Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
Ä színre lép Igö Eva És visszaváltozik fiatallá... Na, nem mintha nem lenne kirobbanván fiatal; majdhogynem bakfisos mozdulatokkal. grimaszokkal ... csakhát eddig valahogy úgy alakult: 1öleg „öreg" szerepeket játszhatott. Főiskolás korában, (talán, mert az osztályba csak három lány járt, s közülük még ő tűnt a legérettebbnek.) mindig neki juttatták az idős hölgy figuráját, akárha a Hegedűs a háztetőn című darabot, a Há- zasságszédelgöt, a Két hétfőt , avagy a Tudós nőket adták elő. Ám most. a frissen végzett Igó Évának végre jutott egy fiatal szerep, ö lesz néhány nap múlva a Lila akác Tóth Mancija. Az öröm nyilván felhőtlen .. . — Az az, csak álmatlan éjszakákkal dúsított — bólogat Éva, aztán rögtön magyarázza is a választ. — Szó, ami szó, igazán megszokhattam volna már. hogy közönség elé kell allnom. hiszen a Színművészeti előtt két esztendeig már játszottam a pesti Pinceszínházban is amatőrként. Most valahogy mégis rettenetesen izgulok. Azt hiszem, ennek az az oka. hogy nagyon nagy a felelősség. Diákként végül is mindig burokban érézhettük magunkat. Ha valamelyik előadás nem sikerült, nem dőlt össze a világ. De ezúttal itt kint az életben igazán bizonyítanom kell. Talán emiatt van az. hogy a korábbiaknál jóval nehezebben tanulom a szöveget is, a táncot is, és az énekeket. Még szerencse, hogy a kollégák mindenben rengeteget segítenek. Már amennyit kell annak, akit Kerényi Imre, Hüszti Péter. Versényi Ida. Keleti István. Major Tamás készített föl a pályára, És Major Tamás volt az is. aki úgy látta, Éva a miskolci—egri színháznál tudná legjobban kibontakoztatni képességeit. n Vas István köszöntése A hetvenesztendős Vas István költészete, ha pusztán a hangot, és a formát tekintjük, józan nyugalomról tanúskodik. Mégis mennyi vívódó nyugtalanság, végletes feszültség rejlik a hagyományos előadás, a tiszta forma mögött. Ifjúságának avantgarde-vonzalmával kólán szállított, önéletírásaiban, a Nehéz szerelemben, számolt be arról, hogy e szakításnak mik voltak az előzményei és következményei. A szertelen lázadásnál ő is többre becsülte a fegyelmezett érvelést, a merész kísérletezésnél a klasszikus hagyományt. A klasz- szikus hagyományok iránt érzett vonzalmáról tanúskodnak első verseskönyvei: az 1932-ben kiadott Őszi rombolás, az 1935-06 Levél a szabadságról, és az 1938-ban megjelent Menekülő múzsa című kötelek. Űjabb költészete mégis arra figyelmeztet: a míves és fegyelmezett forma valójában romantikus költóegyeni- ség kezén születik. Romantikus egyéniségről árulkodnak határozott eszményei, amelyeket mindig odaadó hűséggel vállalt. Akkor is. ha félre kellett állnia, vagy műfordítások közé kellett temetkeznie. Líráját a személyes bátorság, a helytállás, a szembeszegülés morálja hatja át. Le tudott számolni illúzióival, annál biztosabban őrizte megalapozott eszményeit, ifjúságának nemes ideáljait, amelyek a baloldali költészet ideáljai voltak: szabadság.-emberi egyetemesség. személyes bátorság és forradalmi remény. A felszabadulás után ezeknek az eszményeknek a jegyében dolgozott tovább. Munkássága mind teljesebben bontakozott ki, ekkor jelentek meg Római pillanat (1947). A teremtett világ (1954). Rapszódia egy őszi kertben (1960), Római rablás (1962). Földalatti Nap (1965), Nem J980. szeptember 24., szerda számít (1969), és önarckép a hetvenes évekből (1974) cí-, mű verseskötetei, továbbá Nehéz szerelem (1964) és A félbeszakadt nyomozás (1967) című önéletrajzi regényei. Vas Istvánt romantikus egyéniségnek mondtuk az előbb, A józanság, mint minősítés, mégsem hamis. Szervesen hozzátartozik a bátorságához: a helytállás morális stratégiáját a tisztán látó elmének keli vezérelnie.- A romantikus szellem szabad lobogását az ész fegyelmezi. Sőt az irónia, amely eleve biztosabb pályára vezérli a képzelet röptét, és okos féket vet a vágy száguldása elé. A választott költői szerepnek kettős arca van. A romantikus hajlam és a fegyelmező irónia, a fenntartás nélküli idealizmus és a józan realizmus alakítja ezeket az arcokat. Az idealizmus küzdelemre biztat, a realizmus számot vet e küzdelem esélyeivel és kóckáza- taival. Janus-arcú szerep, de csak a szerep kettős. A költői személyiség, amely e kettősségbe öltözik, szervesen épül. egységes marad. Ellentétes tulajdonságokat és lehetőségeket foglal össze :■ a szabadságvágyat és a szükségszerűségek ismeretét, a lázadást és a legyeimet. „Ellentétek keresztezést pontján” vet számot saiát múltjával is. Nemcsak önéletrajzi regényében, amely saját fejlődésének rajza mellett a két világháború közötti magyar szellemi élet történetét is eleven képekben festi le. hanem költészetében is. amely mindinkább a múlt kérdéseivel viaskodik. A múlt — a „kérdező idő" — mindig jelen van verseiben. Vas István versei a történelmi tapasztalat értelmét és' tanúságát keresik. A «zemélyes sz.ámadáson túl közösségi szerepet töltenek be: a magyar művész-értelmiség önvizsgálatának adnak hangot. önvizsgálatnak, amely a történelmi jelenlét súlvos tapasztalatát összegzi, nme’vből egy emberöltő érzelmi története is kiolvasható. Pomogáts Béla — Sokan kerültünk most ide egyszerre fiatalok, Talán azért is sikerült olyan jól a beilleszkedés a kollektívába. Mindenesetre ez nagyon megkönnyítette a pályakezdést. Teii vagyunk lelkesedéssel. Jobban érthető ez talán, ha hozzáteszem, szerződéskor azt az ígéretet kaptuk: sokat leszünk a színpadon. Ha valóban így alakul, akikor azt hiszem, megéri azt a fáradságot is, hogy egyelőre három város között kell ingáznom. A családom és másfél éves kislányom ugyanis Pesten él. A kérdésre, hogy milyen szerepekben láthatja az idén még az egri közönség, Éva egyelőre nem tud válaszolni. De mint mondja: — Bizakodó vagyok, mert semmilyen különösebb .szerepálmom nincs. Egyaránt szeretem a modern darabokat. a klasszikusokat, a nagy. avagy a jelentéktelenebb figurákat. Az egyetlen elvárásom. hogy jó, játszható legyen a szerep. Mint a Tóth Manci, tehetjük hozzá búcsúzóul a Lila ákác premierjéig. Viszontlátásra a Gárdonyi Géza Színházban, októberben. Németi Zsuzsa Kolozsvár városa 1585-ben örök végzés- ■ I ben mondta ki, I hogy esti nyolc óra után ■ bort rhérni nem szabad. Három évvel később megtoldotta e rendeletet azzal, hogy a si- koltozókat, a részegeket harangozás után az őrök tömlőébe vigyék. Kecskemét városi jegyzőkönyvében olvasható, hogy Bodri Kata, Csira Pila, és Bálint Pőre kólák irtóztató korhelyek lévén, mindegyikre 40—40 botot vertek. Kraszna megye 1718- ban ilyen végzést hozott: „Reszegeskedö. részegségben kurjongató. vasárnap reggeltől estvéli harangozásig* a nyakló-kalodába tartassák". Az alkoholizmus ellen mi is harcolunk. Persze a tömlőé, a ‘ botütés. a nyaklókaloda ma már elavult harci eszköz._ Van viszont de- toxikáló állomás, elvonókúra, és megelőzö-felvilágosító propaganda... Istenem, ez is valami. Andromeda ógörög mond beli királvlár akit szülei e: tengeri szőr: számára e gesztelő áld , zatképpen 1 kötöttek e: tengerparti sziklára, Perszeusz Zeusz halam nőtől szárma A reggeli műsorok nem túlságosan, vigasztaló híranyagában — „lelőtték", „felrobbantották”, „eltérítették”, „elsüllyedt”, „kiégett” — párbeszédeiben, pillanatképeiben szerényen húzódnak meg a. „Szót kerek” háromperces meditációi. Többet megismételnek a kora délutáni hírek után, ami, azért is jó dolog, mert a reggeli készülődések, a kiszámított percek idején* a rádió nem több mint hangfal. Más a helyzet délután. A rádió- glosszák eredményeinkre, okos vállalkozásainkra, egészségiden tünetekre irányítják a hallgató figyelmét. Pl. munkahelyi beltenyeszetek, ésszerűtlen döntések, hatalmi visszaélések, fonákságaink. közérzetünk, környezetünk állapota, védelme. Vértes Csaba története ez utóbbiról szólt. „Az egyik vállalatnál, amely híres arról, hogy sokat és szigorúan követel munkásaitól, de arról is. hogy sokat ad nekik, nehány új öltözőben a hideg e.s meleg vizet automatikusan keverő, méregdrága és gyönyörű csaptelepeket szereltek föl. Ezek a csaptelepek felszerelésük óta a helyükön vannak. Hiánytalanul és sértetlenül. És helyükön vannak azok a csaptelepek is. amelyeket egyszerűen csak egy tálra szerelt madzagra akasztottak föl egy tábla alá”. A táblán az olvasható, hogy az új csaptelepek felszerelése mennyibe került. „Kérjük, ne azokat próbálja szétverni, ne azokat vigye haza. Erre a célra itt vannak a madzagon lógó csaptelepek. Így legalább megspórolja nekünk a helyreállítás, az újraszerelés költségéit'. Zseniális, egyben arcpirító pszichológiai trükk, hiszen mindenkiről feltételezi az alkalmi beszerzést és rongálást. Szó esett még nemcsak a fővárosra jellemző erőszakos rongálásokról, arról, hogy évente minden nyilvános telefonállomást kétszer kell javítani, hogy éjszakára le kell láncolni a presszók elé kitett bútorokat, hogy az éttermek mosdóiban leszaggatják a törülközőket, hazaviszik a használt szappanokat ... Marad hát a kérdés: „Nincs erő. nincs hatalom. amely megfékezhetné környezetünk gátlástalan pusztítóit?” Dehogynem. A rend. a tisztaság a családi otthonokban és a fejekben, iskolákban, lakótelepeken kezdődik, s a példa varázsa, a türelmes nevelés, a társadalom érzékeny lelkiismeretének felkeltése, mint sok más esetben. itt is eredményre vezetne. Csakhogy. Az. elszórt konzervdobozok, üvegek, felfordított (de még ép) padok, Hallotta már? Mendemonda és valóság fia — megölte, a szörnyet, s feleségül vette a megszabadított leányt. íme a párválasztás különös esete, módja. Arról már nem szól a fáma. hogy a vétkes szülőket elítélték-e ifjúság elleni bűntett vétke miatt, vagy hogy kapott-e a hős Perszeusz életmentésért emlékérmet? ★ terjekrol szolc \r íj mondás állító. Aí lag AndroniV. Jj'/* cus bizánci császárnak köszönik ^ heti az erede- ------X^J--------------' tét, aki szeretőit az udvari méltóságok ' feleségeinek sorából válogatta. Kárpótlásul a férj hatalmas vadászterületeket kapott, s az új birtokjog jeléül szarvasagancsot szögezhetett ki a kapujára. A rosszmájúság mondja belőlem: ez a mondának, anekdotának beillő szokásjog megváltozott formában, mintha napjainkban is érvényben volna! Előfordul, a kiégett és sorsukra hagyott higanygőzlámpák, a cégek, a vállalatok gondatlansága. nemtörődömsége, a szépen zöldellő pázsitokon átvágott gyalogutak szinte nevelnek, ösztönöznek az efféle vandál tettekre. Egy közösség életét, környezetének tisztaságát, a fák, virágok védelmét nem a meggondolatlan, részeg dühöngőktől kell féltenünk, hanem a felelős szer' vek felelőtlenségétől, a jó példák hiányától. Az „Ű riemberek” Ku- rucz Gyula hangjátéka — a pillanatkép egy késő délutáni látogatásról — a rossz közérzetekről, sznobságokról, igénytelenségről, a sivár életről. Ez a két házaspár, közeledvén a hetedik X felé, úgy él a járási székhelyen — ami akár a XX. századi Porvár is lehetne —, mint múlt századbeli elődei, keserűségek és elégedetlenség légkörében. Az író elmondja, hogy , a téma első változata a munkához szokott, munkaközpontú emberek üressé vált életéből állt össze és csak utóbb alakult eseménytelen játékká, amelyben az történik. hogy az asztalra tesznek egy üveg bort, egy tál szendvicset, cigarettát. A férfiak rágyújtanak, isznak, közben 1500-ért gazdát cserél egy vörösróka-gallér. „Suk-sük” Muci beszámol a kitűnő velencei reggelikről, a gyerekek felfelé ívelő pályájáról. Katalin, a házisárkány férje tehetetlenségéről, a fillérekre beosztott életről. Az ember azt várná, jhogy egy családi veszekedés 'után felizzik a vendéglátás idillje, de mindössze