Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

/ Nők előnyben Gerontológus az élettartam alakulásáról Az 1080. évi Magyar Sta­tisztikai zlsebkönyv örven­detes es egyben elgondolkod­tató adatot közöl a születés­kor várható átlagos élettar­tam gyors növekedéséről: 1949-től 1978-ig ez az atlag a férfiaknál 59.* érről 66.6-ra. a nőknél pedig 64-ről 73,3 esztendőre emelkedett. Az elmúlt három évtizedben te­hat. a nők atlaga majdnem tíz évvel, a férfiaké hét év­vel lett hosszabb. A szamok azonban arról is árulkodnak, hogy a nók élettartama gyor­sabban nőtt; 1949-ben 4,2 évvel vezettek, ma viszont ez a különbség már ti,7 év! Hozzátehetjük, hogy az átlagéletkornak ez a külön­bözősége nem magyar saját­ság. Dr. Hun Nándor: Beve­zetés a szociális gerontoló­giába című könyve világsta­tisztikát közöl. Eszerint a svédeknél 4.ti. a japánoknál 3,3. a bolgároknál 3,9. az an­goloknál ti.2. a franciáknál es az amerikaiaknál 7.2 év­vel többre számíthatnak a nők férfitársaiknál. Az átlagélettartam erőtel­jes növekedéséről és a nők élőméről dr. Gergely István, a SOTE Gerontológiai Köz­pontjának tudományos mun­katársa elmondta: — Az átlagélettartam nö­vekedésére az orvostudo­mány haladása, az egészség­ügy! ellátás fejlesztése. a szociális körülmények javu­lása a magyarázat. íde sorol­ható a csecsemőhalandóság csökkenése, a fiatalkori jár­ványos betegségekkel kapcso­latos halálozások számának nagyon jelentős, 80 százalé­kos mérséklődése, a TBC-s elhalálözások igen nagy mértékű visszaszorítása. —- Ami a nők és a férfiak várható élettartama közötti különbséget illeti, ez való­ban igen jelentős. Egy jel­lemző adat az idézett Hun­féle munkából: a 80 éves. és idősebb magányos emberek aránya a férfiaknál 20.5, a nőknél 59.5 százalék. (Ebbe az arányba persze belejátszik a második világháború em- bervesfctesége is.) A kiáltó különbség oka még nem tisz­tázott, meggyőző módon nem tudunk választ adni a kérdésre. Néhány összetevő azonban maris világos a szakemberek előtt. A férfiak életképessége és bizonyos betegségekkel szembeni el. lenálló képessége — a sta­Egyedülálló archeológiái lelet A bukaresti Raeovty klub barlangkutatói időszámítá­sunk előtt 10 U00-böl szár­mazó sziklarajzokat fedez­tek fel az északnyugat-ro­mániai Cuculat-barlangban. Ezek a rajzok az ország te­rületén talalt legősibb szik­larajzok. Koruk és vitat­hatatlan művészi értékük nemcsak Romániában. ha­nem eaesz Délkelet-Európá- ban egyedülállóvá teszi őket. A rajzokat a barlang be­járatától 70 méterre, nehe­zen megközelíthető helyen, a kisebb termek egyikének mennveretén találták. Az el- *6. jobb állapotban levő rajz egy lóprofil sziluettjét ábrázolja. A rajz méretei: 25 cm magas és 13 cm szé­les. Ezt a nagyszerű freskót egy igazi mester alkotta téglavörös testekkel. A má­sik rajz ennél jóval na­gyobb: egy ugvásra kész ál­latot — hiúzt vagy párdu­cot — ábrázol. A többi ké­pet nem kímélte az idő, csak téglavörös foltok ma­radtak. Azt. hogy a rajzok éppen a késő paleolit korszakból származnak, a reális ábrá­zolás, a felhasznált anyag, a jellegzetes tartalom .bizonyít-, ja. Antalfy István: Kenyérrel, sóval... Csak a szavak Benke László: Hagyaték Azt mondod: letört a virág. Indul az út hazafelé. Ugrándoznak a porszemek. — Ha valaki megkérdené .. Nem idegen ez a világ. De én vagyok az idegen. Fekszem a sírbolt tetején. Lefordítva a tenyerem. Kenyérrel, sóval. Köszönöm. A lombokon átsüt a nap. I .eteszem botom, kalapom. Szívem helyéből kiszakad. A város olyan volt, mint máskor. De mert tavaszra nem telik az áprilisból — összenéztek. Mindenki fázott egy kicsit. Szinte egymás szavába vágtak. Sonka és hurka elfogyott. Es érthetetlenekké váltak tegnapok, mák és holnapok. Nem tudtam, hogy az életemből tegnapról mara mi marad. A poharak nem törtek össze, csak a percek. Csak a szavak Testvériden pároskésünk, anyáin lassú hörpolcseitül elkopott aluminium kanalunk, anyám életét, anyám élete eltűnt idejét, a ragaszkodó szegénység