Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-17 / 218. szám

A SOK VÉGÉN A FOGYASZTÓ ALL, ... Készletek itt AZ EMBER NEM feltét­len azért vásárol valamiből sokat, mert a vételt követő időszakban rögvest elfo­gyasztja, elhasználja a meg­vett holmit^ Lehet, hogy a kereskedelem kínálatának ingadozásait próbálja kiiga­zítani: lehet, hogy tartalé­kol egy keveset, tudva, hogy a kedvelt cikk az üzletekben hol kapható, hol nem. Né­hány hónapja a csavaros műanyagkupak hiánya mi­att eltűnt az üzletekből — viszonylag rövid időre — a Nescafé. Ez mindenesetre elegendő volt ahhoz, hogy a vásárló bizalma megren­düljön: amikor végre Nes- eafé érkezett az üzletekbe, ötösével-hatosával rakták kosaraikba az emberek. Sok­kai többet vásároltak, mint amennyire józan — és ke­reskedelmi — megítélés sze­rint szükségük lehetett, kö­vetkezésképpen újratermel­ték az eredetileg a kupak szűke miatt előállított hi­ányt. Hasonló helyzetek — saj­nos nem ritkán — előfor­dulnak a termelésben is. Az alkatrészek és anyagok hiá­nya a megfigyelések szerint — a kedvelt kozmetikumo­kéhoz, a népszerű fogyasz­tási cikkekéhez, a dömping­szerűen importált portéká­kéhoz hasonlóan — ciklikus. Ami 'ma hiányzik, abból mindenki igyekszik bebizto­sítani magát. így aztán elő­fordulhat, hogy a mai hi­ánycikkből holnapra a vál­lalatok nyakán maradó el­fekvő készlet — fölösleg lesz, miközben megint más ter­mékek hiánycikké válnak. A vállalati túlkészletezés oka a hiánygazdálkodás, , a túlbiztosítás viszont óhatat­lanul hiánygazdálkodáshoz vezet. A kör ördögi, de a magyar vállalatokra nézve — igaz. Igaz még most is, legalábbis a nemzetközi készletgazdálkodási konfe­rencia megállapításai — szeptember 1—5 között ren­dezték meg Budapesten — ezt látszanak igazolni. Az energiahordozók es a nyersanyagok, a befejezetlen és félkésztermékek világ­szerte óriási értékeket köt­nek le, következésképpen mindenütt behatóan vizsgál­jak. miként alakítható ki optimális, a termelés bizton­ságához szükséges nagysá­gú és összetételű anyag és alkatrész. A 24 ország mint­egy száz külföldi közgaz­dásznak budapesti eszmecse­réjéből remélhetőleg hama­rosan kézzel fogható hasz­not húznak a honi készlet­gazdálkodási szakemberek. Igaz. az utóbbi időszakban kedveró jelenségek is mutat­koznak nálunk, hatásuk azonban kisebb annál, mint­sem, hogy a készlethelyzetet lényegesen javítsák. MIRŐL IS VAN SZŐ? Mint azt a tanácskozás meg­nyitó beszédében Csikós- Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnöke elmondta, a vál­tozás annyi, hogy korábban a termelés növekedésével azonos ütemben bővültek a készletek, az. utóbbi időszak­ban viszont minden egyszá­zalékos termelésnövekedés­hez „csak” 0.6 százalék kész­letbővülés jár. A készletállomány így is rendkívül — és a hozzáér­tők szerint indokolatlanul — nagy: értéke eléri a 650 milliárd forintot. Amíg ná­lunk minden forint nemzeti termékre 80 fillér készletér­ték jut, addig a fejlett ipa­ri államokban ennek csu­pán fele. A túlságosan magas kész­letállomány egyik oka, hogy a vevők nem bíznak a szál­lítókban, ha ütemtelen, pon­tatlan szállítást, vagy más fennakadást tapasztalnak. Miként mi. fogyasztók sem bízunk a kereskedelemben. és ott ha ingadozik az ellátás. Ezért van aztán, hogy amíg a fejlett tőkés országokban 6—8 napi készlet elegendő a termelés biztonságához, ad­dig