Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-27 / 200. szám
Ecsédi lakodalmas A boldogító igent a község anyakönyviben az aláírás bizonyítja. A kikérés után — a népi együttes tagjaival az élen — megindult a menet az anyakönyvvezetőhöz: az ifjú pár. a szülők é* a vendégek 40 főnyi vidám serege. A boldogító igen elhangzása és a gratulációk után először a fiús. majd a lányos háznál folytatódott két napon át az ecsédi lakodalmas. Aki megéhezett, volt mit ennie bőven: kétszáz csirke, egy jókora malacka volt a terítéken. Aki megszomjazott, ihatott kedvére: 200 liter bor, száz liter tömény, több ezer ■ üveg sör állt lehűtve. A kicsinyek s az édesszájúak sem panaszkodhattak. több száz torta volt az asztalokon. Megindult a menet oda, aiiol a lakodalmas vart rájuk. VoM mit enni-inni bőven, erről húsz szakácsnő és a nász- aagy gondoskodott- (Szabó Sándor képi iparija) „Magyarország messzire van...” Bálint András színész, Jászai-díjas, másodszor hozta el Egerbe podium műsorát. Most az intim hangulatú Dobos cukrászdában, lelkes közönsége előtt szólaltatta meg azokat a verses prózaidézeteket., amelyekkel mintegy mécsest gyújtott a négyszáz éve ván- • dorútra kelt és idegenbe szakádt magyaroknak. Nem gyász ez az emlékezés, inkább önvizsgálat: alkalom arra. hogy a különböző korokban — Bornemisza Pétertől fel Balassin át. Mikes, Ady. József Attila és mások, egészen a groteszk és ennek ellenére derűs képletekkel is dolgozó Örkényig — mi-minden vonzalmat, érzést örökítettek meg .jobbjaink a hazával kapcsolatban. „Szívesen szeretem Kendet” — írja Mikes Rodostóból a képzelete által teremtett nénjének, csakhogy vallhasson, írja József Attila, hogy „Magyarország messzire van” —, pedig ő itthon élt. szenvedte meg mindazt, ami a sorsa volt. Fájó felhangokkal állnak össze egy egész órává ezek az idézetek, A nyelv varázsa, az előadóművész szándéka is teszi, hogy jobban odafigyelünk ezekre az ösz- szefüggésekre. ezekre az ünnepibb fogalmakra, amiket az idő és a használat olykor, néha gorombán megkoptat. Igaza van. nagyon is igaza van Bálint Andrásnak : ezeket, az érzéseket, gondolatokat, lelki léptetéseket vallom ésszerűen kell eljuttatni a közönséghez, szemtől szembe átadni, mint valami kedves hazait az idegennek. a vendégnek, hogy megérezze a hangon, a hangsúlyon és mindenekelőtt a tekinteten, hogy a szeretet képes feloldani minden távolság minden görcsös vágyakozását. A Statisztikái Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv. 1980., amely a legújabb statisztikai adatok alapján foglalkozik a mezőgazdasag minden ágazatával, valamint az erdő- és vízgazdálkodással. Az adatok többsége országos jellegű, de ezen belül az állami gazBálint Andrásban kevés a pátosz, orgánuma is, egyénisége is arra való inkább, hogy lírai közlendőkkel közelítse meg az értelmet. Mintha jóakaró barátként, a gondban társként akarná elmagyarázni, mennyi minden keserves és vigasztaló tartalom vár még felfedezésre a magyar lírában és egyáltalán a magyar irodalomban a hazaszeretettel kapcsolatban. Hiszen ezért a hazáért évszázadok alatt sokan és sokat szenvedtek, míg végül is fogniuk kellett a vándorbotot, hogy lelkűkben az édes haza képével, kitánto- rogjanatk a világba. A rokonszenves művész maga is bevallja, hogy őt. a közönség Így vagy úgy befolyásolja, a