Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

MyeManfelyamok - Szabadegyetemek - Baráti körök - Csillagászati hét — Előadói konferencia Tudományos ismeretterjesztés Heves megyében A múlt század első felé­ben, 1841-ben alapították, s így jövőre ünnepli fennállá­sának 140. évfordulóját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. E szervezet az el­telt majd másfél évszázad során gazdag tevékenységé­vel hasznosan segítette a „kiművelt emberfők'’ soka­ságát. Nemzeti kultúránk kincseinek, értékeinek gya­rapítását szolgálták azáltal, hogy a tudomány eredmé­nyeit. találmányait, jelentős felfedezéseit, a korszerű is­mereteket széles körben ter­jesztették. eljutatták az em­berekhez. Ott vannak minden városban, falun és tanyán Nincsen olyan települése a megyének, ahol a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat ott ne volna. Hiszen nincs olyan iskola, könyv­tár. művelődési ház. klub. ahol ne tarlanának — időn­ként, sőt rendszeresen — ismeretterjesztő előadásokat, a közművelődést szolgáló összejöveteleket. A politikai, társadalmi, és gazdasági is­meretek terjesztésében ep- penúgy részt vesznek a TIT aktivistái, mint a tudomá­nyos előadások tervezésében, szervezésében. Gazdasági életünk köve­telményeihez igazodva nagy segítséget adnak a munká­sok szakmai képzéséhez, to­vábbképzéséhez. Idei ter­vükben szerepel például a ■munkásképviselők szabad- egyetem enek megszervezése, amelyet az üzemek, válla­latok igazgatói tanácsai tag­jainak rendeznek, s ahol a résztvevők a vállalati mecha­nizmus és időszerű köz- gazdasági kérdésekkel is­merkednek. Népszerűek es igen látogatottak fal vain k- ban a háztáji és kisegilö gazdaságok korszerű terme­lési módszereit ismertető előadások. Ezeket szabad­egyetemi keretek között idén is folytatják, újabb ker­tészeti. állategészségügyi és növényvédelmi témákkal bővítve az elöadássorozato- • kát. A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat munkája kiterjed az anyanyelvi Is­meretterjesztésre is. E té­ren az utóbbi években hasz­nos eredmények születtek. Közismerten népszerűek a magyar nyelv hetének ese­ményei. Ide sorolhatók a különböző esztétikai, művé­szeti és néprajzi kultúránk terjesztését, gondozását szol­gáló rendezvények is. Minden korosztálynak, főként a fiataloknak! Megkülönböztetett gonddal törődik a TIT a fiatalókkal megyénkben. A 14 éven aluli gyermekek, de az en­nél idősebb tanulóifjúság körében végzett ismeretter­jesztés is fontos, sarkalatos kérdés Azóta. hogy nem­rég bevezették az új ma­tematikai oktatást az általá­nos iskolákban, megyénk­ben is érezhetően megnőtt az. érdeklődés e tudomány iránt Fokozzák ezért a kis és if­júsági körök »zérvezettsé­gét — ma témátokéból. fizi­kából. biológiából és ki­bernetikából. Az általá­nos és középiskolások számára a tananyaghoz kap­csolódó feladatmegoldó délutánokat rendeznek — 120 órában, 10 fős csopor­tokban. Ugyancsak meg- szervezik idén is az egyete­mi előkészítő tanfolyamokat matematikából és fizikából, Kémiából ifjúsági szabad- egyetem lesz az iskolai év tartamára. Uj programot állítottak össze az ifjúsági nemzetközi szabadegyetem­re, ahol idén ’ is neves kül­politikai szakemberek tarta­nak előadásokat. Fiatalokat és idősebbeket egyaránt ér­deklő témája lesz az októ­berben megrendezendő csil­lagászati hétnek — az In­ter kozmosz-program. Változatlanul nagy az ér­deklődés az idegen nyelvek iránt. Legtöbben a német, angol és orosz nyelvtanfo­lyamokra jelentkeznek. Iga­zi nyelviskolák ezek a tan­folyamok. ahol megfelelő szinten és eredménnyel sa­játíthatják el a világnyel­veket. Kedvező jelenseg: mind több a nyelvet tanu­lók kötött a fiatal. Terveik szerint tovább működik az angol nyelvű klub, ahol is idén rendszeres foglalkozá­sokat rendeznek majd azok számára, akik már nyelv­vizsgával rendelkeznek. S az idén először, az 1980—-81- e* tanévben szoktató'’ orosz nyelvi foglalkozásokat indítanak az. általános isko­lák ötödik osztályosainak. Előadássorozatok keretében — a Hazafias Népfronttal együttműködve — megszer­vezik a tanácstagok tovább­képzését. Megkezdődtek az előkészületek Bethlen Gá­bor. a Magyarország függet­lenségéért küzdő politikus, erdélyi fejedelem születése 406, évfordulójának meg­ünnepléséi-e. Országosan — Októberben — történészta­nácskozást rendeznek Buda­pesten. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat He­ves megyei Szervezete no­vemberben tiszteleg kiemel­kedő politikusunk emléke előtt — előadói konferencia rendezésével. A TIT úgy készül 140 éves jubileumára, hogy az isme­retek nagy választékát. a témák gazdagságát kínálja, és nyújtja az érdeklődők széles táborának. Márkáz és Visonta története Á krónikaíró tsz-elnök Hogyan lehet egy vitát eldönteni, Ha az egyik fel megette a szerződést? Csacska a kérdés — mon­daná bárki, aki valaha is vi­tában volt már akár a szom­szédjával. akár másokkal. Ezerféleképpen megy az, ha megy. Szép szóval, gorom­bán, ha még úgy sem. akkor ott a hatóság. Ott Is ezer módja van; jönnek a tanúk, az érvek, hogy- aztán a sok­fajta és sokszínű vallomá­sokból végül is kiderítse az államigazgatás. a bíróság, vagy valaki más. hogy kinek meddig van igaza. A vita mindig súlyos és mindig ér­vekben bővelkedő. Hol csak szóval, hol kapával, fejszé­vel, hol mással Intézhető, ahogyan a helyzet éppen ad­ja. Vitáznak egy Heve« mé­rvéi városban arról, hogy negyven család hasznalhat-é egy termetet közlekedési út­nak. vágy sem? Annak elle­nére van a vita. hogy negv- venen meg az a másik oldalon álló egy aláírta azt a szer­ződést hat évvel ezelőtt, amely kimondja, hogy a kertszövetkezet tagjai ott járhatnak fel, ahol e* ami­ben megegyeztek. Érdek for­dult. idő múlott, az az egy most azt mondta, hogy az. út már nem út. felszántotta; aki • pedig a szántást leta­possa. annak a kapát, vagy a fejszét igencsak megmu­tatja. A negyven ember — kol­lektív bölcsesség! — a sza­bálysértési hatósághoz fői­dül t. Érvek, ellenérvek, majd jött a nagyágyú,- a nagy bi­zonyíték. Minden szó helyett, az írás beszél. Hat évvel ezelőttiről és eszerint az az egy, a mostani erőszakos, a szerződéit aláírta, s abban megengedte stb. Mutatják U a vita hevében nagy gyor­sén a papírt! Nézi is, veszi is a kezébe az. az. egv. maid megmustrálja, hogy jól is- sz írást is mes a tar­talmát Is. A szeme kimered, az agyában kozmikus sebes­ségre váltanak a lehetőségek és a gondolattörédékek, amikben egv apró aranyszem is megcsillan, felragyog, örömmel tölti él gazdáját es — hamm! — a szerződést azon mód bekapja, és meg­eszi. Mint a kismalac a mesé­ben — gondolnák az olvasók és már tennék is félre e tu­dósítást. De ne tegyék! Ez a ki* szerzodésevés újabb gon­dol szült a negyven érdekelt számára. Hogyan igazolják most mar azit a jogukat, ami a földhöz tapad, ha' az ttz egy, ez a zseniális védekező elette előlük azt? Ki hisz majd ezután nekik, ha ed­dig mindnyájan, egybehang­zóan is azt mondották, ami a papírban volt? Miután hozzánk fordultak ezzel a fogas kérdéssel — megnyugtathatjuk őket, mint a keleti mesekben a bölcs kádl szokta: nincs itt semmi baj! A fotókópia az említett szerződésről megvan, a ha­todé g majd széles körű bizo­nyítási lesz kénytelen elren­delni arról, hogyan is hasz­náltak az egyezség megköté­se után az utat, aztán majd dönt. Előre elárulhatjuk, ha a negyvennek igaza lesz. hogy a szerződést megevő felnek az egész eljárás minden költ­ségét. meg kell majd fizetnie, és még bírság is szabható ki rája. külön nyomatékül, hogy a bírósági védés ez es­nek ezt a meglepő formáját a lövőben ne „terjessze elő". Az ügy egészségügyi vo­natkozásaira nem kívánunk kitérni. Lehet, hogy a szer­ződés — a papír minőségétől függetlenül. a tinta színétől eltekintve is — megfeküdte a gyomrát. Azt azonban nem hisszük el róla, hogy nála a lenvelt jog kellőképpen fel­dolgozva — tudaterősítővé vált volna. Hacsak? Hacsak egy újabb felfedezése megint egy lépéssel tovább nem ve­zeti őt e zseniális ötletek so­rozatában. A jövő útjai kt- fiirkészhetetlenek. (farkas) Tálán meg Harsa vecz He­ia maga sem hitte volna, ha valaki egy emberöltővel ez­előtt azt mondja neki. hogv ősz fejjel helytörtenészkedés- be kezd. Az egész egy jubi­leummal indult. A visontai közzé gazdaság 1970-ben megalakulásának tizedik év­fordulóját ünnepelte, amikor felvetődött egy emlékkönyv terve. Úgy gondolták, érde­mes lenne kiadni az alapítás es az elmúlt évek legfonto­sabb adatait olyan formá­ban. hogy a tagok megőriz­hessek Az elnök vállalkozott er­re a feladatra, de a rendel­kezésre álló röpke négy hó­nap. után, befejezve-az adat­gyűjtést-. rájött, hogy többet tartogat a tarsolyában, mint amennyit az eredeti elképze­lés jelent. A kötet címe is ezt jelzi: A jobbágytelektől a szocialista nagyüzemig. Na­gyobb időegységet ölel fel tehát. Mi sem volt természe­tesebb ezután, hogy nem adta fel. hanem folytatta a mun­kát. Rendhagyó utak. . . Olyan fajta ember, aki ha belekezd valamibe; azt kö­vetkezetesen végig is viszi. A megalakulástól fogva egyengeti a tsz útját. Nem mindennapi passzió, ha néni kevés feladata mellett kuta­tásra vállalkozik, hiszen- sok utánajárást igényel a múlt szálainak kibogozása. Arról, miért, veszi mégis a fárad­ságot erre, hallgassuk meg őt. — Régente. az én ifjúsá­gomban nem így volt, mint manapság, mezítlábas pa- rasztgyerekként kevéssé gon­dolkozhatott azon az ember, , mit szeretne, inkább azon, mit lehet... — Markazi születésű va­gyok, otthonom hát ez a táj. Katonáé akadémiát, majd ta­nácsi iskolát jártam, így előbb a visontai tanácson dolgoztam, majd a termelő- S7x>vetkezet szervezéséből vettem kj a részem: vezető­je is lettem. — Érdeklődésem régóta a história felé vonz. Szívesen foglalkoztam mindennel, a-mely ehhez áll közel, akár politikai gazdaságtan, akár nyelvészet volt az. Határo­zott arcot mégis az első ki­adványunk óta öltött ez a rokonszenv. Azt hiszem, leg­inkább a vadászszenvedély­hez hasonlítható ez az egész: olyan, mintha egy nagy agan­csa bikára lesnék, ha kuta­tok egy érdekes adatot. Egy­szerűen nem lehet abba­hagyni, továbblépésre ösztö­kél a megszerzett tudás: min­dig akad néhány tény, amely távolabbra mutat, mint amennyit eredetileg be akar­tam járni az időben, tgy hát nincs más választásom, foly­tatni kell ... A „vadászterületen” Aki foglalkozott efféle bú­várkodással, az már tudja, hogy mennyi bogaraszast, hány régi könyvek között eltelt órát jelent. Hogyan dolgozik „filológusként” a tsz-elnök? — Naponta 11—12 órát va­gyok bent a munkahelye­men: járom a határt, inté­zem az ügyeket. De mégis szánok a 24-ből ezen túl 2—3 órát a történelemmel .való foglalatosságra is. Ezen­kívül erre áldozom a szabad­ságomat és a vasárnapjaim egy részét. Amit mások eset­leg a kocsmában töltenek, azt az időt erre használom föl. öt unokám van. s ha azok köröttem zsonganak, ak­kor tudok legkitartóbban el­mélyülni. — Amikor az első köny­vünk megjelent, nemsokára készen állt a második terve, amelyben történészek, nép­rajzosok és nyelvészek köz­reműködésével községünk múltját akartuk földeríteni. Már 1975-ben sikerült meg­valósítanunk elképzelésün­két. Éhben már szűkebb ér­telemben a közös gazdaság életéről adtam számot. — Több mint ötven régi írást lapoztam végig akkor a levéltárban Visontáva] kap­csolatban, de számtalan más forrást is fölhasználtam: például az ISOO-as évek ele­jétől már magyar nyelvű pe­res aktákat találtam. Adata­imat. több szempontból el­lenőriztem, összevetettem kü­lönböző anyagokat. így me­rült fel a következő munkám terve: szülőfalum, Márkáz lakóinak vezeték- és ragad­ványneveit vizsgáltam matti Tudnivaló, hogy erre a terűé letre szlovákokat telepítet* tek, érdekes volt végigkövet* ni különböző árnyakonyvék­ből azt az utat, amelyet idá** ig megtettek. Mivel a légiéi tető életmód volt rájuk jele­lemző, egy-egy család maisé dig kivetett magából egye»; két fiút, mert nem volt elé®’ terület a környéken, s ő az* tán továbbvitte magával Jak* helye nevét. így lehet követ­keztetni a származásra. A Trubacs família nyomaira történetesen Galíciában buk­kantam. Erre a helytörténeti pályázatra készült tanui- mányra mar nagyobb appa­rátust kellett fölhasználnom* több száz könyvet böngész­tem át, köztük térképeket, szlovák szótárakat, földrajzi leírásokat, B telefonelófizetöls jegyzékét, s mindezt a tör­ténelmi irodalommal egyez­tettem. A megyében első, országosan harmadik helye­zést kaptam erre a vállalko­zásomra. Ugyanekkor a mav- kazi földrajzi neveket Is ösz- szegyűjtottem, s Visontán i* hozzákezdtem ezekhez a fel­adatokhoz. A szellemi lustaság ellen... Fölmerülhet a kérdés min­denkiben. milyen hasznát látja az elnök ennek az ap­rólékos. sok türelmet igény­lő tevékenységnek. — Nincs annál szebb, ha egyre több rejtélyt fejtek meg. így legalább szellemileg sem lustulok el. Közvetlen örö­me js van: ha egy-egy em­berrel találkozom, lehet, hogy többet tudok a múltjáról, mint ö maga. Ismerem a csa­ladját soklzlglen, s őt is job­ban. mélyebben, mint annak előtte. Ez a munkámban is nagy előny, ahogy a föld­rajzi nevek gyűjtése, a kör­nyékbeli földek gondosabb számbavétele is. — Hozzászoktam ahhoz, hogy nem tudok tétlenül ül­ni, mindig munkában voltam kiagy,eiek korom óta. Sokat gazdagodtam, mióta ehhez hozzákezdtem, még a latin­nal is azóta boldogulok vala­hogy. Megismertem a kör­nyékünket, világunkat. A mának és a jövőnek gyűjtö­getem a kincseket: több helytörténeti előadást tartot­tam már Markazon és Vi­sontán, meg jönnek is érdek­lődők hozzám: ugyan, árul­jam már el, honnan szárma­zik a neve, s 6 maga. Néni álltam meg ma sem a kuta­tással. úgy érzem, folytatni kell ezt a munkát: hozzá­tartozik már az életemhez. Gábor László-FANTASZTIKUS REGtNY­l. „Egy csillag játszik a vég­telennel. ..” .Ion«» a legújabb slagéin dúdolja, kicsit még kalimpál Is hozzá az ujjai­val. Joneson látszik, hogy szereti a munkáját. A jelen­téseket — az általános szo­kástól elterően — nem elekt­ronikus úton diktálja, hanem kézzel’írja. — Jones. Jones... miért szeretsz te ennyire körmöl- ni? — kérdezi most is az egyik kollegája. Vörös hajú, mozgékony arcú, minden mó­kára kész, ez a fiatalember, 6 Jones helyettese. — Azért, kedves Charlie, mert így hallom a szöveg ze­néjét. — Én is hallom, amit írok. — Az értelmét azt igen, azt hallod. De a zenét, a dal­lamot, az értelem mögötti sejtelmeket mér nem hallha­tod. — De ettől még nem leszek szomorúbb... Jones. Jones! Hív a központi videotelefon. — Megyek. Jones hosszú, nyugodt lép­tekkel halad el a kollégák íróasztalai közti keskeny fo­lyosón. Néha köszön, bic­cent. Odaérve a videotelefon­hoz, lenyom három gombot. — Tessék, itt Jones. Itt Jones. — Üjra nyomja a há­rom gombot, Ekkor a képer­nyőn felragyog egy fiatal, lelkes arc. — Itt Jones. Mondja. Dán, hallgatom. — Főnök, okvetlenül ta­lálkoznom kell magával. — Itt vagyok. Tessék, mondja. — De ez nem videotéma.,. Nagyon szeretném, ha... — Ide figyeljen, Dán. Ha azt hiszi, ha attól fél, hogy lehallgatják beszélgetésünket, megnyugtathatom: lehallgat­ják. Persze, hogy lehallgat­ják. A ml ügynökségünk is lehallgat mindenféle beszél­getést, különösen a máíik két ügynökség munkatársainak beszélgetését. Ne féljen, fia­talember. semmi újat nem fog tudni mondani. Se • ne­kem, se nekik. Mondja csak nyugodtan. Hallgatom. — Főnök, ez most más. Találkoznunk kell. — Itt még van egy kis dolgom. De fél óra múlva elsétálhatok a Feltalálók Kertjébe. Rendben? — Rendben. — Dán. akkor félóra múl­va Einstein szobránál leszek. — Köszönöm, Főnök. Sie­tek. 2. A Feltalálók Kertje. Eins­tein szobra előtt egy üres pad. A parkban idősebbek, fiatalabbak, s legfiatalabbak sétálnak, napoznak, élvezik a tavasz fényeit. A Kicsik csúszdán játszanak, krétával firkálnak az aszfaltra: sok rajzon felismerhető az űrha­jók valamelyik típusa. Jones érkezik. Leül a pád­ra. noteszt vesz elő. jegyze­tel. Néha fürkészve körül­néz. erősen megnézi Einstém arcát. így. ebben a fényben. ebből a szögből keserűnek látszik ez az arc. Csalódott­nak. Dán világos ruhában, szí­nes nyakkendőben tűnik fel. Jones, noha leköti a jegyze­teié*, azonnal felüti a fejét, eltesz:! a jegyzetfüzetét, tol­lát, kicsit felemelkedik ülté­ben: jelzi magát. Dán kicsit liheg, kapkod, de láthatóan boldog, mint egy kőlyökku- tya. Elnézést. Főnők. Siet­tem, de elakadtam a forga­lomban. — Jöjjön máékor gyalog. — Igenis, Főnök­— No, rendben. Akkőr mondja, ha már ilyen szé­pen iderendelt. Dán óvatosan fészkelődik a pádon, láthatóan ruhája tisz­taságára ügyel. Közben el­kezdi mondani: — Főnök, nagy hírem van. Megmozdult az MGB ügy­nökség, a Motor General Black. — Ismerem a rövidítése­ket, kedves Dán. Mondja to­vább. — Nincs tovább, ennyi. Megmozdult az MGB. — Ejnye. Dán. Ejnye. Tud­ja maga. hogy mit mondott ki ezzel? — Tudom, Főnök. Ponto­san tudom. , — Akkor azt is kell tud­nia. hogy nekünk most nem szabad csinálnunk semmit. (Folytatjukf 1

Next

/
Thumbnails
Contents