Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-08 / 185. szám

ADRIA BO r Es újra a Vidróczki Nyaralás? Nyaral a fel ország. Naponta indulnak autókaravánók külföldre, hazánk legszebb tájaira. Tele vannak az autóbu­szok, a vonalok. Pihenni, nyaralni mennek az emberek. A nyaralásra tulajdonképpen egy kicsit egész esztendő­ben készül az ember. Tervezget, álmodozgat, egyeztet, míg végül megszületik a döntés: megyünk a Balatonhoz, Cseh­szlovákiába, Olaszországba. Nagy öröm. ha jól sikerül a nyaralás, ha úgy érezzük: Ez igen! Ez kellemes pihenés volt. De előfordul, hogy... — Voltatok nyaralni? A férj unottan bólint, a feleség kimegy a konyhába. — Mi van? — öregem, egy nagy hülyeség ez á „nyaralás”. Csupa bosszúság, idegesség. Autótúrán voltunk egy' ismerős Zsigu- lissal. Idegeisen jár-kel a szobában, sápadtabb és rosszabbul néz ki, mint bármikor. — Elromlott a kocsi? Karamboloztatok? ' : Legyint. — Csodát! 'Veszekedtünk. Először én az asszonnyal, az­után velük, a Zsigulitokkal. Ha mi lanovkázni akartunk, ak­kor ők feltétlenül látni akarták a Betléri kastélyt, ha Krasz- nahorkát javasoltuk, ők meghaltak a Csorba-tóért... Mit mondhat ilyenkor az ember? — Miért nem hagytátok ott őket? — Ez nem volt olyan egyszerű, ugyanis közös cuccokat vittünk praktikussági okokból. Azonkívül a mi gyermeke­inkre otthon az ő nagymamájuk vigyázott... Bejön az asszony is. Arca fáradtnak látszik, szeme alatt illetlen szarkalábak. ' — Ez egy bolond! Tökéletesen bolond — mutat a fér­jére. Később pityereg. majd sír. — Összeismerkedett a zsigulisokkal. és ugyebár „öaszé- hozott” minket, asszonyokat is. Két gyerek itt is. ott is, egy­forma színű Zsiguli, közös kedvenc futballcsapat. És kész is volt az új barátság. Már az elején látnia kellett pedig, hogy ezek makacs emberek, és nem hajlandók semmilyen komp­romisszumra. Mi tulajdonképpen Jugóba készültünk, lett belőle Csehszlovákia. Mondtam ennek a..., hogy vigyünk magunknak mindent, ami kell, ne közösködjünk velük. Azt is, hogy a gyerekek menjenek el Lajosmizsére, az én szü­léimhez. .. A férj ölbe ejtett kézzel hallgatja a szidást. — Hagyd, már abba, az ég szerelmére! Tudod nagyon jól. hogy én horgász vagyok, és egyáltalán nem vagyok híve a klasszikus nyaralásnak. Nekem á magány kell! Tisza-partl füzes, zsíros kenyér zöldpaprikával és persze a jó kapás,., De te! Gyerünk! Minek vettük akkor a kocsit? Ez lett be­lőle. .. Bizony, így van! Sajnos, nem minden nyaralás pihenés. És nekünk, .akik még vakáció előtt állunk, érdemes ezen egy kicsit elgondolkodni. Megéri! Szalay István A közgazdaságtudományi egyetem tanfolyamai Várják a jelentkezőket A címként megkezdett fél­mondathoz a másik felét minden bizonnyal könnyű­szerrel hozzá tudják illesz­teni mindazok, akik szom­baton este ellátogattak az egri. líceumba az Agria ’80 programsorozatának utolsó nagyszabású műsorára. A mondat második része ugyan­is valahogy így hangzik; és újra a Vidróczki aratta az idei nyári játékok egyik leg­nagyobb közönségsikerét, akárcsak egy. vagy két esz­tendővel ezelőtt is. Forró augusztus, a tánc nemzetközileg érthető nyel­ve, a látványra, derűre, „könnyen" emészthető szó­rakozásra éhes közönség... márcsak ennyit végiggon­dolva azt mondhatja persze a Vidróczki művészetét nem ismerő ember,is: ez a siker a természetes. Ám a fölso­roltak mindenképpen csak