kész műsort is aszerint formálja, ahogyan a hallgatóságával létrejött lelki kapocs kényszeríti őt a részeknek egésszé való tömörítésére. Nos, ez alkalommal a közönségre nem lehetett. panasza, az reagált, s talán nem véletlen, hogy ez a műsor József Attila versével zárult. A „viselni közös dolgainkat” mintha nem is csak egy vers utolsó mondatának leghangsúlyosabb része lett volna. A nyelv, a haza közössége, a származás áldása-átka sajog fel ebben a mondatban, azzal a sóhajtással, amely Kölcsey és Vörösmarty óta olyigen ismerős. A Dunánál egyébként most éppen példa is aira. hogyan szűri ót egyéniségén egy- egy előadó a tartalmat, mit tesz hozzá érzelmeiből, mert csak napokkal ezelőtt hallottuk a tévében ezt a verset Major Tamástól. S még egyet: az élő hang — mint a zenében — mindig is élőbb hatást kelt a gépi megszólaltatásnál. Ezért is volt ünnepi ez a műsor. daságok. kombinátok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelésének részletes adatait is bemutatja a kötet. A nemzetközi fejezet adatai összehasonlítási lehetőséget nyújtanak a KGST- országok, a Közös Piac országai és más fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelése között. Moldova C v őr gy új hangjátékának — És enyém a bosszú— akár „A törvény szolgája” is lé- hetétt volna a címe, hiszen a történet hőse. Kántor Mátyás, a Bank utcai bíróság irattárosa, áttanulmányozva a Gyimesy-tanács ítéletét, új döntéseket hozott és a büntetéséket vég're is hajtotta. Ítéleteinek — súlyos testi sértés, gyújtogatás — jellemző vonása volt, hogy a tettes soha nem rabolt, senkit ki nem fosztott, csak éppen elégtételt vett valamiért; ami elkerülte a bíróság figyelmét vagy amit a bíró a törvényesség keretei között nem tehetett meg. Bár a rendőrség nyolc hasonló ügyről tud, az író csak két esetet említ. Két évvel ezelőtt Budán, egy hegyi vendéglő előtt ismeretlen tettes leütött egy válogatott focistát, aztán kidobta az út mellé. Ki ez a keményöklű verekedő és miért tette? Ez a futballcsil- lag. nemzeti büszkeségünk, néhány hónappal korábban a kijelölt gyalogátkelőhelyen halálra gázolt egy öregembert. Felmentése érdekében különböző magas rangú személyiségek, szervezetek, a spprtegyesületet támogató vállalatok és intézmények mozdultak meg. Soha nem látott tanúk, levelek bizonyították. hogy az áldozatot sokszor látták részegen, csökkent látású volt, a figyelmeztetések ellenére sem hordott szemüveget, így halálát maga okozta. Az „aranylábút” elítélték ugyan három hónapra, de ezt is felfüggesztették. Az eset után a helyszínen egy papírkorongot találtak az igazság istennőjének. Justitiának az emblémájával. hátoldalán rövid szöveggel: „A törvény szolgája”. A főmérnök, a rózsadombi villa tulajdonosa eladatta anyjával háromszobás vidéki házát. Azt Ígérte. hogy csérében magához veszi és gondoskodik róla. Fél évvel később elintézte, hogy édesanyját beszámíthatatlannak nyilvánítsák, diliházba záratta, aki onnan próbált pe- "relni. de az ítélet a főmérnöknek kedvezett. (A főmérnök sem járt rosszul, mert a leégett villáért a biztosító kétszeresen fizetett.) A nyomozás szálai doktor Gyimesyhez, a tanacs elnökéhez vezetnek, mert az ő páncélszekrényében találták meg annak a brosúrának a példányát, amit 10 évvel ezelőtt adtak ki, s a szöveget az ő írógépén gépelték. Kitűnő