. Az idei év első nyolc hónapjának gazdasági eredményei arra engednek következtetni, hogy a külkereskedelmi áruforgalomban a behozatali többlet a múlt évinél és a tervezettnél is kisebb lesz. A vállalatok első félévi nyeresége elén a költsegvetes összeállításakor számítottat. Ez az ár- és szabályozórendszer működőképességere utal, s nem igazolja azt a borúlátást, amely a vállalatok nem kis körében a múlt év végén eluralkodott. — Az 1979. és 1980. évi intézkedések. a gazdasági folyamatok és a költségvetés eredményei számos tanulsággal szolgálnak munkánk számára. Megerősítenek’abban, hogy a világos célok és a hoz. záértő, s következetes irányítás forradalmi mozgósító erőt jelentenek nehéznek látszó terveink megvalósításában. Erősítik a bizalmat a pórt és a kormány politikája iránt, s hatalmas anyagi erőt szabadítanak fel feladataink megoldására. A javuló irányítás alkotó és alkotni kívánó dolgozók millióinak cselekedeteit képes az ország és általa minden állampolgár, az egész közösség javára fordítani — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Az előterjesztéshez Varga Gyula (Zala m. 2. vk.j, a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt hozzá, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációkra került sor. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.j, az edelényi nagyközségi közös tanács elnöke az 1975. évi II. törvény hatályba lépése előtt alacsony összeggel nyugdíjba vonult régi bányászok, valamint az alapító termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tárgyában intézett kérdést a munkaügyi miniszterhez. Arra kért választ: tervezi-e a kormány e két fontos társadalmi réteg nyugdíjának rendezését, felemelését a VI. ötéves terv időszakában? Rác z Albert munkaügyi államtitkár válaszolt: — A VI. ötéves terv életszínvonal-politikai előirányzatai részleteiben még nincsenek kidolgozva, ezért a feltett kérdésre tételesen még nem lehet választ adni. Arra kérte az interpelláló képviselőt és az országgyűlést. hogy — a testület ügyrendi szabályainak értelmében — járuljon hozzá: a választ a ko-rmány nevében a munkaügyi miniszter 30 napon belül írásban adja meg, s arról az országgyűlés elnökét egyidejűleg tájékoztassa. Az államtitkár válaszát, javaslatét az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Dajka Ferenc (Veszprém m. 6. vk.j, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a munka- és védő-' ruhák mérettartósságának tárgyában interpellált a könnyűipari miniszterhez. A minisztérium mit tesz azért, hogy a munkaruhák mosás után ne menjenek össze, illetve azok ne váljanak használhatatlanná? — hangzott a kérdés. Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár válaszában elmondta, hogy a magas hőfokom is ellenálló, mérettartó textíliák előállítása nagyarányú műszaki fejlesztést igényel, az ehhez szükséges gépek munkába állítása hosszabb ideig tart. A közeljövőben a minisztérium az Országos Munkavédelmi Bizottságnak is beszámol a munka- és védőruha gyártásának körülményeiről, hogy pontosithassgk a további feladatokat. Bakos Zsigmond válaszát az interpelláló mielőbbi intézkedést sürgetve, az országgyűlés pedig nyolc ellenszavazattal és tizenkettő tartózkodással tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülésszaka Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökének zárszavával ért véget. MÁI .műsorok: RADIO Kossuth 8.33 Lányok, asszonyok. 8.58 4X4. 10.05 „Szép hangok özöne”. 11.00 Örömök kertjében. 12.20 Zened anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Indiai indulatok — szent tehenek nélkül. 13.05 A kamarazene kedvelőinek. 14.00 Kutatás kedvtelésből. 14.10 Amatőr zenei együttesek felvételeiből. 14.30 Árutermelés-bővítés, beruházás nélkül. 15.05 Oj zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Kari Böhm vezényel. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Bu-. dapesti művészeti, hetek. 20.00 Népi zene, 20.29 Hatvani diákjai (Daljáték). 23.09 Rossini-művek, Petőfi 8.05 Egy férfi és egf nő. (Filmzene.) 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Nóták. 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.48 Operettek. 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A professzor vétke. 15.00 Fúvószene. 15.19 Budapesti művészeti hetek. Csupacsel. (Rádiójáték) 16.00 Közvetítés a Tatabánya—0. Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 16.33 Pophullám. 17.30 Fenntartott hely. 18-33 Közvetítés az MTK-VM— FTC bajnoki labdarúgómérkőzésről. 18.50 Örökzöld dallamok. 19.45 Közvetítés a Vasas—Bp. Honvéd bajnoki labdarúgómérkőzésről. 20.38 A Magyar Rádió Karinthy. Színpada. Karc. (szatírák, glo&z- szák, karcolatok, paródiák) 21.35 „Szeptemberi melankólia”. 22.10 Nótacsokor. 23.10 Slágermúzeum. Miskolc 8.30 Hírek. Időjárás. Lapszemle. 8.40 Visszapillantó. Szerkesztő: Nagy István. (Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről). 9.00 Észak- magyarországi krónika — Napjaink kérdései. Ónod- várd Miklós jegyzete. — Mikrofonlánc — 9.45 Hová menjünk, mát csináljunk? Zenés programajánlat. 9.52 Műsoréi őze tes... 8.40 Tévétorna. 8.45 Csak gyerekeknek! 9.15 A rajzfilmek kedvelőinek. 9.30 Pulzus. 10.10 Az esőkabátos ember (Francia filmvígjáték). 11-55 Játék a betűkkel. 13.45 Az emberiség hajnala. 14.40 Tatabányai Bányász—Ü. Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzés. 16.30 Idesüss! 17.10 Főzőcske —. de okosan! 17.35 Felkínálom — népgazdasági hasznosításra ... 18.25 A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb kalandjai. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradő. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Vari egy fantasztikus ötlete? K b. 21.15 Francia kapcsolat ! Amerikai film). 22.55 Tv-híradó 3. 23.05 Ann Margret Smith műsora. 2. műsor 18.25 Búcsúvacsora, (mono- drama). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Makra. (Magyar film) 21.40 Tv-hiradó 2. 22.00 Női kosárlabda Európa-baj- nokság. 1980, szeptember 27,, szombat Az országgyűlés őszi ülésszakáról jelentjük
