Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

Pétervásáráról az NSZK-Sia A Heves megyei Ruhaipari Vállalat pétervásári üzeme, ebben az évben csaknem százezer női pantallót szállít a nyugatnémet Heinze-cég- nek, A négyféle pantallóból naponta 200-at készítenek az üzem asszonyai. A hét végén Országos szőlész-borász vetélkedő Gyöngyösön Hazánk különböző gazda­ságaiban dolgozó fiatal sző­lész-borász mérnökök és technikusok szakmai, politi­kai vetélkedőjének országos döntőjére kerül sor a hét végén a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdaságban. A döntő szombaton reggel ünnepélyes megnyitóval kez­dődött. A szakmai gyakorlati vetélkedőt a Gyöngyös—do- moiszlói Állami Gazdaság karácsondi üzemegységében és borászati üzemében tart­ják. Az elméleti és politikai vetélkedőre pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karán kerül sor. Emellett kulturális és olimpiai sportprogramot is rendeznek. Az ünnepélyes eredményhirdetés vasárnap, augusztus 17-én lesz. Hat megye vására — Egerben Heves és öt közeli megye — Nógrád, Pest, Szolnok, Hajdú-Bihar. Borsod-Abaúj- Zemplén — összesen 26 kis­iparosa tart termékeiből be­mutatót és vásárt szombaton illetve vasárnap az egri vá­rosi sporttelep salakos rtályá- ja mellett. A különböző vá­rosokból es községekből ér­kező mesterek többnyire ősi szakmák remekeiből ad­nak ízelítőt. A KIOSZ Heves megyei Szervezetének rende­zésében sorra kerülő kirako­dáson — egyebek mellett — a faesztergálás és faszobrá­szat. a takács szakma, a szí.i- gyártás. a bőrdíszmű-készí­tés. a hímzés, a fazekasmun­ka számos szép darabjával találkozhatnak az érdeklődők. AmüsőaGri 13S0. augusztus 14., csfiOtglk NEMCSAK A VÁROS Hat hónap kérdőjeles számai Amíg a pénzügyiek is vé­gi gosztanak és szoroznak mindent, abba idő telik, hiá­ba mutat már túl a féléven a naptár. — Hogy sikerült az első hat hónap? — Köszönjük, jól. Tavaly, amikor az új szabályozók birtokában hozzákezdtünk az idei feladatok összeállításá­hoz, óvatosak voltunk, mert erre intett bennünket a fe­lettes szervünk is. Az előző évi nyereségünknek a het­ven százalékát céloztuk meg. És most.. . A tények jelen­tős mértékű növekedést fe­jeznek ki. — Tehát kifújhatják ma­gukat? — Szó sincs róla. A fel­adatok nem csökkennek, sőt. Erre kell felkészülnünk. Tő­lünk el is várják, hogy a hozzánk tartozó községek la­kosságának az igényeit min­denben kielégítsük. Akitől a választ kaptuk, Rohánszlcy Ferenc, a Gyöngy- szöv elnöke. Erről a szövet­kezetről sokan tudják, hogy működése nemcsak területi­leg átfogó, hanem azt is, hogy az élelmiszercikkeket előállító üzemein kívül szál­lodát is fenntart. Gyöngyös kereskedelmi életében is fontos szerepet tölt be, tehát a városi lakos­aiig mindennapjaihoz is kap- «»eiodik. A legjobb eredményt az ipari üzemek érték el. A Pattinka elnevezésű sósrúd nemcsak határainkon belül ismert és kedvelt, de export­ra is jutott belőle, legutóbb Kuvaitba. A húsfeldolgozó üzemben olyan sajátságos re­cept szerint ízesítik a felvá­gottakat. a kolbászt, a süme­git. ami a gyöngyösiek és a környékbeliek ízlésének a legjobban megfelel. , Mindkét üzem szép ada­tokkal zárta az első félévet, A Pattinkát szeretnék bő­víteni. A több mint, har­mincmillió forinttal már rendelkezik ehhez a szövet­kezet. A gépek megvételéhez viszont valutára van szük­ség. Ez pedig nem könnyű ügy manapság és amíg a pontot ki nem tették...! A húsüzem sok elfoglalt­ságot adott néhány hatósági személynek, a korábbi evek - ben. — Ma már megfelel a kö­vetelményeknek. Ha sikerül társulást alakítanunk a kör­nyező termelőszövetkezetek­kel. akkor nemcsak bővíteni kellene a húsüzemet, hanem új telephelyen lenne célszerű megfelelő vágó- és feldolgo­zó bázist kialakítani. Erre reális elképzeléseink vannak. A két üzem tehát a lakos­ság ellátásában tölt be je­lentős szerepet., — Milyen feszültséget okoz a varos es a község ellentét­pár a szövetkezet működésé­ben ? — Semmi feszültséget nem okozhat. Vis/.neken azt mondják, az ottani ezerhét- száz lakos ellátására ABC kell. Nem hivatkozható]« Gyöngyösre, hogy a város­ban, ugye. mert erre azt vá­laszolják a visznekiek, hogy más dolog Gyöngyös, és más dolog az ő községük. Nekünk a községek lakosságáról gon­doskodnunk kell. — Az utóbbi időkben egy­re több községben sürgették a meleg ételt is kínáló biszt­rók, kisvendéglők megépíté­sét? Elképzelhető, hogy Pis­ta bácsi és Mari néni estén­ként beugrik oda egy jó pör­költre? — Az étlap szerinti ellátás a községi bisztróban, kisven­déglőkben nem elsőrendű feladat. Főként üzemi konjf- ha szerepet kell ott betölte­ni. ahol a tanácsi dolgozóknak, a tsz központjában dolgozók­nak és az. iskolásoknak főz­nek. Ezt a feladatot termé­szetesnek tartjuk. — Ha már vendéglátás, bővítsük a kört. — Az Avar Szálló annak idején sokféle véleményt vál­tott ki. Az idei az első év, amikor nyeresége*- Nincs uesían akkura forgalma, mint szeretnénk, de az. idegenfor­galmi irodák nem tudnak annyi csoportot szervezni, mint amennyire lekötnek szállást előzetesen. A belföl­di vendégek száma is meg­csappant. . Az érintetteknek azt szoktam mondani, ne hi­vatkozzunk sem rossz idő­járásra. sem másra, a ven­dégkör bővítése a feladatunk és ezért még sok mindent meg kell tennünk. Például úgy, hogy nem ugyanazokat az ételeket kínáljuk minde­nütt. Kivétel a Szőlőskert. ★ Az első negyedév pangási időszaknak számított a kis­kereskedelemben. Aztán a görcs oldódni kezdett! Ma már Skála-Coop cégjelzés ol­vasható az áruházban minde­nütt. — Még nem a teljes áru­skála jut el hozzánk, nem is megfelelő választékban és folyamatossággal, de ez a célunk. Egyelőre a megren­deléseinket nem teljesítik úgy, ahogy szeretnénk. — Mi a legnagyobb gond­ja az elnöknek? — A Pattinka-üzem bőví­tése. De ha rajtam múlna, a bértömeggazdálkodást is be­vezetném, mert akkor sokkal célszerűbben tudnám alkal­mazni a béreze&ben rejlő hú­zóerőt. Létszámkorlátozással dolgozunk, de ez nem okoz gondot nálunk. — Két éve, hogy a szövet­kezet élere került. Szövetke­. zeti szíve van már? — Azt hiszem, most már ..beletanultam" a feladata­imba. és ha meg mindig felbukkan valami olyan rész­let, amit nem ismerek kel­lően. akkor a munkatársaim­hoz fordulok. Tapasztalataim szerint a kezdeti szorongá­sok elmúltak, elértünk oda, hogy véleményünket megfo­galmazzuk és mindenki egy nyelven beszél a döntést kö­vetően. Nemcsak a statisztikai ada­tok jelzik az eredményeket, hanem a hivatalos szervek által kinyilvánított elismeré­sek is. Ma már. senki sem vitatja, hogy az áfésznek „köze van" a városhoz is, de a községek lakosságának ellátását sem kezelheti má­sodrangú feladatként. — Jó az a konkurrencia, amire késztetnek bennünket a különböző társcégek a mű­ködési területünk egészén. Ez a versengés lendítő erőt ad nekünk, dolgozóinknak es a hasznát a lakosság látja: vá­lasztékban. minőségben, ki­szolgálásban. Ha még ijniü- amott „kényelmesek” va­gyunk, ez abból fakad, hogy a korábbi években annyi is elég volt az eredményekhez. A feladat világos: még töb­bet kell tennünk a vevők, a vendégek, a megrendelők megnyeréséért. Ez — alapigazság. Csupa nagybetűt erdemeine minden szava. G. Málnái Ferenc Korszakváltás a jogalkotásban IMMÁR TÍZ ÉVE annak, hogy a pari X. kongresszu­sának határozata nyomán megkezdődött szocialista jogrendszerünk nagyszabású, széles körű reformja. Ennek során magas szintű joganya­gunk egesze megújult, új törvények születtek szinte életünk minden területén. Ma már elmondhatjuk, hogy a nagy jogszabályalkotási munka befejeződött, az or­szággyűlés. a törvényhozás megteremtette a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek korszerű —, s remélhe­tően a korábbinál időállóbb — jogi kereteit. Természete­sen ez nem jelenti azt, hogy ezután a jogszabályalkotás­ban már nem lesznek újabb feladatok, hiszen az élet ál­tal felvetett új igényekre, problémákra a jogalkotók­nak továbbra is rugalmasan, gyorsan válaszolniuk kell. Így például máris nyilván­való, hogy az elkövetkező évek törvényelőkészítő mun­kájának két kiemelkedő te­rülete a gazdasági kodiíiká- ció továbbfejlesztése és a közigazgatás korszerűsítése lesz. A jogalkotásunkban vég­bemenő korszakváltás mégis alkalmat kínál arra, hogy számba vegyük, áttekintsük: milyen fontosabb változások is történtek az elmúlt évek­ben jogrendszerünkben, mennyiben tudott kibonta­kozni szocialista jogalkotá­sunk egyik legfontosabb tar­talmi vonása, a törvényelő­készítés demokratizmusa? Ami a kérdés első felét illeti: a párt XI. kongresz- szusónak iránymutatásai alapjan a jogalkotás legfon­tosabb célkitűzésévé vált az államélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztése, a gaz­dálkodás és a gazdasagirá- nyítasi rendszer tökéletesíté­se, a lakosság életkörülmé­nyeinek javítása, kulturál­tabbá, egészségesebbé tétele, végül pedig nemzetközi kap­csolatainknak az internacio­nalizmus és a békés egymás mellett élés szellemében tör­ténő fejlesztése. E fontos politikai célok megvalósítása érdekében olyan alapvető jelentőségű jogszabályok születtek, mint például a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény; az új Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvényköny v módosítása; az állami vállalatokról, a v gazdasági társulásokról, a kisiparról és a magánkeres­kedelemről, az állami pénz­ügyekről rendelkező magas szintű jogszabályok: a társa­dalombiztosításról, a köz­művelődésről. az emberi környezet védelméről, a bel­kereskedelemről és az élel­miszerekről szóló törvények, valamint a nemzetközi ma­gánjogi kódex — hogy csak néhány kiemelkedően fontos példát említsünk, néhány mérföldkövet a fejlett szo­cialista jogrendszer kialakí­tásának útján. Fontos jellemzőjük ezek­nek az új. korszerű, mai tár­sadalmi viszonyainkhoz és megoldandó feladatainkhoz igazodó jogszabályoknak, hogy megalkotásukat több­nyire széles körű társadalmi vita előzte meg. Példaként talán elég. ha a közérdekű bejelentésekről. javaslatok­ról és panaszokról szóló tör­vény vagy a Büntető Tör­vénykönyv tervezete körül kialakult széles körű, aktív társadalmi párbeszédre em­lékeztetünk. Ezek a Hazafi­as Népfront által szervezett viták, kötetlen eszmecserék bebizonyították, hogy egy- egy fontosabb jogszabály megalkotása előtt nem elég csak a jogászok, a szakem­berek véleményét kikérni: célszerű megkérdezni a „lai­kus” állampolgárokat is, akik kellő felelősségérzettel éppen látszólagos kívülálló- ságuk, szakmai szűklátókö- rűségtöl mentességük révén tehetnek hasznos észrevéte­leket, vethetnek fel eredeti ötleteket, új szempontokat a törvényhozásnak. A jog­szabályelőkészítés demok­ratizmusának fontosságát mutatja az a tény, hogy a társadalmi vitákon, ankéto­kon elhangzott javaslatok jelentős részét a szakembe­rek is helytállónak találták, s több törvénytervezet már eleve ezeknek az észrevéte­leknek a figyelembevételével került az országgyűlés plé­numa elé. MAGAS SZINTŰ joganya­gunk megújítása után a fi­gyelem a következő evekben elsősorban az alacsonyabb szintű jogszabályok rende­zése, áttekinthetőségének biztosítása felé' fordul. A Minisztertanács még 1974- ben előírta, hogy a minisz­terek és az országos hatás­körű szervek vezetői — az igazságügyminiszterrel egyetértésben — folyamato­san, de legalább kétéven­ként vizsgálják felül az ál­taluk kibocsátott jogszabá­lyokat (miniszteri rendelete­ket és utasításokat), és ren­dezzék azokat összhangjuk és áttekinthetőségük érdeké­ben. Erre a rendszeres jogsza­bályi felülvizsgálatra már csak azért is szükség van, mert ma még — s ezt őszin­tén meg kell mondani — ezen a szinten igen nagy a zűrzavar. A különféle uta­sítások, körlevelek és állás- foglalások dzsungelében sok a feleslegesen részletekbe menő, sőt adott esetben még az egymásnak ellentmondó szabályozás is. A végrehaj­tási rendelkezések, amelyek­nek. tengerében gyakran még a jogászok sem tudnak el­igazodni, sok esetben csu­pán megismétlik a felsőbb szintű előírásokat, vagy olyan gondokat akarnak jo­gi-adminisztratív eszkö­zökkel rendezni, amelyeket elsősorban egyéb módon — például közgazdasági ösz­tönzéssel stb. — kellene megoldani. amikor az admi­nisztráció egyszerűsí­téséről, korszerűsítéséről be­szélünk, akkor ezt az ala­csonyabb szintű jogszabá­lyok alkotására is értjük, amelyekből a tapasztalatok szerint kevesebb is elég len­ne. S méltóbb a célul tűzött fejlett szocialista társadalom jogrendszeréhez, amelynek megteremtéséért oly sokat tett az elmúlt öt-tíz évben a kormány és törvényhozó tes­tületünk, az országgyűlés. Deák András Tóth Erzsébet ellenőrzi és címkézi a kész pantallókat (Fotó: Szántó György) A varrodában I

Next

/
Thumbnails
Contents