Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
y Űlobb titkokra Gertiit fény... Régészeti feltárás az egri várban .4 szerző felvétele A több mint két évtizede fólyó régészeti kutatás ered- v menyei elsősorban a vár heijreallított épületein, epü- let mara d ványain mutatkoztak eddig elsősorban (gótikus püspöki palota, középkori székesegyház maradva- • nyai. Föld- es Tömlöc-bas- tyg, Vaikoeh-kapu, stb.j. Most, az új történeti kiállítás rendezésével mód nyílt árra, hogy a feltárással párhuzamosan folyó tudományos feldolgozás során értékelhetővé vált kiemelkedő értékű leletek (román kori kőfarag- ványok, román kori kapu rekonstrukciójának felállítása) beépülhessenek a vár történetébe. Értékes kőfaragványok A régészeti kutatás nem minden esetben jelenti csak dz ásatást, a régi történeti emlékeket fedő földréteg eltávolítását. Néha, az elmonTanka Dezső felvétele dottakkal párhuzamosam, a , feltárt fal maradványokba másodlagosan beépített — látható vagy sejthető — értékes köfaragványok nehéz munkával járó kibontása, | kiszabadítása is körébe esik. ) Ilyen körülmények között került elő a kiállítás első termében látható, országos mércével mérve is igen nagy értéket képviselő, áttört tech-. nikával készített, palmetták- kal díszített pillérfejezet, sakktáblaszel lien formait fej lemezével együtt és a kiállítás gótikus kőfaragvá- nyai (függőzárókő, mondatszalagokat tartó, próféták alakjával díszített vaskövek), amelyek a harmadik teremben láthatók. Így került elő a középkori székes-- egyház nyugati oldalához csatlakozó területem végzett kutatáskor az- az emberarc- cal díszített, egykor párkányt tartó konzol, amelyet most mellékelt képűnkön bemutatunk. Az eleggé egyéni módon megformált, hosszú ba- ' juszú férfi aiTu magyar- kőfaragómester kezét sejteti. Kzen a területen jelenleg is folyik a feltárás és eddig nem ismert, nem is reme], középkori épületek maradványai mutatkoznak. Az elmúlti évek munkálatainak egy igen fontos, méretében is jelentős része a középkori székesegyház körül elterülő Árpád-kori és kö• zépkori temető feltárása volt. A sírok száma meghaladja már az ezret. A szebb, értékesebb leletek ugyancsak az első teremben találhatók. Közülük külön figyelmet érdemel néhány ritkaságnak számító, bronzból készült, rekeszei bén piros és kék üregpasztával díszített félhold alakú függő, az együtteshez tartozó kör alakú mellkorong. valamint a gyakran előforduló ezüst S-végű hajkarikák sora. Egy sír rejtélyei A középkori ■ temető talán legérdekesebb sírjának leletei a második terem egyik OM&M MM, »ugusztas 1., péntek tárlójában találhatók. A levél alakú, kereszt formában elhelyezet'! rekeszekben piros, zöld.es fekete-barna ékkövekkel ' díszített aranyozott ezüstgyürü. a vékony ezüstlemezből készült tányér, valamint az egy hatalmas köböl kifaragott „kőláda’' szelén feltárt, talán .festett, vagy aranyozott rézhüvelyekkel összefogott bot maradványai elárulták, hogy e sírban egykor magas rangú papi személyt, feltehetően az egyik egri püspököt temették el. (A láda fedőkövei közül a koponya felett lévő sarkát letörve találtuk, s a nyílás alatt néhány II. világháborúban használt kézigránát rejtőzött. A sír meg- bolygatásakor mozdították el a koponya csontjait, s valószínűleg kivettek onnan egy ezüstkeívhet. amelyet a többi lelet alapján a temetéskor a sírba tettek.) Ebből került.elő a tárlóban lévő három, ólomból készült pápai bulla is, amelyek egykor okleveleket hitelesítettek. Egyik oldalukon az apostol fejedelmek. Szent Péter és Szent Pál arcképe, a másikon pedig az oklevelet kibocsátó pápa neve olvasható. Ez segített bennünket hozzá az pl temetett püspök személyének írveghatározá- , sóhoz. A bullákon látható átfúrások. a felfüggesztő zsinór helyei azt mutatták, hogy a sírba háiom oklevelet tettek temetéskor. Ezzel a meghalt főpap érdemeit, talán valamilyen kiemelkedő tettét kívánták hangsúlyozni. A több száz éven keresztül sírban lévő ólomibullák erősen megrongálódtak, szennyeződtek. ösazerepedeztek. Gondos restaurálás után azonban elolvashattuk azok. leveleket küldő pápák neveit: Johannes XXII., Clemens VI. és Innocenz VI. ök 1316—1362 között uralkodtak. XXII. János 1334-ben halt meg. Ez időben. 