Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
\ Fő az udvariasság Magyarországon meg bevezetésre vár az ehhez hasonló tanóra. • . Egy japán nagyvárosban, Osakában viszont már külön gyakoroltatják az áruházi eladókkal, hogyan fejezzék ki meghajlásukkal az udvariasság különböző tokait. Az „ajánlott meghajtási szögek': kollégáknak 15 Uik vásárlóknak 30 fok, idősebb személyeknek 15 fok, ,A képen látható infravörös sugarakkal működő berendezéssel ellenőrzik! hogy tökéletes-e már a tiszteletadás... Miért növekszik a bálnák öngyilkosságának száma? A tudósok és a környezetvédők körében óriási aggodalmat keltett a közelmúltban. amikor Ausztráliában. Űj-Dél-Wales együk elhagyott partján 60 bálna nyilvánvalóan tömeges öngyilkosságot kísérelt meg. A jelenség egyáltalán, nem új. de még mindig teljes rejtély a tudósok számára. A jelen esetben tucatnyi ál- latszerető ember próbálta teljes erőbevetéssel megmenteni a bálnákat, azáltal, hogf ismételten visszavonszolták őket. a tengerbe. Igvekezetük azonban kudarcot vallott, és ma'már nyilvánvaló. hogy a bálnák határozottan meg akarnak ha'l- ni. Miután visszavonszolták őket a tengerbe, egy darabig körbe-körbe úszkáltak. ■ majd ismét a partra vetették magukat. Semmilyen erőfeszítéssel nem lehetett őket megmenteni — több mint 60 bálna pusztult így el rettenetesen szörnyű halállal. „Teljesen reménytelen, egyszerűen meg akartak halni’ — mondotta Mrs. Pat Ross, a közeli világítótorony őrének felesége, aki a bálnák megmentésére irányított akciót vezette. A helyi hatóságok számára most az a probléma, hogy hogyan- takarítsák el hirtelenjében az óriási mennyiségű tetemet, amelyek rövidesen rothadni kezdenek. Valószínű, hogy ez az eset ismét a figyelem középpontjába helyezi a bálnák időnként tapasztalható öngyilkossági kísérleteinek okáról folytatott vitát. Az elmúlt két év során számos esetben jelentettek ilyen öngyilkosságokat a világ különböző részeiről. A jelenség teljesen elkeseríti a környezetvédőket, akik kitartóan harcolnak azért, hogy legalább kereskedelmi okokból ne gyilkolják a bálnákat. Miközben azonban megpróbálják rá-; venni a kormányokat., hogy; szüntessék . be a bálnavadászatot. a bálnák tueatszámra vonszolják magukat a partokra, hogy ott elpusztulja-, nak. 1978-ban Ű.j-Zélandbán követtek el tömeges öngyilkosságot bálnák: 1979 júniusában . az Egyesült Államokban 41 ámbrás cet pusztult el annak ellenére, hogy 250 önként jelentkező állatbarát mindent megtett, hogy visszavonszolja őket a Csendes-óceánba. Egy hónappal később 170 bálna az Egyesült Államok déli partjainál hasonlóképpen cselekedett. A legtöbb tudós úgy véli, hogy ez a fajta öngyilkosság , valamiképpen kapcsolatban áll a bálnák hangkibocsátó rendszerének rossz működésével. Ez okozhatja, azt. hogy a bálnák túlságosan sekély vízben úsznak, amint pedig bajba kerülnek, vészjelzéseket adnak ki. ami más bálnákat is a veszélyes helyre vonz. A bálnaszakértők szerint a bálnák sohasem hagyják cserben bajbakerült társaikat. Valószínűleg ez az oka’ annak, hogy amikor egy beteg bálnát visszavonszolnak a vízbe, de az később ismét kivergődik a partra, a többiek is követik. A legutóbbi katasztrófánál, Űj-Dél-Wales partjain a bálnák legtöbbje fulladásos halált szenvedett. Haláluk előtt szörnyű agónián kellett keresztülmenniük, bőrük felhólyagosodott és kétségbeesetten dobálták magukat. Humor- szoigáiat Mortensen néhány évi őz vegység után nőül veszi megboldogult feleségének