annyi történik: „el . vagytok fáradva, utazzatok el valahová”, „a legjobb családban is vannak apró viszályok” és a zavart búcsú után mint megoldás felhangzik a tévéhíradó szignálja, a boldogító házi áldás és mindent feloldó békeangyal, a nekikészülödés a végre izgalmat jelentő angol krímihez. Egy pillanatig sem hiszem; hogy az öregek Philemon és Baucisként élnék egymás mellett, hiszen átélték a század minden kínkeservét, s minden okuk meglenne rá, hogy fiatalságuk nélkülözései, megaláztatásai. próbatételei után belső köreikre visszavonulva tovább keserítsék életüket, ha nem látnám az öregkor szépségeit, a bölcsesség pilléreire épülő aranykort, amelyet megédesítenek a változó évszakok, apró utazások, egy eddig figyelmüket elkerült verssor szépsége, egy százszor látott városkép addig fel nem fedezett sarka, a gyerekek, a tisztánlátás öröme. Ezért is éreztem nyárspolgárok drámájának ezt a röpke órát. A két asszony — Muci és Katalin — Tábori Nóra és Komlós Juci játéka tette hitelessé a groteszk képet és varázsolt múlt századbeli hangulatot a lakást megtöltő esti szürkületbe. Ebergcnyi Tibor Könyvek Magyarországról A közelmúltban látott napvilágot magyar nyelven, s mér az üzletekbe került angol és német változatban is Halász Zoltán „Magyar- ország” című reprezentatív fotóalbuma. A Corvina Kiadónál megjelent mű bőséges, átfogó informatív tartalmával és varázslatos szépségű fotóanyagával különbözik a hazánkról megjelent hogy a főnök szemet vet a hozzá beosztott hölgykoszorú valamelyik csinosabb tagjára. Igaz, a sokfelé hallható pletykák szerint most nem a férj kap végkielégítést, hanem a hitvesnek jut több fizetés. prémium jobb beosztás, de hát istenem! Változnak az idők. változnak a juttatások ! ★ A régi századokban a magyar városok piacain rendszerint pénteken zajlott le a parázna lányok és hűtlen fiatalasszonyok nyilvános megbüntetése. A tetteseket vásári látványosságként ketrecben állították ki a tér közepére. Az esemény úgy zajlott le — írja Nyerges Ágnes Mai fiatalok? című könyvében —-, hogy a ,,strá- zsa fent állván. pendelyüket tartván, és a pálcákat számlálván” végrehajtotta az ítéletet. A lányokra, asszonyokra rendszerint tizenhat botütést mértek. A visszaesőket pacallal vagy szalma- koszorúval a fejükön, a helységből ts kiverték. A hűtlenséggel vádolt, visszaeső asszonyok ilyetén büntetése ma már lehetetlen. A szalma Iránvcikk. s pacalt sem lehet kapni, csak pult alól. Kiss György Mihály minden eddigi fotóalbumtól. Mintegy két és fél száz felvétel mutatja be az ország történelmét, városait és tájait. külön-külön képet adva a magyar nép őstörténetéről, újkori történelméről. Ugyancsak a közeli napok* ban került az üzletekbe angol és olasz nyelven a Magyarország útikönyv, amelyet nyolc szerző írt. Bevezető része általános ismereteket ad Magyarország földrajzáról, történetéről és művészettörténetéről, mai gazdasági és politikai helyzetéről. majd hat fejezetben bemutatja az ország nagy tájegységeit, azok látnivalóit. A kötet részletes információt ad a külföldieknek különféle-' gyakorlati tudnivalóról, a függelékben pedig idegenforgalmi címtárat, mini útiszótárt és helynév- mutatót közöl. Minden kötethez mellékletként egy Magyaország térképet is csatolnak. ■f ■■ ■ r Zsűrizés Hatvanban A Hatvani Galéria negyedik országos tájfestészeti biennáléjára, amelyet novemberben. a város felszabadulásának évfordulóján nyitnak meg, csaknem százötven festő. grafikus juttatta el részvételi szándékát. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus kedden délelőtt bírálta felül a beérkezett nagyszámú anyagot, kilencvennégy művész alkotását méltatva arra, hogy a „Magyar tájak” bemutatóján, szerepeljen. A zsűri odaítélte a felajánlott díjakat, illetve az arany-, ezüst— bronzdiplomákat is, amelyeket az ünnepélyes tárlatnyitáson adnak majd át.
