Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESUUEIEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA A 7. aranyérmes: Vaskuti és Főttén XXXI. évfolyam, 180. szám ÁRA: 1.20 FORINT 1980. augusztus 2.. szombat Ami az enyém... T etízes szerint folytat­■ hatja az olvasó a cím­ben leírt, félbeharapott mondatot: ami az enyém, ahhoz mosnak semmi köze, arra én vigyázok, igyek­szem minél több hasznot húzni belőle, őrzöm, kar­bantartom, satöbbi, satöb­bi... Hogy miért kezdjük e bölcselkedéssel, amely egyébként a kóztudatban igen csak általános? Mert úgy hisszük, e szemlélet nemcsak a kispolgárrá vá­lás, az önzés táplálója le­het, Hasznára válhat a kö­zösségnek, mondjuk a nép­gazdaságunknak is. Ennek felismerését tükrözi egyé ként néhány nemrég meg­jelent központi rendelke­zés, például az. amely le­hetőséget ad egy tonnás kis teherautók vásárlására ma­gánfuvarozás céljából. A rendelkezés megjelenése után néhány héttel, itt He­vesben már háromszázan juttatták el kérvényüket a megyei tanács illetékes osz­tályára. Vagyis vállalkozó akad bőven, hiszen nagy az igény is: nincs elég szállí­tóeszköz. különösen az épí­tőanyagok házhoz fuvaro­zásáért kell sokat szalad­gálniuk a megrendelőknek. A magánszolgáltató pe­dig rugalmasabb, gyorsabb, oda megy. ahol szükség van rá. így van ez nem­csak a fuvarozásban, de a más ágazatokban dolgozók­nál is: az állami és a szö­vetkezeti szektor teljesít­ménye és az igények kö­zötti űrt valahogy ki kell tölteni. Világos az elgondolás. Gazdálkodásunkban szük­ség van a nagyobb rugal­masságra, a vérfrissítő új szemléletmódra. Az is vi­lágos, hogy a vállalkozók­nak alkalmuk nyílik az át­lagosnál magasabb jövede­lemre. Gyűjtsön csak sok pénzt az a /kisiparos, aki tisztességes szolgaltatassai. jó minőséggel állja a ver­senyt szakmájában, legyen meg mielőbb 'a házravaló- ja a fiatal szakembernek, aki ipart váltva munkaidő után a saját szerszámoslá­dáját veszi a hóna alá. Ha elfogadjuk, hogy aki töb­bet dolgozik, többet is kap­jon a földi javakból. De az is igaz, hogy vannak, akik ilyen lehetőséghez jutva a szerencse fiának tekintik magukat és nem a több munkával igyekeznek több pénzhez jutni. S most nem az illetők jellembeli fogyatékosságairól van szó, — ne kételkedjünk senki becsületességében —, ha­nem a „lehetőségekről”. Maradjunk az eredeti pél­dánknál, a fuvarozásnál. Sajnos a szabályozásban nincs például biztosíték ar- "u, hogy valóban a legége­tőbb szállítási feladatok teljesítésére indul majd ez a magánfuvar. Az alkatrészellátást, javítást üzemanyag-beszerzést, ha azt mondjuk, oldja meg a tulaj ügy. ahogy akarja, hát meg is lógja oldani... Egyik módja gazdasá­gunk megújulásának, hogy az egyén valóban jobb ösz­tönzésével Igyekszünk fel­szabadítani szunnyadó energiákat. De lehetőleg váljék ez :a közösség hasz­nára is., Hékelr Sándor \ Az egri nyári egyetem folytatja munkáját Műemlékvédelmünk külföldi szemmel A napokban kezellek meg a városi tanács városgondozási es mélyépítési üzemének dol­gozói a Bródy Sándor utca sarkán lévő egri városfal helyreállítási munkálatait. A fel újítást — amely része a megyeszékhelyen megkezdett belvárosi rekonstrukciónak — mintegy négymillió forintos költséggel ez év végéig végzik, eh A munkaiatokat megtekintet­tek a műemlékvédelmi tagozatú nyári egyetem hallgatói is. Felvételünkön a vendég szakemberek egy csoportja, látható. (Fotó Perl Marion) Pénteken délelőtt előadá­sokkal folytatódott a mű­emlékvédelmi nyári egyelem programsorozata. A résztve­vő^ meghallgattak Der Bélá- iTé.iiak~az egri “várösi”ta’ná'cs" elnökhelyettesének tájé1-' tatóját a megyeszékhely kul­turális központjának tervpá­lyázatáról. Majd megismer­kedtek — előbb Kozák Ká­roly (az OMF régésze), il­letve Scdhnayer János ( az OMF Ybl-díjas építésze) elő­adásában — később a hely­színen is az egri vár feltá­rásával. F napon került sor arra is. hogy Barin Alajos, a me­gyei pártbizottság titkává fo­gadja a nyári egyetem két csu- vasiai es két bulgáriai test- VervároSÜt)kbdl érkezett ven­déget! Ny'iki.tyin Alekszandr Szintjcnorics, a csebokszari városi tanács elnökének első helyettese és Szuszlov Mihail Tyihonovics restaurátor, va­lamint Peicso Raicsev Vucs- kov, Ormutag városa pb. ideológiai titkára, és Dimov Dimitr Antonov városi pb- titkár baráti beszélgetésén számolt be arról, hogyan fejlődött szükebb pátriájuk a legutóbbi hónapok során. Ezután érdeklődéssel hall­gatták Barta Alajos tájékoz­tatóját Eger es Heves megye életeitek legfrissebb esemé­nyeiről. Ma a nyári egyetem ven­degei azzal foglalkoznak, hogy milyen szerepe van a magy ar műemlékvédelemnek a nemzetközi integrációban, illetve hogyan látják tevé­kenységünket az osztrák és a lengyel szakemberek. Dél­után kerül sor a Ráctemp­lom bemutatására. A Kaukázustól Mexikóig magyarok építik külföldön, 7.' Ifillamos alallomasok, távvezeték, metró, ti utóhoz és farmexport kulcsrakészen Az egyedi berendezések, gépcsoportok önálló export­jánál 20—30 százalékkal is nagyobb árbevételre tehet­nek szert külkereskedelmi vállalataink ha a jól jöve­delmező szellemi exportot is magőba foglaló, kulcsrakész szállításra vállalkoznak. Az utóbbi időben egyre több ilyen üzletkötésre került sor, ami azt mutatja, hogy a fővállalkozásban rejlő lehe­tőségeket vállalataink felis­merik. s ajánlataikat a tér vező- és a kutatóintézetek, a gyárak és az építőipari vállalatok szoros együttmű­ködései dolgozzák ki. Kuvaitban jelenleg két elektromos alállomá.x szere­lésén még dolgoznak, a sze­relési rá nyitást magyar szak­emberek végzik. A munkát némileg lassította. hogy négy kamion magyar gép- rakomány a ciprusi kataszt­rófánál elsüllyedt, s most a villamos berendezés- és készülékművek fokozott erőfeszítésekei tesz az elpusz­tult berendezések pótlására. Soron kívül gyártják le a gépeket, s rövidesen útnak indítják. Egyébként az egyik most épülő kapcsoló- állomás a legkorszerűbb li- eenc alapján készülő be­rendezésekből áű, helyige­nye alig egytizede a koráb­ban szállított típusoknak. A Transelektro fővállalko­zásában a magyar ipar első ízben vállalkozott komplett távvezeték építésére külföl­dön. Számos magyar ipar. vállalat, köztük a Magyar Kábel Művek szakemberei­nek segítségével Jordániában a 45 kilométer hosszú veze­tékszakasz utolsó munkálata­it. végzik, amely elkészülte után Ammant a környező ipari körzetekkel köti ösz- sze. A munkákat nehezítette, hogy a vezetékoszlopok alap .iáit sziklás talajba kellett építeni, amit gyakran csak robbantásokkal oldhattak meg. A helyi szakemberek igen elégedettek a magyar kivitelezéssel, s ez a jövőre né/.ve is kedvező pjaci le­hetőségeket biztosít. A kohászati gyárépítő vál­lalat Románia négy városá­ban, öt kohászati elektromos ívkemence szerelésén dolgo­zik egyidőben. A magyar szakemberek nemcsak a mű­szaki tanácsadásban vesznek részt, hanem együtt dolgoz­nak román kollégáikkal. Az egyik öt tonnás kemence hi. deg próbái Iasi ban éppen ezekben a napokban föl.vnak s rövidesen üzembe helyezik. Lúgosban két kemence kö­zül az egyik műszaki át­adását is megkezdték, a má­sikban _ ugyancsak a hideg próbák folynak. Már Calcuttában dolgoz­nak azok a magyar szakem­berek, akik részt vesznek In­dia első mélyvezetésű met­rószakaszának építésében. Az UVATERV elkészítette az alapdokumentációt, s a helyszínen megkezdte a ter­vezői művezetést. A Beton- és Vasbetonipari Művek a hazai és a prágai metrónál bevált vasbeton tübbingek gyártástechnológiáját szál­lítja Indiába, és részt vesz­nek az ottani gyártóüzem építésében. A Kaukázus menti szov hozókban és kolhozokban az idei termést már fogadja az a három magyar hűtőház. amelyeknek szerelési munká­it a közelmúltban fejezték be. Az AGROBER főváüalko zásában magyar mezőgazda- sági technológiai rendszer mutatkozik be Mexikóban. Jalisco államban 5000 hektá­ros farmot rendeznek be magyar tervek és elképzelé­sek alapján, és magyar köz­reműködéssel, ( A kajak-kenu versenyek 500 m-es olimpiai döntőibeji, ] Krllatszkojeban minden számban indult, ugyan -magyar hajó. de nem úgy kezdődött a döntő, ahogyan .szerettük volna. Egyértelmű csalódást okozott Sztanity. s egyedül a veterán Wichmann Tamás szerzett pontot a C—‘1-ben. egé­szen addig, amíg sor nem került a kenu kettősül; verse­nyére. Ide a Vaskuti—Faltán egység a legjobb idővel ve- rekedte be magát, s a rajt után nem is hagytál; szóhoz jutni a többieket. Igaz, szoros, nagy csatát vívtak, de vé­gül ök haladtak át elsőként a célon, s ezzel a hetedik ma­gyar aranyérmet szerezték Moszkvában. Nem csoda, hogy miután dr. Csanádi Árpád, a NOB nevében átadta az aranyérmet, s a magyar szurkolótábor lelkes ünneplése közepette elhangzott a Himnusz, Vaskuti sírva fakadt. Dr. Parti János szövetségi kapitány azért is örült, mert meg­tört a jég. s szombaton a hátralevő egységek ebből a si­kerből önbizalmat meríthetnek. Nem maradt el a jó foly­tatás. a női kajak kettesek versenyében Rakusz és Zaka­riás hatalmas hajrával érdemelte ki a harmadik helyet, olyan szoros küzdelemben, hogy helyezésüket csak célfo­tóval lehetett megállapítani. ■ : Vaskuti; István 1955. december 4-én született Debre­cenben.- 183J centi magas, 75 kiló. Nos, a Bp. Honvéd ver­senyzője. ............. .—■— - „ H áromszoros világbajnok (1977., 1978.), világbajnoki bronzérmes, (1979). Olimpián még írem vett részt. . , Foltén László 1953. május 25-én született Budapesten. 180 centi magas, 82 kiló. Nős, a BSE versenyzője. Világbajnok (1977., 1978.). Olimpián még nem vett részt. Bronzérmes kettősünk: Rakusz—Zakariás Rakusz Éva 1961. május 13-án szülelblt Miskolcon. 175 cm magas, 69 kg. Hajadon, az Olefin SC versenyzője. Ifjúsági Európa-baj nőki negyedik. Olimpián még nem vett részt. Zakariás Mária 1956. december 28-án született Buda­pesten. 165 cm magas, 57 kg. Férjezett, az Ú. Dózsa ver­senyzője. Világbajnoki bronzérmes (1975). Olimpián még nem vett részt. Cselgáncs, 60 kg: bronzérem Kincses Tibor I960, február 12-én szü­letett, Kecskeméten. 165 centi magas, 60 kiló. Nőt­len, a Kecskeméti SC ver­senyzője. 1BV-győztes (1978), idei felnőtt EB-n a legjobb nyolc közé jutott. Olimpián még nem vett részt, ám első ötkarikás já­tékán, angol ellenfelével szemben a nagyo-n ériékes bronzérmét, vívta ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents