Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

Több mindenről AZ OLIMPIÁRÓL például óh először. És nemcsak, an­nak okán, hogy leírjuk,'mi­lyen nagyszerű dolog is a televízió, mert az ottho­nunkba hozta el a XXII. nyári .játékok majd minden izgalmas pillanatát. Szólni kell az olimpiáról először és alapvetően annak okán, hogy ez a nagyszerű dráma, ez a lenyűgöző színjáték nemcsak technikailag volt szinte tökéletes, nemcsak ■szervezésében — műsorszer­vezést is értve ez alatt — váltott ki feltétlen elisme­rést, de a közreműködő új­ságírók egyéniségével és szerénységével is. Akikről sejtettük, hogy televíziós egyéniségek, azok most iga­zolták. hogy azok a javából — gondolok például többek jcőzött Baló Györgyre —, akiket annak tartott számon a közvélemény, azok most Újra igazolták, hogy mi­ként az újságírás, úgy a „képírás” is ezeken az egyé­niségeken keresztül válik igazán tömeghatásúvá. ■És a szerénység? Minden riporter mellett, vagy mö­gött. ott álltak az illető sportág szakemberei. Tud­juk. tudom, hogy e riporte­rek majd mindegyike — ha nem éppen mindegyike — sportszakember is, néha több területen is. Mégsem vállalkoztak, hogy egyma­gáik értekeitek a látottakat, hogy szakaganként, szakmai szempontból ők vonjanak mérleget, — megkérdezték inkább az érintett, sportág hivatott képviselőjének a véleményét. így vált az olimpia • a magával ragadó látványosság, az izgalom, a lenyűgöző szórakozás mel­lett szakmai iskolává is. Hozzáértőnek, laikusnak egyaránt. A televízió az olimpia okán és jogán is­meretet is terjesztett. És igen magas fokú is­merettel'jesztő munka volt ez. HATHOLDAS RÓZSAKÉRT volt a címe a Ranódy Ldsz- ió-sorozat vasárnapi bemu­tatójának. A televízió, amely örvendetes követke­Képernyő EL0TT . ® L í Jelenet az Ellentől keletre című Elia Kazan-filmből ítélhető ez a bőség. Leg­feljebb csak egy dolog ag­gaszthatja az óvatoskodót: a mai televíziós alkotások emiatt nem szorulnak-e ki a programból? De a kérdést heszegessük el magunktól. Az Édentől keletre, amelyben James Dean-t láthattuk viszont, vagy a Hatholdas rózsákért, amelyben Tahi Tóth László remekelt, avagy a most in­duló új sorozat első. immá­ron fél évszázados film re­likviája, a Kék ángyéi, amely Marlene Dietrichet indította el művészi pályá­ján. — nos. ezek a filmek a maguk módján nemcsak tisztes és tisztelgő reminisz­cenciákat ébresztettek ben­nünk. de vitán felül művé­szi, közelebbről filmművé­szeti élvezetet, élményt is nyújtanak. COLUMBO HADNAGY, viharvert ballon ka hatjában immáron végleg!?) elbúcsú­zott a magyar televízió né­zőitől. A búcsú kissé ne­hézkes, bonyolult és hossza­dalmas volt. Mintha ezzel a kapitánynak címzett utolsó üdvözlettel megkönnyíteni akarták volna számunkra a búcsút a szemre szürke, de valójában a szívóssága ré­vén nagyon is elismerésre méltó hadhagytol. Sikerült. Ha visszavárjuk Colum- bót, a hadnagyot, hát a ré­git. az egyszerűbbet, a rövi- debbet, a kevésbé bonyolul­tabbat, az egymagában nyo­mozót akarjuk viszontlátni. Ám mi, tévézők, sajnos és hála isten, hűtlenek va­gyunk: meghalt Colombo, éljen Derrick! Csak a min­dennapi nyomozónkat add még nekünk ma — televí­zió! [ff 53 A búcsúzó Columbo hadnagy zetességgei tűzi műsorára a filmtörténet egy-egy nagy­ságát, illetőleg annak élet­művét az érdeklődő közön­ségnek. — e héten csomó­ponthoz érkezett. A nagy él­vezettel nézett Ranódy-so- rozat „összefutott”, niégha csak a bevezetés szintjén is. a Marlene Dietrich-i élet­művel, miközben esti adás­ban még javában fut az Elia Kazrm-sorozat. Nem idegesítő, sőt örvendetesnek Mivel és mivel nem várjuk vendégeinket? Az idegenforgalom és a kultúra Gyurkó Géza Megyénknek köztudomá­súan nagy az idegenforgal­ma. Majd másfél millió lá­togató érkezik hozzánk éven­te. Kiemelt üdülőterület a Mátra és a Bükk, két nagy városunk: Eger és Gyöngyös jelentős vonzerővel rendel­kezik. Ma már másként ki­rándul, másként járja a vi­lágot az emberek többsége, mint régen. Nem is sok év- zel ezelőtt az utazók inkább csak pihenni, enni, inni akar­tak. Ma mintha éhesebbek lennének szellemi táplálék­ra: érdekesre, újra. szépre. A szűkebb hazánk kulturá­lis felvirágoztatásáról szóló előirányzatokat vaskos dosz- sziék rejtik. Közülük jó -né­hány meg is valósult. A pa­píron rögzített elképzelések szépek, de mint mindent, ezeket is emberek fordítják lé a gyakorlatra: hol jól, hol rosszabbul. Ezért a vendég­látás és az idegenforgalom egy-egy szakemberét kér­deztük meg arról, hogy ezek­ből voltaképpen mennyi jut el vendégeinkhez. Nem teljes körű képet szándékozunk ad­ni — ez tanulmány témaja volna —, de létező gondok­ra. ellentmondásokra szeret­nénk fölhívni a figyelmet gével három alkalommal folklórműsort szervezünk. Végül hat üzletünkben film­vetítéssel egybekötött discó- műsor lesz. Az utóbbival azért próbálkozunk meg, mi­vel a fiatalokat próbáljuk valahogy becsábítani hoz­zánk. Nagyon nehéz bármit is kitalálni a mai árak mel­lett: belépőjegy, meg aztán a kötelező vacsora: máris el­riasztottuk a vendéget. — Lát-e a jelenlegi hely­zetből válamilyen kiutat? — Legsikeresebbek szoro­san a vendéglátáshoz kap­csolódó programjaink. Eger­ben, a Belvárosi Étteremben rendeztük meg például a Magyar tájak, magyar ételek cimű sorozatunkat. Ezeken kívül szinte minden progra­munk ráfizetéses. Üzlethelyi­ségeink egy része eleve ki­esik a tervezésből, mivel igen kicsiny: ilyen helyekre nem gazdaságos művészeket hívná. Egy nótaest költsége például tetemes összegre rúg. Esetleg játékautomatákat és gépzenét tudunk működtet­ni mindenhol. Én lennék a legboldogabb, ha valaki ta­nácsot tudna adni: mit és hogyan lehetne tenni... Tietzéné Hunorfi Zsuzsan­na. a Panoráma Vendéglátó Vállalat sfcolgáltatásszerve- zője. Amikor megkerestük, éppen statisztikák fölé ha­jolt, s éz most jelképesnek is vehető, hiszen ma a keres­kedelemben mindenki szá­mol: mennyit és hogyan, hogy valahogy ne legyen rá­fizetéses a bolt. Megemel­kedtek az árak — elpártol­tak a vendégek. — Voltaképpen mekkora megyénkben a Panoráma hálózata? — összesen 120 kisebb- nagyobb vendéglátóegység tartozik hozzánk. Jóformán a megye egész területére ki­terjed ez a hálózat. — Az ételeken és italokon kívül mivel tudják várni a vendégeket? — Nagy gondunk most ez, hiszen nagyon megcsappant a Számuk. Egyébként is ott vannak az Agria ’80 esemé­nyei, ahol — úgy tudom — szintén nem tolonganak. Emellé még hogyan szer­vezzünk mi is programokat? — Mégis milyen műsoraik vannak? — Sokat gondolkodtunk már azon. mit ' tehetnénk. Végül is erre a nyárra a kö­vetkező alakult ki: Mese­mese márka címmel Kemény Henrik bábművészt szere­peltettük júniusban a Fagy­laltkertben. Júliusban cuk­rászversenyt tartottunk. A Vadászkürt Étteremben a Műsorrendező Iroda segítsé­Mivel a vendéglátás te­rén nem sok jót találtunk, tovább mentünk egy házzal, és a Heves megyei Tanács V. B. Idegenforgalmi Hiva­talában Berentés Erzsébet rendezvényfelelőssel folytat­tuk a beszélgetést. — A legaktuálisabbal kez­deném: a programajánlatuk­ban hogyan szerepeltetik az Agria ’80 rendezvényeit? — Ez évről évre visszaté­rő gondunk. Budapestről már most, júliusban érdek­lődnek. hogy mi lesz jövőre a kínálatunk. S mi szokás szerint most is csak türel­met kérhetünk tőlük. Az egész tervezés itt annyira el­húzódik, Aogy csak néhány