Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
Pétervásáráról az NSZK-Sia A Heves megyei Ruhaipari Vállalat pétervásári üzeme, ebben az évben csaknem százezer női pantallót szállít a nyugatnémet Heinze-cég- nek, A négyféle pantallóból naponta 200-at készítenek az üzem asszonyai. A hét végén Országos szőlész-borász vetélkedő Gyöngyösön Hazánk különböző gazdaságaiban dolgozó fiatal szőlész-borász mérnökök és technikusok szakmai, politikai vetélkedőjének országos döntőjére kerül sor a hét végén a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdaságban. A döntő szombaton reggel ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A szakmai gyakorlati vetélkedőt a Gyöngyös—do- moiszlói Állami Gazdaság karácsondi üzemegységében és borászati üzemében tartják. Az elméleti és politikai vetélkedőre pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karán kerül sor. Emellett kulturális és olimpiai sportprogramot is rendeznek. Az ünnepélyes eredményhirdetés vasárnap, augusztus 17-én lesz. Hat megye vására — Egerben Heves és öt közeli megye — Nógrád, Pest, Szolnok, Hajdú-Bihar. Borsod-Abaúj- Zemplén — összesen 26 kisiparosa tart termékeiből bemutatót és vásárt szombaton illetve vasárnap az egri városi sporttelep salakos rtályá- ja mellett. A különböző városokból es községekből érkező mesterek többnyire ősi szakmák remekeiből adnak ízelítőt. A KIOSZ Heves megyei Szervezetének rendezésében sorra kerülő kirakodáson — egyebek mellett — a faesztergálás és faszobrászat. a takács szakma, a szí.i- gyártás. a bőrdíszmű-készítés. a hímzés, a fazekasmunka számos szép darabjával találkozhatnak az érdeklődők. AmüsőaGri 13S0. augusztus 14., csfiOtglk NEMCSAK A VÁROS Hat hónap kérdőjeles számai Amíg a pénzügyiek is végi gosztanak és szoroznak mindent, abba idő telik, hiába mutat már túl a féléven a naptár. — Hogy sikerült az első hat hónap? — Köszönjük, jól. Tavaly, amikor az új szabályozók birtokában hozzákezdtünk az idei feladatok összeállításához, óvatosak voltunk, mert erre intett bennünket a felettes szervünk is. Az előző évi nyereségünknek a hetven százalékát céloztuk meg. És most.. . A tények jelentős mértékű növekedést fejeznek ki. — Tehát kifújhatják magukat? — Szó sincs róla. A feladatok nem csökkennek, sőt. Erre kell felkészülnünk. Tőlünk el is várják, hogy a hozzánk tartozó községek lakosságának az igényeit mindenben kielégítsük. Akitől a választ kaptuk, Rohánszlcy Ferenc, a Gyöngy- szöv elnöke. Erről a szövetkezetről sokan tudják, hogy működése nemcsak területileg átfogó, hanem azt is, hogy az élelmiszercikkeket előállító üzemein kívül szállodát is fenntart. Gyöngyös kereskedelmi életében is fontos szerepet tölt be, tehát a városi lakosaiig mindennapjaihoz is kap- «»eiodik. A legjobb eredményt az ipari üzemek érték el. A Pattinka elnevezésű sósrúd nemcsak határainkon belül ismert és kedvelt, de exportra is jutott belőle, legutóbb Kuvaitba. A húsfeldolgozó üzemben olyan sajátságos recept szerint ízesítik a felvágottakat. a kolbászt, a sümegit. ami a gyöngyösiek és a környékbeliek ízlésének a legjobban megfelel. , Mindkét üzem szép adatokkal zárta az első félévet, A Pattinkát szeretnék bővíteni. A több mint, harmincmillió forinttal már rendelkezik ehhez a szövetkezet. A gépek megvételéhez viszont valutára van szükség. Ez pedig nem könnyű ügy manapság és amíg a pontot ki nem tették...! A húsüzem sok elfoglaltságot adott néhány hatósági személynek, a korábbi evek - ben. — Ma már megfelel a követelményeknek. Ha sikerül társulást alakítanunk a környező termelőszövetkezetekkel. akkor nemcsak bővíteni kellene a húsüzemet, hanem új telephelyen lenne célszerű megfelelő vágó- és feldolgozó bázist kialakítani. Erre reális elképzeléseink vannak. A két üzem tehát a lakosság ellátásában tölt be jelentős szerepet., — Milyen feszültséget okoz a varos es a község ellentétpár a szövetkezet működésében ? — Semmi feszültséget nem okozhat. Vis/.neken azt mondják, az ottani ezerhét- száz lakos ellátására ABC kell. Nem hivatkozható]« Gyöngyösre, hogy a városban, ugye. mert erre azt válaszolják a visznekiek, hogy más dolog Gyöngyös, és más dolog az ő községük. Nekünk a községek lakosságáról gondoskodnunk kell. — Az utóbbi időkben egyre több községben sürgették a meleg ételt is kínáló bisztrók, kisvendéglők megépítését? Elképzelhető, hogy Pista bácsi és Mari néni esténként beugrik oda egy jó pörköltre? — Az étlap szerinti ellátás a községi bisztróban, kisvendéglőkben nem elsőrendű feladat. Főként üzemi konjf- ha szerepet kell ott betölteni. ahol a tanácsi dolgozóknak, a tsz központjában dolgozóknak és az. iskolásoknak főznek. Ezt a feladatot természetesnek tartjuk. — Ha már vendéglátás, bővítsük a kört. — Az Avar Szálló annak idején sokféle véleményt váltott ki. Az idei az első év, amikor nyeresége*- Nincs uesían akkura forgalma, mint szeretnénk, de az. idegenforgalmi irodák nem tudnak annyi csoportot szervezni, mint amennyire lekötnek szállást előzetesen. A belföldi vendégek száma is megcsappant. . Az érintetteknek azt szoktam mondani, ne hivatkozzunk sem rossz időjárásra. sem másra, a vendégkör bővítése a feladatunk és ezért még sok mindent meg kell tennünk. Például úgy, hogy nem ugyanazokat az ételeket kínáljuk mindenütt. Kivétel a Szőlőskert. ★ Az első negyedév pangási időszaknak számított a kiskereskedelemben. Aztán a görcs oldódni kezdett! Ma már Skála-Coop cégjelzés olvasható az áruházban mindenütt. — Még nem a teljes áruskála jut el hozzánk, nem is megfelelő választékban és folyamatossággal, de ez a célunk. Egyelőre a megrendeléseinket nem teljesítik úgy, ahogy szeretnénk. — Mi a legnagyobb gondja az elnöknek? — A Pattinka-üzem bővítése. De ha rajtam múlna, a bértömeggazdálkodást is bevezetném, mert akkor sokkal célszerűbben tudnám alkalmazni a béreze&ben rejlő húzóerőt. Létszámkorlátozással dolgozunk, de ez nem okoz gondot nálunk. — Két éve, hogy a szövetkezet élere került. Szövetke. zeti szíve van már? — Azt hiszem, most már ..beletanultam" a feladataimba. és ha meg mindig felbukkan valami olyan részlet, amit nem ismerek kellően. akkor a munkatársaimhoz fordulok. Tapasztalataim szerint a kezdeti szorongások elmúltak, elértünk oda, hogy véleményünket megfogalmazzuk és mindenki egy nyelven beszél a döntést követően. Nemcsak a statisztikai adatok jelzik az eredményeket, hanem a hivatalos szervek által kinyilvánított elismerések is. Ma már. senki sem vitatja, hogy az áfésznek „köze van" a városhoz is, de a községek lakosságának ellátását sem kezelheti másodrangú feladatként. — Jó az a konkurrencia, amire késztetnek bennünket a különböző társcégek a működési területünk egészén. Ez a versengés lendítő erőt ad nekünk, dolgozóinknak es a hasznát a lakosság látja: választékban. minőségben, kiszolgálásban. Ha még ijniü- amott „kényelmesek” vagyunk, ez abból fakad, hogy a korábbi években annyi is elég volt az eredményekhez. A feladat világos: még többet kell tennünk a vevők, a vendégek, a megrendelők megnyeréséért. Ez — alapigazság. Csupa nagybetűt erdemeine minden szava. G. Málnái Ferenc Korszakváltás a jogalkotásban IMMÁR TÍZ ÉVE annak, hogy a pari X. kongresszusának határozata nyomán megkezdődött szocialista jogrendszerünk nagyszabású, széles körű reformja. Ennek során magas szintű joganyagunk egesze megújult, új törvények születtek szinte életünk minden területén. Ma már elmondhatjuk, hogy a nagy jogszabályalkotási munka befejeződött, az országgyűlés. a törvényhozás megteremtette a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű —, s remélhetően a korábbinál időállóbb — jogi kereteit. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezután a jogszabályalkotásban már nem lesznek újabb feladatok, hiszen az élet által felvetett új igényekre, problémákra a jogalkotóknak továbbra is rugalmasan, gyorsan válaszolniuk kell. Így például máris nyilvánvaló, hogy az elkövetkező évek törvényelőkészítő munkájának két kiemelkedő területe a gazdasági kodiíiká- ció továbbfejlesztése és a közigazgatás korszerűsítése lesz. A jogalkotásunkban végbemenő korszakváltás mégis alkalmat kínál arra, hogy számba vegyük, áttekintsük: milyen fontosabb változások is történtek az elmúlt években jogrendszerünkben, mennyiben tudott kibontakozni szocialista jogalkotásunk egyik legfontosabb tartalmi vonása, a törvényelőkészítés demokratizmusa? Ami a kérdés első felét illeti: a párt XI. kongresz- szusónak iránymutatásai alapjan a jogalkotás legfontosabb célkitűzésévé vált az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése, a gazdálkodás és a gazdasagirá- nyítasi rendszer tökéletesítése, a lakosság életkörülményeinek javítása, kulturáltabbá, egészségesebbé tétele, végül pedig nemzetközi kapcsolatainknak az internacionalizmus és a békés egymás mellett élés szellemében történő fejlesztése. E fontos politikai célok megvalósítása érdekében olyan alapvető jelentőségű jogszabályok születtek, mint például a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény; az új Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvényköny v módosítása; az állami vállalatokról, a v gazdasági társulásokról, a kisiparról és a magánkereskedelemről, az állami pénzügyekről rendelkező magas szintű jogszabályok: a társadalombiztosításról, a közművelődésről. az emberi környezet védelméről, a belkereskedelemről és az élelmiszerekről szóló törvények, valamint a nemzetközi magánjogi kódex — hogy csak néhány kiemelkedően fontos példát említsünk, néhány mérföldkövet a fejlett szocialista jogrendszer kialakításának útján. Fontos jellemzőjük ezeknek az új. korszerű, mai társadalmi viszonyainkhoz és megoldandó feladatainkhoz igazodó jogszabályoknak, hogy megalkotásukat többnyire széles körű társadalmi vita előzte meg. Példaként talán elég. ha a közérdekű bejelentésekről. javaslatokról és panaszokról szóló törvény vagy a Büntető Törvénykönyv tervezete körül kialakult széles körű, aktív társadalmi párbeszédre emlékeztetünk. Ezek a Hazafias Népfront által szervezett viták, kötetlen eszmecserék bebizonyították, hogy egy- egy fontosabb jogszabály megalkotása előtt nem elég csak a jogászok, a szakemberek véleményét kikérni: célszerű megkérdezni a „laikus” állampolgárokat is, akik kellő felelősségérzettel éppen látszólagos kívülálló- ságuk, szakmai szűklátókö- rűségtöl mentességük révén tehetnek hasznos észrevételeket, vethetnek fel eredeti ötleteket, új szempontokat a törvényhozásnak. A jogszabályelőkészítés demokratizmusának fontosságát mutatja az a tény, hogy a társadalmi vitákon, ankétokon elhangzott javaslatok jelentős részét a szakemberek is helytállónak találták, s több törvénytervezet már eleve ezeknek az észrevételeknek a figyelembevételével került az országgyűlés plénuma elé. MAGAS SZINTŰ joganyagunk megújítása után a figyelem a következő evekben elsősorban az alacsonyabb szintű jogszabályok rendezése, áttekinthetőségének biztosítása felé' fordul. A Minisztertanács még 1974- ben előírta, hogy a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői — az igazságügyminiszterrel egyetértésben — folyamatosan, de legalább kétévenként vizsgálják felül az általuk kibocsátott jogszabályokat (miniszteri rendeleteket és utasításokat), és rendezzék azokat összhangjuk és áttekinthetőségük érdekében. Erre a rendszeres jogszabályi felülvizsgálatra már csak azért is szükség van, mert ma még — s ezt őszintén meg kell mondani — ezen a szinten igen nagy a zűrzavar. A különféle utasítások, körlevelek és állás- foglalások dzsungelében sok a feleslegesen részletekbe menő, sőt adott esetben még az egymásnak ellentmondó szabályozás is. A végrehajtási rendelkezések, amelyeknek. tengerében gyakran még a jogászok sem tudnak eligazodni, sok esetben csupán megismétlik a felsőbb szintű előírásokat, vagy olyan gondokat akarnak jogi-adminisztratív eszközökkel rendezni, amelyeket elsősorban egyéb módon — például közgazdasági ösztönzéssel stb. — kellene megoldani. amikor az adminisztráció egyszerűsítéséről, korszerűsítéséről beszélünk, akkor ezt az alacsonyabb szintű jogszabályok alkotására is értjük, amelyekből a tapasztalatok szerint kevesebb is elég lenne. S méltóbb a célul tűzött fejlett szocialista társadalom jogrendszeréhez, amelynek megteremtéséért oly sokat tett az elmúlt öt-tíz évben a kormány és törvényhozó testületünk, az országgyűlés. Deák András Tóth Erzsébet ellenőrzi és címkézi a kész pantallókat (Fotó: Szántó György) A varrodában I
