Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

Lépcsőfokok a sikerig Négyszemközt egy ifjú népművésszel Újsághír: Fajésák Attila magyar—enek szakos ta­nár, a Megyei Művelődési Központ munkatársa szín­vonalas tekerőlantjáté­kának méltatásaképpen augusztus IS-án kapta meg az ifjú népművész címet. Azt is mondhatná valaki, hogy Fortuna kegyeltje, hi­szen igen fiatalon vette párt­fogásába a szerencse. Ez azonban meglehetősen fel­színes állítás, ugyanis ezért az elismerésért, ezért a si­kerért következetesen meg- kíizdött, Nem fukarkodva szabad idejével türelmé­vel ... Indíttatása nem volt ePP®n zökkenőmentes. Erre a kor­szakra így emlékezik, felvil­lantva a tizennégy esztendő­sek pályaválasztásának meg­annyi nehézségét. — Máig is azt vallom, hogy szinte gyerekfejjel majdhogy képtelenség fel­mérni a valódi adottságokat és hajlamokat. Én például az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolába jelent­keztem — fel is vettek elektroműszerésznek —. s akkor azt hittem: célba is értem. Később döbbentem rá: mekkorát tévedtem, ugyanis zenei érdeklődésem menet közben bokrosodott. A kitérő persze nem volt hiába: soha nem baj az, ha valaki szélesebb körben tá­jékozódik. A folytatás azon­ban már egyenes ívű lett: belépőt nyertem a megye- székhely felsőoktatási intéz­ményébe, s itt aztán már kizárólag azzal foglalkozhat­tam. ami legközelebb állt hozzám. Az elhelyezkedés sok töp­rengéssel járt. A barokk műemlékeiről nevezetes vá­rosban született, nevelkedett, ezért nem akart messzire ke­rülni. — Negyedéves koromban —- feleségemmel együtt — Poroszlón telepedtünk meg. Itt szolgalati lakást kaptunk, ötleteinket. javaslatainkat szívesen vették, s mi igazol­ni szerettük volna azt. hogy méltóak vagyunk az előlege­zett bizalomra. Egy esztendő múltán azonban hazajöhet­tünk. s ezért fajó szívvel bár. de búcsút mondtunk. Engem a Megyei Művelődési Központban alkalmaztak, méghozzá olyan területen, amelyet igen megszerettem: a népművészeti munka és a népitánc-mozgalom irányítá­sa. ellenőrzése ma is a fő feladatom. momra a nyenyere króniká­ja, érdekességekben bővel­kedő vándordíja. Valaha — a X—XI. században mór közvetítéssel került Nyugat- Európába. Sokáig a templo­mokban csodálták hangzását, majd a főúri kastélyok ke­gyeltje lett. Nagy mesterek — többek között Vivaldi is — megszólaltatták. Később az országutak vándorai és a koldusok kedvelték meg. Hozzánk a XVIII. században jutott el. de széles körben mégsem terjedt el: hódolói elsősorban a dél-alföldi tája­kon és a Csepel-szi get kör­nyékén akadtak. — Feledésbe is merült volna, ha a Sebő-egvüttes tagjai fel nem, fedezik. Hang­zásának szépsége engem is rabul ejtett. így tettem nép­szerűsítője. A főiskolán e célból hoztam létre a Rig­mus zenekart, s emiatt ak­názom ki ma is a benne rej­lő nagyszerű lehetőségeket. 