hónappal a bemutatók előtt értesülünk a műsorról, így nem tudunk rászervezni és nem kerül be a központi anyagokba. — Lenne pedig érdeklő­dés? — Feltétlenül. Így azon­ban nem tudunk propagan­dát kifejteni az Agria érde­kében. Az idei, áprilisi idő­pont nagyon késő volt már ahhoz, hogy csoportokat hívjunk az előadá­sokra. Sokan érdeklődtek így is, de még annyit sem tud­tunk elérni, hogy a Műsor­rendező Iroda bizományba jegyet adjon át számunkra, hogy közvetlenül vásárolhas­sanak belépőt tőlünk vendé­geink. Egyébként, sajnos, az idei műsor olyan komoran és egyoldalúan sikerült, hogy ezért sem éltek sokan az ál­A Hatholdas rózsákért. Szilvássy Annamária, Drahota And­rea és Tahi Tóth László. Művészet és ifjúság Filmes játékok egy éven át Csütörtökig még az a filmhíradó látható a mozik­ban. amely a KISZ KB és a magyar filmhíradó ■ országos játékának negyedik rejtvé­nyét adja föl. Így az ifjú mozilátogatók még bekap­csolódhatnak a több fordulós fejtörőbe, összesen 12 film­rejtvény jelenik meg a vász­non, s ebből a nyolc helyes megfejtést beküldők között már a tv nyilvánossága előtt vetélkednek tovább. 1980. augusztus 5., kedd A játék az ifjúsági szövet­ség művészet és ifjúság ak­ciójának része. Mint a KISZ KB kulturális osztályán el­mondták: az elmúlt év ifjú­sági művészeti programjai az amatőröké voltak. Tematikai kötöttség nélkül hirdette meg a KISZ KB a SZOT-tal közösen az ama­tőr filmesek pályázatát: az országos diáknapok jövő évi rendezvényein mutatkoznak be az ifjú alkotók. A művé­szet és ifjúság akció filmes programját a májusi ifjúsági filmszemle eseményei zárják. Addigra már a különböző rendezvények, játékok leg­jobbjai között kisorsolják az 1981. évi moszkvai filmfeszti­válra szóló jutalmakat. II múmia titka II. Visszaadta Amunt Tutenkámen jelentéktelen uralkodó volt. Uralkodása alatt nem voltak háborúk, nem történtek hódítások. Nem voltak botrányok, sem belső nyugtalanság, melyek révén ellenségeket szerezhe­tett volna. Éppen ellenkezőleg: vissza­adta az egyiptomiaknak régi istenüket, Amunt. Ezáltal te­kintélyt szerzett magának, és a befolyásos papiok is az ol­dalán álltak. Echnaton. Tu­tenkámen elődje és valószí­nűleg apja, az ellenségévé tette őket azzal, hogy Atont nevezte ki a legfőbb isten­nek. Ha Echnatont ölték volna meg, azt meg lehet érteni. Ugyanis nemcsak a papok gyűlölték, hanem szép fele­ségének, Nofretetének is elég oka volt arra. hogy bosszút álljon rajta. Uralkodásának 13. évében a ..gyűlöletes fá­raó” — alaktalan volt, kö­vér, elálló fülekkel, túl nagy fejjel, hiányos fogazattal; fe­lesége szakított vele. Ennek oka nem a sok mellékfele­sége volt, sem a háremhöl­gyei, hanem egy férfi: Echna­ton féltestvére. Semenchka- re. Nofretete, aki csak 140 centiméter magas volt, de leírhatatlanul szép. és szer­felett okos, hat lányt szült Echnatonnak —. de a remélt fiút nem. A fáraó ezért a szeretett Semenchkarét tette meg trónörökösnek. Nofretetét eltaszította ma­gától a király. Azonban nem lihegett bosszúért, nem sá- pasztotta el a bánat, más férfiakkal szórakozott: Heti három szerető sem volt rit­kaság nála,.. A régi egyiptomiak igazán szabadosán éltek és szeret­tek. Ez írásos hagyományok­ból derült ki. Innen tudjuk pjéldául. hogy a ..finom” kö­rökben olyan szexuális prak­tika is szokás volt, melye­ket ma „elfajzottnak” ne­veznénk. Tudjuk azt is. hogy az egyiptomiak „pornófüze­tekkel” és izgatószerrel fo­kozták szexuális vágyukat. A régi írások szerint az egyiptomi nő a szerelemben szokatlanul szabadon, csábító és agresszív volt. Tipikus egyiptomi asszony volt Po- tiphar állami tisztviselő fe­lesége: Mint érzéki nőt írták le. aki egy szemérmes ifjút az asszonyi csábító művészet minden eszközével megpró­bált az ágyába vinni. Ami­kor ez nem sikerült neki, to­lakodása miatt vádolta. Vagy Anubist paraszt fele­sége, akiről az az egyiptomi mese szól, amelyet körülbe­lül 3500 évvel ezelőtt jegyez­tek fel. Szemet vetett férjé­nek daliás testvérére. „Gye­re, szórakozzunk és együtt alszunk”, csalogatta, miköz­ben a férfi a földeken dolgo­zott, „jó lesz neked is, var­rók neked érte egy szép ru­hát, .De. az ifjú „úgy fel­bőszült a rossz kívánságtól, mint egy leopárd” — így áll a meséljen. A mesék mindig a valóság egy darabját tükrözik. Ez az ábrázolás alátámasztja azt a tényt, hogy az egyiptomi nő a nemek közötti kapcsolatai­ban nem volt finomkodó, sőt, ő adta meg a hangot. Következik: Búzavirág a szarkofágon tálunk javasolt lehetőségek­kel. Még tiszteletjegyek is maradtak a felsorolt okok következtében a nyakunkon. — Mi a helyzet más na­gyobb rendezvények, például a gyöngyösi szüret esetében? — Sajnos, ott is késett az ismertető anyag. A gyöngyö­siektől még egy kemény hangú levelet is kaptunk, mert— úgymond — nem se­gítjük eléggé őket. Pedig nem rajtunk múlott. Lehet, hogy ez megyei specialitás: más helyeken — például Borsodban — sokkal körül­tekintőbben, szervezettebben tudják ezeket a dolgokat in­tézni. — Mégis, mit tudnak kí­nálni, mivel várják a ven­dégeiket? — Az alapjellátáson fölül — szállás, étkezés — idegen- vezetést tudunk nyújtani, na van valamilyen megyei prog­ram, esetleg csatlakozunk hozzá, csakhát mivel a köz­ponti műsorfüzetekben az it­teni előadások a késlekedés miatt nem szerepelnek, elő­re kiszámíthatatlan, mikor érkeznek a csoportjaink. Azért vannak „tartalékban” művészeink: ha nagyobb tár. saság érkezik, szerepeltetni tudjuk a mikófalvi táncoso­kat és van egy orgonista — Simon Sándor —, aki ren­delésünkre rövid hangver­senyt vállal. Nem könnyű a helyzetünk. Előfordul olyan is, hogy pjéldául a Szivásvá- radi Állami Gazdaság az öt megyei idegenforgalmi iroda közül osak az IBUSZ-szal épít ki kapcsolatokat, így nekünk is csak közvetve si­kerül lovaglást szerveznünk, ez emeli a költségeinket. A viszonylagos munkamegosz­tás ellenére éles konkurren- ciaharc van közöttünk. — Ez lehet egészséges is, de félő, hogy a vendégek el­látásának rovására megy. Közös erővel bizonyára több­re mennének? — Feltétlenül, bár bizo­nyos értelemben érdekellen­tét van az irodák között. — Mégis, mit keresnek, mit várnának a látogatók? — Nagy sikere van a folklórműsoroknak, az orgo­nahangversenyeknek, s ha idejében és színesebben ter­veznék meg. a nyári szín­háznak is. Nagyon sok kül­földit érdekelne a gyógyke­zelés — ha több olcsó szál­láshelyünk lenne, föllendül­hetne az idegenforgalomnak ez az ága is. Mindenesetre megyénknek jóval nagyobb lehetőségei vannak, mint amit most fel tudunk hasz­nálni, csak okosabb módon kellene rendelkeznünk fölöt­te. Gábor László Október 13-tól 30-ig Magyar táncfórum Hazai balett- és táncegyüt­tesek részvételével — ma­gyar táncfórum ’80 címmel egyhetes előadássorozatot rendeznek október 13. és 20. között a Fővárosi Opjerett- színházban. Miként Körtvé- lyes Géza, a Magyar Tánc­művészek Szövetségének fő­titkára a MTI munkatársá­nak elmondta, a magyar táncművészet legfrissebb eredményeinek bemutatása átfogó képet nyújt majd a művészeti ág fejlődéséről, valamint a vidéki társula­tok, illetve önálló színházzal rendelkező együttesek mun­kájáról. Ä seregszemlére meghívott hivatásos és ama­tőr tánckarok az elmúlt év­adban bemutatott, illetve er­re az alkalomra komponált legfrisseb produkciókkal mu­tatkoznak be egy-egy estén.

Next

/
Thumbnails
Contents