Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

Mongólia Kuba A „művészetek házában“ a forradalom szigete Rond múltra tekinthet vissza a Mongol Szépművé­szeti Múzeum — 1966-ban nyílt meg —, de egyedülál­ló értékű darabjai, gazdag gyűjteményei kiállják az ösz- szehasonlitást sok más ré­gebbi ilyen intézménnyel is. A művészeti gyűjtemények skálája igen sokrétű: a fest­mények, szobrok, iparmű­vészeti tárgyak mellett az ősi művészeti emlékek egész sora megtalálható itt. A legrégebbi kiállítási tár­gyak a kőkorszakból és a bronzkorból való mongol te­rületen felfedezett sziklaraj­zok. A régmúltat idézik a hunok temetkezési helyéről származó nemezszőnyegek, a turk és az ujgur állam ide­jéből való lakásdíszítő ele­mek. ősi turk kőképek, a fcurk harcos: Kul-Tegin kép­mása. Az egykori mongol fő­város. Karakorum ásatási le. létéi sem hiányoznák: szebb­nél szebb kerámiavázák, épí­tészeti díszítőelemek. A XVII. századi gyűjtemé­nyek is sok érdekességet kí­nálnak. Itt találhatók Tara istennő öntvény képmásai, a ..Buddha életének 12 szaka­sza-’ című képsor, a híres mongol festő. O. Zanabazar műve: „A háború istene”. A legutóbbi 200 év mon'gol festői és szobrászai — mi­ként az müveikből kitűnik — azon fáradoztak, hogy megőrizzék népük szokásait, és ábrázolják életét. Szép példája ennek B. Sarav ké­pe ..Eg,y nap eseményei" címmel. Egyébként ez a fes­tő készítette 1923-ban az első portrét hazájában a világ­proletariátus vezetőjéről: Leninről. Az iparművészeti részleg­ben gazdagon díszített kor­sók, ezüst teáskészletek, ne­mesfém dobozok, fafaragá­sok a tanúi a fantáziadús né­pi díszítőművészetnek. A. modern festők tárlata .szintén a hagyományokhoz való hűséget bizonyítja. A ma mesterei közül többen alkalmazzák a ma emberé­nek életét ábrázoló képeiken az ősi. úgynevezett zurag festési technikát. Közülük ki­emelkednek U. Jadamszuren ..Az öreg mesemondó”. D. Damdinszuren „Anya”. A. Szengetszokjo „A fekete te­ve” és C. Minzsur „A szö­vetség” című képe. A kora­beli szobrászok alkotásainak legjobbjai is képviselve van­nak a múzeumban. így Sz. Csojbalszan ..Birkózó”. H. Zsamba „A dombrajáté- kos” című szobra. A festmény- és szoborga­léria a hazai mesterek mel­lett külföldi művészek alko­tásait is tartalmazza. Háztűznézőben Bulgária Neszebár, az ősi város NDK Harc a tetanusz ellen Koreai NDK Régi bútorok kiállítása Korea területén már a Kory o-dinasztia időszakában — a X—XIV. században — valódi művészetté vált az otthon berendezése, díszítése. A korabeli szebbnél szebb bútordarabok a Koreai Nép­rajzi Múzeum állandó kiál­lításain láthatók. Lakkozott, vagy gyöngy­házzal kirakott szekrénykék, művészi díszítésű asztalok, szekrények sora bizonyítja az. akkori idők emberének vonzódását h széphez. A XIV. század végétől kezdve a la­kás bútorainak mérete dí­szítése is változik, a helyi sajátosságoknak, a haszná­latnak, a célnak megfelelőén. A bútorzat legfontosabb darabjai — akkor is. ma is — a szekrények. Ősi szokás volt az ifjú par számára a dúsan rakott szekrény elő­készítése. A fiókos szekré­nyeknek több fajtája is lé­tezett. a fiókok számától, el­helyezésétől. félig vagy egé­szen nyitott voltától füg­gően. A kiállítás különösen szép darabja a „háromeme­letes”. teljes egészében gyöngyház berakások kai . dí­szített szekrény, de nem­különben sok látogatót vonz az ugyancsak gyöngyházzal díszített, díszes keretű, álló­tükörrel ellátott toalett­asztalka és a cinóberszínű lakkozott lapu. művészien faragott lábú. kerek asztal. Mint a kisebb-nagyobb beren­dezési tárgyak jól bizonyítják, az akkori idők embere elő­szeretettel díszítette ottho­nát intarziás, la fagott és gyöngy házdiszitésű tárgyak­kal. A díszítések legtöbbször virágokat, madarakat, szép tájakat ábrázoltak. Bár a ma emberének az igényei, szokásai változtak,. a bútorkészítők — ha mo­dernebb formában is. de — szívesen követik a nemzető bútorstilust. Szovjetunió Főszezon Abháziéban Utcarészlet Ha repülő szőnyeggel, — mint a mesében — Nesze- bárban szállnánk le, azt hi­hetnénk, hogy legalább egy­két évszázaddal visszamen­tünk az időben. Abba a kor­ba, amikor még nem voltak egyenes utcák, rohanó em­berek a kedves, hangulatos házak között. Nem hajóval érkeztünk, hogy azt hihessük. a Fekete­tenger egy elfelejtett szige­tére jutottunk, hanem szá­razföldi úton. Pomorie-ből. A két város csupán 20 ki­lométerre van egymástól. Közöttük folyik a történel­mi nevezetességű Acheloe patakocska. 1100 eve itt üt­köztek meg először a Simeon vezette bolgár hadak az elő­renyomuló bizánciakkal és innen űztek vissza őket. Bi­zánc kapujáig. Elhagyjuk a homokdűnék­kel és szélmalmokkal tarkí­tott szárazföldet és egy kés­OJKMMs UíSa, augusztus 2. szombat kény fólduvelven ál a régi várfalak menten a felsziget- városba érkezünk. Az öböl kikötőjében halászhajók, a parton száradó hálók. Sza­márfogat kocog a köves úton. A szárazföld magas partjain üdülőépületek, a homokos strandon fürdőzők. A vízen vitorlás és evezős­csónakok. Az ásatások (nem­egyszer hat méter mélység­ben) bizonyítják, hogy Ne- szcbár helyén három és fél évezreddel ezelőtt jelentős kikötő volt. A városka zegzugos utcái behálózzák az egész félszige­tet. Az ablakokból kíváncsi asszonyszemek kandikálnak ki. a „kalene” (kávéház) előtt halászok beszélgetnek. Az alacsony háztetők fölött sirályok vijjognak. És sok­sok templom: szám szerint huszonkettő. Körülbelül ány- n.vi, mint a lakóházak szá­ma. Az ide száműzött előkelő bizánciak építették azokat — isten kiengesztelésére és a maguk dicsőségére. Kiemel­kedik a VI. században épült régi, és a X. századi. Keresz­telő Szent Jánosnak ajánlott uj metropolitan templom Már több mint tíz éve an­nak. hogy a Német Demok­ratikus Köztársaságban — a védőoltások bevezetésének eredményeként nem for­dult elő a gyermekek köré­ben merevgörcs. 19(it óta ugyanis kötelező a három­szoros védőoltás: diftéria, szamárköhögés es tetanusz ellen. A be nem oltott felnőttek azonban olykor megkapjak ezt a súlyos kórt. Az orvos- tudomány fejlődése ellenére a világon átlagosan minden második-harmadik tetanusz- fertőzött ember hal meg me­revgörcsben, az oltás hiánya miatt, vagy mert későn megy orvoshoz. Ez indította a NDK köz- egészségügyéért felelős szer­veket arra, hogy a gyerme­kek után a felnőttek teta­nusz-védőoltását is széles­körűen bevezessék. 1967-ben megkezdték a felnőttek vé­dőoltását 40 éves korig. 1975- ben pedig speciális progra­mot dolgoztak ki e betegség megelőzésére, most már az­zal a céllal, hogy a lakos­ságnak minimálisán 80 szá­zalékára terjesszék ki a teta­nusz-védőoltásokat, immár a 80. életévig bezáróan. Az NDK egyes megyéiben már elérte az ilyen megelőzésbe bevont felnőttek száma a la­kosság 90 százalékát. Szovjet gyártmányú kombájnok aratják az évi nyolcmil­lió tonna nyerscukor alapanyagát — a cukornádat. ..A toi’a da lom szigete” — mondják Lalin-Amerikában Kubáról, s a ma élő nem­zedéknek eszébe jut az a huszonhét évvel ezelőtti na|5, július 26-a, amikor a forradalmárok kis csoportja, Fides Castróval az élen, megtámadta a Moncada-lak- tanyát. Az az akció ugyan elbukott, de a népi torra dalom, amely azon a napon színre lépett — győzött. A Batista hadsereg akkor még felülkerekedett a har­cosok csoportján, de a forradalmat már ‘ fel nem tartóztathatta. Hat évvel később a népi forradalmi erők felszabadították az or­szágot. Mit hozott a kubai nép­nek az antiimperialista. de­mokratikus. nemzeti felsza­badító. agrárforradalom? Gyors és radikális változást Kuba életében. Szétzúzta a regi államgépezetet, vissza­állította az 1940 es. demok­ratikus alkotmányt. Üe ki­bővítve. hogy kisajátíthas­sák a nagybirtokokat, el­kobozhassák az ellenien a dalmárok vagyonát. álla­mosíthassák a külföldi vál­lalatokat. Végrehajtották a földreformot, államosították a kulcsipart, felmondták az USA-val kötött katonai egyezményt. csökkentették a munkanélküliséget, erőtel­jesen emelték az életszínvo­nalat. S 1961-ben meghir­dették az ország első nép­gazdaság-fejlesztési tervét. Ekkor megkezdődött az iparosítás, 1962-ben megala kilották a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártját, amelynek a neve 1965-től: Kubai Kommunista Párt. Az elmúlt húsz évben az ipar rohamosan fejlődött, összességében 809 ipari programot realizáltak. Eb­ből 315 a cukor., 152 az élelmiszeripar. 128 az építő­ipar, 37 a gépipar. 35 az ag­rára. 33 a vegyipar. 27 az elektromosenergia-fermelés. 82 a könnyűipar területén ment végbe. A fejlődés aránysz-ám« átlagosan évi hat százalék volt. ami nem lebecsülendő eredmény. Ku. bá két ismert kincse, a cu­kor és a dohány mellé elő­lépett harmadiknak a nik­kel. A nicaoi és a moai nikkel üzemet korszerűsítet­tek. Puntagprdában és Comariocasban újat építet­tek. Kuba gazdasági lenre- zövé vált; Tavaly a tőkés világba 900 millió dollárért exportált, a szocialista or­szágokkal — együttműködés keretében — 3.5—4 milliár­dos forgalmat bonyolított le. Külkereskedelmi mérlege azonban a szüntelenül -női vekvő forgalom mellet l is egyelőre negatív. A behoza­tal meghaladja a kivitelt. A nehézségek jórészt ob­jektívak. A nikkeldúsítás nagyon energiaigényes. Az évi 30 ezer tonna export­nikkelhez. 600 ezer tonna kőolaj kell. A nikkel ára másfélszeresre, a kőolajé sokszorosára emelkedett. A mezőgazdaságot pedig az utóbbi években többféle természeti csapás érte. Gondjaikon a szocialista közösség segít. A Szovjet­unió jóval a világpiaci ár alatt szállít kőolajat és a világpiaci ár felett vásárol­ja meg a cukor nagy részét. Lengyelország citrus! eldol_ gozó üzemet alapít az or­szágban, amely már jövőre termelne, s az eddigi évi tízezer tonnás citruskivonat­exportot 110 ezer ‘tonnára bővítené 1985-ig. Az. NDK két malmot épít. gabona- és lisztsilókat emel, fejlesz­tik a cementgyártást. Bul­gária a vízgazdálkodásban segít. A világpiaci dekonjunk­túra persze Kubát is érinti. Eddig a beruházás rohamo­san ívelt felfelé, az idén erejüket a már megkezdett építkezések befejezésére összpontosítják. Az életszín­vonalban azonban nem tűr­nek visszaesést. Tovább ja­vítják az élelmiszer-ellátást, garantálják a gyógyszerellá­tást. fenntartják a közleke­dés. tanítás, ’a gyógyítás je­lenlegi színvonalat, folytat­ják a lakásépítést — vagyis mindazt, amiért, Latin-Ame- rika népei büszkén igv em­legetik Kubát: a forradalom szigete. \ Skála-szanatórium Gagrában (Fold; TASZSZ—APN—KS, M. DalikasviU felvétele) Megkezdődött a főszezon a Fekete-tenger melletti Ab- házia üdülőiben Évente százezrek érkeznek ide a Szovjetunió különböző terü­leteiről és külföldről. Aszub. tropikus éghajlatú üdülőhe­lyek — Szuhumi, Gagra, Pi- eunda. Gudaula — egyedül­állóak az országban. Az évi átlagos középhőmérséklel 14.9 X'. a nyári hónapokban rendkívül kedvező az időjá­rás. a tenger kellemesen me­leg. A XI. ötéves tervben (1981—85) a Szovjet unióban tovább fejlesztik a szanató­riumhálózatot. új üdülők, turistabázisok. kempingek, motelek épülnek. jelentős mértékben javul a szolgálta­tás. A turizmus kedvelőinek több útvonalat javasolnak amelyek a csodálatos fekvé­sű Abházián át a tengerig vezetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents