Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-23 / 197. szám
Gondok, feladatok a tanulók szociális ellátásában Richard Burton asztalánál Avagy: tíz év a filmgyári kulisszák mögött Társadalmunk fontos kérdései közé tartozik az általános iskolai liálózat működése. szerepe — az oktatáson és a nevelésen túl —az érintett korosztályok szociális ellátásában is. Ez utóbbi funkció jobb betöltése érdekében. a népi ellenőrzés tapasztalatai alapjár) hozott most olyan döntést a Minisztertanács. hogy az általános iskolai ellátás ma még nem kevés gondjának . enyhítésére. hiányosságainak megszüntetésére, a napközi otthoni, a tanulószobai, az iskolai étkeztetési helyzet javítására készítsenek átfogó és összehangolt intézkedési tervet az érdekelt tárcák. v A ciöntés előzményeihez, a éma hátteréhez tartozik, hogy a népi ellenőrök az elmúlt két évben három alkalommal keresték fel ak iskolákat, hogy a különféle tanintézeti funkciók betöltéséről, a fogyatékosságokról és a teendőkről — kapjanak helyzetképet. Előbb a nevelő-oktató munka legfontosabb területeiről, tankötelezettségi előírások végrehajtásáról, a személyi és a tárgyi feltételek alakulásáról tájékozódtak, most pedig az iskolai szociális ellátás mikéntjét, jobbításának lehetőségeit tanulmányozták. Mindhárom vizsgálat —, ha különböző kérdésekben is — egyértelműen bizonyították, hogy az általános iskolák sok szállal fűződnek társadalmunkhoz, s e kötődés hatása egyre inkább erősödik. A népi ellenőrzés vizsgálata is ennek a társadalmi kapcsolatrendszernek az erősítését kívánta előmozdítani, mindenekelőtt annak szorgalmazásával, hogy a feltárt gondok megoldásával, a soron következő fejlesztési tervek összeállításánál reálisan számoljanak az irányítás minden szintjén, és — miként a KNEB jelentésében és a Minisztertanács ülésén . is nyomatékkai hangsúlyozták — az eddigieknél fokozottabban hasznosítsák a helyi lehetőségeket, aktivizálják a társadalmi erőket. Általános tapasztalat, hogy a szociális ellátás köre és színvonala az általános iskolában elmarad az óvodában és a többi oktatási intézményben biztosítoitol. A feladatokat ugyan ismerik, a végrehajtásban viszont korlátozottak a lehetőségek, ráadásul hiányzik az egységes szemlélet. Ennek következtében egyrészt a megyék között, de olykor egy-egy megyén belül is indokolatlan ellátásbeli különbségek alakultak ki, másrészt a meglévő helyi lehetőségeket »em használják ki mindenütt. A szociális el Iá - tásbeli feszültségeket annál is inkább enyhíteni kell, mert az elkövetkező években fokozza majd az ilyen feladatokat a növekvő létszámú korosztályok iskolába lépése. A szociális gondoskodás iskolai főbb formáit a napközi otthoni. tanulószobai elhelyezés és az -étkeztetés jelenti. A napközi otthon fontosságát csak növeli, hogy pedagógiai célokat is szolgál, mert biztosítja a tanításon kívül a gyermekek felügyeletét, lehetővé teszi az egész napos foglalkoztatást, a személyiségformálást, segítséget nyújt a tanulmányokhoz, pótolja a hiányos vagy hiányzó családi - nevelést. Az elmúlt tíz évben megkétszereződött a napközi otthonban elhelyezettek száma, de a jogos igényeket így sem lehetett kielégíteni. Az ellátás bővítését a városokban a helyek elégtelensége, a községekben elsősorban pénzhiány akadályozza. Mindkét kategóriában manapság nagy a zsúfoltság a napközikben, annak ellenére, hogy az alsó tagozatosoknak csak 53, a felső tagozatosoknak pedig 19 százaléka járhat ide. Sem az elhelyezés aránya, sem az ellátás színvonala tekinteté-' ben az általános iskolák nem tudják az óvodából történő átmenet folyamatosságát biztosítani. Az óvodás korú gyermekek 85 százaléka kap ellátást, gondozást az óvodában, az első osztályosoknak viszont csak 80 százaléka járhat jelenleg napközibe. Nagyon jól szolgálják az átmenetet az óvodából az iskolába az iskolaotthonos osztályok. — ahol a foglalkozások közvetlenül az óvodában tanultakra épülnek —, de gyermekeknek — sajnos — csak néhány százaléka járhat ilyen ..iskolaotthonba”, mert kevés hozzá a tanterem és a nevelő. Tapasztalataik alapján a népi ellenőrök szorgalmazzák, hogy a várható népesebb korosztályok közelgő beiskolázásának idejére „hozzák előre” az új tantermek építését Annál is inkább, mert — miként megállapították — a megelőző ötéves tervidőszak napközi otthoni fejlesztési ütemét az V. ötéves tervben nem érjük el. pedig már reálisan számolni lehetett a növekvő g.vermeklétszárrunai is. Afféle kényszermegoldás most, hogy a napközi otthoni felvételnél az alsó tagozatosoknak előnyt kell biztosítani. és csak kevés helyre tudnak elhelyezni felső tagozatost. Igencsak gondot okoz a szülőknek, hogy a IV. osztályból az V. osztályba lépéskor több, mint 30 százalékkal csökken a napközi otthoni ellátásban részesülők száma. Már most számolnia kell azzal, hogy ez az arány az alsó tagozatosok számának növekedésével tovább romolhat. Ami a tanulószobai elhelyezést illeti, ide a napközi otthonba fel néni vett felső tagozatosok kerülhetnek, de csak szerény számban (5.5 százalék). Indokolt lenne a tanulószobák számának gyarapítása. Az iskolai étkeztetés iránt fokozódnak az igények. A napköziseknél ezzel nincs gond, de a többiek esetében kevés lehetőséig van a szervezett étkeztetésre. A tanulók 78 százalékának mindkét szülője dolgozik, s az általános iskolásoknak csak 46 százalékáról tudnak iskolai étkeztetéssel gondoskodni, holott az igény ennél lényegesen nagyobb, az étkeztetés bővítését akadályozza, hogy az iskolai konyhák többsége kicsi, az étkezőhelyiségek is szűkösek. E gondokon jócskán enyhíthetne a vendéglátó- ipar, amely — a népi ellenőrök számításai szerint — szabad kapacitásának fel- használásával 300—400 ezer tanuló étkeztetését vállalhatná. Jó példa említhető a tanintézetekkel való együttműködésre Szolnok megyéből, ahol nyolcezer tanuló étkeztetéséről gondoskodik ilyenformán a vendéglátó- ipar, Követésre méltó az is, hogy egyes megyékben a vendéglátóipar és a fogyasztási szövetkezetek veszik át az iskolai konyhák üzemeltetését. Űj konyhák építésén, meglévők bővítésén, korszerűsítésén túl nagy szükség lenne korszerű szállítóeoényekre. mert a mostani edények többsége nem alkalmas az ételek minőségének megtartására. Gyors orvoslásra váró gond az iskolai étkeztetési férőhelyek elégtelensege. Emiatt nem ritka, hogy 6—8 turnusban ebédelnek a gyerekek. A népi ellenőrök javaslata szerint javítana a helyzeten. ha a napközik foglal közt a tó-hel y iségei t vagy esetleg némelyik osztálytermet is igénybe vennék a tanulók étkeztetéséhez. ft. f.) Amikor egyik kedvenc hatvani tanára, Tözsér Ferenc, az érettségi után megkérdezte Czaga Károlytól, hogy merre tovább: nem tudott határozott választ adni. Tény, hogy vonzotta az irodalom, a film. Egyelőre mégis kitanulta a konzerves mesterséget. S csak pár év múltán; a Magyar Filmgyártó Vállalat újsághirdetésére, pályázta meg sikerrel a kellékest szakmát. Hogy mit jelent ez a filmkészítés világában? Állandó készenlétet, rengeteg utánjárást, tág ismeretségi kört. Az ifjú kellékes Ranódi László filmjében. a Hatholdas rózsakertben „debütált”. És ahogy visszaemlékezik, Tolnay Klári, Kovács Károly keze alá két hétig hordta a szebbnél szebb rózsahalmokat egy óbudai kertészetből. Azóta harminc film körül tüsténkedett. se vége, se hossza a legkülönbözőbb tárgyaknak, személyi holmiknak, amelyeket rendezői szóra elő kellett teremtenie, öreg lorg- non, elefántcsont nyelű sétapálca. vágy éppen egy Rippl-Rónai festmény, ami a táblaíró szalonjában „játszik”. Alkotó társként — Persze ennek a szakmának is megvan a szamárlétrája. És évek kellenek. amíg egy kellékes feljebb lép. berendező lesz. nagyobb felelősséggel. szerteágazóbb feladatokkal — mondja a nyírott bajuszú, szőke ifjú. tíz esztendei filmes gyakorlattal a háta mögött. — Meg az sem közömbös, hogy kiknek dolgozik az ember, illetve miféle adott díszlethez kelj a különböző berendezési tárgyakkal, bútorokkal oljtán miliőt teremteni, amilyent a rendező, jobban mondva a cselekmény kora megkíván. Gáti Tilda, a legismertebb berendezők egyike, aki nemrég ment nyugdíjba, e tekintetben kitűnő mesterem volt! Ű vezetett be a szakma titkaiba, ő tanított meg a legkülönbözőbb fogásokra. Rendezőként pedig Jancsó Miklóst tekintem a legtöbbnek. Művészi zsenialitása olyan emberséggel párosul. ami mindenkit elbűvöl, lefegyverez. Jancsó a kamera- mannt, a gyártásvezetőt, a kellékest, a berendezőt, a statisztát eppen olyan alkotó társának tekinti, mint a vezető színészeket. Valamennyivel együtt lélegzik, mindre épít... Bajor házában Ülünk az asztalnál, Czaga Károlyon kockás ing, kék farmer, emlékei között pedig helyszínek, amelyeket neki kellett az éppen terítéken levő filmtémához igazi- tania. Mészáros Márta can- nes-i sikerfilmjére, az Örökség re például azért gondol szívesen, mert legtöbb jelenetét a legendás tragika, Bajor Gizi egykori házában, a leendő Bajor-emlékmúzeumban forgatták a lengyel Jan Nowiczki és Monori Lili főszereplésével. Más kérdés, hogy az 1940-es évek főúri kastélyának belső kialakítása, korhű újrateremtése végett mennyit kellett talpalni, idegeskedni. Órára, percre legyen minden együtt a szí nen! András Ferenc filmje, a Veri az ördög a feleséget, egy erdélyi színész, Szabó Lajos barátsága révén vésődött a fiatal berendező szívébe-lelkébe. No! És ebben volt az a falusi búcsú, aminek ünnepi lakomáját egy hétig forgatták, s annyiszor kellett egy-egy snittet ismételni, hogy a tyúkleves, a csirkepaprikás főzésére fogadott szakácsnő alig győzte energiával, s még a környék kutyái is megutálták a szárnyast. Vissza a XVI. századba — Hogy most mivel foglalkozunk? Márton testvér címmel Lutherről forgat a stábunk egy filmet, francia tőkével, jobbára francia művészekkel a fontosabb szerepekbe!}. Ez a feladat megint próbára teszi a berendezőt — jegyzi meg két korty ital közt Czaga Károly. — Először XVI. századi templomokat, épületeket hajtottunk fel. Azután a díszlet- tervező leadott listája szerint asztalosokkal, ötvösökkel, divatszakértőkkel tárgyaltunk, hogy a darabban „játszó” klastrom refektóri- yma is az utolsó ónkupáig korhű legyen. Több kegytárgyat a Mátyás-templom főpapjától kértünk kölcsön, hat reneszánsz festményt pedig, a hozzájuk tartozó testőrrel együtt, a Szépművészeti Múzeumtól béreltünk. Az ilyen kölcsönzésből különben sok manusz grófosan megél. Ismerek egy öregurat, aki a Ma már tripla jövedelemért sem ... (Fotó: Szabó Sándo'r.) második világháború után, isten tudja miként,, náci kétéltű gépjárműhöz jutott, h&lyrepofozta, s harminc esztendeje minden filmben, amely a harci eseményeket idézi, ez a tragacs az egyik főszereplő. Nyilván jó pénzért ! „Moulin Rouge” Szakma és megélhetés. Czaga Károly, aki tíz esztendeje pendlizik a hatvani szülői ház és a filmgyár között, most végzi egy újabb létrátok eléréséhez szükséges főiskola scenikai tagozatának utolsó évfolyamát, havi fixe azonban alig 2800 forint. Ehhez csak napi díj, valamint gyártási pótlék járul, tekintet nélkül a forgatási időre, Emiatt örülnek a szakmabeliek, ha jól megy a munka, ha minden klappol, s három hónap- helyett másfél alatt befejeződnek valamely film fölvételei. Adódnak aztán éxtra eseményei is a sok vándorlással járó pályának, amelytől ma már tripla jöttédéi mért sem válna meg a törekvő fiatalember. Ilyen volt, amikor pár éve a Moulin Rouge” össze* helyiségét kibérelte a stábnak az itt filmező Richard Burton. Elisabeth Taylor, s kellemes órát töltöttek a világsztárok vendégeként. Nemrég pedig Pelé, Bobby Moore, Stallone tisztelte meg őket barátságával. Kár, hogy az amerikai színészsztrájk miatt most félbeszakadt a produkció. És egyáltalán befejezik-e valaha? Moldvay Győző II. — hla visszajön a drome- dár, egy fityinget nem adnék azért a házért, még akkor se, ha kinézne valahogy. A Vi- tics mondta, és a muter ját csak ismeri az ember, nem igaz? Úgyhogy én nem kalapálnék a helyükben. Már többen szóltak nekik ott a környéken. Vagy ha nem is szóltak, de hallják. A Her- ner lakik még ott, az egy igazán tetű vénember azzal a szőke növel. — De az meg énekel — vetette ellen a lány. — Te mondtad. — De az a Herner nője, te hülye. Azonkívül befutott énekes. A hordó, meg ö azért mégis más tészta, nem gondolod? A lány belátta, hogy más tészta. Nézte megint a hegyeket, aztán a gesztenyéket. amelyek tömött sorban hevertek az út két lejtős oldalán. Nem lesz könnyű ezt mind megtanulni, gondolta. Rátette a lábát egy gesztenyére és előregurította. — Föltámadt a szél — mondta a fiú. 1880. augusztus 23-, szombat — Én nem érzem. — Nézd a bőrömet! Látod? A láriy inkább a gesztenyéket nézte. — Mennyi van idén, ugye? — kérdezte. — És milyen szé. pék! Megnéztél már egyet közelebbről? — Mit? — Tgy gesztenyét! — Nem, ez a Vitics tém >■ ja, mióta felfedezte, hogy biológus. — Azt mondtad. hogy pszichológus akar lenni. — Igen, de azóta felfedezte, hogy biológus. Lehet, hogy mégis a biológiára megy. — Ha egyszer ahhoz van kedve. Egy idősebb és egy fiatalabb nő sétált el mellettük karonfogva. Maguk elé néztek az útra. Óvatos, de szórakozott mozdulatokkal kerülgették a gesztenyéket. Az idősebb valami kiállításról beszélt. Mind a ketten fehér ballont viseltek, és a fiú nagyon' unta őket. — Gyújtsunk rá — javasolta. — Nem, köszönöm — mondta a lány. — Az előbb azt mondtad, kérsz. — Nem, ez nekem erős. — Erős, még a Morrisnál is gyengébb. — De nekem az is erős, meg ez is — mondta a lány. Hálára simította a haját, de az első mozdulatra ismét az arcába hullf. — A kocsiban van John Player — ajánlotta a fiú. — Azt se kérek, köszönöm. A fiú mégis felállt, a lány pedig hátradőlt a pádon. Most mind a két oldalon a válla mögé szorította a haját. A fiú megigazította fejér farmernadrágját. egy lyukkal beljebb csatolta a puha bőrövet, és átment a kocsihoz, amely a szemközti utca végén állt. Járás közben előrehajolt, és úgy látszott, mintha borzongatta egy kicsit. Akkor hát mégis fúj a 1 i | CSÖRSZ ISTVÁN: | A KIS MERCEDES ! i . I szél, gondolta a lány. Homlokát rancolta. és arra gondolj, hogy mindezt elég nehéz lesz majd megtanulni. De hát. istenem. A Sport Mercedes olyan fehér volt az árnyékban, mintha porcelánból készült volna. A fiú megnézte a hátsó kerekét, majd kivett a kesztyűtartóból egy felbontatlan John Pl avert. Amint bezárta az ajtót, észrevette, hogy eltűnt a kocsi orráról az embléma. Körbejárta a kocsit, benézett a fal mellé is. A szemközti kapualjban egy kisfiú állt. kezében rugós szappanbuborék-fújó. — Gyere csak ide — mondta neki a fiatalember. A gyerek eltűnt a kapualjban. A fiatalember odament, lábával benyomta a kaput, és meglátta a kisfiút a kukák mellett. — Mi is a te neved? — kérdezte. A kisfiú nem válaszolt. — Kérdeztem tőled valamit! A nevedet csak tudod, nem? A gyerek felszaladt a lépcsőn. Erősen dobogott. A lépcső nagyon régi volt, a súrlódástól elvástak a puha farostok. A fiatalember felment a gyerek után. Súlya alatt nyikorgott a lépcső. Piros gyerekautó állt a bal oldali ajtó előtt. Megnyomta a csengőt, hallgatózott. Újra megnyomta kétszer, és csak akkor hallott valami neszt az ajtó mögött. — Nyisd ki bátran — mondta. — Nem nyithatom — mondta a gyetek. — Nem nyithatod? Miért nem nyithatod? — Az anyu mondta. — Éppen öt keresem, küldd ide. — De lement a közértbe. — És az apád? — Dolgozik. Csak este jön meg, Tokajba ment. A fiatalember megnézte a névtáblát az ajtón amelyen az állt fekete betűkkel: Dr. Türlich András. — Azt ajánlom neked, hogy add vissza, amit levettél a kocsiról — mondta. Kicsit lehajolt a kulcslyuk felé, úgy beszélt. — Az az én Moszkvicsom, ne nyúlj hozzá! — Nyisd ki az ajtót, mert baj lesz! — De nem nyithatom ki — mondta a gyerek. — De az előbb is lent voltál az utcán, nem? A gyerek erre nem mondott semmit. Hallani lehetett. amint beszaladt a lakásba. — A hétszentségit! — káromkodott a fiatalember. Lement a ház elé, várt egy, kicsit, jobbra-balra nézegetett, jön-e már az asszony. Vagy öt percet várt, de csak a fiatal és az idős nőt látta: ugyanolyan óvatosan lépkedtek a gesztenyék között, mint az előbb. Nem néztek sehová, csak a földre. A lány a pádon hátrafordult. — Mi történt? — kérdezte. — Az a kis csibész ellopta az emblémámat — mondta a fiú. — A gyerek? — Az! — Egyetlen mozdulattal lecsavarta a John Player tetejét, és a lány mellé lette a padra. — Hol van itt közért, nem tudod? — Sehol — mondta a lány. — Lent van az Attila úton. Nem látod, hogy cipelik az asszonyok a szatyrokat a lépcsőn? A fiú homlokráncolva nézte a gesztenyéket. Valóban emlékezett néhány asszonyra. amint a szatyrukat cipelték. A lépcső tetején többnyire megálltak pihenni is. — Ka. jól van — mondta végül Kivette a farzsebéből a noteszét, keltőt lapozott, aztán felírta a lap tetejére: ..Dr. Türlich András, ügyvéd. Hajdú utca 2.” — Maradunk még? — kérdezte a lány. — Megyünk. VÉGE) t
