Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

Siker Párizsban Hozzátartozik a gyógyításhoz... Klállítétere a gyógyintézetben Az idei nyár filmslágeré' minden bizonnyal Mészáros Márta Örökség című filrqje Franciaországban. A magyar —francia koprodukcióban ké­szült filmet — Cannes után — június 20-án mutatták- be Párizsban, egyszerre tizenkét moziban. Isabelle Huppert, Monori Lili és Jan No- wiczki ..hármasa" egyre na­gyobb siker. A filmek si­kerlistáján jelenleg a 14. he­lyen áll a számon tartott 45 film közül, összevetésül: a többszörös Oscar-díjas Dus­tin Hoffman főszereplésével készült Kramer Kramer el­len című amerikai film a 19. helyen áll. A siker kiszámíthatatlan a mozik nézőterén. Mészáros Márta neve — ügy tűnik — Megkóstolják a szakács főztjét, benéznek a kamrá­ba. konyhába, mérik az ada­got. a tápértékét, elbírálják, eiég választékos-e az étrend, s terepszemlét tartanak — a beszerzés lehetőségeit kutat­va — a sütni, főzni valók forrásvidékén a népi ellen­őrök a KNEB hamarosan kezdődő országos vizsgálata során. Hivatalos megfogal­mazás szerint a lakosság tö­megétkeztetésének ellenőrzé­se a feladat. Az üzemi ét­keztetés kerül nagyító alá, ezen tűi a gyermekélelme­zésre, a diákok kosztolásá- nak megszervezésére — az ál­talános iskolai ellátás kivé­telével. lévén erre egy má­sik vizsgálat keretében ke­rítettek sort a népi ellen­őrök —, továbbá az önki- szolgáló. s az előfizetéses ét­kezést nyújtó éttermek mű­ködésének elbírálására tér ki a fölmérés. A gyermek- és diákétkez­tetés témakörébe vágó kér­dés: akik nem élnek lehető­ségével. miért mondanak le róla. kényszerülnek-e a konyha kicsiny teljesítőké­pessége avagy az étterem szűkössége miatt, netán ízet­len az étel. esetleg kevés a cseperedő gyereknek, nö­vésben lévő ifjú embernek. Ugyancsak fontos kérdés, hogy a menü összeállítói figyelembe veszik-e az élet­kori sajátosságokat, étvá­gyat. fehérje- és vitamin- szükségletet. törekedriek-e a korszerű táplálkozás elvei­nek érvényesítésére. S ez nem . elhanyagolható ténye­zője a munkahelyi étkezte­tésnek sem. amelyet vizsgál­va afelől is tájékozódnak a népi ellenőrök, hogy az étel­kínálat igazodik-e az étke­zésben részt verők munka­)Mé. augusztus 7., csütörtök Isabelle Huppert biztosíték. Sajnálatos módon még nem idehaza. Külföldön járt hazánkfia viszont meg­győződhet róla, hogy a Champs-Elysée-n öles betűk hirdetik az Örökséget. A fesztiválok és tömhetek szak­mai elismerése után a nézők körében is beszédtéma Mé­száros Márta legújabb film­je. — Tíz év után ez az első közös filmünk a franciákkal — mondja Mészáros Márta. A film univerzális. Miért ne lehetne vegyíteni a különbö­ző nemzeteket: A harmincas években játszódó történetben Monori Lili magyar, Isabelle Huppert francia és Jan No- wiczki lengyel. A film prob­lémája — hogyan jöhet vi­lágra egy új élet — viszont nem ismer országhatárt. A t köréből adódó eltérő étke­zési kívánalmakhoz, figye­lembe veszi k-e. hogy más­fajta táplálkozást igényel az, aki nehéz fizikai mun­kával keresi kenyerét, me­gint mást az, akit íróasztal­hoz köt a mindennapi do­log. A konyhát és vidékét ku­tató népi ellenőrök száz és egy szempont alapján érté­kelik majd a helyzetet, a sok közül csupán néhány kulcskérdés: milyen mérté­kű a vállalati hozzájárulás, kellő gondot fordítanak-e a higiéniára, milyen a ha­szonkulcs, jó ízű, vá-ltoza- tos-e amit az üzemi kony­ha kínál. A vendéglátóipar­ban .többek között arra ke­resnek majd választ, hogy az önkiszolgáló éttermek, a harmadosztályú éttermek és a vendéglők milyen, részt vállalnak a közétkeztetés­ből. keresik-e a kapcsolatot az üzemekkel, az intézmé­nyekkel, az iskolákkal. a maguk érdekében — hasz­nára U. ha délidőben kevés a vendég, a napi menüre vi­szont akadna előfizető kosz- tos. Még az ellenőrzés haté­konyságát is ellenőrzik ez­úttal -a KNEB. a fővárosi és a mégyei NEB-ek szak­értői. társadalmi munkatár­sai. utána járva, hogy a ta­nácsok felmérték-e területü­kön a gyermek- és diákét­keztetés. az üzemi étkeztetés helyzetét, intézkedtek-e ha a nyersanyagnormák csorbí­tását tapasztalták. előmoz­dították-e a kínálat—-keres­let összhangjának megte­remtését, ha tapasztalták, hogy egyfelől stanicliból. zsebből .kénytelen falatozni, aki délben meleg ételt en­ne. másfelől némely ven­déglőkben üresen ásít a te­rem. unatkozik a pincér. A közétkeztetésért felelő­sök, vendéglátók munkájuk és Monori Lili francia nézők, elsősorban a nők reagálása mutatja, hogy a múltban játszódó történet­nek m,a is érvért}-es tanulsá­ga van. — Az Örökség Mészáros Márta tizedik filmje. Lehet-e beszélni tizenegyedikről? —' Még nincs kész a for­gatókönyvem — válaszolja Mészáros Márta —, de való­színű, hogy a következő fil­memet is a franciákkal kö­zösen forgatom. A mai tör­ténet főszereplője Anouk Aimée lesz. A helyszín: Bu­dapest. Párizs és New York. Az Örökséget nálunk szep­tember 4-én mutatják be. Franciaországban a filmet egy hónap alatt 500 ezren nézték meg. szigorú értékelésére épp­úgy számíthatnak, mint a segítségre, szakmai útmuta­tásra, szavatolja ezit, hogy a vizsgálat megállapításait egybevető tennivalókat szám­ba vevő NEB-munkabizott- ság vezetője a gasztronó­mia, egyszersmind a kony­hai szervezéstudomány nagy­hírű mestere, Lontai Egon, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének el­nöke. (MTIj Azon a bizonyos napon, egyenruhások tucatjai vonul­ták fel Tutenkámen sírjánál. Tíz óra körül megjelent a középmagas, nagy bajuszú ember, aki az ..elfelejtett fá­raót” megtalálta: Hovfrard Carter. Egy rendőrtiszt állta el az útját. „Állj! Itt senki nem mehet át!” Carter felvonta a szemöl­dökét. „Ez az én sírom. Enyém a licencia.” „Tudom, ki Ön. Mr. Car­ter. A tilalom azonban ép­pen önre vonatkozik.” Az archeológus haragosan szitkozódott, mielőtt meg­fordult volna. Ö fedezte fel a sírt. Nem hagyott magá­nak pihenőt. éjjel-nappal dolgozott, hogy preparálja a leleteket, és napfényre hoz­za. És most a rendőrök aka­dályozzák meg abban, hogy belépjen a „saját” sarjába. 14 óra körül delegáció ér­kezett. élén Piene Lacau- val. a kairói Ókori Intézőség vezetőjével. A királyi sírbolt bejárata előtt Pierre Lacau egy levelet vett elő a zsebé­ből. A tartalma: Amennyi­ben Carter vonakodik átadni A parádfürdói gyógyinté­zet egyik-másik szobája időnként kiállítóteremmé alakul át. vagy éppen egy kamarazenekar előadásának színhelye. Legutóbb a me­gye díszítőművészeti szak­köreinek vezetőj állították ki a palóc népművészetből me­rített munkáikat. Erre ab­ból az alkalomból került sor. hogy maguk a szakkör- vezetők Is ott-tartózkódtak egy hétig, tanfolyamon, rész­ben Vizsgára előkészülendő, részben továbbképzésen. Az idén jubilálnak, tizedik éve, hogy a gyógyintézet helyet ad á tanfolyamnak. — any- nyira. hogy annak megnyi­tásakor. zárásakor ott van­nak az intézet vezetői .js. Sőt. dr. Beveti István fő­igazgató-helyettes főorvos maga is előadóvá válik egy estére. Az idén keleti .útjain készített diáiból vetített él­ménybeszámoló keretében. Nem mindennapos gyakor­lat, hogy egy gyógyintézet ilyen formában patronálná a népművészetet, vagy a művészet bármely más ágát. De egyszerűnek és kézenfek­vőnek tűnik a dolog, ha az ember Bereti István főor­vost hallgatja. Vagy templomiskola. Eset­leg iskolakápolna. Így hívják a tarnaszentmá- riaiak „templomukat”, amely egy pár évvel ezelőtt való­ban az oktatást szolgálta. Csak alsó tagozat volt a köz­ségben, de a körzetesítéskor már ezt is Verpelétre helyez­ték át. A történet azonban, amely nap mint nap beszédtéma a faluban, még távolabbra nyú­lik vissza. ★ A szelíd lankák s erdők övezte, mintegy hatszáz lel­ket számláló 'kis mátraalji község egy, mondhatni vi­lághírű nevezetességgel büsz­kélkedhet: templomával. Szorgos kutatók, régészek, műemlékvédelmi szakembe­rek megállapították, hogy az építmény egyik — az oltár fölötti, mintegy 4—5 méter hosszú — része a X. század­ban, egyes feltételezések szerint még Géza király ide­jében épült. S már akkor is kultikus helynek számított. Ez így magában véve egyedülálló <lehet hazánkban! a sír kulcsát, fel kell törni az ajtót. Intésére mesteremberek léptek elő. Elkezdték szétfű­részelni a nehéz lakatokat, amelyekkel az a két vasa.itó volt lezárva, amelyek a Tu­tenkámen nyugvóhelyének belsejébe vezető utat bizto­sították. Ebben az órában az archeológia történetének leg­nagyobb leletének a sorsa a híres „selvemzsinóron” füg­gött. A selyemzsinór ebben a/, esetben az a két vastag kötél volt. mellyel Carter és segítői a fáraó sírjának ton>- nás súlyú fedőlapját felemel­ték. Mielőtt azonban a fedelet eltávolították volna, hogy a múmiához férhessenek, kitört a botrány. 1924. február 13-án, kilenc nappal a különítmény meg­érkezése előtt. Carter meg­hívta a vállalkozásban részt vevő amerikai és angliai tu­dósok feleségeit, hogy te­kintsék meg a sírboltot. A kormányképviselőknek, akik a sírbeli munkákat felügyel­ték. nem volt kifogás* elle­ne. Nem így az újonnan ki­nevezett közmunkák minisz­terének. Megtiltotta Carter­— A mi feladatunk nem csupán a gyógyítás, utókeze­lés, hanem az is, hogy a be­tegnek segítsünk abban, hogy újra megtalálja a helyét az egészséges társadalomban. Ez a gyógyítással együtt járó feladat. Szinte behozzuk a napi életből az intézetbe a dolgokat. Meghívunk egy-egy képzőművészt,. egy-egy ka­marazenekart, s ezen alap­szik tulajdonképpen tízesz­tendős kapcsolatunk a szak­körvezetőképzés kapcsán, a Hazafias Népfront megyei el­nökségével és a Megyei Mű­velődési Központtal. Ck szervezik a tanfolyamot, s fedezik az anyagiakat, mi helyet biztosítunk a nővér- szálláson. nagy társalgónk erre a hétre az asszonyoké, s élelmezésükről is itt gon­doskodunk. Ök cserébe kiál­lítást rendeznek. szemet gyönyörködtető munkáikkal megismerkednek az intézet betegei, dolgozói, s mi több, közülük nagyon, sokan ma­guk is kedvet kappak ehhez a munkához. Gyümölcsöző hát a kap­csolat valóban. S évről évre az előadások közé be lehet iktatni az igazgatóhélyettes A templom másik fele is több százévesnél, ám. régé­szeti értéke, a magyarság történelmét vizsgáló kutatá­sok szempontjai szerint nincs. Más becse azért akad: tornya is kőből van. s ez is ritkaságszámba megy a Kár­pát-medencében. És a fara­gott terméskőből épült kar­csú toronyban ott a harang is. Ez utóbbiak tehát a „mentségek” arra. hogy a templom „újabbik” felét ne bontsák le a toronnyal együtt. S hogy mi szól még mel­lette. ,. ? ★ Több mint három évvel ezelőtt a tarnaszentmáriai templomot bezárták, hogy hozzálássanak az altemplom, valamint az „ezeréves” temp, lomrész feltárásához. S ez­zel egyidejűleg f természete­sen kintrekedtek mind a műemlékért idelátogató tu­risták. mind a hívek. Az előbbieket „kárpótolta” a nek. hogy bemutatót tartson a hölgyeknek. Az archeológus és munka­társai. akiknek a feleségei éppen akkor érkeztek meg a Királyok völgyébe, annyira felháborodtak ezen. hogy „sztrájkba” léptek. Mérgük­ben azt is elfelejtették, hogy a nehéz kőfedél köteleken függ. Carter és Kairó haragos leveleket váltottak. Amikor Carter elutasította a tilalom akceptálását, megvonták Lord Carnarvon özvegyétől a li­cenciát. mely Garterre is ér­vényes. volt. Kimondták, hogy nem léphet be a sírba. A király arany szarkofágja fölött azonban még mindig ott függött a tonnás súlyú kőfedél. A kötelek minden percben elszakadhattak vol­na. és a fedél szétzúzhatta volna a múmia aranyburko­latát. A két vasajtón folyó fű­részelő munkálatok, melyre Pierre Lacau felügyelt, vég­telenül elhúzódtak. Csak ké­ső délután szedték le a laka­tokat. Amikor a második aj­tó is kinyílt. Lacau előron- tott. Lélegzetvisszafojtva ro­ham be a sírboltba. Tartanak még a kötelek? Már pár pillanat múlva visszajött. Semmi sem tör­tént. A kötelek azonban úgy megereszkedtek, hogy a fe­dőlap már maidnem a szar- kofágon feküdt. Következik: V. A festett szobor főorvos jóvoltából egy-egy ismertetőt a távolabbi tájak művészetéről. Mint legutóbb India csodálatos építészeti remekeiről. Érdekes módon az asszo­nyok felfedezni véltek némi rokonságot a keleti építészet gazdag ornamentikája, s a magyar népművészet között. Bizonyos, a természetből merített . minták a világ minden részén hasonlítanak, ha nem is azonosak. Tíz évvel ezelőtt találkoz­tak először itt az asszonyok égymással, s a szervezett' tanfolyamok száz és szá? Heves megyei asszony részé­re tették lehetővé, hogy avatott szakkörvezetők se­gítségével ismerkedjenek a népi hagyományokkal: S eb­nek lehetővé tételében sze­rep jutott a parádfürdőiek* nek is. Kaptunk és adtunk ebben a kapcsolatban — mondja dr. Bereti István. S rajtunk nem múlik, hogy ez. a kap­csolat a következő tíz év­ben is egyaránt szolgálhassa a gyógyítást is, a népművé­szeti hagyományok ápolását is. külső látvány, az utóbbiakat pedig a tanács, amikor a volt általános iskola tantermét nevezte ki „ideiglenes temp­lomnak”. Ez az „iskolaká­polna”, az épületben még mindig ott lakik a nyugdí­jas tanító is. Szolgálati la­kásban. Körmenetkor körű-’ lőtte keringenek a hívek. Az épületen ma is ott S tábla: Általános Iskola, Tar- naszentmária... ★ A feltárási munkálatokat befejezték a templomban, s elkészült a helyreállítási terv is. Ezek szerint, az újabb < építésű templomrészt lebont­ják a toronnyal együtt. Ma­rad tehát olyan 4—5 méter hosszú fal. s a torony kősi­sakját az. udvaron helyezik el. Lebontják a buszvárót és a tűzoltószertárt is. hogy a műemlék jól látható legyen. Körülötte pihenőparkot ala­kítanak ki. Mindez körülbe­lül 4—5 millió forintba ke­rül. a kivitelező pedig az Országos Műemléki Felügye­lőség. A mintegy százhúsz- száznegyven hivő katolikus­nak a templomtól ötven mé­terre álló épületet alakítják ki istentiszteleti helyiségnek. Vagy esetleg maradnak az ütött-kopott, hulló vakolatú „iskolakápolnában”. A tervet kihirdették a köz. ségben, s a népek — persze, főleg a rendszeres templom- bajárók — zúgolódni kezd­tek. Még a téli falugyűlésen is felvetődött a téma. A tamaszentmáriaiak aztán nem is hagyták annviban a dolgot, s vagy kétszáz alá­írással levelet küldtek az OMF vezetőjének, amelyben azt kérték, hogy a templo­muk helyébe templomot kap­hassanak, vagy esetleg az is­kolakápolnát bővíthessék. Mert ók máshova nem men­nek ! Választ nem kaptak... ★ Es a szép kis műemlék templom — félkészen, be­zárva — várja a sorsát. Már két éve. Mert azóta itt sem­mit sem csináltak, egy lelket sem láttak dolgozni. A kíváncsiaknak a haran­gozó ugyan kinyitja a temp­lomot, különösen most. a nyári szezonban. amikor egyre többen keresik fel a községet világhírű műemlé­kéért. Ám csalódniuk kell. mert belül törmelék, romok, félbehagyott építkezés nyo­mai láthatók. S a falubeliek nap mint nap erről beszélnek. Maguk főzött, s az idegeneknek is. .; Józsa Péter Horváth Zsolt Vizsgálják a népi ellenőrök Milyen a koszt az üzemi, s a diákétkezdében? fl múmia titka IV. Botrány a fáraó sírjánál —dédk— Iskolatemplom és a műemlék

Next

/
Thumbnails
Contents