Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk \ Tollhegyen Csodafegyver I A salvadori junta helikoptereket vetett be a terror és \ a halálosztagok ellen tiltakozókkal szemben, hogy az ame- j I rikaiak vietnami tapasztalatait gyiimölcsöztesse a gerilla* \ ellenes hadviselésben. Az Egyesült Államok hadvezetése / j válóban olyan nézeteket vallott annak idején, úgy másfél j \ ■ évtizede, hogy a helikopterek lehetnek a csodafegyverek, j | - amelyekkel felkutatják és megsemmisítik a népi ellenál- j lás fészkeit. Az ábránd hamar szeriefoszlott, a rsodafegy- ! S ■ verek roncsokká váltak, s legfeljebb a filmszínházakban > < , vetített Apokalipszis film drámai jelenetében élnek to- ] ' vább. ) A salvadori junta most az amerikaiak vietnami tapasz- ; l tatatait próbálja ,.hasznosítani”. De nem lenne jobb a 5 < kezdet helyett inkább a véget tanulmányozni? Mármint, £ í hogy hova jutottak Vietnamban az amerikaiak a helikop- ; '< terekkel és más „csodafegyverekkel”? < r. e. Á hét 3 kérdése Bush pekingi látogatása 1. Milyen új fejlemények történtek a Közel-Kelet­tel kapcsolatban? A feszültebbé vált nem­zetközi helyzetben viszony­lag ritkán történik meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa csaknem egyhangú határozatot fogadjon el. A hét derekán erre került sor: tizennégy szavazattal — egyetlen, amerikai tartózko­dással — elítélték az Izraeli parlament döntését az egy­séges Jeruzsálem fővárossá nyilvánításáról. Ez kifejezés­re juttathatta az általános rosszallást. ugyanakkor a szövegezés többszörösen eny. hített, erősen kompromisszu­mos volt. Nem tartalmazott büntető szankciókat, s kéz­zelfogható következményként csupán arra van kilátás, hogy mintegy tizenöt, fő­ként latin-amerikai ország átköltözteti nagykövetségét Jeruzsálemből Tel Avivba. A diplomáciai képviseletek túlnyomó többsége amúgy is ott található. A Biztonsági Tanács állás- foglalásával párhuzamosan ugyanakkor megélénkültek az arab, sőt szélesebben vé­ve: az iszlám frontok, s legalábbis ebben a kérdés­ben egységes nevezőt tudtak kialakítani. (Az óvatos fogal­mazás azért helyénvaló, mert közben Bagdad és Damasz­kusz viszonyát a diplomáciai missziók személyzetének köl­csönös kiutasítása, Kairó és Tripoli egyébként is hűvös kapcsolatait propagandahá­ború árnyékolta be.) Különösen jelentős, hogy meglehetősen harcias hangok hallatszanak Szaúd-Arábia részéről. Az új helyzetben az egyiptomi vezetés kény­telen volt felfüggeszteni az autonómiatárgyalásokat, s •eleve meghiúsítottnak látsza­nak a Jordánia esetleges pálfordulásához fűzött remé­nyek. A Dél-Lihanon ellen intézett sorozatos izraeli ka­tonai támadások természete­sen tovább erősítették a már említett irányzatokat. Igen sok nyugati kommen­tátor is felteszi a kérdést: vajon milyén meggondolá­sok vezethették a Begin- kormányt. amikor vállalta a kockázatokat a Kneszeth- ben kierőszakolt döntés kap­csán. Két, egymással össze­függő okot emlegetnek. A jelenlegi izraeli vezetés min­denképpen „kész helyzetet” .akart teremteni Jeruzsálem státuszának saját értelmezés ‘szerinti deklarálásával — fi­gyelembe véve azt a tényt, hogy a jövőre esedékes iz­raeli választások aligha hosz- szabbítják meg a Begin ve­zette koalíció mandátumát, s a novemberi amerikai el­nökválasztások előtt Wa­shington képtelen túlságo­san nagy nyomást gyakorol­ni önállóskodó szövetségesé­ire. Nincs szó alapvető ameri­kai—izraeli ellentétekről, de . Washington — az általános amerikai, s a jelenlegi elnök választási érdekeit szem előtt tartva — szívesebben venne fii USnüUSa ^rassSssssj ktfko. augusztus 21., vasárnap olyan mérsékletet Tel Aviv részéről, ami beleillik a Camp David-i keretekbe. Az Egyesült Államok nyilván elengedte volna a Jeruzsá- lem-vita kiéleződését éppen a ..választási kampány fini­sében, de a libanoni tűzhar­cokat is. Csakhogy az eddigi amerikai politika óhatatla­nul benyújtja a számlát a Közel-Keleten is. S ezt a számlát a hét tapasztalatai alapján akár " szó szerint is érthetjük. Az izraeli veze­tés újabb hárommílliárd dol­láros gazdasági és katonai segélyigénnyel fordult Wa­shingtonhoz. A kérésnek mind a visszautasítása, mind a tel­jesítése viszont jó előre újabb bonyodalmakat ígérne .., 2. ' Hogyan alakult a helyzet Lengyelországban? A héten a lengyel dolgo­zók, az ország vezetői, a rend és a nyugalom helyre- állítása mellett foglaltak ál­lást. Hétfőn este Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára rádió, és televizióbe- szédben szólt az ország la­kosságát foglalkoztató gon­dokról. elsősorban a tenger- melléki munkabeszüntetések okozta problémákról. A héten ülést tartott a lengyel kor­mány elnöksége, s fontos — a lakosság érdekeit messze­menően figyelembe vevő — gazdasági intézkedésekről ho­zott határozatot. A lengyel kommunisták taggyűléseken biztosították támogatásukról a párt és kormány politiká­ját. A problémák megoldá­sának lehetőségeire összpon­tosították figyelmüket, s egy­idejűleg aggodalommal szól­tak arról, hogy a munkabe­szüntetések hátterében mind­inkább aktivizálódnak a szocíalizmusellenes elemek, Ezek olyan követelésekkel lépnek fel, amelyeknek sem­mi közük nincs a dolgozók gazdasági, szociális elvárá­saihoz, s kizárólag a nehéz­ségek fokozását célozzák. A hét eseményei is tanú­sítják: a lengyel párt és kor­mány törekvése az, hogy a dolgozókkal egyetértésben rendezzék a problémákat, s helyreállítsák a rendet, biz­tosítsák a termelőmunka za­vartalan menetét. Mint Ed­ward Gierek hangsúlyozta: a munkabeszüntetések sem­mit sem oldanak meg, ellen­kezőleg, növelik az ellátási nehézségeket, megzavarják az élet normális menetét. Be­széde zárórészében a LEMP KB első titkára nyugalomra intette és a gondok orvos­lása érdekében egységre szó­lította fel Lengyelország la­kosságát. 3. Mit jelent az amerikai katonai kiadások rekord­szintre emelése? Lehet, hogy a Pentagon­ban valamiféle számmiszti­kának hódolnak? Miután napvilágot látott az 59-es számú elnöki direktíva az új nukleáris stratégiáról, az el­ső csapást mérő eszközök fejlesztéséről, az amerikai katonai költségvetés összegét 159 milliárd dollárra, re­kordszintre kívánják emel­ni a következő pénzügyi év­ben. Ez egyet jelent a fegy­verkezési verseny újabb ín- jekciózásával, annak költsé­geinek és veszélyeinek to­vábbi fokozásával. Pontosan négy évvel ez­előtt az akkori elnökjelölt, Jimmy Carter azt ígérte vá­lasztási kampányában, hogy 5—7 milliárd dollárral csök­kenti a katonai költségve-, test. Az új rekordszint majd hatvanmilliárdos emelkedést jelent, ami még az inflációt beleszámítva is. tekintélyes összeg. Az ígéret elmaradásának igazolására „ördögi kört” alakítottak ki: Washington élezi a nemzetközi helyzetet, erre hivatkozva serkenti a fegyverkezési versenyt, ami viszont tovább fokozza a fe­szültséget szerte a világon. A helyzet legfeljebb annyit változott, hogy manapság az elnökjelölt elnök már nem is ígér csökkentést... Biztató bejelentést, tettek nemrég Genf ben: a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a teljes atomcsend-megállapodás kü­szöbére jutott. Több, mint másfél évtizede, hogy ez a három hatalom nem folytat a tóm kísérleteket a légtérben, a kozmoszban, illetve a ten­gerek vizében. Az atomcsend azonban nem vonatkozott a föld alatti kísérletekre, így az újabb nukleáris fegyvere­ket továbbra is ki lehetett próbálni. Ugyanakkor a lég­köri atomcsend sem teljes: Kína és Franciaország rend­szeresen hajt végre légköri atomkísérleteket, s nagy a' valószínűsége annak is, hogy a Dél-afrikai Köztársaság is felrobbantotta első atomszer. kezeiét. (Sőt, számos más ál­lamban is dolgoznak a fegy­ver előállításán.) A teljes atomcsendnek azonban mindenképpen nagy jelentősége lehet, hiszen hoz­zájárulhat, a nagyhatalmak közötti bizalom építéséhez. A föld alatti atomkísérletek ti­lalma sajnos nem jelenti a •nukleáris fegyverek tilalmát, az azonban bizonyos: az alá­író felek a jövőben nem pró­bálhatnak ki új típusú rob­banófejeket. A Genfben elért A La Manche-part vidék ha­lászainak blokáddal össze­kapcsolt sztrájkmozgalma na­pokra megbénította a Fran­ciaország és Anglia közti kompforgalmat. Képünkön: egy Cherbourgban berende­zett, alkalmi hálóterem, ahol a Franciaországban rekedt turistáknak adtak szállást. (Népúság-telefotó — AP — MTI — KS.) eredmény azért is jelentős, mert a világ atomfegyver­készleteinek túlnyomó része az amerikai és szovjet hadi­arzenálhoz tartozik — ez persze nem csökkenti annak szükségességét, hogy az alá­írandó egyezményhez csatla­kozzon a többi a tóm hatalom is. Lehetőségek a Hofburgban A bécsi Hofburgban jelen­leg tárgyalási szünet van. A nyári hónapokban nem kerül sor találkozókra a közép­európai csapatcsökkentési megbeszélések résztvevői kö­zött. Hat éve tart már a tár­gyalássorozat. s az eddigi fordulók azt bizonyítják, hogy a NATO-országok nem annyira a megegyezés, a ka­tonai erők csökkentésének útját keresik, hanem kivá- rási taktikát folytatnak, ami a feszültség fokozódását hoz­hatja. Másképp megfogal­mazva: úgy tűnik, hogy a nyugatiak minden módon húzzák a tárgyalásokat, s létszámcsökkentésre - csak akkor, lesznek hajlandóak, ha az atlanti tömb nagyarányú katonai fejlesztési terveit már végrehajtották. PEKING: George Bush. amerikai re­publikánus alelnökjelölt szombaton befejezte három­napos kínai látogatását és Pekingböl Tokióba utazott. Bush nem volt hajlandó kommentálni a röviddel in­dulása előtt nyilvánosságra hozott' kínai nyilatkozatot, amely bírálta Reagan repub­likánus elnökjelöltet, amiért fel akarja újítani a „hivata­A lengyel tengerpart szá­mos vállalatánál folytatód­nak a sztrájkok. Pénteken Gdansk, Gdynia, Szczecin dokkjaiban, kikötőiben és több más vállalatánál állt a munka, míg az ország többi részében , nagyjából zavarta­lanul folyik a termelés. Becs­lések szerint már eddig több' milliárd zlotys kárt okozott a leállás, amely számtalan gondot okoz a lakosságnak is. Kormánybizottságok tár­gyalnak a sztrájkolok képvi. selőivel, s megvizsgálják a javaslatokat. A PAP tudósítói jelenté­seikben arról írnak, hogy a helyzet Gdanskban, Gdynia- ban és Sopotban nagyon ne­héz. A vasúti személyforga­lomban nincs fennakadás, de az áruszállító vágányokat el­torlaszolják a kirakodásra váró vonatok. A rendező-pá­lyaudvarokon a gyorsan romló áruk megmentése ér­dekében átrendezik a szerel­A szocialista országok kép­viselői rámutattak, a nyuga­tiak által kezdeményezett meddő létszámvita, az állító­lagos „keleti fölény” bizony- gatása semmiképp nem lehet eredményes. A Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország tárgyalási készségét, jóindulatát bizo­nyították azok a javaslatok, melyek a korábbi nyugati indítványok valamennyi fő elfogadható elemét tartal­mazták. A NATO azonban erre is nemet mondott. A nyári szünet előtt a szocia­lista tárgyalófél újabb kez­deményezéssel állt elő: ja­vasolták, hogy 20 ezer szov­jet katonának a közép-euró­pai térségből való kivonása ellenében szállítsanak haz.a 13 ezer amerikait. A szovjet csökkentés így összesen 40 ezer főt tenne ki, hiszen a szocialista nagyhatalom az idén — Leonyid Brezsnyev tavaly októberi bejelentése óta — már 20 ezer katonával csökkentette az NDK-ban ál­lomásozó csapatainak ’létszá­mát, s kivont ezer harcko­csit is. A nyugatiak azonban en­nek a jelentős, jóakaraté lé­pésnek is csökkenteni igyek­szenek a jelentőségét. los kapcsolatokat” Tajvané nal, Azt mondta, hogy szí. vesebben vizsgálja látogatása „pozitív vonásait”. Bush ta­gadta, hogy kudarcot vallott és azt hangsúlyozta, hogy őszinte megbeszéléseket foly­tatott a kínai vezetőkkel, köztük Teng Hsziao-ping mi­niszterelnök-helyettessel . Mint mondta, kölcsönösen megismerték egymás állás­pontját, ami nagyon hasznos. vényeket. A kikötőkben nagy számban várnak kirakodásra közfogyasztási cikkeket és az ország szempontjából való- ban közhasznú árukat szál­lító hajók. A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja szombati számában rámutat, hogy az ország vál­lalataiban és intézményeiben — a korábbi napokhoz ha­sonlóan — a LEMP alap­szervezetei taggyűléseket tartanak. A taggyűlések részvevői hangsúlyozzák, hogy az ország jelenlegi ne- hézségein csak akkor lehet felülkerekedni, ha közösen, felelősségteljesen tevékeny­kednek. ha a bizalom köl­csönös. s ha a mindennapi kötelezettségeknek eleget tesznek. A gyűléseken az a követelés is elhangzik, hogy leplezzék le a szocialistaelle­nes csoportokat, amelyek szakadást igyekszenek elő­idézni a nép soraiban. A leszerelési konferencia Ősszel jelentős esemény színhelye lesz a spanyol főváros. Öt évvel az európai együttműködés okmányának helsinki aláírása után ismét összegyűlnek harmincöt európai és észak-amerikai állam képviselői, hogy meg­vitassák kontinensünk prob­lémáit, az alapokmány vég­rehajtásának állapotát. A madridi találkozón minden bizonnyal ismét felvetődnek a katonai enyhülés kérdései is. Az elmúlt esztendők bebi­zonyították annak az állítás­nak az igazát, miszerint nincs politikai enyhülés katonai enyhülés nélkül! Helsinkiben már születtek megállapodások a katonai bizalomerősítő intézkedések végrehajtására, s minden résztvevő — akkor ott — ki. jelentette: híve a feszültség csökkentésének, a leszerelés­nek. A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé azóta is több alkalommal in­dítványozta: kössenek átfogó megállapodást az európai ka­tonai enyhülés, leszerelés kérdéseiről. Legutóbb a VSZ- országok vezetőinek varsói találkozóján vetették fel is­mételten egy európai lesze­relési értekezlet gondolatát. Támogatja a tervet több tő­kés ország kormánya is. Való. színűnek látszik, hogy en­nek az igen fontos fórumnak az összehívásáról tárgyalnak rrffijA Madridban is. Miklós Gábor Réti Ervin Billy magyarázkodik Az amerikai szenátus jogi bizottsága folytatja a kihallgatá­sokat a Billy Carter-ügyben. Az elnök becsének (képünkön) líbiai kapcsolatairól kell számot adnia (ftépújság-telefotó — AP — MTI — KS.) LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOK Genf—Bécs—Madrid Helyzet a lengyel tengerparton I

Next

/
Thumbnails
Contents