Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

ßppen ma 150 esztendeje, hogy útjára indult az első, gőzerővel meghajtott mozdony, megkezdődött a vasútoknak a technikát forradalmasító fejlődése. Mai összeállításún, kát ennek az évfordulónak szenteljük. A VASUTAK TÖRTÉNETÉBŐL 1830. szeptember 18 án nyílt meg Angliában az első menetrendszerű vasútvonal Európa első fogaskerekű mozdonyát 1873.ban a svájci Vitzau és Uigi között áilíjt k üzembe. Képünk a luzerni Verkehrshaus der Schweiz múzeumban elhelyezett mozdony. Az első oroszországi vasútvonal megnyitása. A vasúton an­gol gyártmányú mozdonyokat állitottak be. bár C'serepanov. orosz mechanikus már 4 évvel- korábban, 1834-ben kiválóan alkalmas mozdonyokat készített. Róbert fia vezetésével vi­lághírre tett szert. A rainhilli mozdonyverseny Ez idő tájt a feltalálók többfa.! ta mozdonyszerkezeti megoldást használtak. An­nak eldöntésére, hogy az első angliai menetrendszerű vas­úti pályán majd milyen moz­donyt alkalmazzanak, a ter­vezett man ehester—liverpooli vasútvonal öt kilométeres szakaszán ! 829. október 6-án Rainhlllnél versenyt rendez­tek, amelyre öt mozdony ne­vezett be. Egyiküket a Cyclo- ped nevűt, indulás előtt diszkvalifikálni kellett, mert kazánja belsejében egy ló volt elrejtve . .. Ezt a ver­senyt George Stephenson „Rockét’’ nevű mozdonya nyerte meg, amely a ver­senykiírás szerinti pályát 20- szor futotta be, átlagosan 16 km óra sebességgel, de sike­rült 45 km óra csúcssebes­séget is elérnie. A mozdony fekvő kazán­jában tűzeső vek voltak el­helyezve, a kipufogó gőzt a kéménybe vezették. amitől a lokomotív jellegzetesen pö­fögő hangot adott. A két, ferdén elhelyezett tangói v egy meghajtó kerékpárra dolgozott rá. A verseny azt eredményezte, hogy a lóvon­tatással szemben a gőzvon­tatás minden kétséget kizá­ró győzelmet aratott. A vas­úti vállalkozók n. ban nyolc darab mozdonyt ren­deltek Stephensonnál. Gyapot és a vasút A vasút további fejlődés­története érdekes módon függ össze a gyapotfeldolgo- zó iparéval, amelynek köz­pontja a fonógép feltalálása ■óta Manchester környéke volt. Ide kellett tehát szállí­tani ,a tengerentúlról -Liver­pool kikötőjébe érkezett nyersanyagot, amelynek (en­gen útja Észak-Ameri kából az Atlanti-óceánon át 21 napig tartott. Ugyanennyi időt vett azonban igénybe az áru útja Liverpool kikö­tőjétől. az átrakási időt is beleszámítva Manchesterig, akár belvízi, akár a száraz­földi utat számítva. Ez a tény pedig a gyapotipar mágnásai legérzékenyebb pontját, a pénztárcájukat érintette: nagy érdekük fű­ződött tehát ahhoz, hogy a szárazföldi szállítási időt megrövidítsék, s ennek meg­oldásában Stephenson volt az embeéük. Kora legjelentő sebb feltalálója nemcsak ki vételes műszaki, hanem szer vetési adottságaival is ki tűnt. Nemcsak mozdonyoka1 tervezett, hanem vállalta a Liverpool és Manchester köz­ti vasútvonal megépítését is Itt 65 hidat kellett építenie töltéssel át kellett vágni a Chat—Moor mocsárvidék hat- kilométeres távolságát, szük­ség volt a két alagútxa 800 méter hosszban, a pálya megépítése mellett váltókat, kitérőket, vasúti jelzéseket, síneket, személy- és teher­kocsikat kellett készíteni és mindezeket Stephenson vé­gezte el. Ilyen előzmények után nyílt meg 150 évvel ezelőtt 1830. szeptember 18-án ün­nepélyes keretek között a manchester—liverpooli vas­útvonal, amelyen még ugyan­ezen a napon 8, Stephenson által gyártott mozdony és vasúti kocsi 600 személyt szállított. A sínek Sok baj volt a sínekkel is: az öntöttvasból készítet­tek eltörtek, ezért acélsíne­ket kellett gyártani, ezekért a vasművek rendkívül drága árat kértek. Nem tisztázták a nyomtávolságot sem: az angol hatóságok 4 láb és fél hüvelyknyit, azaz 1435 mm-t ajánlottak. Ehhez úgy jutot­tak, hogy Benjamin Carr, a sheffieldi szénbányák lóvas­úti kocsijaira nézve 1776-ban ilyen nyomtávot állapított meg, ez pedig — meglepő módon — megegyezett a Britanniát meghódító Julius Ceasar katonai járműveinek kerék távolságával! Ez vált álta’ánossá, de Oroszországban 1524 mm-es. Spanyolországban és Portu­gáliában 1676 mm-es, úgy­nevezett ..széles nyomtávot” használják. A gazdasági, ipa­ri, erdei és bányavasutaknál az 500, 600, 750 és 1000 mm- es „keskeny nyomtáv” isme­retes. Elterjed az egész világon A vasútépítés eszméje nem maradt elszigetelten a brit szigeten. A kontinens első vasútvonalát 1835. május 5-én Brüsszel és Mecheln között nyitották meg. Ezt követte még ugyanebben az évben Németország első vas­útja december 7-én, Nürn­berg és Fürth között, 1837. augusztus 26-án az első fran­cia vonal Párizs és St. Ger­main között, november 23-án az első osztrák vonal Bécs— Florisdorf és Wagran kö­zött. Oroszország első vasút­vonala Petersburg és Carsz- koje Szelő között 1838. ápri­lis 4-én, az első holland vo­nal 1830. szeptemberében Amszterdam és Haarlem, az első olasz vonal Nápoly és Portiéi között ugyanez év októberében nyílt meg, Mo- gyarországon pedig 1846. jú­nius 15-én tette meg az utat az első vasúti szerelvény Pest és Vác között. Ezt a 33 km-es távolságot a „Derű” mozdony — nem számítva be a várakozási időt — 49 perc alatt futotta be, a régebbi 5—6 órai postakocsizás he­lyett. A fejlődés irányai George Mortimer Pullman 1869-ben szerkesztette meg a róla elnevezett vasúti kocsit. Cugnot gőzkocsija, amely 4 személlyel, óránként 3 és fél kilométeres sebességgel ludott haladni. Eredetije a párizsi Conservatorie National des Arts et Méücis múzeumban van elhelyezve. / Mint sok egyéb találmány, a gőzmozdony a maga vas­pályájával együtt, akkor ke­letkezett, amikor kialakult a kellő társadalmi igény. A mozgó gőzgép kezdetben még független volt a mai értelemben vett síntől, mert Nicolas Josephe Cugnot fran­cia tüzértiszt az 1765—1770 között megszerkesztett gőz- kocsijával még csupán a közúti forgalomra gondolt. Gyakorlatilag Cugnot talál­mánya nemcsak azért nem vált be, mert kazánjának egyszerű töltésével csak 4 kilométert tehetett meg, ha­nem azért is, mert kormány­zása rendkívül nehézkes volt. A philadelphiai Evans, vagy az angol Read és Syming­ton hasonló kísérletei sem vezettek eredményre. A blrgmingharrii múzeum­ban látható William Murdock 1784-ből származó, 60 cm hosszú és 30 cm magas göz- kocsi-modellje, amely a vi­zet spiritusszal melegítette fel. Richard Trevithick ugyancsak ebben az évben szabadalmaztatta gőzgépét „személyek, áruk és más tár­gyak egyik helyről a másik­ra történő szállítására”. Az ő gőz- és szivattyúgépe az addigiaknál jóval nagyobb teljesítménnyel dolgozott: 10 személyt 16 km óra sebes­séggel tudott szállítani. To­vábbi kísérletei azonban nem jártak sikerrel, s csak a XX. század első felében jelent­kezett az az ember, aki a „mozdony” létrehozásában olyan szerepet vitt. mint Watt az álló gőzgépek fej­lesztésében és ez George Stephenson volt. A morgó gőzgép A helyzet megérett arra, hogy gyakorlati aspektusból szemlélve szintézist lehetett vonni: mi az az ismeret- .pyae, ami a „mozgó gőz- gép”-et illetően már rendel­kezésre áll és mi az, amit gyakorlati felhasználható­sága érdekében újítani kell rajta. Csakhogy az újítások