képességű, azonban gyenge testalkatú, roskatag egészségű ember volt, így képtelen bármiféle erőszakos, erőt és ügyességet igénylő cselekedetre. Naponta többször betért egy-egy féldecire a „Hatcsöcsűnek” nevezett eszpresszóba, agyonltta és agyoncigaret- tázta magát. Hirtelen halálával le Is zárult a modern krimi, mert vallomás nélkül is fény derült arra, hogy „a törvény szolgája” nem más, mint Kántor Mátyás, a volt partizán, rendőrfőnök, majd csillés és robban tómest<?r, aki a dolgok mögé nézett és a „holló népen igaz törvényt tett”. A hallgató számára nem maradt más, mint a kérdés, igaza volt-e az öreg partizánnak, aki gyermekkorától részt vett a baloldali mozgalmakban. akit ezért többször elítéltek, akinek családját a , nyilasok kivégezték, aki azonban az első kudarcok után már nem tudott felemelkedni és elégtételnek számította, ha a törvény közelségében, a bírósági irattárban tevékenykedhetett. Természetesen igaza van, mert vannak »morális helyzetek, bitangsógok, örökké nyitott sérülések. amelyek soha nem gyógyulnak, azt azonban elfelejtette, hogy törvényeink elítélik az ön- bíráskodást és hogy az osztály jövője nem a bosszúra épül. Moldova György legényeiben, szociográfiáiban, kisebb írásaiban is határeseteket mutat fel. amelyek százezrek érzés- és gondolatvilágában élnek, melyeket kimondani bátorság és önvizsgálat. A focipálya eseményei, a hívő Vasas-szurkolók szavai enyhítik a dráma komor mondanivalóját, amit Pós Sándor rendezése és Szabó Gyula, Horváth Sándor alakítása lett érzékletessé. Ebergényi Tibor Mezőgazdasági statisztika, zsebkönyv, 1980. Hazánk, Kelet-Európa (3.) A nemzetté válás nyelvi-kulturális szakasza A polgári nemzet kialakulásának folyamatában Közép- és Kelet-Európábán a nyelvi-kulturális tényezőnek jóvá) fontosabb szerep jutott, mint kontinensünk nyugati részén. Nem véletlen, hogy Herder és a német romantikusok: nemzetfogalma (amely az anyanyelvre, a sajátos kultúrára, a népköltészetre helyezte a hangsúlyt) sok követőre talált térségünkben. Fontos politikai kérdés lett a nyelv; írók, tudósok (főleg történészek és néprajzosok) munkája politikai következményekkel járt. a kulturális és irodalmi é'.et folyamatai nagy jelentőséggel bírtak a nemzetté ‘ válás szempontjából. Természetesen a társadalmi viszonyoktól sem függetlenül, hiszen az egységes irodalmi nyelv, a polgári kulturális élet megteremtése közben kevesebb akadályt kellett legyűrni a viszonylag polgárosít német államokban, cseh tartományokban, mint például a balkáni szláv népek körében. A polgári fejlődés, az idegen államkeret fölidézte a nyelvi-kulturális asszimiláció, a ..nemzethalal” veszélyét. Mindenütt középpontba került az egységes nemzeti nyelv kérdése. A XVII! század végétől szinte 8 4 egész XIX. századon keresztül tart a térség népeinél a nyelvújítás mozgalma. Az egész etnikumot átsugárzó korszerű közvetítő eszközre, anyanyelvre volt szükség, amely alkalmas lehetett a társadalmi kommunikációra éppúgy, mint szépirodalom és tudomány művelésére. Könnyebb volt ott megteremteni a modem nemzeti nyelvet, ahol az egységes irodalmi nyelvnek már voltak hagyományai. A lengyel, a cseh és a magyar nyelv a múlt század elején több évszázados irodalmi hagyományra tekinthetett vissza. A nyelvújítás itt elsősorban a nyelv korszerűsítését, szókincsének bővítését jelentette. Közép-Európa keleti felén és Kelet-Európábán azonban népek sora élt igen sovány vagy nem egységes irodalmi nyelv hagyományával. Számos népnek ekkor kellett megteremtenie, kodifikálnia egységes irodalmi nyelvét. A nyelvi változatok melletti döntés nemcsak a nyelvjárások ..fölötti” köznyelv elfogadását jelentette: a választásnak komoly politikai konzekvenciái lettek. 1843-ban a szlovákok a közép-szlovák nyelven alapuló. L. Stúr által kialakított normát fogadták el, ami véglegessé tette a cseh és a szlovák nemzetté válás külön útját. A horvátok és a szerbek olyan dialektust fogadtak el közösen alapul amelv a két rokon délszlá'- nvelv maidnem esvbeesc változata, úgyhogy mindmáig a két népnek közös az irodalmi nyelve. A szlovénok viszont saját, a horvát-' tó; eltérő nyelvi forma kialakítása mellett döntöttek. Ehhez persze magyarázatul hozzá kell tenni, hogy a nyelv) különülés és egységesülés kérdései másként vetődnek föl az egymáshoz igen közel .álló szláv népek, illetve a más-más nyelvcsaládhoz tartozó népek között. A nemzeti célok megfogalmazása és az érettük indított harc Közép- és Kelet- Európábán a romantika korára esett. Így még erősebb hangsúlyt kaptak a nemzeti sajátosságok a kor irodalmában, mint Nvugat-Euró- pában: A múlt kultusza, a történelem és a népi kultúra iránti érdeklődés szorosan kapcsolódott a nemzeti ideológiához. A romantika eszmé) hatékonyan szolgálták a nemzetté válás céljait. A nemzeti romantika nagy írói-költői máig ható érvénynyel a közép- és kelet-európai népek identitásának szimbólumai. A lengyel Mic- kiewicz, a szlovák L’udovít, Stűr. a magyar Vörösmarty, a román Vasile Alecsandri, a szlovén PreSeren irodalmi teljesítményét nehéz volna elválasztani a nemzeti tudat kialakításában végzett munkájától. S a költők maguk is gvakran vállaltak szerepet közvet'enüi a politikában. hogv csak Hriszto Botev és Petőfi harctéri halálát említsük Ahogy mindegyik népnek voltak nyelvújító Kazinczyjai, úgy voltak népdalgyűjtő Erdélyi Jánosai is. És nemcsak nálunk szorgalmazták a nemzeti múlt föltárását. Sorra megjelentek a romantikus történelemszemlélet túlzásai is. a múltba vetített vágyképek nemzeti nagyságról, dicső ősök példáiról, akik a jelen harcaihoz adhatnak segítséget. Közép- és Kelet-Európa népei a múltban is bonyolult etnikai sakktáblát alkotva éltek együtt és egymás mellett. Ezért a nyelvi- kulturális mozgalmak gyakran ugyanabban a városban fejlődtek-bontakoztak. egv- más közvetlen szomszédságában alkottak a különböző nemzetiségű írók* a tudósok. Az is előfordult, hogy diákkorukban együtt tanultak ugyanabban az iskolában. A nyelvi mozgalmakban azonban csakhamar föl.ülke- rekedett a türelmetlenség, a nemzetté válás időszaka magával hozta a másnyelvűek- kel szembeni ingerültséget is. Mivel a nemzeti célok Közép- és Kélet-Európában gyakran' keresztezték egymást. a nyelvi mozgalmak — az erősebbeké éppúgy, mint a hátrányban levőké — a kizárólagosságot, az egy nyelvűséget is fölvették nyíltan vagy burkoltan céljaik közé. Az asszimiláció, a nyelvváltás is a célok közé került. Elsősorban éppen a politikai-állami és etnikai terület különbözősége miatt. A nyelvi türelmetlenség negatív öröksége előítéletek formáiéban rakódott le az itt élő népek tudatában. (Folytatjuk) Kiss Gy. Csaba
