Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-20 / 195. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 195. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 20., szerda Világ proletárjai, egyesüljetek! Szocialista állameszme R z alkotmány napja voltaképp az embe- \ rd jogoknak is napja. Az alI ' kotmány végső értelme ugyanis az állampolgárok, az emberek társadalmi biztonságának a szavatolása. Minden alkotmány annyit ér., amennyit az érdekelteknek ténylegesen nyújt. Szocialista hazánkban emberi jogainkat, azaz alkotmányunk biztosította önmegvalósítási lehetőségünket — akarva-akaratlanul — két mércével is mérjük. Az egyik mérce — nyilvánvalóan — az írott alkotmányt és az élet tén.veinek í szembesítése. A másik: a ? mindennapi összehasonlítás > a magunk valósága és az S európai, történelmileg," töb- < bé, vagy kevésbé összemér- < hető tőkés államok ténye» í között. < Kezdjük az elsővel. 1945 ? utáni történelmünk egyik J nagy és drágán megfizeI ' tett tanulsága, hogy a népköztársasági alkotmány önmagában véve — bármilyen fájdalmas is ennek az igazságnak a kimondása — lehet írott malaszt is. Tartalmában és szerkezetében szocialista alkotmányun- < kát abban az esztendőben i emelték eleink törvénverő- > re, amely évben a szocia- \ lista törvényesség megsér- < tése tragikus következmé- < nyű realitása volt az élet- ? nek. < Az ellenforradalom tom- > bölását követően viszont S vesszőn Vi javításra sem s szorult ez az alkotmány < ahhoz, hogy nemzeti törté- < nelmünk legutóbbi negyed- < századának valóban meg- > bízható jogi fundamentuma j legyen. Mi ebből a tanul! < ság? A részleteket tekintve elég bonyolult ahhoz, hogy a marxista társadalomtudományokat még hosszú évekig foglalkoztassa. A politikai lényeget tekintve viszont a válasz az, hogy ha a szocialista társadalom alapépítménye, a gazdasáI gi struktúra stabil és fejlődésében dinamikus, ha ez a fejlődési folyamat az állampolgárok közvetlen érdekeltségi rendszerére épül, s nem elnyomó intézkedések áttekinthetetlen, s emiatt azután mind kevésbé ellenőrizhető szövevényére, akkor a szabadságjogok már csak azért is mind teljesebben érvényesülnek, mert ez nemcsak az egyes államipolgár, hanem legalább ugyanennyire a társadalom egészének az érdeke. . Három évtizede csorbítatlanok azok a jogaink, amelyek a létbiztonságot jelentik. Jogunk a munkához, a megszolgált nyugdíjhoz. a szociális ellátáshoz, a gyermekeink tisztességes felneveléséhez, és így tovább. E jogaink közül egyetlenegy sem érvényes- sül a tökély fokán. De ennek felismert ténvét újból és útból a politikai cselekvés középpontjába -állítva — roppant haladást értünk el. Olyat, ami az egyes állampolgár közérzetét minden másnál inkább hangol ja pozitívra. Abban az értelemben, hogy az emberek tudják: kapnak, mielőtt bármit is ők maguk ' adnának. Az alkotmány napján — kis és különböző társadalmi rendszerekben élő népektől körülvett nemzet j lévén — okunk van össze- ) hasonlítani viszonyainkat a ) másokéval. A legnyilván- t valóbb és éppen ezért a í legszembeötlőbb eme össze- i hasonlításban az, hogy eb- ) ben az országban kivétel nélkül mindenki esztendő- i ről esztendőre többet és ? jobbat mondhatott magáé- > nak nemcsak anyagi javak- S bői, nemcsak formális jo- i gokból, hanem abból az er- < kölcsi tartásból is. amit az \ anekdotára hajlamos nép- í nyelv úgy ír körül, hogy S — úgymond — az eszme £ és a józan ész minálunk ( közös nevezőn van. í Intézményeink és közhi- l vatalaink munkájának sa- í játságos, de még sem ér- 5 dektelen bizonyítványa, í hogy a nyugati világ az' imént vázolt teljesítménye. £ kei immár hosszú észtén- ? dók óta kénytelen rögzíte- ; ni is, elismerni is. Nem,) mintha normarendszerünk j a legcsekélyebb mértékben ' is közelebb állna a másik S oldaléhoz. Csakhát örök S tény, hogy az általánosan i elismert emberi jogokat i csorbítani az államhata- < lom ott és akkor kénysze- i rül. ahol és amikor képte- . len érdekeit egyeztetni az S ál lampolgárokéval. Mi sem volna ellentéte- > sebb ezzel a közszellemmel, í mint annak hirdetése, ( hogy életünk — emberi le- > hetőségeink jogi szabályo- > zása felől közelítve hozzá ! — maga a tökély. Viszont, ha a nyolcvanas évek haj- > nalán azt kérdezzük önma- ? gunktól, hogy mit tehetünk - még önmagunkért, akkor> erre a válasz csak kisebb < részben lesz az. amit p sao- < cializmus nyugati kritiku- / sai váltig ismételgetnek.' Hogy tudniillik jogrendünk) további csiszolásra szorul. ; Mert, noha ez igaz. de nem í önmagában! Hanem csakis . abban az összefüggésben, ' hogy a hatékonyabb gaz- í dá lkod ás, a dinamikus cél- ? ratörés. egészen egyszerűen > kikényszeríti a teljesebb, a > mélyebb, az elevenebb de- mokróeiát. ] Ennél pedig a nyolcvanas \ évekre aligha van kihívóbb í program. Társadalmi éle- - tünknek most lépünk abba > a korszakába, amikor a kisebb közösségek, a tehetsé- : ges egyének döntéseinek ' súlya és következménye a ? korábbinál nagyobb, érez- > hetően nagyobb mértékben befolyásolja az egész tár- ; sadalom előbbrehaladását. 1 Ez a legnagyobb kihívás. í Nemcsak abban az érte- ^ lemben, hogy valami olyat > kell megtanulnunk, amit! eddig nem tudtunk. Hanem ; abban is, hogy minden !> egyéni és csoportos siker- > nek az igazi kritériuma az í össztársadalmi hatás. E mberi jogaink és tő- - rekvéseink szem. í pontjából alapvető különb- > ségként minden olyan be-) rendezéssel szemben,< amelyben az egyéni boldo- l gulás a közösség érdekei- ? nek a rovására is bekövet- j kezhet. ) Megnyílt az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából Ötvenmilliós új létesítmény Gyöngyösön Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár gyöngyösi öntöde és gépgyárában az alkotmány 31. évfordulója alkalmából tegnap, kedden adták át ünnepélyes keretek között a gyártmánystruktúra átalakítását elősegítő mintegy 50 millió forint értékű beruházást. Ennek keretében felavatták az öntödeüzem- ben a gépesített adagolótért és a TIFE 1500-as indukciós kemencét, valamint azUNI- VAN pillangÓ6zelep-gyártő csarnokot a gépgyártó üzemben. A gyárfejlesztés keretében átadott létesítmények a szerelvénygyártási profil kialakításának első állomásai. A gyártmánystruktúra teljes átalakítása a VI. ötéves tervidőszak végére fejeződik be. Az alkotmány ünnepe tiszteletére kedd délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját. A Parlament előtti téren — sok érdeklődő jelenlétében — kürtszó jelezte a katonai elöljáró, Sipos Károly alezredes, budapesti hely- őrségparancsnok-helyettes érkezését, aki _ meghallgatta a csapatzászlóval felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését és köszöntötte a katonákat. Ezt követően felhangzottá Rákóczi-induló és díszőrök kíséretében vitték az árbóc- rúdhoz, majd a Himnusz hangjaira, a díszszázad tiszteletadása közepette, felvonták az Állami Zászlót. Az ünnepi esemény befejezéséként a díszszázad és a zenekar díszmenetben vonult el a zászló előitt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök állnak diszőrséget. Zászlófelvonást ünnepség volt ugyancsak kedd délután a Gellérthegyen, a Fel^zfjrbss-i dulási ' Emlékműnél j.v ahol’ szintén katonai tiszteletadás mellett vonták fél a rna'gyár nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI) A H9. országon mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár kedden ünnepélyes külsőségek között megnyílt. A Himnusz elhangzása után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. — A most megnyíló kiállítás sokrétűen, gazdag anyaggal érzékelteti a mező- gazdaságban, az. élelmiszer- iparban. az. erdő- és fagazdaságban elért eredményeket, jelzi a termelőerőkben, az agrárkutatásban és a szakoktatásban egyaránt tapasztalható fejlődést — mondotta. Ez. a termelési színvonal lehetőséget teremtett arra, hogy az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott legyen. az élelmiszer-fogyasztás növekedjen és szerkezete korszerűsödjön. Miközben .javult a hazai élelmiszer-ellátás, nőtt az. agrárágazat exportja is. Igaz, az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon az elmúlt években számottevően emelkedtek. Emellett azonban a növekvő kivitelnek, és a javuló minőségnek egyaránt köszönhető, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari export értéke folyó áron, — az 1070. évinek — tavaly már több mint a kétszerese volt. A kiállítás is jelzi azt a sokoldalú nemzetközi együttműködést, amelynek részesei vagyunk. A megnyiiuünnepség vendégei az élelmiszeripari pavilonban Eredményeink egyik, forrósa — ezt a baráti országok gazdag bemutatója egyértelműen dokumentálja — a KGST keretében a testvéri szocialista országokkal való együttműködés. Fontos érdekünk, hogy a gazdaságos termelésnövelés minden lehetőségét hasznosítsuk a nagyüzemekben, a háztájiban, a kistermelők kö. rében is. A szocialista nagy(MTI-fotó, Hadas János felvét üzemek erősítése, fejlesztése, változatlanul legfontosabb gazdasági, társadalmi feladatunk. Emellett — járva az eddigi helyes utat — továbbra is nagyon lényeges a háztáji es kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a termelési kedv fenntartása. Ehhez a jövőben is sokoldalú segítséget adnak mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemei. e — Népújság-telefotó — KS.) A miniszter végül köszönetét és elismerését fejezte ki a hazai és a külföldi kiállítóknak — köztük a 6. nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási, valamint az építés—otthon—energia kiállítás résztvevőinek is — munkájukért és jó szereplést kívánt a résztvevőknek,’ majd megnyitotta a 69. OMÉK-ot. Ezután a vendégek megtekintették a kiállítást. j Alkotmányunk ünnepe alkalmából megyeszerte kitüntették azokat, akik munkaterületükön átlagon " felüli eredményeket értek el. Kedden délelőtt az egri Hámán Kató Megyei Űttörő- házban a közművelődés ügyéért szorgoskodókat jutalmazták. A rendezvényen — többek között megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Szabó István, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának függetlenített titkára. Lévai Ferenc, az SZMT titkára, valamint Jetiéi János, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkárhelyettese. Búzás Lajos, a megyei művelődésügyi osztály vezetője mondott ünnepi beszédet, méltatta alkotmányunk jelentőségét, s elismeréssel szólt azokról, akik a falvakban és a városokban lehetőségeikhez képest mindent megtesznek azért, hogy a közművelődés terén a korábbinál rangosabb sikerek szülessenek. Ezt követően Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Búzás Lajos adta át a kitüntetéseket. Az átadás utáni fogadáson Kiss Sándor mondott pohárköszöntőt. (A kitüntetettek névsorát lapunk 5. oldalán közöljük.) AUGUSZTUS 20.: ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE (Fotó: Hauer Lajos.) Felvonták az Állami Zászlót Elismerés a kiemelkedő munkáért