megtalálásához kísérletezés és ehhez tőke kellett, to­pábbá vállalni kellett a vesz­teség rizikóját is. Végül Ste­phenson 1814. júliusában a „Mylord” nevű lokomotivjá- vaj az angliai Ktllingworth szénbányájában a 2,2 száza­lékos emelkedőn 30 tonna szenet el tudott szállítani 6 km óra sebességgel. Szer­kesztője gépkezelőből bánya­felügyelővé lépett elő, s to­vábbi kísérletezéssel 1825-ig 15 mozdonyt szerkesztett. E/.ek közül három a stock- ton—darlingtoni vonalon köz­lekedett. melynek 1825. szep­tember 27-én megnyílt pá­lyáját, is ő építette; Stephen­son a híressé vált „Loco­motion” mozdonyán alkal­mazta először a meghajtó kerekeken levő, ma is jel­lemző kapcso’órudat és ala­pította meg 1823-ban^ New- castle-ban a világ első moz­donygyárát, amely később A vasút technikai fejlődés- története napjainkban sem zárult le. A gőamozdonyok hatásfokának és vonóerejé­nek növelésére vonatkozó fáradozások a XX. század elején a túlhevített gőzeiéi működő, majd a villanymo­torok konstrukciójára és a különféle célokra speciali­zált mozdonyok készítésére vették az irányt. Visszate­kintve azonban a vasút gyer­mekkorára, meg kell állapí­tanunk, hogy ez a sok fel­találó gondolatainak össze­fogásával létrejött találmány a leg roh amos abb fejlődését éppen a kezdeteikben érte el. Kováts Andor M AI műsorok: Ml 110 Kossuth 8.27 Notacsokor. 9 30 Szov­jet dalok. 9.44 Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05 Ba­rangoló-dominó. 10.35 Sup- pé: Banditák — nyitány. 10.42 Grétry: Panurge a Lámpák szigetén. 11.25 Tu­domány és bűnüldözés. 11.40 Utazás a Balaton kö­rül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Csurka István: Ház- mestersirátó. 12.45 Zene­múzeum. 14.33 Verbunko­sok, katonadalok. 15.28 Csi­ribiri. 16.05 Kóruspódium. 16.19 Rádíószínház. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Szimfo­nikus zene. 18.16 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Es­ti magazin. 19.15 Madár­gyűrűzök (rádiójáték). 20.06 Népdalok. 20.33 Világhírű zeneművészek. 21.40 Adott­ságok — lehetőségek. 22.15 Sporhírek. 22.20 Tíz perc- külpolitika. 22.30 Madrigá­lok. 22.50 Elmélet és gaz­daság. 23.10 Zenekari mu­zsika. Petőfi 8.05 Haj (részletek MaCer- mot zenés játékából). 8.20 Tíz perc külpolitika (ism,). 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 11.30 Csak fia­taloknak! 12.33 Mezők, fal­vak éneke. 12.55 Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Bartók-kórusok. 14.00 Válogatott perceink. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Se­gíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlis­ta. 20.33 A 04, 05, 07 jelen­ti. 21.05 A nagy képmás. 22.05 Operettrészletek. 23.15 Dzsesszfelvételek. Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok. Nők a közművelődésért. Szerkesztő: Jakab Mária — Kistétényi Melinda orgonái a miskolci Collegium Mu­si cum hangversenyén. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika. 18.25 Lap- és műsor- előzetes .,, TE1 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 14.40 Iskolatévé (ism.). 16.20 Zeman őrnagy (csehszlovák filmsorozat). 17.20 Tankönyvcsata. 17.40 Perpetuum mobile. 18.33 „A mi házunk toronyház". 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.35 Telesport. Kb. 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.45 Ékes, érdes anya­nyelvűnk. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Zenés nyári esték. Lili bárónő (operett). 21.40 Tv-hiradó 2. 22.00 Költő a Tagankáról. 1980. szeptember 18., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents