Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-03 / 181. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét 3 kérdése 1. Hogyan emlékezett a világ és Európa a helsinki évfordulóra? A héten volt bt esztendeje annak, hogy Helsinkiben aláírták Európa „új házirendjét”, az EBK-záróokmá- nyát. Érthető, ha az érdekelt harmincöt országban, s más kontinenseken is számtalan kommentár, nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot: Leonyid Brezsnyev a Pravda kérdéseire válaszolt ebből az alkalomból. A hangsúly elsősorban a hogyan tovább-ra helyeződött, hiszen sajnos, nem titok, hogy a Washingtonból kiindult feszültségszí- tás lassítja, sőt bizonyos területeken teljesen lefékezi a helsinki elvek érvényesülését. A szocialista országok az évforduló kapcsán is kiemelték annak szükségességét, hogy vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz, s az egyoldalú előnyszerzés, a zsarolás, az eröpolitika módszerei helyett kiegyensúlyozott, realista kompromisszumokra kell törekedni. Ez a figyelmeztetés annál időszerűbb, mert közeledik a madridi találkozó, s a kérdést úgy is feltehetnénk, vajon a spanyol fővárosban közös, konstruktív erőfeszítéseket, vagy terméketlen vitákat és politikai civakodást tapasztalhatunk-e majd? Az európai biztonsággal kapcsolatban újra előtérbe került a továbblépés kulcskérdése: a katonai enyhülés. Hiszen ameddig fekeveszet- ten folyik a fegyverkezési hajsza, nem lehet tartó) és megalapozott a politikai enyhülés sem. Ismeretes az a lengyel és az a francia javaslat, amely más-más megközelítéssel, de egyaránt hangoztatja egy összeurópai értekezlet szükségességét a katonai enyhülés érdekeben. A' következő hetekben minden bizonnyal felélénkülnek majd a tanácskozások a két indítvány körül és hasznos lenne, ha Madridban is jelentőségükhöz mértén foglalkoznának velük. A katonai enyhüléssel kapcsolatosan két mozzanat is felhívta magára a figyelmet a héten. Becsben nyári szünetre ment a haderöcsök- kenté&i értekezlet, minden jel szerint nem történt haladás és a tárgyalások „mélyhűtött” állapotban várják a szeptember végi folytatást. Genfben viszont szovjet— amerikai—angol elvi megállapodás született a teljes atomcsend előmozdítására. Ügy tűnik, sikerült megegyezni a föld alatti nukleáris kísérletek vitatott ellenőrzési módozatairól, természetesen számos részprobléma tisztázása még hátravan. ... Így is jelentős haladásról van szó, noha Peking és Párizs egyelőre távol tartja magát a megbeszélésektől. Mindenesetre érdemes visszautalni egy másik évfordulóra is: tizenhét esztendeje, 1963-augusztusában a részleges atomcsend-megállapodás volt az első olyan okmány, amellyel a katonai enyhülést kívánták előmozdítani. 2. Mi jellemzi a« amerikai elnökválasztási kampány legújabb fejleményeit? Elérkezett a finis, hiszen november első keddjén választják meg az Egyesült Államok elnökét. A republikánusok — túlesve a jelölő konvención — már a nagy egységet hirdetik, miután meglehetősen zavaros és botrányos körülmények között dőlt el, hogy mégsem Ford, hanem Bush lesz Ronald Reagan alelnökjelöltje. A demokraták nyolc nap múlva ülnek össze, s a papírforma szerint Cartert jelölnék újra. Az elnök politikája és stílusa azonban olyan visszatetszést keltett, hogy az előválasztásokon legyőzött ellenfelek ezúttal nem dobták be a törülközőt, és nem törődtek bele vereségükbe. Létrejött a furcsa abc (Anybody, but Carter — mindenkit csak Cartert nem) mozgalom, s a párt megtépázott állapotban vonult a konvencióra. Edward Kennedy, valamint a harmadik jelöltként fellépő Anderson azt hangoztatják, mindenkit hajlandók támogatni. csak az elnököt nem — képviselők és szenátorok egy csoportja viszont Carter mellett áll ki. Közben néhány amerikai lap még egy Carter—Kennedy kettős indulását sem tartja lehetetlennek, utalva rá, hogy a politikában ismeretlen a „sohasem” kifejezés. Kellemetlen órákat okozott a Fehér Házban az elnök becsének líbiai üzletei körül kirobbant Billygate-botrány. Nincs szó természetesen Wa. tergate méretű ügyről, de tény, hogy Billy Carter magától az igazságügyminisztertől kapott tanácsokat, hogyan vonhatja ki magát a büntetőeljárás alól, s betekintést nyerhetett bizalmas jellegű külügyminisztériumi táviratokba is. Mindez aligha az elnök tudta nélkül történt és nem vethet jó fényt Carterre, aki négy évvel ezelőtti kampánya idején annyit emlegette a tiszta ke. zet, a nagy seprés szükségességét. A közvetlen összecsapások most akörül éleződtek ki, nyílt legyen-e a konvenció, vagy sem: a Carternek elkötelezett küldöttek szabadon rendelkezhetnek-e voksuk- kal — a döntés valószínűleg csak magán a New York-i értekezleten történik meg, s úgy tűnik, akárhogyan határoznak, a demokrata tábor mély belső válsággal vonul a csatatérre. 3. Mi történik Bolíviában? A vita csupán a sorszám körül van: Bolivia másfélszázados történelmének 189. puccsa zajlott-e. vagy már túljutottak a kétszázon? (a különbség abból adódik, hogy előfordultak több alpuccsal rendelkező puccsok is abban a dél-amerikai országban, ahol átlagosan nyolc hónaponként, ment végbe egy-egy államcsinyf. A puccs jellege. az első két hét fejleményeinek tükrében vitathatatlan: szélsőjobboldali hatalom- átvétel történt, a junta „chilei módszereket” alkalmaz, s nem véletlen, hogy az első elismerést éppen Pinochetektől kapta. A fokozódó terror, a többezer gyilkosság és letartóztatás azonban nem béníthatja meg az ellenállást, amely különösen az ónbányák vidékén jelentős. Hírek érkeztek egy illegális népi kormány .megalakításáról, is, S jóllehet a katonák azt mondják, a jövőben sincs szándékukban visszavonulni a hatalomból, eddig egyetlen katonai kormányzat sem bizonyulhatott tartósnak Boliviában. Valószínűleg ez a bizonytalanság okozza, hogy Washington igyekszik óvatos magatartást tanúsítani, s az Amerikai Államok Szervezetének többsége elítélte a juntát. De újra előtűnik az amerikaiak tudathasadása. Washington ugyanis mérsékelt, konszolidált, Amerika-barát rendszereket szeretne Latin- Amerikában, a kontinens „hátsó udvarában”. De amint erősödnek a baloldali irányzatok, végsősoron mégiscsak a szélsőjobboldali csoportokat és a nyílt terrort részesítik előnyben. Tény, hogy eddig még soha egyetlen pucs- csista rezsimnek sem kellett szembenéznie mondjuk egy amerikai blokáddal, amelyet Washington tizenkilenc év óta tart. életben Kubával szemben.., Réti Ervin A volt sah halálhírét nagy örömmel fogadták Iránban. Forradalmi gárdisták a tehe- ránl amerikai nagykövetség előtt „V”-gyözelmi .jellel mutatják fel az eseményt közlő újságot. (Fotó: AP—MTI—KS) Á Carter-embargo kudarca Az amerikai republikánus szélsőjobb képviselője, Ronald Reagan lándzsát tört a Carter elnök által 1980 elején bevezetett szovjetellenes gabonaszállítási bojkott megszüntetése mellett. Ezt az amerikai sajtó általában egyszerű választási fogásnak rpinősíti és a republikánus elnökjelöltet következetlenséggel vádolja. Csökkenő árak A kétségtelenül választási ízű és Reagan általában szovjetellenes magatartásának meg nem felelő állásfoglalás valójában komoly belső - gazdasági feszültségek következménye. Az Egyesült Államokban a rendkívül befolyásos (és politikailag egyértelműen jobboldali) farmerszervezetek már az embargó bevezetése, január 4-e után azt hangoztatták, hogy az nem érheti el célját — viszont súlyos károkat okozhat az amerikai mezőgazdasági ermelőknek. Carter a tiltakozás ellenére fenntartotta az embargót, amely hivataiTk klrnnirnn 1980. augusztus 3„ vasárnap losan 17 millió tonna gabonára vonatkozott es az 1981 szeptemberéig tartó ötéves hosszú lejáratú megállapodás keretében csak a korábban aláirt 8 millió