Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

< Az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás , < adta az alkalmat mai összeállításunk témájához. A kiál­í ittás jól szemlélteti, hogyan növelhető az élelmiszer■ , J termelés korszerűbb technikával; mi kísérletekről szó- } i lünk, amelyek arra próbálnak választ találni, hogyan jut- í 'l hat elegendő táplálékhoz a jövőben az emberiség. B1 technika történetéből Ai első porszívó - Pesti autóbuszok - Transz­kontinentális távbeszélő vonal — Magyarországi légijáratok - Technika a szemészetben Algák — mikroszkóp aSitit Tengeri algák vizsgálata Szczecinben, a lengjél halászati kutatóinkat eben (MTI Külföldl Képszolgálat — KS) — Az első villamos por­szívót 70 évvel ezelőtt, 1910-ben Amerikában állí­tották a háziasszonyok szol­gálatába. Elve akkor is a mai volt: fő alkatrésze vil­lanymotorral meghajtott, le­vegő szállítására alkalmas lég turbina, amely szivófejen keresztül beszívta a leve­gőt. A szívófejet a tisztítan­dó tárgyra helyezve, a leve­gővel együtt magával ragad­ta a port. szennyeződése, két, majd a légáram egy textil anyagból készült, zsá- kön haladt keresztül, a por- tartalmat leadta a zsákba, majd a légturbinán áthalad­va, annak kilépő nyílásán távozott. A mostani porszí­vók csak abban különbőz­nek az első példánytól, hogy a szívófej nincs egybeépít­ve a motorral. ★ Az első autóbusz 65 évvel ezelőtt, 1915. március 1-én indult útjára a pesti utcá­kon. Útvonala az Andrássy út—Fürdő utca—Gizella tér —.József tér—Koronaherceg utca—Kígyó tér. Tradícióból az 1-es vonal ma is meg­tartotta törzsszakaszát. a Néoköz^áfsaság útja. Jó­zsef Attila utca, József ná­dor tér. Vörösmarty tér. felszabadulás tér között. ★ — 1915-ben nyílt meg az első transzkontinentális tele­fonvonal New York és San Francisco Között, Mégpedig Alexander Graham Belinek (1847—1922) 1878-ban Phi­ladelphiában. az első táv­beszélőn 2- mérföldre leadott szavaival, amit Watson ne­vű asszisztenséhez intézett: ,,Watson úr, kérem jöjjön ide, szükségem van önre”. A telefonbeszélgetés érdekes­sége az volt, hogy a vonal túlsó végén. Sah Fr«néiSCÓ- ban ezúttal is Watson fogta a közleményt. ★ Magyarországon 60 éve, 1920-ban indultak meg az első rendszeres légtjáratok Budapest—Szeged, Szombat­hely és Bées között. Az utasszállító gépeken légipos­tát. is továbbítottak, ★ 1925-ben figyelemreméltó jelentőségű szemműtétet hajtott végre Jules Góntus svájci orvos. Miután szem­tükör segítségével a szem recehártyájának leválását megállapította, kívülről bele­szúrt a szemgőlyóba, meg­érintette a hasadást, s a recehártya újra összezárult, leválása megszűnt. Kováts Andor Szomorú statisztikai adat, hogy földünkön 40 millió embert csak hajszál választ el az éhhaláltól, és további 500 millió, esetleg egymil- liárd ember nem jut rend­szeresen elegendő táplálék­hoz. Es ha ők esznek is any_ nyit, hogy jóllakottságot érez­nek, táplálkozásuk egyoldalú, súlyos fehérje-, vagy vita­minhiányban szenvednek, A fehérjehiány világprob. léma. és a jövőben gyorsan szaporodó számú emberiség ellátása is egyre nagyobb gon­dot jelent. A tudomány több fronton várja a harcát új fe­hérjeforrások felkutatására, és ezek közül sok szakember « legtöbbet. ígérő lehetőség­nek a tengerek fokozott hasznosítását tartja. A föld felületének mind­össze 29 százaléka szárazföld, 71 százalékát víz borítja. -Eb­ben az irdatlan víztömegben a Mezőgazdasági Világszer­vezet szerint 230 millió ton­na, évente megújuló halállo„ mány fickándozlk és ebből legalább 115 millió tonnát le­hetne minden évben közvet­lenül hasznosítani. Van a tengereknek és más vizeknek olyan ajándéka is, amely csak most áll karrier­je kezdetén, de a futurológia sok máris az egyik legfonto­sabb ütőkártyának jósolják az éhség elleni vtlágküzde- lemben. A meleg tengeröb­lökből hektáronként 40—90 tonna, 20—50 százalékos fe_ h érj étért aim ú algát lehet évente lehalászni. Az újabb, még