a húgát. E cselekedetét így indokolja meg: — Lehetetlen, hogy egy korombeli férfinak ú.i anyóshoz kelljen hozzászoknia! A Halai Sve ássonnak sikerült meggyőznie a szemorvost arról, hogy rossz a lalá sa. s alkalmatlan a katonai szolgalatra. Aznap este mo zibg megy. és nagy rémült téré észreveszi, hogy mellet te ugyanaz az orvos ül. akinél reggel járt. Svenssont néhány másodpercig lázas sietséggel fontolgatja, miként tagja ki magát ebből a kényes helyzetből, végül mentő ötlete támad, s a szemészhez fordul: — Bocsánat asszonyom: megmondaná, ez az autóbusz Göteborgba megy? A nagynéni így szól a kis un okaöc esőhez: — Tudod Péterkém. azért szeretlek, mert nagyon hasonlítasz rám. — Nem tesz semmit nénikém — feleli a lurkó: — tudod, a fiúknak nem kell olyan csinosaknak lenniük, mint a kislányoknak ... A csinos ifjú hölgy megígéri a személyzeti osztály '■ vezetőjének: — Ha elintézi, hogy a főnök titkárnője legyek, akkor gondoskodom róla. hogy az esküvőnk után ön azonnal jelentős fizetésemelést kapjon! A kis vidéki állomás főnöke felvilágosítással szolgál az utasnak: — A gyorsvonat öt perc múlva érkezik, a személyvonat pedig csak két óra múlva. Mégis azt ajánlanám önnek, hogy a személyvonattal utazzék — ez ugyanis megáll nálunk! — Apáti Miklós: Egy mondat a konyérrd, a falasról, az étkezésről? nem, a munka és a kalász, az ember c-s a föld. a liszt és a pék szerelmi együttesel beszélem eJ. a magvetők hajnali ritmusait, a kombájnok lölilübörge ritmusait, a raktárak száraz, porlepte meleget, és megintcsak a földet, mely mindent megad, hogy nyugodtan, rezzcnetlen arccal politizáljunk a földet énekelem el. István király földjét i mi hazánkat itt. a Kárpátok ölében. és kalászos jogunkat ebhez a földhöz, a törvény hatalmát rajtunk, rajtad és rajtam, a vacsoráinkat, hogy mindig jut kenyér, a reggelit, hogy mindig jut kenyér, de én m„g a leveshez is kenyeret eszem, tatán valamely aratólegény örökségeként a kenyérben bízom csak az ennivalók közt. hát a kenyerünk úgy öleld magadhoz. ha kenyeret szelsz. mini magamhoz ölellek én egy fölbukt versben. a kenyér az én egy etlen bizalmasom, éde neki súgom meg csak. senki másnak iminá' hogy ő a te tested puhaságát és meleg idézi.- inig kinézek ablakomon, egy légkala-1 zaja is kepes fölidézni a távoli kombájnoka' a közeli hegyek testvérei oly völgyckr< , 11 'lie: tini már a gabona levágva, s moshat ázzál össze a maradék szalmát, égig száll a po< de a kenyér már kimenekült e fénylő szülőszobából, itt piheg asztalunkon. melegen bújuk melleid közé. s azt mondta: ..Ossz szét", s eszünk, eszünk, hát megi- a falás. az étkezés? igen. de aztán jöhet a munka, a szerelem, a föld ahítata. egy kirándulás, hogy meglásd: mindent megadott a föld és most üres. Hallotta már? Ismeretterjesztő fülszövegek Három pipaklub negyven versenyzője közül a póznám Andrzej GÍikowsky lett a pipózás idei lengyel bajnoka. A győztes a nemzetközi szabályoknak megfelelően a kapott három gramm dohányt egy óra 33 perc és 20 másodpercig szívta. Ez a teljesítmény meg mindig egy órával kevesebb <■- világcsúcsnál. Vajon mi lehet ennek a Glikowskynak a foglalkozása, hogy ilyen nyugodtan, kényelmesen tud órákig pipázni ? Űj- ieliőr. magyar filmeket játszó mozi pénztárosa, vagy ügyintéző egy ingatlankezelő cégnél? Sajnos, erről nem szól a híradás. Thomas Manning, a múlt század tibetológusa feljegyezte. hogy Tibet egyes vidékein elterjedt szokás a ..kalaplopás": bizonyos ünnepen a férfinak joga van bármely leány', vagy' asszony fejéről lekapni a fejfedőt, s a zálogért éjszaka kell a tulajdonosnak a férfi lakásán megjelennie. Kár. hogy nálunk nincs divatban a kalaplopás, mert én már össze is állítottam azon hölgyismerőseimnek a névsorát, akiknek a fejéről szívesen lekapkodnám az említett holmit. A pánik fejvesztett zűrzavart, vakrémülőtél vaklármát jelentő szavunk A név (francia közvetítéssel) Pán istenre utal: az ókori görögök az ő megjelenésére vezették vissza például a nyáj megvadulását. Ügy tűnik, az ókori isten napjainkban is gyakori látogató. Igaz, nem a nyájainkat vadítja, hanem bennünket, azzal, hogy rémhíreket terjeszt. (Ily'enkor „az istenit”, „tényleg igaz?” kérdést szokás feltenni.) Aztán pánikba esünk és megostromoljuk a közérteket és a benzinkutakat. Kiss György Mihály Patika A szuperragasztó Még szegény, halhatatlanságban bol- • dogult barátom, ör- ; kény István figyelmeztetett ra, hogy > agárversenyen arra a , verseny kutyára taná- < esős tenni, amelyik í közvetlenül indítás í előtt, izgalmában, í megkönnyebbül. Orkény mindenhez éretett: es én megfognd- ! tam a tanácsát. Maradék vagyonomat tettem fel egy olyan í agárra, amelyik egy kobrahosszúságú kígyót eresztett ki ma- ' gából, közvetlenül a startpisztoly eldördü- J lése előtt. Mondanom j sem kell, vesztetnem. ) Azóta szent gyűlölet- í te! figyelem az angol ; agárversenyeket. í A2 elégtétel eszten- / dök múltán érkezett, > hír formájában. Baj van az agárversenyeí fceri. A fogadók amo- l lyan szakszervezetbe > tömörültek a fogadóéi irodák ellen, és csaknem meghiúsítják ' működésűket. ■; Megjegyzem: az agárversenyeken nem az agár a főszereplő. Még csak nem is az j az árva műnyúl, me- \ lyet e-<y elektromos > szerkezet húz el épp a szaladó és bizonyára jóhiszemű agár i előtt, ö is csak áldo- í zat, miként mi, fo- ; padok. A főszereplő í itt a bookie, azaz a fogadóirodás. A ke- S zében vagyunk, mert l ő szabja meg az odds-okat, azt a tétet. melyet a befutó agárra fizet. Mondanom sem kell. hogy a tétek aránya még csak nem is a versenyeken dől el, hiszen ott csupán a fogadói; egy része van jelen. .4 bookie-nak országos a hálózata, telex, telefon, s minden egyéb ravasz elektronika áll a rendelkezésére, hogy több száz kilométerről is ellenőrizze az odds- okat. s ő egy komputer biztonságával határozza meg. hogy kedvenc agaram mennyit fizet a győzelem esetén. így ment ez régen, így ment ez egy ideig. Egyszer azonban Rochester városában a fogadók szakszervezete rádöbbent arraK hogy van az évnek egykét napja, amikor agárversenyt rendeznek ugyan, de minden közhivatal, így a telex és telefonközpont is zárva tart. Nem tudhatja ilyenkor a bookie, mit fo gadtak odaát, a szomszédos imrosban, csak azt tudja, mi történik a versenyen, így indult el Roches- terben két agár. Mindkettő— ahogy a zöld gyep nyelvén mondják — megpakolva. s hatalmas, mert előzetesen lekötött odds-okkal. A bookie-k millókat vesztettek és — ilye nék. ezek — nem fizettek. A törvény a szerencsejátékból fennálló adáságot nem hajtja be: hiába jártak túl a bookie-k eszén a fogadók: a ,pénz ott cincog az ablakban. Idáig mindez technikai részlet. Az elbeszélés előkészítése. Nagy poén következik rá. Mit csináltak hát a fogadók a bookie-kal, amikor azok nem fizettek? Előbb kérvé- nyezte'k és könyörögtek. Amikor ez sem használt, egy apró '■is szerhez — csodaszerhez — folyamodtak, amely' néhány . cseppjével megakadályozta a bookie-k irodáinak működését. A szer neve su- perglue. Afféle univerzális ragasztó, de amint a neve is elárulja, superuniverzális ragasztó: fémet és fát és műanyagot egyaránt összecsirizel. A fogadók nem tettek mást, minthogy ebből az új gumiarabikum- ból belecsurgattak egy keveset a fogadóirodák ajtajának kulcslyukába. S a fo- ! gadoiroda egyszerűen nem tudott kinyitni. Hiába szerveztek tüstént az irodák repülő , lakatosbrigádot, nem boldogultak a csodaszerrel. S most, amire műnyúl, ember és ' agár együtt nem volt ; képes: — meghátrálásra kényszerültek a fogadóirodák. A ! bookie-kát legyőzte ; az emberi lelemény, ragasztó formájában. < Kell-e még folytatnom a példázatot? ’ Mert a műnyúl, az : agár és a bookie esete nyilvánvalóan az. Nem őróluk van szó, hanem végül is a szuperragasztóról. Arról a csodaszerről, mely hivatalokat meghátrálásra kényszerít, eltöm hi- zonyos kulcslyukakat — egyszóval bosszuló álmaikról, melye- 1 két az emberi leie- l mény színez széppé, hogy a tisztességtelenséget büntesse. Én a szuperragasztó híve leszek most már mindhalálig. Ungvári Tamás' j Nem véletlenül írunk a címbeli megnevezésről. Egy olvasónk levelében hibáztatja azokat, akik egy ,.űj létesítmény cégtáblájára a gyógyszertár helyett a patika ' szót íratták”. Meg is ökolja véleményét. A patika szó elavult, ma már -csak az öregebbek használják, hivatalos elnevezésre nem alkalmas”. Mivel őszinte választ vár, igyekszem akarata szerint cselekedni. Először is a patika szó még nem ay'ult ki nyelvhasználatunkból. . Gyakran halljuk ilyen szövegösszefüggésben: megyek a patikába, el- ' hoztam a patikából a gyógyszerekéit. stb. A patika szó nyelvünkben életútja is azt bizonyítja, hogy teljes jogú tagjává vált szókészletünknek. Szócsaládja is megnövekedett: patikus, patikáros, patikaszer stb. Szólásainkban is > kulcssze- rephez jutott:-Vén embernek bor a patikája. — Nincs rá flastrom a patikában (nem lehet. rajta segíteni). — Drága, mint a patika (nagyon drága), — Patika a feje, mindenkor talál valami megoldást. — Jobb a magyar konyha a diákkonyhánál. azaz a patikánál, stb. Maga a szó a görög eredetű. középkori latin apatika származéka. A szóban levő a hangelemet névelőnek érezve. a nyelvérzék és a nyelv- használat elvonta a szó testéből. Bár egyes tájakon a nép száján jelentkezik az apatika, apatyikn alakvalto- zat is. Hogy a patika és a gyógyszertár, a patikus és a gyógyszerész szóalakok használati értéke között van különbség. arról azok a vers- részletek győznek meg bennünket. amelyekben kulcsszerepet kaptak. Környezet felidézésére, bizonyos meghittebb hangulatok felkeltésére. a jóízű emberi humor és derű érzékeltetésére elsősorban alkalmas a patika szó: „Nem ad ennyi bő szájízt soha / Sem patika, sem úrvacsora” (Ady: A halál' pirkadat). — ..Annak, ki nem ment patikába? / főzött le- ved volt gyógyfürdője” (Váci: Bodzafa). — ..A patika- illatú sárga kabátú bodzafa" (Simon: Száz iramló nyári sor. „Az. emlékektől fülledi kis szobák fényle- nek. mint tiszta pat'kák” Takáts Gyula: Aescu'ap' A költő nem véletlenül adta az Aesculap címet versének. Aesculapius volt a gyógvitás istene az ókori mitológiában, ezért képe is gvakran díszítette a patikák cégtábla'at. emblémáján A/, embléma teljes képét is egv yers’'é«z- let idézi meg számunkra: ..A patika tábla ián A kígyó álmatag ölel eay mé- reg'kelyhet És farkát, / s*- rap” (Pásztor Béla: Vidéki éj). Dr. Bakos József ■— íme, a tengerre néző szobájuk