tonnás szállításokat engedélyezte. Ezt követően az amerikai gabonatőzsdéken a búza exportára 13 százalékkal, a kukoricáé 15 százalékkal esett az előző esztendő szintjéhez viszonyítva. Ennek következtében az amerikai farmerek fokozták kampányukat az embargó ellen és a kongresszusban két törvényjavaslatot is benyújtottak. Ezek különböző formában a szovjetellenes embargó felfüggesztését követelik. Két tanulság, s a harmadik A Carter-kormányra nehe. zedő nyomást növelte, hogy a január óta eltelt időszakban bebizonyosodott: nemcsak a Szovjetunió általános gabonahelyzetében nem okozott érezhető negatív változást a bojkott, de az is kiderült, hogy az Egyesült Államok legfontosabb gabonaexportőr-szövetségesei nem hajlandók követni Washingtont az embargó ösvényein. Argentína kezdettől fogva megtagadta a gabonaeladások korlátozását a szovjet, vevőknek. Ausztrália, amely hivatalos nyilatkozataiban támogatta Cartert. ebben az esztendőben va lójában rekordmennyiségű gabonát adott el a Szovjetuniónak, A minap Kanada is bejelentette, hogy kilép a szovjetellenes gabo- naembargót támogató országok sorából. A bojkotthoz való csatlakozás eleve hiba volt — mondotta a kanadai búzabizottság vezetője. Ezen a ponton — júljus utolsó napjaiban — a nyomás súlya alatt már a Car- ter-kormány is kénytelen volt módosítani magatartását. Eredetileg Washington arra kérte az Amerikában működő nagy gabonaexportőr-cégeket. hogy harmadik állam területén levő készleteikből se szállítsanak a Szovjetuniónak. Az egyik legnagyobb amerikai gabonakereskedelmi vállalat, a Cargill Corporation azonban e hivatalos kérelem ellenére a külföldi készletekből megindította szállításait. Az amerikai földművelésügyi minisztérium, amely a „front átszakadásától” félt, ezt követően úgy fogalmazott, hogy az exportőr cégek ezentúl szabadon szállíthatnak a szovjet piacra harmadik országban levő készleteikből, ..ha ez megfelel az adott ország kiviteli politikájának”. Az utolsó csepp Ez voltaképpen a kudarc bevallásának kezdete volt. Bergland amerikai földművelésügyi miniszter kétségbeesett. nyilatkozatot tett. Ebben azt hangoztatta, hogy az embargó kikényszeritett lazítása még nem jelenti az amerikai kormánypolitika megváltozását. Ha a kongresszus elfogadná a gabonabojkott elvetését követelő javaslatokat, az „külpolitikai katasztrófát” jelentene az Egyesült. Államok számára — mondta. A következő szakaszt az a bejelentés vezette be. hogy őszi búzából ebben az esztendőben az Egyesült Államokban rekordtermés várható: csaknem 10 százalékkal több, mint tavaly. Ennek következtében a földművelésügyi minisztérium kénytelen volt széles körű kampányt kezdeményezni nagy földterületek parlagon hagyására. amit a mezőgazda- sági termelőknek adandó kártalanítással kell kiegészíteni. Ez volt az a csepp, amelytől még Reagan pohara is kicsordult. A köztársaságpárti jelölt, aki természetesen az eredendően republikánus és egyébként is a konzervatív farmerek szavazatainak megnyerésére törekszik, kénytelen volt felismerni: esetleg elnökségébe kerülhet, ha nem áll ki a szovjetellenes gabonabojkott megszüntetése mellett. Ez a követelés — az egyébként mereven szovjet- ellenes köztársaságpárti külpolitikai programba ágyazva — beszédes vallomás a január óta tartó Carter-embargó gazdasági és politikai kudarcáról. C-t-e) Az iszióffl országok kérése A BT-hafároxaf eredménytelen veit A világközvélemény határozottan eb tél i Izraelnek az arab államokkal szemben folytatott megszálló politikáját, s megbélyegzi azokat, akik támogatják és bátorítják Tel Aviv agresszív irányvonalát — írja Igor Orion, a TASZSZ politikai szemleírója. — Erről tanúskodik az ENSZ-közgyűlés VII., rendkívüli ülésszakának a napokban véget ért vitája, amelyen a Palesztinái nép elidegeníthetetlen jogait támogató határozatok születtek. Az ülésszak megmutatta Washington fokozódó elszigetelődését. 112 állam képviselői támogatták azt a közgyűlési határozatot. amely hangsúlyozza az erővel való területszerzés megengedhető t lényégét. és követeli Izrael teljes és haladéktalan kivonulását az összes, általa megszállt területről, köztük Jeruzsálemből. Ellene csupán Eddig 40 halott öt. ország szavazott.: Izraelen és az Egyesült Államokon kívül Ausztrália. Guatemala és a Dominikai Köztársaság. Az ENSZ-ben képviselt iszlám országok csoportja kéri a Biztonsági Tanács mielőbbi összehívását annak megvitatására, hogy Izrael örökös fővárosává nyilvánította Jeruzsálemet. A mintegy, negyventagú iszlám or- szágcsoport ENSZ-nagyköve- te által, a BT soros portugál elnökéhez intézétt felkérőlevél emlékeztet arra. hogy június 30-án a BT egyhangú határozatot fogadott el — az. Egyesült Államok tartózkodott —, amelyben megtiltotta. hogy Izrael akármi féleképpen megváltoztassa a város jogállását. A BT elnöke kijelentette: megkezdi a tárgyalásokat a BT többi tagjával arról, hogy mikor lenne időszerű összehívni az iszlám országok javasolta tanácskozást. Súlyos robbanás Bolognában Robbanás rázta meg szombaton reggel a bolognai központi pályaudvart, és az épület nagy része — két zsúfolt váróterem és az étterem — összedőlt. Szombat délelőtti adatok szerint legkevesebb negyvenen vesztették életüket és mintegy százötvenen sérültek meg, de valószínűleg még sok halott kerülhet elő a romok alól. Egy várakozó szerelvény négy kocsija, valamint jó néhány, a pályaudvar előtt parkoló gépkocsi is megrongálódott. Egyelőre nem tudni, mi okozta a hatalmas robbanást; a rendőrség pokolgépes merényletre gyanakszik, de gázrobbanás Is lehetett ^z ok, mivel a helyszínen, másodpercekkel a katasztrófa előtt, állítólag erős gázszag érződött. A súlyos állapotban levő sérülteket, a város kórházába szállították, a köny- nyebben sebesülteket — a bolognai kórházak zsúfoltsága miatt — más városokba vitték kezelésre. Salvatore Formica szállítási miniszter, a hír hallatán. Rómából azonnal Bolognába indult. A rendőrség nagy erőkkel folytatja a vizsgálatot a szerencsétlenség okainak kiderité„Jelentés“ az emberi jogokról A helsinki összeurópai értekezlet ötödik évfordulója alkalmából Washingtonban jelentést adott ki, a magát európai biztonsági és együttműködési kérdésekkel foglalkozó bizottságnak nevező szervezet, amely kéretlenül „magára vállalta” a helsinki záróokmányban elfogadott ajánlások betartásának ellenőrzését. A szovjetellenességgel átitatott dokumentum felületesen foglalkozik az egész emberiséget nyugtalanító kérdésekkel: a béke és az enyhülés megszilárdításával, a kölcsönös bizalom és az államok közötti békés együttműködés megerősítésével. A jelentés szerzői ehelyett a már rég lejáratott vádaskodáshoz és rágalmakhoz folyamodtak, ami már magában is ellentmond a záróokmány szellemének. A jelentés fő témája az emberi jogok helyzete. de ezt egyoldalúan csak a Szovjetunióban és a szocialista országokban „vizsgálja”. Mindössze egy mellékletben utal arra. hogy ezen a téren az Egyesült Államokban is „van még tennivaló”. Meg sem említi — bár Andrew Young, volt amerikai ENSZ- nagykövet Is elismerte —, hogy az Egyesült Államokban „több száz. esetleg több ezer” politikai fogoly van, folytatódik a fajüldözés. Az összeurópai értekezleten részt vett országok novemberi, madridi találkozója előtt kiadott jelentést csak a helsinki záróokmány meghamisítására és az enyhülési politika megingatására irányuló kísérletként lehet jellemezni. A Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása FELVÉTELRE KERES legalább 3 éves gyakorlatú és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert, takarmányozási szaktanácsadói munkakörbe. Jelentkezés: írásban vagy személyesen, az állomás vezetőjénél, Gyöngyös, Vármegyeház tér 1.