nálunk bizony nem egy helyen 80—90 napi termelé­si tartalékokat is rejtenek a vállalati raktárak. Pedig', ha mindenütt csak annyit vásá­rolnának, amennyi a terme­lés, szolgáltatás folyamatos­ságához feltétlenül szüksé­ges. jutna az anyagból, al­katrészből másoknak is, nem kellene tartalékolni, „be­spájzolni”, — kevesebb len­ne a hiánycikk. A megrendelések hosszú átfutási ideje miatt azonban elkerülhetetlenül szükség van biztonsági tartalékra. Ha a vevők igényeit a szál­lítók. hetek-hónapok múl­tán igazolják vissza, s a megrendelések teljesítéséig negyedévek telnek el. a ter­melők kénytelenek készle­tezni. S a lassúság végig- hömpölyög az egész gazda­ságon : ha x Vállalat meg­rendelésének y csak három hónap elteltével tesz eleget, x se tud az igényekre en-' nél gyorsabban reagálni. A sor végén a fogyasztó áll. .. A KÉSZLETFORGALOM gyorsítására, az állomány mérséklésére több intézke­dés és elképzelés született. Az elfekvő készleten példá­ul börzéken próbálnak túl­adni. s a vezetők prémium- feltételei közé bekerült a készletgazdálkodás is. A vállalatok azonban iga­zan csak akkor vásárolnak ■majd kevesebbet — ha a vevő és a szállító közti al­kudozás a vevő javára dől el. (Imitt-amott már tapasz­talni, hogy a szállító keresi a vevő kegyeit.) Ha a vátla- i lat, mint vevő felülkereke- ' dik. kevésbé lesz kiszolgál­tatva szállítóinak, keveseb­bet kell tartalékolnia. (M. P.) Sarzsi nélkül (Fotó: Perl Márton) M eglepődött, amikor el­mondtuk szándé­kunkat. — Miért éppen engem ke­restek föl? Nem teszek én semmi különöset, csak i gyek" szem munkámat tisztességgel elvégezni. Szerintem ezt csinálja minden olyan em­ber, aki valamire tartja ma­gát.' Ilyenek pedig' sokan vannak. Jóval magasabb beosztásban is— Azzal nem értek egyet, hogy a funkció elsődleges értékmérő. Azt is kétlem, hogy a kétkezi és a szelle­mi munkások lenagyobb ré­sze folyvást képességei, szor­galma legjavát nyújtja. Ha így, lenne, akkor nagyon ké­nyelmes, irigylendőén fel­hőtlen jövőnek néznénk elébe. Az ifjúkor határán már túllépett boldogj Pet- rovics János szerénysége azonban meglepő, s csorbí­tatlan optimizmusa arra utal, hogy a szülői háztól mind­máig kamatoztatható útra- valót kapott. Egyébként ezt bizonyítja rendkívüli for­dulatokat nélkülöző sorsá­nak formálódása is. — A. munka szeretetét szüleim plántálták belém, és folyvást arra törekedtem, hogy megmutassam mit bí­rok. Orvosi táska, íróasztal, katedra nem vonzott, hittem viszont, hogy mindenki ért­het egy-egy területhez úgy, amint senki más. Engem a föld világa, a határ vonzott a maga viszonylagqs kötet­lenségével. És itt. az is egy­kettőre kiderül, hogy ki a legény a gáton... Az általá­nos iskola után így nem ta­nultam tovább, hanem már 1961-ben az gkkori Béke termelőszövetkezetnél pró­báltam szerencsét. Megér­tették szándékomat. szíve­sen fogadtak. Előbb foga­tot; lettem. Igen tetszett ez a poszt! És igyekeztem úgy dolgozni, hogy ne talál­janak benne kivetnivalót. Rendkívül jól esett, hogy ha­marosan észrevették a ben­nem munkáló szándékot, s mél tá n yol ták te 1 j esi t mén y e- met. Kitüntetésre, ilyesmi­re én nem vágytam. Nekem az bőven elegendő volt. hogy a főnökeim mindig tudták, számíthatnak rám, megbíz­hatnak bennem... 2 Petrovies János látta azon­ban később, hogy a vele egv- korúak nem elégszenek meg azzal, amit elértek. — Nem akartam, hogy lekörözzenek. ezért én is elmentem a háromhónapos traktorista iskolára, ami akkoriban Hoi'ton volt. És a látszólagos kiesést nem bán­tam meg, hiszen szélesedett a Mtóköcöm, a sikeres vizs­ga nyomán pedig szakkép­zettséghez jutottam. Mun­kahelyem azonban változat­lanul az állattenyésztés ma­radt, itt vertem gyökeret. Sztori? Az nálunk, kérem, nem terem. A napok egy­forma szürkeségben telnek fölöttünk. Hordom a takar­mányt, hordom a trágyát az állatok alól. És semmin sem düemimázom, mert olya­nokkal vagyok együtt, akik egyformán serények. Me­hettem volna jobb helyre. Minek, amikor ennek a hasznosságáról, tartalmassá­gáról is meg vagyok győ­ződve! 3 Fölvetettük az anyagi megbecsülés kérdését. — Átlagban megvan a ha­vi négyezer forint, ami nem sok,, de nem is túl kevés. Meg az igazsághoz tartozik, hogy ezzel nem zárult le a kereseti lehetőségek, a jöve­delemforrások köre. Fele­ségem szintén tagja az im­már átkeresztelt, Hatvannal, Heteddel. Kökényessel ősz" szefeapcsolt Lenin Termelő- szövetkezetnek. Aztán/ ott van a háztáji! Jobbadán reá bízva. Ilyenformán egy­részt paradicsománál, más­felől káposztával foglalko­zik. A termés negyven-öt- ven százalékának az ára üti rendszerint a markát. .Nem kis summa ez, kár lenne ta­gadni. de az is tény, hogy hajtani kell érte. Persze szabad időmben besegíték neki, mert egyebekben sok a dolga a'ház körül. meg azután várnak a gyermeke­ink. Vagyak? Elképzelések? E tekintetben sem számíthat szenzációra az újságíró. ELZETT Müvek Sátoraljaújhelyen Az ELZETT Művek sátoraljaújhelyi gyárában a Lada gépkocsik ajtózárainak sorozat, gyártása 1970-ben kezdődött. Jelenleg évente háromszázezer garnitúrát küldenek Togliat­tiba, cserébe gépkocsit kapunk. (MTI fotó: Kerényi László íelv.) Hová tűnt több tízezer ember? Csökkenő létszám — hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás A munkaerőhelyzet első félévi adatai arra utalnak, hogy a vállalatoknál meg­szűnőben van a munkaerő­pazarlás és a létszám bőví­tése helyett most már egy­re inkább a meglévő mun­kaerő' jobb felhasználására — Ügy vélem, hogy révbe jutottam, s nincs okom sem­mi újfajta útkeresésre, kí­sérletezgetésre. Aggodalom­ra azért sincs okom a jö­vőt illetően, mert ha a szor­galmam, a munkámhoz va­ló ragaszkodásom eddig nem tört meg. akkor holnapután sem fog ilyesmi bekövetkez­ni. Életemben meghatáro­zó a család, az otthoni har­mónia is! Figyelünk, vigyá­zunk egymásra. Örülünk a kisebb-nagyobb sikereknek. Már amit elkönyvelhet az ember olyan aprócska cse­metéknél, mint'' a mieink. Pályaválasztás? Nincs szán­dékomban gimnáziumba, szakközépiskolába kénysze­ríteni bármelyiket is. Ám ha óhajt menni, semmi aka­dálya. Általános iskolás fi­am pillanatnyilag arról ál­modozik. hogy rádió- és té­vészerelő lesz. Ha az apja igyekezetét, örökölte, nem féltem. A leányka felől még ráérünk gondolkodni. Öt­esztendős csupán. 5 A jószágnevelés nehéz mesterség. Megfogja, lekö­ti az embert. Mind eköz-' ben Petrovies Jánosnak mi nyújt pihenést, kikapcsoló­dást? A munkához kanya­rodik vissza. — Tudják. akinek úgy a zsigereibe ivódott a kétke­zi munka, annak még a pi­henést. ^ kikapcsolódást is ez jelenti, azzal a pénzzel együtt, amit a házhoz hoz. A kerti működésre, a fóliá­zásra gondolok, am; Boldo­gon általános életforma. Gépkocsim ennek ellenére nincs, nem is vágyom rá, még ha ez mifelénk a : vi­szonylagos jómód egyik je­le. Mert vallom, hiúság ki­felé. látszatra élni. Fonto­sabb ennél a harmónia, a belső nyugalom. Szép hitvallás. Sarzsi nél­kül is! Ahogyan ez a jó­szággondozó annyi ideje szol­gálja a közöst.- (m. gy.) törekednek. Az év első fe­lében 75 ezerrel kisebb volt a létszám az anyagi ágaza­tokban, mint tavaly ilyen­kor, ennek ellenére csak el­vétve volt termelést, forgal­mat akadályozó munkaerő- hiány. A feladatokat min­denütt e] tudták látni, sőt az ágazati minisztériumok véleménye szerint még min­dig vannak a termelékeny­ség növelésének további le­hetőségei. A korábbinál valamivel kisbb létszámmal dolgoznak az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban. Kedve­zőtlen tény azonban, hogy a belkereskedelemben is csökkent a foglalkoztatottak száma, ahol pedig mind több emberre lenne szükség. Felmerül a kérdés, hová (Tudósítónktól) Az ÉDOSZ Heves megyei Bizottsága mellett működő munkavédelmi bizottság a választások óta első alka­lommal ülésezett Hatvanban. A testület jelentést hallga­tott és vitatott meg a me­gye 16 élei miszerüzemébén kialakult munkavédelmi helyzetről. Az első félév baleseti sta­tisztikája nem nyújt ked­vező képet. Hálom halálos üzemi baleset történt. Né­miképp enyhít ezen csupán, hogy a tavalyi első félévhez képest 16-tal csökkent az üzemi balesetek és 419-cel a kiesett munkanapok szá­ma. Az élelmiszeripari üzemek legtöbbjében kisebb-nagyobb rekonstrukciókat hajtottak végre, s ezzel tovább ja­vultak a dolgozók munkakö­rülményei. lényegesen csök­kent a nehéz fizikai inunka. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyobb figyelemmel kell lenni. az üzemi balesetek kivizsgálá­sára, az üzemi balesetet szenvedett dolgozók kártérí­tésére, a havi szemléken ész­lelt hiányosságok gyors megszüntetésére. A szak­„tűnt” ez a több tízezer em­ber. Elsősorban az oktatási és egészségügyi intézmények­ben és a szolgáltató hálózat­ban helyezkedett el az „el­vándorolt” munkaerő. Emel­lett egyre többen vállalnak munkát a magánkisiparban. Mindezeken túl demográfiai okok miatt, az elmúlt fél­évben mintegy tízezerrel ke­vesebb fiatal állt munkába és ugyanakkor 11 ezerrel többen mentek nyugdíjba. A felvázolt jelenség a Munkaügyi Minisztérium vé­leménye szerint összhang­ban van a munkaügyi irányelvekkel, a népgazda­ság jelenlegi helyzetével, s azzal a követelménnyel; hogy a munkaerőt a külön­böző gazdasági területeken a lehető ■ leghatékonyabban foglalkoztassák. (MTI) szervezeti mozgalomnak mind nagyobb szerepet kell vállalnia az új munkavédel­mi rendelkezések, előírások megismertetésében, a mun­kavédelmi őrmozgalom to- vábbszélesítésében, az agi- tációban és a propagandá­ban. A munkavédelemmel foglalkozó szakszervezeti ak­tíváknak jobban részt kell venniük a hatodik ötéves terv szociálpolitikai tervei­nek előkészítésében. A munkavédelmi bizottság elfogadta a második félév munkatervét, Október 1-én Selypen rendezik meg a munkavédelmi őrök legjobb. javnak tanácskozását. A kő-’ vetkezőkben azt is megvizs­gálják, hogy a megye élei-' miszeripari vállalatainál mi­lyen gyakoriak az üzemi balesetek a fiatalok köré­ben, s a. vállalatok a bal­esetek után milyen intézke­déseket tettek. Ködmön Ferenc 1980. szeptember 17,, szerda ) Munkavédelem az élelmiszeriparban \

Next

/
Thumbnails
Contents