3 Ez a vonzódás játszott közre abban is. hogy nevez­zen a cím elnyeréséért meg­hirdetett pályázatba. — Az előadóművészi ka­tegóriában hetvenen indul­tunk. nemcsak hangszeres szólisták, hanem népzenei együttesek, néptáncosok és mesemondók is. Nem volt könnyű helytállni, ezt jelzi az is. hogy a címet mind­össze ötünknek ítélték oda. Felemelő élmény számomra az. hoav köztük lehettem. Legalább ilyen jó érzéssel tölt el az a tudat, hogy meg­szervezhettük az. idén Eger­ben az első országos tekerő­lantos fesztivált, ahol talál­kozhattak a nyenyere - leg­avatottabb elméleti és gya­korlati szakértői. A ritka ünnepi alkalmakat munkás hétköznapok előzik meg, ilyenkor egyáltalán nem dicsekedhet el azzal, hogy időmilliomos. — Tennivaló bőven akad, s ezek során sok az öröm. de legalább annyi a gond is. A népitánc-mozgalom — kivéve a határainkon túl is elismert Vidróezki együttest és a viszneki gyerekcsopor­tot — eléggé vegetál me­(Foto: Szabó Sándor) gyénkben. Nincsenek ko­reográfiák. hiányzik a gyűj­tő-, a kezdeményezőkedv, meglehetősen mostohák a feltételek. Ezzel magyaráz­ható, hogy a vezetőképző tanfolyamok iránt egyre csökken az érdeklődés. Fel­tétlenül Változtatni kell ezen az áldatlan állapoton. Űj színt lehetne vinni a kóru­sok életébe is. Ezzel magam is kísérletezem, hiszen az Egri Csillagok Termelőszö­vetkezet vegyeskarát diri­gálom. A népművészet kin­cseinek népszerűsítése nem éppen kielégítő. Jómagam a cél érdekében bemutatókkal egybekötött TIT-éőadásokat tartok megyeszerte. Ez per­sze csak egy a sok ígéretes módszer közül. Egyre többel kellene megpróbálkozni, mert nincs szebb kötelesség, mint elődeink rangos hagyatéká­nak megbecsülése, óvása, mentése, ápolása és tovább­fejlesztése. Mennyire igaz. .1 Közízlés, giccsekben elbeszélve Falvédö- kiállítás Egerben és Hatvanban Ki ne emlékezne anyái és nagyanyái konyháira, ahol a faiakat szövet borította, rajta ábra. hímzés és vala­mi ilyesféle felírás: Ne jár­jon a konyhába az a férj, aki a főzéshez úgy sem ért, vagy ilyen: Ritka búza, rit­ka árpa, ritka rozs, ritka kislány, aki takaros. Ezek a szövegek a közízlés lenyo­matai, a vásárosok a nép igé­nyeihez. jobban mondva igénytelenségéhez formálták őket. Szombaton párhuzamos ki­állítás nyílik Egerben és Hatvanban a Dobó István Vármúzeum, illetve a Hat­vány Lajos Múzeum helyi­ségeiben. Az anyag többsé­gé Kovács Ákosnak, a hat­vani múzeum igazgatójának gyűjtéséből származik: mint­egy nyolcvan-kilencven esz­tendőre tekint vissza Ma­gyarország történetéből. A bemutató rendezői részben koronként, részben pedig a különböző műveleti hatá­sok szerint csoportosították az anyagot. így például föl­lelhető a többi között Leo­nardo da Vinci Utolsó va­csora című freskójának em­léke is néhány példányon. Nagyon érdekes a hazánk­ban élő német ajkú nemze­tisé» által készített falvédő­sor: a dunántúli Öfaluról származnak az alkotások. Ezenkívül még az erdélyi Csíkszeredából is bemutat­nak néhány terméket. A tárlat egészen a mai napig vázolja ennek a giccses mű­fajnak á történetét, tükröz­ve a népi életmód és élet­forma egyes elemeit. A ha­zánkban egyedülálló összeál­lítás. megyénk két városá­ban október 5-ig látható. A megnyitó Egerben szom­baton déli 12 órakor lesz. bevezetőt mond Hankiss Elemér, az ELTE professzo­ra. Hatvanban erre az ese­ményre egy órával koráb­ban, 11-kor kerül sor. A két múzeumon kívül a ren­dezvény védnöke még az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem folklór tanszéke és a Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság is. Pécsi István Hazánk, Kelet-Európa (5.) Az első világháború és az új Közép-Európa 2 Sorsát meghatározó hobbi­ja a katonasághoz kötődik, méghozzá Kiskőröshöz, ahol a főiskolái tanulmányok megkezdése előtt egy évet töltött a honvédségnél. — Tulajdonkeppen itt ba- bonázott