produktívabb algafajok már megadják a hektáron­kénti 100 tonna termést is. Ilyen kedvező hasznosítási arány a világ egyetlen növé­nyénél sem érhető ©i. A földünkön élő vala­mennyi lény közü] a mik­robák a legkisebbek. Nyüzs­gő hadseregüket a bakté­riumok, vírusok, gombák, moszatok és állati egysej­tűek képezik, Az ember eb­be a különös mikrovilágba optikai és elektronmikrosz­kóp segítségével pillanthat be. A mikrobiológia, a mik­roszervezetek életmódjával alaktanával foglalkozó tu dótnány is ezeknek a mű­szereknek köszönheti kifej­lődését. Napjainkban az em­ber igyekszik egyre jobban a szolgálatába állítani a mikrobákat. Az utóbbi években talán a haktértu- d'mok csatasorba állításával foglalkoznak a legtöbbet, a kutatok. A nitrogén megkötése Az élő szervezetek fehér­jéből épülnek fel. Minden fehérjében jelen van a nit­rogén. Ez a fontos elem a növény számára nélkülözőé- tetlén. Földi atmoszféránk négyötöd része nitrogénből áll. A zöld növényi szerve­zetek azonban «csak az oxi­génhez. kapcsolt nitrogént, a nitrátokat tudják haszno­sítani. A növény önmagá­ban a nitrátot nem tudja felépíteni, csak baktériumok segítségével, A nitrogénkötő baktériumok egy csoportja a borsó, a lucerna, a lóhere gyökerein kifejlődött apró gumókban él. A baktériu­mok tehát együtt élnek a gazdanövénnyel. Szimbió­zisról. egy kölcsönösen elő­nyös „házasságról” van te­hát szó ebben az esetben. A baktériumok energiájuk egv részét a gazdanövényből nyerik. Viszonzásként a gazdanövények számára megkötik a levegő nitrogén­jét. tehát azt olyan vegyü- letté alakítják át, amelyet a gazdanövény fehérjéinek felépítésénél használ fel. Lényegében ez a folyama' teszi optimistává azokat a biológusokat és agronómu- sokat, akik az új „zöld for­* A hihetetlen gyorsasággal szaporodó algák rendszeres termesztésük és precíz feldol­gozási technológiájuk meg. valósulása esetén 3 milliárd embert tudnának ellátni ka­lóriadús táplálékkal. Élet­funkciójukhoz napfényt, széndioxidot és Vizet hasz. radalom” közeledő korsza­kit emlegetik. Ha sikerül ezeket a nitrogénkötő bak­tériumokat a gabonafélékre ..ráállítani”, az egész embe­riség fehérjehozamát nagy­mértékben meg lehetne nö­velni. Műtrágya nélkül megy végbe ez a folyamat, tehál egyes számítások szerint «/ emberiség évi 40 millió tonna műtrágyát takarítana meg Nem kell bizonygatni, hogy mit jelentene ez egy olyan ország számára, mint pél­dául India, vagy más fejlő­dő afrikai, dél-amerikai ál­lam. Most a növénygenet.1- kusoké a szó. Olyan . ha­szonnövény-fajtákat kell kl- kísérleteznlük, amelyek együtt tudnak „dolgozni” a nitrogénkötő baktériumok­kal. Angol, brazil, amerikai és más országok kutatói már dolgoznak ezen a té­mán. Ilyen kísérleteket foly­tatnak az angliai rothamstedt kutatóintézetben, a Rio de Janerió-i Agronómia! Kutató Központban, a Trópusi Me. tógazdasági Kutató Központ, ban (Kolumbia), valamint Szenegál, Elefántcsontpart mezőgazdasági kutatóintéz­ményeiben. Mikrobiológiai ipar A Szovjetunióban komoly ütemben fejlődik a mikro­biológiai ipar. Szkrjabin szovjet akadémikus szerint ,.a mikrobiológia fejlődése tette lehetővé, hogy a mik­robák világát az emberi táplálék és az állati takar­mány új forrásainak tekint­sük”. Szovjet üzemekben külön­féle táptalajokon tenyésztik a hasznos mikroorganizmu­sokat. Nemrégiben olyan üzemet hoztak létre. • ahol szénhidrogének felhaszná­lásával takarmányélesztőt tudnak ipari méretekben előállítani. Jelenleg a mik­robiológusok olvan parányi szervezeteket próbálnak be­fogni, amelyek az alacso­nyabb rendű alkoholokat és savakat használják fel fej­lődésük során. A kutatási nálnak fel — ezek szinte mindenütt ingyen rendelke. zésre állnak — ugyanakkor gyorsan képezik a nagy tö­megű fehérjét. Az algák ter­mészetesen a tengeri halak táplálékául is szolgálnak, de az állattenyésztő ben takar­mányként is Jói ’ ’■ ~ Hasít­hatok. eredmények reményt nyúj­tanak arra, hogy a jövőben nemcsak állati takarmányok, de újfajta élelmiszerek elő­állításának módszerét is ki tudják dolgozni. A közönsé­ges sütőélesztő például etil­alkohol táptalajon nagysze­rűen fejlődik. Az ily módon szaporított élesztő minimális adagolás mellett is jelentős mértékben növeli a kenyér és kásafélék tápértékét. Bányászat baktériumokkal A jövőben a mikrobák nemcsak az élelmiszeripart szolgálhatják. Ma már ki tudják tenyészteni az ércfa- 10 mikrobákat is. Ezek áz olyan ritkán előforduló ne­mesfémeket, mint az arany és a platina, képesek kiol­dani a szerényebb ércelő­fordulásokból. A General Electric kutatói olajfaló mikrobatörzseket tenyész­tettek ki. Ezek az olajat, a vili növényzet megemésztő táplálékává alakítják át. A malájföldi Kuala Lum­purban, az UNESCO égisze .alatt nemzetközi konferen­ciát, tartottak a mikrobioló­gia jövőjéről, A konferen­cia előadásainak mondani va_ lója egy témára összponto­sult: milyen területeken le­het ma és a jövőben, a mik­robákat az emberiség szol­gálatába állítani. Amikor az ember a bak­térium szót hallja, önkéntele­nül is megborzong. Ilyenkor óhatatlanul kellemetlen fer­tőző betegségekre és pusztí­tó járványokra gondol. A jelenlegi eredmények alap­ján bízhatunk abban, hogy a jövőben a baktériumok és más mikroorganizmusok egy­re inkább barátainkká vál­nak. Ezek a parányi szerve­zetek nemcsak szennyeznek, de tisztítanak is. Fenntart­ják a földünkön a bioló­giai egyensúlyt, megszaporít­ják fehérjetartalékainkat, érc»észleteinket, energiafor­rásainkat. M. I. \ Kossuth 11,25 Fúvószene. 8,32 Nó­ták. 9.20 „Jobb házból va­ló macska elveszett”. 9.44 Zenevár. 10.05 Hobbl-dd- minó. 10.40 Ravel: A gyer­mek és a varázslat. 11.27 Szezonzárás előtt — a kempingekről. 11.42 Utazás a Balaton körül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Festő és kora. 12,50 Zenemúzeum. 14.11 Irodalmi kirándulá­sok. 14.43 Nóták. 15.34 Tim- my-tom. 16.05 Juhász Fe­renc: Verspróza. 16,15 A francia forradalom dalai­ból. 16.29 G.oldmark-felvé- telek'. 17.07 Olvastam vala- lahol... 17,27 Operafelvé­telek. 17.45 Délutáni rádió- színház Valaki más (Hang­játék). 18.15 Hol volt, hol' nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Isten teremt­ményed. 20.09 Mi a titka? 21.00 Beethoven: F-dúr vonósnégyes. 21.23 Népda­lok. 21.40 A gyorsuló Idő nyomában. 22.15 Sporthí­rek. 22.20 Tíz perc külpo­litika. 22.30 XX. századi szerzők műveiből. Petőfi 8.33 Napközben. 10.36 • Ze- zedélelőtt 12.33 A népmű­vészet mestereinek felvéte­leiből. 12.55 Üj búza, új kenyér. 13,25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Ha tán­colni nem kívánsz. 14.00 Szórakoztató antikvárium 16.00 Tánczene, 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Könnyűzenei olimpia. 19.03 Barangolás régi hanglemezek között. 19,22 Népi zene. 19.55 Slá. gerlista. 20.33 Földön, ví­zen levegőben ... 21.33 Zeneparódiák. 22.00 Portré slágerekből. Demjén Fe­renc. 23.15 A gerolsteini nagyhercegnő (Operett- részletek). Szolnok 17 00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell... Szerkesztő: Nagy István •— Kisiskoláitok. gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária — Dinnyés József énekli da­lait — 18,00 Észak-magyar­országi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 7.55 Tévétoma. 8.00 To­vábbképzés pedagógusok­nak. 14.40 Továbbképzés pedagógusoknak. 16,30 Csak gyerekeknek! 17.15 Kame­rával hetedhét országon át (Francia filmsorozat). 17.40 Telesport. 18.20 Falujárás. 19.10 Tévétoma. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Jóked­vemben vettelek el (Tévé­játék). 21.45 Két furcsa történet. Kb. 22.25 Tv-hír­adó 3. 2. műsor 20.01 Machbeth (Angol té- véfilm-változat). 21.25 Tv- híradó 2. 21.45 Tudósklub '80. Az adás témája: Haza és haladás. HiwswGl 1980. augusztus 28., csütörftík Am gteS pesti autóbuszok egyike JFotó: Közlekedési Múzeum Budapest) Barátaink, a mikrclák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents