Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-16 / 192. szám
Hire képes a magyar mezőgazdaság? üi kenyerünket is ünnepeljük majd augusztus húszadikán, amikor Budapesten százezrek, milliók előtt kinyílnak az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár kapui. Az ország figyelme jó két heten át a vásárvárosra irányul: aki teheti, útra kél, hogy ott körülnézhessen. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó azért, hogy holnapi munkaeszközeit, az új növény- és állatfajtákat lássa. tapasztalatot cserélhessen — a mezőgazdaság, az élelmiszeripar produktumainak fogyasztója, naponkénti minősítője pedig azért, mert neki is köze van élelmiszer-gazdasagunk állapotához. Valóban: va la menynyien személyesen érdekeltek vagyunk élelmiszer-ter- uelésünk fejlettségében. a tenyeret termelő ember jó közérzetében, munka- és állalkozó kedvében, megbecsül őségében. Az élelmiszer- iermelés ugyanis nem csupán a mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. s nem i® csak a feldolgozóüzemekben tevékenykedők ügye. A társadalom egészének gondolkodásáról, felelősségérzetéről is tanúskodik, arról, mit tud megvalósítani a rendelkezésre álló élelmiszer-termelés lehetőségéből. A gépet, az üzemanyagot, a sokféle vegyszert, az új növény- és állatfajtákat. az építőanyagot és sok egyebet, de még a vetést az ár- és belvíztől védő gátakat is „kívülről” várja a mezőgazdasági termelőüzem. Éppúgy a termelési biztonságot, a bölcs irányítást. Nem kisebb, hanem nagyobb területen folyt a termelés az ötvenes években, a termelők szama is lényegesen nagyobb volt a jelenleginél, s mégis üresek voltak az üzletek, hosszú sorok álltak a kenyérboltok előtt, két deka paprikát épp oly nehéz volt beszerezni, mint egy kiló húst. egy tojást, bizonyságául annak, hogy az elhibázott politika és a rosz- szul irányított gazdaság ott is hiányt képes teremteni, ahol a bőségre is lehetőség van. Mezőgazdasági termelésünk több területen a világelsők közé küzdötte föl magát: az utolsó öt év átlagában elért 40 rfázsás gabona- és csaknem ötven mázsás hektáron kén ti kukori cater melésre méltán büszkék lehetünk. Arra is. hogy az egy fpre jutó tojástermelés telén egyetlen ország sem. a hústermelésben is csak egy-két ország előz meg bennünket. Mezőgazdaságunk. élelmiszeriparunk termékeinek nagyjából harmadát exportáljuk, s ez a teljes magyar kivitel egynegyede. Az ötvenes években gabonái voltunk kénytelenek vásárolni, tavaly több mint félmillió tonnát adtunk el. A gyümölcsexport húsz év alatt kilenc-, ezen belül az almáé tizenötszörösére. a gyümölcskon- zerveké csaknem hétszeresére. a boré négyszeresére, a húsféléké több mint ötszörösére nőtt. A következő évek fejlődésétől várható mezőgazdasági terméktöbblet csaknem egésze tovább növelheti az exportálható mennyiséget, hiszen a jelenleginél sokkal több élelmiszer hazai fogyasztására senki nem számít. Élelmiszerüzleteink, a piacok bőségéről, nagy választékról tanúskodnak. A számok is bizonyítják az elmúlt két évtized fejlődését. Az 1900-as 48 kilogrammos szernél venként! húsfogyasztás 72 kilóra, a 114 kilogrammos tejfogyasztás 157- re a cukoré csaknem a kétszeresére emelkedett. Primőr zöldséget, fagyasztott készítményeket, étel-, gyümölcs- es zöldségkonzerveket az év minden szakában vásárolhatunk a bőségben rendelkezésre álló idenycikkekkel együtt, s ezt egy-. úttal mezőgazdasági termelésünkről kiállított bizonyítványnak is tekinthetjük. „A mezőgazdaság a szocialista átszervezés előtti évekhez viszonyítva jelenleg hét százalékkal kisebb földterületen, 48 százalékkal kevesebb dolgozóval, 61 százalékkal több terméket ad az országnak — hangzott el a XII. pártkongresszuson, bizonyítékául annak, hogy a helyes politika, a mezőgazdasági termelés fontosságának felismerése alapján kialakított gazdaságirányítás szép sikereket hozhat. Mázsákkal, százalékkal, de még válogatott jelzőkkel sem fejezhető ki azonban az a változás, ami az elmúlt két, két és fél évtizedben a mezőgazdasági termelők munkájában, életében történt. A figyelmes szemlélő a mostani mezőgazdasági kiállításon is- láthat ötven év fölötti falusi férfiakat, asszonyokat ; lassú mozgásuk, kidolgozott kezük és egészségüknek számtalan. — olykor még az. orvosok által sem ismert károsodása — a tanúja a hajdani paraszti munka embérszakasztó gyötrelmeinek. Mert rettenetesen nehéz volt a kaszát húzni aratáskor, sarlóval szedni a mai-kot a szederindás forró tarlón, emelgetni a kapát a vége sehol, gazos , cserepes- földű kukoricasorokban. térden csúszva egyelni a cukorrépát esővel naponta többször is megvertem porban, verejtékben fürdeni a cséplőgép töreklyukja mellett, hordani a szalmát a kazal tetejére. a nyolcvankilós búzászsákokat magtárba, padlásra. A mai ötvenévesek gyerekkorukban még kézzel csavargatták, vagy egyenként, késsél vagdosták le a cukorrépa sáros, olykor deres levelét, koronáját, heteken át törték a kukorica- csöveket. Az elmúlt évtizedek legnagyobb igazságtétele. hogy az élelmiszer-termelő ember számára is megszűnt a látástól vakulá- sig való) munka, s hogy a tudomány vívmányai a technika legkorszerűbb eszközei a földművelő ember köny- nyebbségére és kezébe kerüllek. A kőbányai vásárvárosban az idén is bizonyára sokan megfigyelik majd a legújabb típusú gépeket: a korábbinál is nagyobb tel- jesitményű traktorokat, a kombájnokat. a minden igény teljesítésére képes vetőgépeket. a speciális mun kákra használható sok-sok technikai csodát. Akárcsak a hatékonyabb, ám kíméletesebb vegyszereket, a valóban hatékony gazdasági együttműködésekről szóló tudósításokat. Kell is, hogy sokan és jól megfigyeljék mezőgazdaságunk számára Ugyanis nincs megállás. Tét méseredményeink tovább növelhetők, a termelés szerkezete is finomítható. Megszoktuk és a jövőben is elvárjuk az élelmiszerek bőséget. széles választékát, s eladni is akarunk a fölöslegből. Vannak tartalékaink — szoktuk mondani sok mindenre, s ez az élelmiszer- termelés eseteben szó szerint igaz. Az irányítási túlzásoktól le nem béklyózott nagyüzem a felvásárlók ár- é.s átvételi önkényétől tartani nem kényszerülő kistermelő az eddiginél is többre képes. Megfizethetetlen nemzeti kincsünk, hogy a mezőgazdasági termelésnek kiváló irányítói, szakemberei é.s gyakorlati művelői százezerszám találhatók nálunk. Ha az árak azt jelzik: kell a hízott sertés. hizlalnak, ha úgy mutatkozik. ha igényli és megfizeti a piac a primőr zöldséget. már állnak is a fóliasátrak. Sok millió szakkönyv sorakozik a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók polcain, s ezeket nem lakásdí- szül. hanem a szakmai tudás forrásául vásárolták az. új tudnivalókkal, fajtákkal, eljárásokkal ismerkedni nem rest. többet, jobbat termelni akaró emberék. Felmérhetetlen haszna lenne persze annak is. ha a termelés szervezésére is hivatott és a nagyközségekbe, járási .székhelyekre költözött szövetkezetek emberei a magukra hagyott községekben is megfordulnának néha. biztatnák a termelőket, szerveznék.* könnyítenék a munkájukat. Mert a jövőben is egyre nagyobb mennyiségben lesz. szükség az itthoni kifogástalan ellátást lehetővé tevő és gazdaságosan exportálható élelmiszerre. Nem egy ez a sokféle megvásárolható cikk között: nélkülözhetetlen az. ember számára, örülhetünk annak, hogy előállításához lehetőségünk, erős szándékunk és szorgalmunk is van. Goiul a Irén Hűtőtorony szélviharban V Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástani Tanszékén a közeljövőben felépülő bicskei erőmű hűtőtornyát vizsgálják a szélcsatornában. A százhuszonegy méter magas építmény palástjának felületét a szélnyomás csökkentésére bordákkal törik meg. \ vizsgálatok alkalmával — gyakran valűságos orkánt „fújnak" a ventillátorok — a makettre, a bordák számát és méretét így határozzák meg. (MTI fotó — Balaton József fely. — KS) A HÚSZÉVES VALLALAT KORSZERŰ GYÁRA „Otthon" vannak külföldön is Megközelíti a másfél mil- liórdot a termelési érték, az itt gyártott számítógépek, vezérlések, korszerű elektronikus termékek egyre több országban ismertek. így le-* hetne röviden jellemezni a VILATI alapításának idei, huszadik esztendejét. A nagy- vállalat, amely sok átalakulást ért meg az elmúlt két évtized alatt. Egerben hozta létre legkorszerűbb termelőüzemeit. Az idei egymitlliárd 370 milliós vállalati tervből 724 millió Egernek jutott. Százmilliós ugrás egyik évről a másikra! Ami pedig — ismerve a korábbi gondokat, az anyaggal és a folyamatos munkával való ellátottság nehézségeit — gazdálkodásunk mai feltételei között igencsak szokatlan. Hiányzó anyagok — Nem rózsás helyzetben kezdtünk munkához az idén sem; pillanatnyilag 65 millió forint értékű munkánkhoz nincs még alapanyag és másik 59 millióhoz is késve kapjuk az anyagokat — tájékoztatott Debreczeni Tibor igazgató. — Megint az várható tehát, amire korábban is, sajnos, volt már példa: nem tudjuk elkerülni az év végi hajrá t. A korszerű gazdálkodás, a szervezettebb, egyenletesebb munka érdekében pedig sokat tett a gyár. Csak így juthatott el a mostani színvonalra, Smelyel ma már a biztosabb piac. az előre jobban látható, tervezhető programok sora jellemez. Ma már nem fordulhat elő. hogy negyedévre előre ne tudnák a yártási feladatokat, a gazdálkodásban is nagyobb önállóságot kapott a gyár a budapesti központú vállalattól. Az idei tavaszi nemzetközi vásáron a VILATI díjazott kisszamítogépéről büszkén mondhatták el az érdeklődőknek: a gép minden részegysege Egerben készül, sőt a legbonyolultabb művelet, az úgynevezett élesztős, üzembe helyezés is, már részben itt történik. A fejlett technika mellett nagy felkészültséget igénylő feladatokat is teljesíteniük kellett tehát az itt dolgozóknak. Teljesítették; sikerrel. Legtöbbet a Szovjetunióba Elsősorban a külföldi piacokon való helytállás a vállalat stratégiája. A hazai igények bővítésével most van kibontakozóban az itthoni piac a VILATI előtt. A legfontosabb partnerek régóta a szovjet vállalatok. Részt vesz a cég a szovjet vegyipari fejlesztési programban, az idén például négy. egyenként 15 ezer tonna teljesítményű festékgyár gépeinek vezérlését szállítják Egerből. A kámai autógyárnak az elmúlt esztendőkben összesen 21 millió rubel értékben szállítottak vezérléseket, s nem szakadt meg ez a kapcsolat: a VI. ötéves tervre a szovjet partner 40 millió rubel értékű Diesel-próbapad-vezérlé- seket rendelt a traktorgyárakba. De ott vanak az élelmiszeriparban is: az ÉLGÉP Vállalattal együttműködve sajtgvárakhoz szállítanak vezér lőberendezéseket. Az idén is bővülni látszik ez a kapcsolat NDK-beli és csehszlovák partnerekkel. Az NDK híres szerszámgépeihez gyártanak majd vezérléseket Egerben — éppen a napokban járt itt a partnerek küldöttségé —, s megbízást kapott a gyár e vezérlések továbbfejlesztésére is. A szerszámgépek bizonyára továbbviszik a VILATI hírét a világ sok tájára. Nemcsak tekeautomatát A gyár tőkés exportját a Svájcba szállított tekeauto- máták jelentik évek óta. Tavaly 24 és fél millió forintot tett ki a tőkés export értéke, az idei évié 26 milliót terveztek, s az eddigi megrendelések alapján ezt még túlteljesíthetik legalább 15 százalékkal. A nagy hírű Bosch-cég úgynevezett fázisjavító berendezéseket vásárol üzemeibe, a villamos energia takarékos hasznosítása érdekében. Ilyenek egyébként még raktáron is vannak a VILATI -nál, s bizony a hazai nagyfogyasztó üzemeinkbe is elkelne belőlük... A legújabb piac most Franciaor tágban ígérkezik: nyomtatott áramköri lapokat rendelt egy francia cég, már el is küldték a próbadarabokat. A lehetőségek tehát egyáltalán nem szűkültek. sőt, egyre nagyobb az érdeklődés a VILATl-termékek iránt. Ennek magyarázata bizonyára az is. hogy a minőségre még sehonnan nem érkezett panasz. A hatékonyabb gazdálkodás, a tőkés alapanya. gokkd való takarékosság, ami most még nagy feladatokat ad; így tudnak versenyben maradni áraikkal. Mindenesetre az is biztató, hogy a vállalat idei. 150 milliós nyereségtervéből 78 milliót már az első félévben teljesítettek. Ebben — a leírtuk igazolják — nagy sze. repe van az egri gyárnak. Hekeli Sándor NINCS PARLAGTERÜLET Földvédelem Heves megyében 1\ I t . ! L'w . 1 44 I . I* £ \ I . . . • . ‘ . .. I ■ I U U/ltl.ik'44 . . I ■ . í , . . « t I Hl • i il/im'KA 1 */lí J í 4 4 1*1 Nemzeti kincsünk a föld, amelynek folyamatos művelése és Véde)me valamennyiünk kötelessége. Ezért nem véletlen, hogy a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrég utóvizsgáidtól folytatott ebben a témakörben. Arra voltak kíváncsiak, hogy az üzemek 1977—1979 között milyen intézkedéseket tettek a földvédelmi és meliorációs tevékenység továbbfejlesztésére. Lelassult a területcsökkenés Korábban a IV. öté\es tervidőszakban — 1971—75 között folytattak hasonló vizsgálatot a népi ellenőrök. Megállapították, hogy akkoriban Heves megyében 5338 hektárral csökkeni a mező- gazdasági művelés alatt levő terület. Évente tehát több mint ezer hektárt vontak ki a mezőgazdasági termelésből. Noha ez a folyamat az V. ötéves tervidőszakban sem állt meg. mégis jelentősen mérséklődött. Heves megyében az elmúlt három esztendőben 1854 hektár földterület került ki a mezőzadasági művelés alól, amely évente 618 hektár területcsökkentést jelent. Kedvező változás •következett be a vetetten, parlagterületek nagyságában is: míg 1977-ben 412 hektár, 1978-ban 136. tavaly pedig már mindössze 90 hektár volt, ami nem számottevő. Mindez főleg annak köszönhető. hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőinek szemléletében jelentős változás következett be. A gazdaságokban ma már minden földel megművelnek és rendeltetésszerűen használnak. így a vetet len szántók nagysága is csökkent. Míg 1977-ben 5058, 1978-ban 4900. tavaly pedig 2331 hektár volt. a még műveletlen területek zöme jelenleg zárt kertekben van. amelyeket 1980. december 31-ig felülvizsgálnak. Meliorációban az elsők között Fontos része a földvédelmi törvénynek, hogy más célra igénybe vett területek újrahasznosításáról is gondoskodik. Heves megyében ez különösen fontos, hiszen a visontai Thorez Kiilfejtéses Bányaüzemben a művelés során visszamaradt területek több ezer hektárt tesznek ki. A bányaüzem jelenleg 120 hektár területet hasznosít mezőgazdasági termelésre. További csaknem 300 hektár terület rendezése pedig megtörtént. A Mátraalji Szénbányák rekultivációs üzeme 500 hektáron kísérleti jelleggel 76 növényfajtát termel eredményesen. Közöttük szántóföldi növényeket, valamint szólót is. A termelés azonban jelentős többletköltséggel jár. Főleg ez utóbbi miatt húzódoznak egyenlőre a környék mezőgazdasági üzemeinek vezetői az úgynevezett rekultivált területek átvételétől és művelésétől. A föld védelmére, termő- képességének növelesere megyerik mezőgazdasági üzemeiben a meliorációs tevékenység — a talajjavítás, a talajvédelem és vízrendezés — az V. ötéves tervben is eredményesen folytatódott. 1977-ben a 35 millió forint állami támogatást a nagyüzemek szinte teljes egészében felhasználták meliorációra, Így a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése alapján a megyék között Heves országosát első lett! Abban az évben 35 termelőszövetkezet csaknem 10 ezer hektáron táblásított. 1954 hektáron kémiai, 1210 hektáron műszaki talajjavítást végzett. Ezeken kívül 2796 hektár üzemi vízrendezést. és 251 hektár gyepesítést valósított meg. 1978-ban 35. tavaly pedig csaknem 37 millió forint állami támogatást kaptak a gazdaságok meliorációra. Együtt értékellve a három év tevékenységét. a népi ellenőrök megállapították. hogy minden esztendőben eredményesen megvalósultak az ültetvénytelepítéseket megelőző, illetve a nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök védelmét szolgáló meliorációs beruházások. A program folytatódik Három év alatt. hektárról 3548 hektárra növekedett Heves meavében a kémiailag javított földek területe. ami országosan is figyelemre méltó! A meliorációs tevékenységet a VI. ötéves tervidőszakban is folytatják. Fő helyet kap ebben az erózió elleni é.s a műszaki talajvedelem és a talajjavítás. Az egri és a mátraaljai tájegységben tovább folytatják jl nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvényekhez kapcsolódó meliorációs munkálatokat. Az alföldi részen, főleg a Tisza mentén, a belvíz által veszélyeztetett területeken. négy szövetkezetben 2600 hektáron rendezésre fordítják az állami támogatás jelentős részét. Ezért tontos. hogy a közös gazdaságok az elkövetkező ötéves tervidőszakra is készítsenek meliorációs programot. Az utóvizsgálat alapján a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javasolja, hogy a nagyüzemek ezen túl még nagyobb figyelmet fordítsanak a meliorációs létesítmények fenntartására, a kémiai talajvédelem továbbfejlesztésére és a földnyilvántartás színvonalának tökéletesítésére. Mentusz Károly 1966. augusztus 16., szómba*