1332- től kezdődően 11. (Dörögdi) Miklós volt az egri püspök, egészen 1361-ig, elhunytéig. VI. Innocenz pedig csak egy évvel élte túl. Tehát egyedül ő lehetett az, aki mindhárom pápától kaphatott ólompecséttel megerősített oklevelet. Ő volt az egri várszékesegyház Mária Magdol- na-oltárának. alapítója, amelyet VI. Kelemen 1347. évi búcsúengedélye bizonyít. Miklós püspök bővítette és építtette újjá nemzetiségi templomunkat is Dörögdön, amelynek jelentős maradványai ma is állnak még. Ennek kiváltságait is 1347-ben erősítette meg VI. Kelemen. Kolostor Tárkányb'an A püspök nevéhez ' még egy jelentős építkezés fűződik. Ö alapította a felsötár- kányi karthauzi kolostort, 1350 előtt. Nem lehetetlen, hogy a sírjában talált, egyik ólompecsét — VI. Kelemené — a munkálatok megsegítésére adott búcsúengedélyhez tartozott. II. Miklós sírjának azonosítása, az ott talált leletek nemcsak a most megnyílt kiállításnak értékét., érdekességéi növelték, hanem további következtetéseket, bizonyítást is lehetővé tettek. Az elmúlt években a román kori székesegyház szentélye mögött — a későgótikus székesegyház-bővítmény padlószintje alatt — egy nagyméretű, eddig ismeretlen, korábbi gótikus. kápolnakoszorús szentély maradványait ' tártuk fel. Ennek az építkezésnek emlékét véljük a harmadik. VI. Innocenz oklevelét egykor hitelesítő ólompecsétben. amellyel a nagy műveltségű, hatalmas munkabírású és szervezőképességű püspök legkiemelkedőbb munkájának tényét kívánták rögzíteni. Ez évben a feltárás a várnak több helyén folyik. Ezzel a tervezés soron kővetkező feladataihoz gyűjtjük a régészén, történeti adatokat. A püspök sírjához közel eső területen is dolgozunk, ahol újabb, eddig ismeretlen, korai. kőből gondosan rakott, jelentős méretű epü let. maradványok részletei mutatkoznak. Kozák Károly régész, a várfeltárás vezetője Ki volt Oktyabrszkaja ? V. Útban a helyszínre H. Borta Lajos: Marija Sznioletiszik. Ünnep van. A város most ünnepli az ellenállási harc kezdetének évfordulóját. Volt tábornokok és közkatonák találkoznak az egykori harcok színhelyén. Emlékeznek. 1941-ben a német hadsereg itt hajította végre egyik -legkegyetilenebb tettét. Szmolenszk faházakból állt. lángszóróval végigfutottak az utcán, és Szmolenszk porig égett. Állnak az emlé_ kezők egy dombtetőn, és nézik a kőből új-jáépült várost — a Dnyeper mellett. Szmolenszk ősi Kreml falánál a hősök sírjai. Emléktábláik mellett, virágkoszorúk. A tizennegyedik sír Marija Oktyabrszkaja sírja. A volt katonai kórházat keresem, ahol Marija Oktyabrszkaja meghalt. A területi pártbizottság szervező titkára nem tud a kórházról. A városi pártbizottság-titkára a Nagy Honvédő Háboní idején az ország más részén teljesített szolgálatot Dimitrij Ivanovics Oszipov, a szmolensz.ki napilap fő- szerkesztője a jelenlegi kórházat' hívja telefonon, de a kórházigazgató csak tíz éve került Szmolenszkbe, nem tud a régi katonai kór. házról, nem ♦«merle a kától itai kórház orvosait. A szerkesztőség legidősebb munkatársa Szmolensakben született: — Hogy a katonai kórház parancsnoka ki volt. aiít nem tudom. Egy orvost ismertem ott. De ő már meghalt. Ha akarják, a volt katonai kór_ ház épületét viszont megmutathatom. jelenleg az orvostanhallgatók kollégiuma. A régi épület. Falán még a második világháborúból visszamaradt lövések helyei.! A szerkesztőségben . délután a kultúrrovat vezetője, a Szovjet Írószövetség tagja, Jurlj tNasziljevics Paskov vár: — Feltétlenül keresse meg a az mólén szki S. számú tíz- osztályos politechnikai iskolát. a Vörös Gárda utcában, Az V. osztály pioníresapata Marija Oktyabrsakajá nevét viseli. Ügy tudom, értékes dokumentumokat őriznek névadójukról. Az iskolában eddig istne- rétlen fotókópiák sorakoznak. Az osztályfőnök: — Tudomásom szerint innen ;«á/,harminc kilométerre á belorusz Krínki faluban. ahol Marija Oktyabrsz- kaját a halálos sebesülés ér* te. a falusi iskola egyik pioníresapata szintén Marija Oktyabrszkaja nevét, viseli, s birtokukban van néhány alig ismert dokumentum, » többi között Marija Oktyabrszkaja leveleinek másolata. A Krinki faluba Szmo- lenszkból indulok — Vi- tvebszken át. Vitvebszk már Belorusszia — Szmolenszktöl száz kilométer. Terepjáró gépkocsit bocsátanak rendelkezésemre. * Kísérőm Vlagyimir Lvo- vics, Vitvebszk város napilapjának belpolitikai munkatársa. Távol a hóviharban kis fekete pont mozog, birkózik a széllel: ember. — Megállunk? — kérdi a gépkocsivezető. — Természetesen — mondja Vlagyimir Lvovics. És amikor fékez a kocsi, hangosan: — Hiszen ez Na- gyezstíij Bogdanova lánya. Középkorú asszony száll a kocsiba, nagykabéíba. nagykendőbe burkolózva. Szusz- szánt. megengedi a kendő csomóját. " Hát te. hogy kerülsz ilyenkor ide? — Válja tetvéremmek gyereke született és engem küldött anyám, hogy megnézzem. — Nagyez-sda Bogdanova? — Beteg, es nem tudott elmenni. Hivatalos levéltári adatok: Hitler 1944-ben nagy je. Szeszélyes nyár Az idei nyár mind ez ideig kétszer két napig tartott Sorra dőltek még a százéves átlagok és a meteorológia minden műszerettsége es felkészültsége ellenére sem tudott valamennyire is megbízható prognózist adni. Július vége felé fűtöttek a mátrai üdülőkben, hajnaion- ta novemberre is beillő ködfoltokkal 'találkoztak az autósok. A levegő páratartalma hetek óta olyasféle, mintha — mondjuk — Kubában élne az ember. — Hová megy holnap? — Kirándulni! Végre napos, szárazabb időt jelzett * meteorológia. Másnap zuhog az eső. Ismerősünk távhívással csöngeti a meteorológusokat és szemrehányóan kérdezi: — Node, kérem! Önök.. — Mi, kérem, azt mondtuk, hogy .,többnyire", és hogy „néhány helyen” eső. önnek nem volt szerencséje! A néhány hely minden bizonnyal.. f — Hogy érzi magát? — Hagyja a csodába! Fáj minden csontom és szétpattanok az idegességtől. Olvassa csak az újságokat! Ügy hullanak az emberek, mint a legyek. Infarktus, agyvérzés, aúíit csak parancsol. Annyi bizonyos, hogy az emberek az elmúlt száaévés rekordot is megdöntve minden eddiginél többet beszélnek az időjárásról..Szerte a világon! — Hallotta? > — Mit kellett volna hallanom? — A negyed Lengyelországot elöntötte a víz. • — Látta a Tv-híradót? Németországban. Szlovákiába**, ftomániába.n, nálunk is áradnak a folyók. Vihar pusztít, orkán söpör végig fél országrészeket, az Alpokban havazik. Ha meggondolja az ember, tényleg tele vagyunk mos tanában rendkívüliségekkel és szeszélyes furcsaságokkal. A napokban például Európa legészakibb vidékéről jávorszarvas érkezett az Eger környéki hegyekbe. — Lehet, hogy kacsa? — Ez nem kacsa, hanem valódi jávorszarvas! Saját szememmel láttam, amint éppen a baktai hgbbikertek között bámulta szép, de neki bizonyára szokatlan tájainkat. — Honnan került ide? És hogyan? Az állatkert stábja több napig a helyszínen tartózkodott a csőre töltött injekciós puskával, de a jávor egyelőre kérőket oldott. — Lehet, hogy visszament? — Hová ment vissza? Szóval, csupa kérdés az életünk mostanában. . — Mikorra aratjuk, le az évszázad legjobbnak ígérkező gabonatermését ? r- Mi lesz. hogyha a jövő héten újra kitör a Szent Ilona tűzhányó? — Milyen lesz az augusztus, és mikorra érik be a szőlő? Máskor Lőrinc után — bizonyos okok miatt — nem ettiink dinnyét-, de az idén örülünk, ha akkorra meghozza az any- nyira óhajtott csémegét. Lesz-e szép, hosszú ősz? Keressük a kérdésekre a válaszokat, innen is hall az ember egyet-mást, onnan is mondanak valamit. Űjabban néhány lap tárgyilagosnak tűnő érvekkel igyekszik bi2Ónyi- tari, hogy a mostani furcsaságok' tulajdonképpen nem is azok, mert félmillió évvel ezelőtt ugyebár az éghajlat... Megaztán — ha valakik nem tudnák — nemcsak északi jávorszarvas. de fark«6, medve, bölény is akadt szép számmal ebben az országban, sőt infarktus is volt, csak éppen másképpen nevezték. Annyi bizonyos, hogy nem szokványos — ahogyan mondani szokás — hétköznapi időket élünk. Semmilyen vonatkozásban ! • — Mit tehetünk? — Tálán jobban kellene nekünk is a Természetre vigyázni. A levegőre, a vizekre, az ózon illatú erdőkre, 4* egyebekre, nehogy valamikor miattunk álljon feje tetejére a világ... S'/.alay István lentőséget tulajdonított a belorusz, Szmolenszk—Vi- tyebsz.k frontszakasznak. Itt vezetett a legrövidebb út Németországba. A német csápatok Belorussziát hatalr más erőddé változtatták. Itt volt az egyik legerősebb német front és a fasiszták legkegyetienebb tetteinek színhelye. # A kegyetlenség fokozta az ellenállást. Belorussziában a partizánok száma 1944-ben: 340 ezer, köztük, 50 ezer nő. A Nagy Honvédő Háború éveiben 500 ezer német katonát és tisztet tettek ártalmatlanná. 2098 repülőgépét. 1192 tankot és gépkocsit semmisítettek meg. Nagy jelentőségű volt a partizánok „vágányháborúja”: egyidöben és tömegesen semmisítették meg a németek által megszállt területeken a vasúti vágányokat. . A belorusz partizánok a háború három éve alatt 10 239 vasúti szállítmányt és 274 hidat robbantottak fel . . . A terepjáró gépkocsi szélvédő üvege előtt kattogva Jár az. elektromos ablaktisztító. A kilátás: kifli alakú rés; a gumiszel-el lesöpri a havat. A táj dombos. Na- gyezsda Bogdanova lánya bekucorog a sarokba és lassan éUzunyókál. — Nagyezsda Bogdanova 1944-ben huszonkét éves volt, Hitler ekkor adott külön,párán csőt a vityebsz.kí frontszakasz német, vezérkarának: „A fronts&a,kaszt minden áron megtartani!” A vérengzés fokozódott. Naponta emberek százait végezték ki. Na.gyez.sda Bogdanova egyik nap. amikor hazatért a német konyháról, ahol mosogatott, szüleit házuk előtt holtan találta. Megölték őket. Soha többet nem mem be a házba, egy kis táska volt nála. a táskával elindult az erdő felé. Hét nap után találták meg a partizánok. — Nagyezsda Bogdanova tetteinek emlékét egy megsárgult frontújság félbeszakított. lapja őrzi a vityebsz- ki múzeumban, A szél felerősödik, csattog a terepjáró gépkocsi ponyvaoldala. Vlagyimir Lvovies újságíró forró teát kínál termoszból: — A' háború Vitvebszknél 1944. június 26-án ért véget. A szovjet hadsereg hosszú harc után’ törte tneg a legerősebb német frontszakaszt. A németek erő« állásaira jellemző, hogy Vi- tyebszknél a nagy harcok ellenére is öt hónapig szinte mozdulatlan volt a frontvonal. Az erős német védelem megtörése után egy hét alatt 500 kilométert haladt élőre a szovjet hadsereg, és 1944. július 3-án már Minszk is felszabadult. Ekkor került haza Nagyezsda Bogdanovs, egy férfival jött, vált par- tizánparartOMiokával, a rt - tyebsakl erdőben kötöttek házasságot. A gépkocsi lassan halad, de közeledünk Krinki faluhoz. az egykori harcok színhelyére. ahol Marija Ok- tyabrszkaja súlyosan megsebesült. Távolról egy domb előtt, kis földszintes házakból álló település tűnik elénk. Krinki falu. (Következik: VI, iménes* lén levelek.) .