az öt ven százalékát jelent- . hetik az igazságnak! Hiszen bizonyosnak látszik. hogy a lassan-lassan húsz eszten­deié alapított együttes akár ötven csoporttal megrende­zett néptáncfesztiválon is az elsők közt állna. S e felte­vést. a gyöngyösi fiatalok ko­rántsem csak az eddig el­nyert díjak sorozatával, avagy, a hazai, illetve kül­földi turnékról szóló elisme­rő híradásokkal-* igazolják. Sokká] inkább, ’mindig meg­újulásra kész, s mindig ma­gasabb színvonalú munká­jukkal. E nagy múltú, nem­zetközi hírű néptáncosokat fölfedezni persze botorság Az egri Dobos cukrászdá­ban -az. irodalmi presszó ..színpadán” színháztörténeti jelentőségű pillanatokat él­hetett át a kedden este ösz- szegyűlt közönség. A Megyei Művelődési Köz-pont által szervezett rendezvényen Szir­tes Ádám érdemes művész beszélt sorsáról. Rendhagyó volt a műsor. Megszokhattuk már, hogy a színész álarcok mögé bújik meg akkor is. ha egyedül van a pódiumon. Mások sza­vaiban él, írók műveiben tá­rulkozik ki. Szirtes azonban saját életéről szólt, minden­napi nyelven, vállalva a közhelyesseg. a megíormá- latlanság ódiumát is. Zava­ró volt ez eleinte, de mon­dandója hamarosan átsü­tött a köznyelv kesze-kusza megfogalmazasain, megeleve­nedett a művész gyermek­kora: Tápiósáp „tiszta - for-- rás”-vidéke. A mostoha, mégis derű-bearanyozta sze- gényember-sors. Majd a ka­maszfiú görcseiről hallhat­tunk, aki bekerül tengernyi kimondhatatlan indulattal, nehézkes személyiséggel, a „színművészeti főiskolára” a felszabadulás után. Előbb mindenki nevetségére, majd csodálatára szerepel: általa megfogalmazódik az új népi hős. a Talpalatnyi föld Gőz Jóskája. A művész hite sze- szerínt ezt a figurát egy ro­mokban álló ország szépség­szomjúsága hozta létre, s ez vitte őt tovább új és új sze­repek felé. Immár harminc év sorakozik mögötte: mint­egy száz film és ötven szín­padi alakítás. Az eltelt esz­tendők alatt nagy tudatos­ságé művésszé fejlődött, minden egyes alakot hosszas megfigyelések útján és tapasz­talatai alapján gyúr össze. Ezért volt sokszor valóban anekdotába illő történetek főhőse. Nézete szerint a szí­nész az ember kiteljesítésé­ért harcol, ezért kell neki. mint a magvetőnek, a szív felé „szórnia” a szót. A több mint" kétórás találkozás emiatt a humanista meggyő­ződés miatt világlott föl. s ezért érezhette a közönség, hogy barátként búcsúzik Szirtes Ádámtól. Eredeti volt ez a módszer, OtäMkM 1880. augusztus 8., péntek lenne, de ez utóbbi jellegze- tességüket, feltétlenül érde­mes. Szombat esti egri, illetve vasárnapi gyöngyösi bemu­tatójukon a megszokott gaz­dag és gondosan összeválo­gatott műsorkínálattal je­lentkeztek. A jól ismert Ködellik a Mátra-1 (Tímár Sándor. Schubert Henrik), Pontozó és forgatás, vala­mint a Dél-dunántxtli ugrás követte" (Tímár—Sári Jó­zsefi. Aztán Javéi; József Zene című munkálja, majd Nórák József Jobbágytelki kalákája, s végül a szünet előtt. Tímár—Sebő Ferenc Ritka és sűrű tempója. Változatosság ritmusban, tempóban, tájakban, korok­ban. Kibontva ezzel mind­dé hozzá kell tenni, . hogy még jelentős színművészeink közül is kevesen vállalkoz­hatnának hasonlóra. A szir- tesi sors önmagában hordoz­za ennek lehetőségét; akár puszta elmondással is drá­mai hatást keltene. Az övé­hez hasonló élet más művé­szeknél — például Horváth Terinél — irodalmi próbálko­zásokhoz vezetett. . Valódi él­ménnyé azonban ezt az es­tét a művész emberségén túl káprázatos mesterségbeli tudása tette. Nagy bátorság kell és szakmai biztonság ah­hoz, hogy valaki előre meg­komponált rend nélkül a né­zőit személyiségéhez, rezze­néseihez igazodva ilyen har­monikusan fölépített műsort hozzon létre. Közben szinte mentegetőzve mondott el né­hány verset is, pedig így, éle­te mögöttesét, a közönség sokszorta halasabban fogad­ta ezeket, mint egyébként, s bizonyára, ezen túl is más­ként fogja látni ezt a mű­vészt. Az ügy azonban ezzel még nem volt befejezve. Az egyiptomiak, akik hivatalo­san birtokba vették a sírt, mindent. alaposan megszem­léltek. Megállapították, hogy’ Howard Carter gondosan dolgozott. Minden leletdara­bot háromszorosan regisztrált és háromszorosan megszámo­zott. Azután az ellenőrök egy ládára bukkantak, amely az egyik sarokban állt. Pierre Lacau rrtegállt előtte: „Kinyitni!” — parancsolta. Két ember feltörte a ládát. Lacau győzedelmesen kiemelt egy fából készült életnagysáí gú fejet. Egy csodálatosan szép. festett szobrot, ami egy lótuszvirág-talapzatból emel­kedett ki. Nemcsak az volt figyelem­reméltó. hogy Carter ilyen különös helyen őrizte az ér­tékes tárgyat. Az is figye­lemreméltó volt, hogy nem regisztrálta és nem is szá­mozta meg. Valaki kimond­azt a színt és ízt. ami egv remekül felkészült együttes előadásában benne lehet. Táncukkal, mozdulataik pre­cíz szépségén túl nemcsak egyszerűen felidézték azt, hogy a valamikori ember hogyan töltötte ünnepeit. De a látvány (a megkomponált látványosság melletti meste­rien érzékeltették a hajdani — e táncokban sűrűsödő, forró — emóciókat is. A műsorból különösen azok a darabok érvényesül­tek, melyek lehetőséget ad­tak a temperamentumos, fe­szes kifejezésmódra. így a szünet előtti' befejező szám vált a produkció egyik csúcspontjává. A második részben került sor Tímár Galga menti tán­cok, illetve Szlavóniai le­ánytánc című koreográfiája-“ ra. melyet Zsuránszky Zol­tán—Schubert Legények- je és Tímár—Schubert Kunsá­gi táncok-ja követett. Tímár —Sebő Eleki párosával, Zsu­ránszky—Schubert Boncidai táncok és Varga Zoltán— Sebő Skandálás című mű­vével, illetve Tímár Szatmá­ri táncok-jával teljesedett ki a program. A föntebbi műsorszámok közt szintén nehéz lenne el­fogultság mentes rangsort felállítani. A líraiságot és a lelkesítő bővérűséget, a de­rűt és a méltóságtel.iességet sikerült itt is finom harmó­niával ötvözniük • az elő­adóknak. Csak dicsérni lehet — új­fent — a vezetőket, Zelt- ner Imrét, illetve Heksch Katalint az összeállításért. Szép. emlékezetes este volt. Ezt bizonyította a közönség elismerése is, mely egyben a zenekar élén álló vezető­nek. Németiiné Süveges Zsu­zsannának is szólt. Milyen jó lenne — só­hajt fel az egyszeri néző —, ha akár a Műsorrendező Iroda szervezésében. akár más meghívásra gyakrab­ban kerülhetne sor a me­gyében, a megyeszékhelyen hasonlóra. . . Németi Zsuzsa ta, amit mások még gondol­ni sem mertek: „Úgy látszik. Carter el akarta tulajdoníta­ni a fejet...A sír felfede­zője tehát egy tolvaj? Ezt még Pierre Lacau sem akar­ta elhinni. Ennek ellenére érezni le­hetett, hogy a botrány nem várat sokáig magára. A kai­rói különítmény a tisztelet­reméltó archeológus ’ leleple­zése előtt áll? Valóban mégpróbálta Car­ter. mint ahogyan a látszat mutatta, eltitkolni a hatósá­gok előtt a Tutenkámen sír­jában talált kincset — nem is lenne olyan érthetetlen. Ugyanis a hatóságok vele és Lord Carnarvonnal. aki fi­nanszírozta az ásatásokat, nem éppen fairül viselked­tek. Munkájuk bérével mind­kettőjüknek adósok marad­tak. Carnarvon licence alapján az első rangú leleteket át kellett adni a kairói Ókori Intézőségnek. Az ágatoknak vállalkozás Bartók Concerto —, Bartók Béla születésé­nek 100. évfordulójára ké­szül a Magyar Televízió, kö­zös vállalkozásban a kana­dai CBC tv-társasággal — mondja Vecsernyés János, a produkció művészeti vezető­je. — A készülő Bartók Concertónak eleve az őolt a célkitűzése, hogy olyan tv- produkciót forgassunk, amely első látásra megfogja a ma­gyar és a világ valamennyi tv-nézőjét. A filmet ugyan­is számos országban bemu­tatják. — Mr adja ennek a do­kumentum filmnek a vázát? — Arrg gondoltunk, hogy Bartók Concertója az utolsó zenekari műve volt a szer­zőnek, s talán a legalkalma­sabb egy zenés dokumen­tum-film összetartására. Ügy véltük, a Concerto egyúttal egy sűrített élet összefogla­lása is. — Mi indokolta a kana­daiak részvételét a produk­cióban? — Kezdettől fogva “ tapo­gatóztunk egy külföldi part­ner után, hogy ne kizáróla­gosan. sajátos magyar szem­szögből készüljön a film. A kanadai .fél megszervezésé­ben egy számunkra érdekes személyiség, az amerikai Bell Schulhoff sietett segít­ségünkre. aki nem más mint annak az A. Schulhoffnak a felesége, aki egykoron Bartók amerikai menedzse­re volt. A forgatókönyvet együtt írtuk a produkció kanadai rendezőjével, Cur­tis Davisszel, és az operatő­rünk, Keit Grepp is kana­dai. — Hol tartanak ma a munkálatokkal? — Nagyon élőre haladott stádiumbarí. A felvételek kilencvenöt százaléka meg­van. A koprodukció kereté­ben mindazt, ami magyar, csehszlovák vagy romániai vonatkozású, a - Magyar Te­levízió forgatja, és mindazt, ami tengerentúli, a kanadai fél. — Kik szólalnak meg . a film dokumentáris részében a régi idők tanúi közül? — Azokat kerestük meg, akik a legközelebb álltak Bartók Bélához, tehát a csa­ládot. a barátokat, és a pá­lyatársakat. így Pásztory Dittát, a feleséget, ifjabb Bartók Bélát, Molnár Antal zenetörténészt, Ferenczi Já­nost, Doráti Antalt. Yehudi Menuhint és Benny Good- mant. — A forgatócsoport most érkezett haza Romániából. — Igen. sok helyütt jár­tunk, ahol Bartók valaha népdalt gyűjtött Erdélyben. Romániában, és sok segítsé­get kaptunk munkánkhoz, így eljutottunk Körösfőre is. ahol Bartók hajdani nótafá­ja, Ambrus Irma most ne­künk énekeit újra. (Sz. B.) Magyar-kanadai csak a másodrangü leletekre és utánzatokra lehetett igé­nye. Ez azokra a sírokra vonat­kozott, melyeket .,érintetle­nül” találtak. A „feltörten” fellelt sírokra más rendelke­zés, vonatkozott: ..Az Ököri Intézőség — a múmiák és szarkofágok mellett. — fenn­tartja a jogot mindazokra a tárgyakra, mellek elsőrendű történelmi jelentőséggel bír­nak. A maradékot el lehet osztani az engedményre jo­gosultak között”. Ez a sza­bály vonatkozott volna Tu­tenkámen sírjára is. Ezt ugyanis már az antik sírrab- lók feltörték. * A halott fáraó, múmiájá­tól. a szarkofágjától és a kü­lönösen fontos leletektől el‘- tekintve tehát a lordnak igé­nye volt a fellelt kincsek fe­lére. Mégis mindketten üres kézzel mentek el. Az Ókori Intézőség vezetője ugyanis egy rossz trükköt talált ki. A sír, egész tartalmát ..első­rendű történelmi jelentősé­gűvé” nyilvánította. Ezen a módon az egyiptomi állam kapott mindent — a két fér­fi. aki a pénzét és egészségét áldozta, hogy a kincseket megtalálják, nem kapott semmit. Ilyen körülmények Felhívást tett közzé a Marx Károly Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem Közgazdasá­gi Továbbképző Intezete: az 1981-bén kezdődő szakköz­gazdász-képző tanfolyamokra és szakmai ismeretterjesztő tanfolyamokra várnak jelent­kezőket. Dr. Mózes László, az inté­zet igazgatója az MTI mun­katársának érdeklődésére elmondta, hogy' mindkét ok­tatási formánál szervezett továbbképzésről van szó: szakközgazdászokat egy év­tizede képeznek, tanfolyamo­kat pedig 20 év óta szervez­nek. A szakközgazdász-kép­zésben eddig mintegy 2500­között csodálkozni lehet-e azon, ha Carter megpróbált volna legalább egy darabot megőrizni magának? Pierre Lacau "közvetítővé] megkérdezhette, honnan szár­mazik a sarokban • álló fej? Carter válasza: „Abból a törmelékből, melyet az első folyosón találtak. Az ottani tárgyakat csoportszámokkal jelöltük meg. Mindenesetre még nincs benne mind a re­giszterben”. Minden beavatott tudta, hogy ez nem lehet igaz. Ugyanis Carter pár hónap­pá! ezelőtt adta ki- a „Tu­tenkámen sírja” című műve első kötetét, Ebben pontosan leírta a bejárati törmelékben talált darabokat. A szép ló­tuszfejet azonban nem em­lítette. A Lacaunak adott vá­laszában tehát hazudott? Az Ókori Intézőség vezető­je lemondott arról, ho_gy ki­vizsgálja ezt a kérdést. Ta­lán a Carterrel szembeni rossz lelkiismeretét akarta megnyugtatni, de valószí­nűbb, hogy azért, mert még szüksége volt az archeológus szolgálataira. Ugyanis a sír­ban még . sok volt a tenni­való. Következik: VI. A „fáraó átka” an szereztek úgynévaaett másoddiplomát, a közgaz­dasági munkakörökben dol­gozók részére indított tanfo­lyamokat pedig több tízezren végezték el. Az érdeklődés évről évre növekszik. Egy évtizede mintegy 230 hallga­tó járt továbbképzésre, a jelenlegi oktatási esztendő­ben pedig — amely „kereszt- féléves", tehát a gazdasági évhez igazodik — a résztve­vők száma meghaladja a 6500-at. A szakközgazdász-képzés keretében 15 féle szakon, il­letve szakágazaton lehet má­sodik diplomát szerezni. A jövő év februárjától kezdőd© oktatásra ez év október 31- ig lehet jelentkezni. A kép­zési idő: 4 félév. A főbb szakterületek: közgazdaság­elmélet, tervgazdaság, nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok, statisztika, pénz- és hi­telügyek, árszabályozás, vál­lalati munkaügyiek, piackuta­tás, s indítanak emellett szá­mítástechnikai, fővállalko­zói és a gazdasági ellenőrzés gyakorlatával foglalkozó sza­kot is. A jelentkezőknek módjuk van nyelvi képzés­ben is részt venni; s a vá­lasztott i— orosz, angol, né­met, francia vagy spanyol nyelvből tett sikeres szigor­lat az állami nyelvvizsgával egyenértékű! A jelentkezés­hez közgazdasági diploma, két év szakmai gyakorlat és munkahelyi javaslat szüksé­ges. Főiskolát végzett üzem­gazdászok részére indítanak közgazdasági egyetemi felvé­telre előkészítőt, és — más szakembereknek is — ipar­jogvédelmi szakvizsgára elő­készítő tanfolyamot. A kép­zési forma valamennyi tan­folyamára szeptember 30-ig lehet jelentkezni az intézet­nél. Szirtes Adám önarcképe Gábor' László 0 múmia titka V. A festett szobor

Next

/
Thumbnails
Contents