nteg a népzene. A Periszkóp Színpad — ezt az együttest országszerte ismer­ték — zenekari tagjaként bűvölt el ez a varázslatos világ. Ekkor határoztam el, hogy közelebbről megisme­rem. Társaimmal együtt kü­lönböző tárgyakat és hang­szereket , gyűjtöttem. Így bukkantam ra a tekerólant- ra. s mindjárt megbaboná­zott azzal, hogy egy kis ze­nekart képes pótolni. Ettől togva mind többet óhajtot­tam, megtudni róla. Nem nyugodtam addig, amíg — szüleim anyagi támogatásá­val — hozzá nem jutottam égvhez. Ezt a tiszaalpári Bársony Miska bácsi készí­tette. Következett a nyomo­zásnak is beillő tanulás. Könyvtárakban böngésztem, levéltári adalékokat kutat­tam,. Ennek köszönhető, hogy körvonalazódott sza­&MíM£M 1980. augusztus 39., petitek A XX. század elejéű Eu­rópa politikájában és gazda­ságában egyaránt Németor­szág volt a hangadó, a ki­alakuló monopolkapitaliz­mus legsikeresebb államá­nak tűnt, de a versenyben lemaradó Anglia és Francia- ország. a francia pénzen felzárkózni es modernizálód­ni kezdő Oroszország, sőt. a többi kisebb- nagyobb európai ország is úgy vélte, hogy a nyilván­való gazdasági, társadalmi és politikai feszültségek, jó al­kalmat teremtenek saját po- zíciói megjavítására. A nemzeti célok mind grandió­zusad bak lettek: továbbá gazdasági és területi terjesz­kedés (a már befutottaknál). a régi vagy sosem volt nagyság helyreállítása az ambiciózus kisebbeknél. Az előző században fölszabadu­lást kereső és néptestvéri­séget hirdető' nacionalizmus, türelmetlen, elnyomó .és gyűlölködő sovinizmussá nőtte ki magát, a birtokon belülieknél és a . helyükre vágyódóknál egyaránt. Á két hatalmi csoportba oszló Európában a kielégítetlen keletközép-európ»ai mozgal­maknak egyszerre megnőtt az esélye arra. hogy nagy­hatalmi támogatást találja­nak. s így az egyes állámok belső, nemzetiségi kérdését külpolitikai kérdéssé tegyék. A kelet-európai társadal­makban a XX. század elejé­re az egyes osztályok és rétegek egymáshoz való vi­szonya. hierarchiája nem változott meg, de létszám­ban. vagyoni erőben és ön­tudatban nagyon megerősö­dött a polgárság. Ez a fo­lyamat nem korlátozódott az „uralkodó'-’ nemzetekre, sőt a politikailag hátrányosabb helyzetben élő népek eseté­ben — akiknél gyakran hi­ányzott a tradicionális ural­kodó osztály — „polgáribb” társadalomszerkezet alakult, ki, így politikai és társadal­mi magatartásformáik sok­szor progresszív külsőben jelentkeztek. Előfordult, hogy az „alárendelt” nép iparoso­dottabb volt, mint az ural­kodó (pl. Lengyelország Oroszországhoz került része, vagy a cseh—-morva terüle­tek az osztrák alpesi tarto­mányokhoz képesti, vagy hogy az ..üldözött” kisebb­ség fejlettebb volt, jobban élt, mint független állami­ságot élvező testvéreik (pl. az erdélyi románok Romá­niához képesti. Az iparoso­dással együtt járt a mun­kásosztály kialakulása. ez pedig komoly szociális eme­lőerőt adott a nemzeti moz­galmak számára, annak elle­nére. hogy a szociáldemok­rata mozgalom a társadalmi és politikai kérdések megol­dását nem nemzeti, hanem internacionális keretekben kereste. Feszítő ellentmon­dás alakult ki tehát a gyors ütemben növekvő gazdaság és a vele lépést tartani nem tudó merev politikai rend­szer. a polgárosodó társada­lom és a nemzeti önállóság hiánya között. Mindenfelé aktivizálódtak a nemzeti mozgalmak, és még a hege­mén helyzetben levő osztrá­kok és magyarok is elége­detlenek voltak gazdasági és f politikai pozíciójukkal. A balkáni háborúban a törekiéi ellen elért siker nagyban növelte a délszlá­vok nemzeti öntudatát, ami az Osztrák—Magyar Mo­narchiában élők esetében elégedetlenséggel párosult. Támogatót is találtak Orosz­országban, amely az 1905- ben Japántól elszenvedett vereség és a nyomában ki­bontakozó forradalom után balkáni befolyása erősítésé­ben keresett kompenzációt és figyelemelterelő eszközt belső bajaira. A csehek és a románok kőiében egyre többen tekintettek várako­zással az angol—francia- orosz hármas antantra. Meg is találták ott a barátokat, pártfogókat, akik — belső meggyőződésből. külpoliti­kai érdekből, személyi okokból vagy megbízásból — szívesen propagálták a nyu­gat-európai közvélemény­ben Ausztria—Magyaror­szág „elnyomott nemzetisé­gei” ügyét". Az 1914. nyarán kitört világháború okai sok­félék, szerteágazóak, de kö­zöttük van a délszláv nem­/EGfMtö f02ßw/ f ***~+~*MW Pénzen vett mosoly Ki tudja, mire való a borravaló? A pincér, a masszírozó- legény, lehet, hogy tényleg borra költi. A fodrásznő, az étkez­déi felszolgáíókislány nem valószínű. — Mégis, mire? — Tetszik tudni, ez nálunk amolyan szokás. Az üdülőben kéthetente váltás van és akárhogyan vesszük, ez már jelent valamit. — Mennyit ad egy egy vendég? — Az teljesen különböző. Húsz forintnál senki sem ad kevesebbet. Van. aki ötvenet tesz a zsebembe, akadnak ga­vallér emberek, akik egy százast. — Mit adnak maguk ezért a plusz pénzért? Nevet, zavarba jön, de mivel látja, hogy komoly és nem provokatív a kérdés, őszintén válaszol. — Kedvesek vagyunk. Sokat mosolygunk. és ha netalán valamelyik vendég okkal vagy ok nélkül zsörtöl> nem 'gu­rulunk be. Szépen szólunk, megnyugtatjuk. Nekem például az a tapasztalatom, hogy éppen az ilyenek adják a legtöbb borravalót. — Van-e még valamilyen titka a nagyobb borravalószer­zésnek a mosolyon kívül? Most már hangosan nevet, de szakszerű magyarázatot ad. — Persze, hogy van! Példának okáért, már az első három napon észrevesszük, hogy melyik vendég szereti jobban a haéát. Tőlük aztán gyakrabban kérdezzük: — Elég volt az ebéd, a vacsora? Hozhatok még egy kis repetát? Kis csend, gondolkodni kell a következő kérdésen, — Ebben nincs semmi szabálytalanság? — Mi lenne! Nekünk ez előírt feladat. Minden vendéghez kedvesnek kell lenni, és lehetőség szerint ki kell elégíteni a különleges kívánságokat is. Ha, mondjuk, nincs az A-menüböl repeta, de a B-böl még van a konyhán, akkor azt hozok az éhes vendégnek. Csinosak, helyesek ezek a felséolgálólányok. Egyikük sines több huszonegynéhány évesnél. Rengeteget is dolgoznak. Fut­kosnak, eipekednek egész nap a hatalmas étkezdében. — A főnökök nem kifogásolják a borravalót? Csodálkozik. — Már miért kifogásolnák? Nem kérjük mi azt, Adják} Sőt utólag belekalkulálják bizonyos mértékig a fizetésbe is. Én például, amikor felvettek, keveselltem a fizetést. Mond­tam, hogy ennyiért nem jövök! Akkor a főnök ezt kér­dezte: — És a borravaló? Ez általában fele a fizetésnek. 11 A következő kérdést nehéz kockáztatni. — Mondja! Nem kellemetlen ez a búcsúzás előtti „pénz- beszedés”? A pártnál gyorsabban válaszol. — Miért lenne? A fodrásznál, a presszóban, meg másutt, én is adok borravalót. Az nekem legyen kellemetlen? — És ha egy mesebeli csapásra egyszerre mindenütt meg­szűnne a borravaló? Maga akkor is elfogadná? — Akkor nem! Kikérném magamnak. — De akkor is olyan szívesen kínálná a repetát? Elneveti magát és sarkon fordul. — Magának mindenesetre nem! Amiért ilyen sokat kér­dezett. Szalay István zeti kérdés, sőt általában a keletközép-európai nemze­ti-nemzetiségi kérdés megol­datlansága, az ezen a terü­leten fölgyülemlő feszültsé­gek. Princip. boszniai szerb diók fegyverét kétségkívül ez sütötte el, s a hatalmi érdekek, a szövetségi rend­szerek, ebből a merénylet­ből csináltak világháborút. A háború erősen megosz­totta Kel étközép-Európa népeit. Többségük a közpon­ti hatalmak államaiban él­ve az ő oldalukon vonult be katonának Oroszország, Szer­bia, majd Románia ellen. Az egyes népeken belül vol­tak. akik a központi' hatal­mak, voltak akik az antant győzelmétől vártak több előnyt a maguk számára, s ennek megfelelően tettek lo- jalitási nyilatkozatokat, emigráltak vagy dezertáltak, szerveztek föld alatti'mozgal­makat, vagy légiókat. A tér­ség egyetlen népéről sem lehet elmondani, hogy ne lettek volna \ imperialistái, sovinisztái, de ne lettek vol­na demokratái, pacifistái vagy szocialistái is. Mind­egyiknek volt antantbarát és antantellenes „csapata” Ez a helyzet nemcsak súlyos belső nézeteltéréseket ered­ményezett az egyes nemze­teken belül, de tragikus konfliktusokat is. Nemcsak szerbek és horvátok lőttek egymásra, de erdélyi és ki­rályságbeli románok, sőt galíciai és oroszországi len­gyelek is, nem is beszélve a sztrájkokról és a rendfönn­tartók összecsapásáról, vágj’ a katonalázadásokról. A kölcsönösen imperialis­ta célokért folytatott hábo­rúban a kelet-európai népek végső állásfoglalását az ha­tározta meg. hogy ki tudott, számukra többet kínálni, el­sősorban a területi kérdés­ben. Az antant jóval köny- nyebb helyzetben volt, mert ellenfelei rovására a maxi­mális nemzeti-területi prog­ram megvalósulását kínál­hatta a cseheknek, románok­nak, szerbeknek, Oroszor­szág 1917-es kiesése után pe­dig a lengyeleknek is. Azt azonban nem titkolta, hogy a háborút nem a Habsburg- monarchia népeinek függet­lenségéért vívja, s ha Né­metország leteszi a fegyvert, vagy Ausztria—Magyaror­szág különbékét köt, az an­tant nem fog tovább har­colni Közép-Európa átalakí­tásáért. A háború elhúzódása, a holtpontról való kimozdulás szükségessége miatt London­ban és Párizsban (de a másik oldalon Berlinben is) egyre inkább előtérbe került az ellenfél belső aláakná- zásának a programja, a lé­tező társadalmi és nemzeti elégedetlenség kihasználása, a forradalmi mozgalmak támogatását is beleértve, 1918 tavaszára az antant- hatalmak lényegében eldön­tötték, hogy a Habsburg- monarchia szükségességének évszázados dogmáját föladva támogatni fogják Közép- Európa független államokra osztását, amelyek a háború után is megbízható német­ellenes szövetségesként jö­hetnek majd számításba. így történt, hogy noha vala­mennyi keletközép-európai nép nagyjából egyformán viselkedett a háborúban, (először örömmel fogadta és aktívan támogatta valame­lyik felet, majd egyre job­ban a mielőbbi békét kí­vánta), a végén egyesek győztesek, mások vesztesek lettek, egyes népeket terü­letekkel . jutalmazták meg, másokat pedig megbüntettek. Jeszenszky Géza /

Next

/
Thumbnails
Contents