Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
/ i KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: { Kockázatos háromszög S WILLIAM PERRY. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HADÜGYMINISZTER-HELYETTESE Tokióban tárgyal. Önmagában egy ilyen hír aligha tarthatna számot különösebb figyelemre. A hírek azonban ngm > szakíthatok el tértől és időtől. És a koordináták, a / körülmények fényeben Perry látogatása, különös je- ; lentőségünek tűnik. Mik ezek a körülmények? A Carter-doktrína jegyében átfogó amerikai bá- ; zislánc épül világszerte. Ez a doktrína azonban nem- , csak és nem is elsősorban új támaszpontokat jelent, / hanem a Nixon—Kissinger kettőshöz képest alaposan i megváltoztatott katonapolitikai koncepciót, is. E kon- í cepció egyik legveszélyesebb motívuma az az eleinte í még valamelyest tagadott, most már azonban nyíltan ; hangoztatott tétel, hogy a Szovjetunió ..bekerítésének, í visszaszorításának” globális hálójában kulcsszerepet í kell kapnia egy gyorsan kikovácsolandó amerikai— i japán—kínai háromszögnek. AZ ÖTLET ATYJA, BRZEZINSKI nem tagadja. f hogy e tervnek „amerikai szempontból is meglehetnek \ a maga nem lebecsülendő veszélyei”. Amikor azonban erre honatyák vagy újságírók, néha ingerülten rá- j kérdeznek (például azt kérdezik: milyen garancia van ; arra, hogy a Washington által felfejlesztett kínai had- ' sereg adott esetben a kívánt irányba fordul?), a nem- ] zetbiztonsági főtanácsadó a „kockázat nélkül nincs $ üzlet”' kitételt veszi elő válaszként. Perry útja iskolapéldája mind a tervnek, mind ? veszélyeinek. A hadügyminiszter-helyettes példátlan ? létszámú —'több mint húsztagú — szakértő delegáció < élén járt Kínában és onnan hazatérőben állt meg a i japán fővárosban. Kínában a delegáció nagy értékű j technológiai támogatásról tárgyalt. Politikailag ezt i készítette elő Po Ji-po kínai miniszterelnök-helyettes ( washingtoni útja, amelynek során négy komolyabb, j az élet számos területére kiterjedő megállapodást írt > alá. JAPÁNBAN PERRY UGYANCSAK SZÓVÁ TESZ \ VALAMIT, amit lto Maszajosi • új külügyminiszter í minapi amerikai útja során készítettek elő, és aminek i lényege, hogy a korábbinál sokkal gyorsabban fejlesszék a felkelő nap országának haderejét, s főleg több pénzt áldozzanak rá. Tokiói tárgyalását,két alap- > vető tény teszi figyelemreméltóvá: 1. Washington ■ kevesli a japán katonai költségvetést, amely pedig ' már így is a legnagyobbak sorában a hatodik a vilá- > gon; 2. az 1947-ben elfogadott japán alkotmány em- {ékezetes kilencedik cikkelye értelmében az ország „örökre” lemondott arról, hogy hadserege legyen... i Harmat Endre í Andrej Gromíko beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Javaslatok a nemzetközi biztonság erősítésére A nemzetközi biztonság erősítését célzó konkrét javaslatok egesz sorát terjesztette elő kedden Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter az ENSZ-kozgyüles ülésszakán elhangzott beszédé^ ben. A szovjet diplomácia vezetője egyben felhívta a figyelmet arra is. hogy a nemzetközi helyzet súlyosbodásáért az Egyesült Államokat és NATO-beli partnereit terheli a felelősség, mivel politikájukban az utóbbi időben éles fordulat következett be. Gromíko kijelentette, hogy az „új nukleáris stratégia elfogadása után az Egyesült Államok irányvonala militarista irányvonallá vált”. E stratégia megalkotói a nukleáris fegyverek „korlátozott” alkalmazásáról szóló irreális elképzelések hirdetésével akarják meggyőzni az embereket arról, hogy a nukleáris konfliktus megengedhető és elfogadható. ..Ez a veszedelmes koncepció a nukleáris katasztrófa kockázatának növekedését idézi elő. ami óhatatlanul nyugtalanságot kelt vi lágszerte”. A ^zovjet külügyminiszter rámutatott, hogy ugyancsak a népek várakozásaival ellentétben cselekszik az Egyesült Államok, amikor bi-4 zonytalan időre elnapolja a SALT—2 szerződés ratifikálását. Az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország az utóbbi években egyre inkább törekednek a „kínai kártya” kijátszására. Igyekeznek hasznukra fordítani Peking nagyhatalmi törekvéseit. Peking a maga részéről szintén csatlakozott „az erő pozíciójából” folytatott politika híveihez, és cinikusan hirdeti az új világháború elkerülhetetlenségét. Gi'omiko emlékeztetett Leo- nyid Brezsnyev és Jimmy Carter bécsi megbeszélésére, amelyben a felek elismerték a viszonylagos erőegyensúly fenntartásának szükségességét a két nagyhatalom között, a Kelet és a Nyugat között. A szovjet álláspont szerint a nemzetközi helyzet romlásának okát éppen abban kell keresni, hogy a NATO vezetői korábbi kijelentéseikkel ellentétben most a stratégiai erőegyensúly megbontását tűztek ki célul. A szovjet külügyminiszter részletesen válaszolt a Nyugatnak azokra a vádaskodásaira is. amelyek a Szovjetuniót. a szovjet csapatok afganisztáni jelenlétét emlegetik, Valahányszor a nemzetközi helyzet rosszabbodásáról van szó. „Lépésünket azzal a céllal hajtottuk végre, hogy se-iítsük az afgán népet az ország szuverenitásának megvédésében, a területe elleni elkövetett külső fegyveres behatolás megakadályozásában. továbbá azzal a céllal. . hogy meggátoljuk a Szovjetunió biztonságát közvetlenül fenyegető veszély kialakulását az ország déli határain. A szovjet segítség az afgán kormány többszörös felszólítására érkezett, és teljes összhangban van az 1978. évi szovjet—afgán szerződéssel. valamint az ENSZ alapokmányával”. Gromíko megjegyezte: most. amikor Afganisztánban az élet fokozatosan visszatér a normális kerékvágásba, a szovjet csapatok egv részét az afgán kormánnyal egyetértésben visszavonták a’z országból. Azokra, az ENSZ-ben is gyakorta hallható felszólításokra válaszolva, hogy a szovjet csapatkontingenst teljes egészében ki kell vonni Afganisztánból. Gromíko kijelentette: „a Szovjetunió Afganisztán kormányával összhangban kivonja csapatait. mihelyt megszűnnek az okok, amelyek miatt oda irányították ölest, de előbb nem.” A Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság, erősítését szorgalmazó kezdeményezéseiről szólva Andrej Gromíko mindenekelőtt arrólbeszélt, hogy a Nyugat száncíel^jfsan halogatja a tárgyalások megkezdését az új amerikai nukleáris fegyverek Nyugát- Európába telepítéséről, holott szovjet részről kezdettől fogva javasolják a kérdés tárgyalások útján való megoldását. Ügy tűnik, hogy miközben az erdemi válasz késik, Washington most tárgyalási készségének hangoztatásával igyekszik manőverezni. „Világosan kell látni azonban, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés országai nem engedik meg, hogy megbomoljon az a stratégiai erőegyensúly, amelyet a NATO országaival kialakítottak." „A fegyverkezési hajsza újabb fordulójának elkerülése érdekében a Szovjetunió sikraszállt a tárgyalások mellett az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján, — mondotta Gromíko a középbe tótávolságú rakétákkal kapcsolatos szovjet álláspontról. — Azoknak az akadályoknak. az elhárítása végett. amelyeket a NATO döntése gördített a tárgyalások .útjába, javasoljuk a tárgyalások haladéktalan megkezdését — egyidejűleg és egymással szerves összhangban — a középhatótávolságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásoztatású amerikai hadviselési eszközökről. Elképzelésünk szerint az esetleges megállapodások a SALT—2. szerződés hatályba lépése után realizálódnak.” Aláhúzva, hogy a Szovjetunió és szocialista partnerei sohasem törekedtek és ma sem törekednek katonai fölény kialakítására, a szovjet külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a szocialista országok továbbra is a nemzetközi biztonságért vívott harc élvonalában maradnak. Szavait alátámasztandó, a népek biztonságát és az államok közötti bizalmat erősítő javaslatok egész sorát terjesztette a világszervezet tagországai elé. A szovjet kezdeményezés értelmében a legközelebbi jövőben az alábbi intézkedésekre lenne szükség: 1. A katonai tömbökhöz tartozó országoknak le kellene mondaniuk arról, hogy új tagokkal bővítsék a ki-lakult katonai-politikai csoportosulásokat. A tömbön kívüli országok viszont arra köteleznék magukat, hogy nem KÍNA Változások — változatlan külpolitikával Hogy mennyi idő múlva hatnak majd a közelmúltban elhatározott kínai változásait, nehéz lenne megjósolni. Ám az mindenképpen igaz, hogy a bel- és a gazdaságpolitikában az elmúlt évtizedek talán legradikálisabb pályamódosításáról döntött a kínai országos népi gyűlés, a parlament nemrég befejeződött ülésszaka. A nagyszámú és szerteágazó változtatások három fő, személyi, szervezeti és szemléleti csoportra ta- golhatók. Még a sorrend is így tűnik helyesnek, hisz a közeli kinai múlt megannyi bakugrása jórészt annak tudható be, hogy a pekingi politika személyekre „kihegyezett", a döntési folyamatokban az egyén szerepe túlzottan nagy. Nos. e téren a legfontosabb változás Hua Kuo-feng lemondása miniszterelnöki tisztségéről és funkciójának átadása Csa Ce-iang miniszterelnök-helyettesnek. Az új kormányfő meg Szecsuán tartomány pártvezetőjeként egyértelművé tette, hogy odaadó híve annak a Teng © JhmM 1980. szeptember 24., szerda Hsziao-ping nevéhez kötött vonalnak, amely a modernizálást, a kínai gazdaságirányítási rendszer átfogó megreformálását tűzi ki célul. Hua Kuo-feng mellett megvált tisztétől öt miniszterelnök-helyettes is. köztük maga Teng és az ugyancsak jelentős politikus, Li Hszien- nien. Hua beszédében úgy fogalmazott, hogy a változások egyrészt a központi kormány munkájának megjavítását célozzák, másrészt annak megvalósítását, hogy elválasszák egymástól a pártós az állami vezetést, felszámolják a korábban kialakult egészségtelen összefonódást és tisztséghalmozást. 2 Hua Kuo-feng búcsúbeszéde szerfelett ellentmondásos volt. Beismerte, hogy a kínai gazdaságpolitikára két évtizeden át a baloldali elhajlás volt a jellemző. Paradox módon a gazdasági törvények semmibevételét annak tulajdonította. hogv a vezetés — úgymond — eltávolodott a Mao Ce-tung-i alapelvektől. Ugyanakkor Hua kénytelen volt Kína es a világ nyilvánossága elé tárni azt a meghökkentően őszinte ténybeismerést, miszerint az alig négy esz- andejs meghirdetett tízéves gazdaságfejlesztési terv „elhamarkodottnak és megalapozatlannak” bizonyult. Olyannyira, hogy nincs értelme az átdolgozásának sem, s helyette a kínai államtanács új, tízéves gazdaságfejlesztési tervet alakít ki. Ha a törvényhozás vitájában megfogalmazott elvek maradandóknak bizonyulnak, úgy a gazdaságpolitikában kétségtelen fordulat köszönthet be. Hua a múltra utalva megállapította: a gazdaságot nem lehet politikai mozgalmakkal irányítani, a gazdasági törvényeket semmi mással nem lehet helyettesíteni. Ennek szellemében vázolta fel a tervbizottság új elnöke, Jao Ji-lin a központi kormányzat és a vállalatok új típusú kapcsolatrendszerét. Eszerint az iparvállalatok nagyobb döntési szabadságot, önállóságot kapnak a beruházásokban. megtették az első lépéseket a szigorúan centralizált, ám alacsony hatékonyságú pénzügyi irányítás átszervezésére, a korábban oly sokszor elátkozott anyagi ösztönzők legszélesebb kibontakoztatására. Esves vállalatok közvetlen exoort- és importjogot kapnak. általában megkísérlik a munkahelyi demokrácia alapjainak kimunkálását. Nem árt újólag hangsúlyozni, a jövő dönti el,' mi valósul meg maid abból az úi programból, amelyet a Le Min'1’ cí~ü francia polgári lap sommásan úsv összegezett: „technokrata realiz-' mus”. A jövő ugvanis csak a múlt alapján ítélhető meg. Pekingi megfigyelők szerint a kínai parlamentben eleddig példátlan keménységgel bírálták a múltat, „a bürokratikus kormánygépezet és a vele összefonódott pártvezetés” súlyos tévedéseit. Ennek a szemléleti fordulatnak a jeleként vették a képviselők tűz alá a csapnivaló tervezést, s beruházáspolitikát, a fejlesztési célok rangsorolási módszerének tarthatatlanságát. követelve: a kormány tegyen hatékony lépéseket az életszínvonal emelésére, fékezze meg az inflációt, vessen véget a tömeges pazarlásnak. (Első ízben tárták a közvélemény elé azt is, hogv a kínai költségvetés évek óta deficites, s az is marad, nagyrészt a rendkívül költséges hadiipari feilesztési nroa'ram miatt. A Vietnam elleni tavalyi agresszió másfél milliárd dollárba került Kínának.! 3 A kínai gazdaságpolitika illúziómentes szemléletére ösztönzött az a jelképnek is beillő tény, hogy épp a parlamenti tanácskozás idején tárgyalt Pekingben Perry amerikai hadügyminiszterhelyettes a Kínának eladandó fegyverekről és katonai technológiáról. Ez átvezet a külpoliúka síkjára, ahol — legalábbis a parlamenti megnyilatkozások tanúsága szerint — jottányi változás sem várható a jövőben. Tovább tart tehát a kettősség: miiközben a bel- és a gazdaságpolitikában folytatódik a maoista eszmerendszertől való. korántsem ellentmondásmentes távolodás, a jelenlegi kínai vezetés a világhoz való viszonyában fokozottan őrzi a „nagy Csao Ce-jang. az új kormányfő (AP—KS) tanítómester” által meghonosított rögeszmét, a szov- jetellenességét. Megfigyelők arra számítanak, hogy a maói hagyományokat követő Hua Kuo-feng. a „r ngma- tikusnak” elkeresztelt Teng Hsziao-ping. valamint más irányzatok és csoportok közötti küzdelem még élesebben bontakozik majd ki az év végén vagy a jövő év elején sorra kerülő párt- kongresszuson. Ennek csak előszele volt a kínai parlament mostani ülésszaka. Győri Sándor csatlakoznak egyik csoportosuláshoz sem. Továbbra is érvényben van a Szovjetunió és más szocialista országok korábbi nyilatkozata, amelynek értelmében készek a Varsói Szerződés feloszlatására, ha ezzel egyidőben a NATO-t is feloszlatják. 2. Feltétlenül szükséges, hogy valamennyi állam, és mindenekelőtt a Biztonsági Tanáes állandó tagjai és a hozzájuk katonai szerződéssel kötődő országok ígéretet tegyenek arra, hogy egy meghatározott időpontig, esetleg jövő év január 1-ig kötelezettséget vállalnak: tar- tór/,kódnak fegyveres erőik és fegyverzetük növelésétől. F.z lehetne az első lépés a haderők csökkentéséhez vezető úton. 3. A-Szovjetunió kész részt venni egy olyan egyezményben. amely biztosítja a nem nukleáris országok biztonságának megőrzését mind a nukleáris, mind pedig a nem nukleáris országok részéről, A Szovjetunió kész e probléma megoldásának más módozatait is megvizsgálni, s a maga részéről megerősíti, ’ hogy soha nem alkalmaz nukleáris fegyvereket azon országok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és előállításáról, s amelyeknek területén nincsenek ilyen fegyverek. 4. A Szovjetunió a maga részéről teljesen reális lohc- töségnék tekinti a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának gyors befejezését, amennyiben tárgyalópartnerei — az Egyesült Államok és Nagy- Britannia — erre késznek mutatkoznak. A cél elérése érdekében a Szovjetunió indítványozza. hogy valamennyi nukleáris hatalom egy közösen megállapítandó időponttól számított egy évig tartózkodjék mindennemű nukleáris robbantástól. Az egyéves moratórium idején folytatódnának a tárgyalások a radikális megoldás érdekében. A felsorolt intézkedések haladéktalan végrehajtása a nemzetközi életben egész sor súrlódási felületet küszöbölne ki. Csökkentené az országok katonai kiadásait, -az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgálná, s kedvező feltételeket teremtene a fegyverkezési hajsza korlátozásához — hangsúlyozta Gromiko. Emlékeztetve arra, hogy az ENSZ határozatainak egy része máig sem valósult meg. a szónok kijelentette: a Szovej tűni ónak szándékában áll. hogy elősegítse ennek az adósságnak a törlesztését. s ezzel a céllal memorandumot terjeszt az ülésszak elé „A békéért, a leszerelésért, a nemzetközi biztonság garanciáiért” címmel, ’ amely összefoglalja a legfontosabb tennivalókat ezen a területen. A nukleáris háború fenyegetésének mérséklése szempontjából döntő jelentőségű volna az államok stratégiai potenciáljának további növelésétől való tartózkodás, majd az arzenálok merfhyi- ségi és minőségi csökkentése — állapította meg a szovjet ENSZ-delegáció vezetője. Ebből a szempontból tagadhatatlan jelentősége volna a szovjet—amerikai SALT—2. szerződés hatályba lépésének. Beszédének zárórészében a szovjet diplomácia vezetője ismételten felhívta a világ- szervezet tagországainak figyelmét az Egyesült Államokban eluralkodott militarista hangulatokra, amelvek közenette egyre ritkábbá válik a nemzetközi események kiegyensúlyozott, iózan értékelése, a politikai döntések mérlegelt előkészítése. Ebben a helyzetben az ENSZ akkor cselekednék helyesen, ha keményen figyelmeztetné azokat. akik a feszültség veszélyes kiélezése és a háborús hisztéria irányába terelik a világot. a