rekvizitumait naponta megérintem — s teng leng és ragyog valami csillogó ezüstgomb szivdobbanasom égő tűjére szúrva, s hallom: nád. az idő nádasa hajlong tisztikai adatok fenyebeH — mérsékeltebbnek tűnik, mint a nőké. Mai*» a termeszei is figyelembe veszi ezt a kö­rülményt, s ezért több fiúi gyermek születik, mint lány. Nálunk például 1000 újszü­lött fiúra 946 leányszületés jut. Mármost az említett ki­sebb ellenálloképesseg oda­vezet. hogy a 40. életév után ez gz arány megfordul: 1000 férfira már 1097 nő jui bé­keidőben is. — A genetikai determi- náltsag. vagyis az ifjúkori halálozási okokkal szembeni kisebb védettség valószínűleg a férfi es a nő hormonális működése közötti különbség­re is visszavezethető. Ez az ok később is közrejátszhat az elérhető életkor alakulá­sában. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a két nem életkörül­ményei, életvitele közötti él- tereseket sem. Nem teljes­ségre törekvő felsorolás sze­rint is számos ilyet találunk. A negyvenedik életév körül amúgy is Kisebb létszámú férfi népességet sújtják ko­rábban az. érrendszeri, agyéri, s/.ívkoszorúéri megbetegedé­sek, amelyek jellemző idő­szaka férfiaknál a negyedik­hatodik évtized, a nőknél ugyanezek a bajok nagy át­lagban 10—15 évvel később kezdenek erősebben fellépni. Ezenkívül a háborús okok­ból. a közlekedési, üz.emi bal­esetek következtében, az idegfeszültség hatásara fel­lépő bajók is nagyobb mér­tékben sújtják a fiatalabb és középkorú férfiak egész­ségét, befolyásolják várható élettartamukat. A dohányzás miatt fellépő légzőszervi megbetegedések — ideertve a rosszindulatú daganatokat is — továbbá az. italozás miatti máj betegségek ugyan­csak több férfit érintenek, mint nőt. A férfiak és a nők várható élettartamának kü­lönbsége tehát számos okra vezethető vissza. Ugyanakkor a két nem életvitele, jelleg­zetes megbetegedéseinek gyógymódja tekintetében az utóbbi evekben jelentős ki­ég venlitödés figyelhető meg: várható tehát — fejezte be fejtegetéseit Gergely doktor, —. hogy az életévek számá­ban mutatkozó különbség a jövőben nem növekszik tovább, sőt esetleg csökken is. Csorna Béla TR ANSZ PAR ENSMÜ HELY BEN — Remélem, kellőképpen köszönetét mondtál annak n derék embernek, aki kihú­zott a vízből, amikor bele- pottyantól? — Hat persze. Egy epése dollárt adtam neki! — Csak ennyit? És ö mit szólt? — Az a hálátlan alak- egyetlen szót sem szólt. Csak némán leszurkolt ne­kem 90 centit... anU sze­rinte nyilván visszajárt! •k A főnök Így szól alkalma, zottjahoz: — Hát ez hallatlan, Brown! Megint alszik a Humor­szolgálat munkahelyén. Otthon éppen eleg ideje van ehhez. — Idom vnlóban van, fő­nök úr. Csak még csend is kellene ... ★ Beszélgetés az ügyvédi irodában: Ügyfél: A végrendeletem végére pedig azt lrja oda. ügyvéd úr, hogy a temeté­semen okvetlenül zenekar játsszon! Ügyvéd: Rendben van. Es Uraságod azt kérdi, van-e nárűnk üzemi demokrácia? Már hogyne volna! Meg. hogy en mibe szólha­tok bele itt <i mun­kahelyemen? Hát sok mindenbe. Nem aka­rok dicsekedni, de ha vegighal'gatna egy- egy parázs vitát, tát- va maradna a szája! Uram, nálunk min­denki őszintén fo­galmazhat. bírálhat, a haja szála se gör­bül, sőt a főnökeink egyenesen kedvelik azt, aki bátran, ke­ményen kiáll az iga­záért, nem fojtják belé a szót. Példát is mondjak?... Kis tü­relmet... Itt volt, kérem, tavasszal a Nyilasi-ügy!... Em­lékszik, ugye? Mikor olyan nagy csinnad­rattával a Fradi sztárja visszatért a zöld gyepre! Uram, én őszintén véle­ményt mondtam er­ről az ügyről, fogal­mazhatok úgy is, hogy beolvastam a főnöknek, aki civil­ben nagy Fradi-szur- koló, és nem lett semmi ba’oin! Ha jól em lékszem. egy osz- tályértekezleten akasztottuk össze a bajuszt a Nyilasi mi­att ■ Ja, igen! A mun­kahelyi gondok kap­csán azt is szóvá tet­tem. hogy a férfi- mosdoban hetek óta nem működik a zu­hanyzó. lavórban mosdunk, de a főnök Mibe szólhatok bele? letorkolt, ne üssem bele mindenbe az or­rom. azért van a gondnokság, majd in­tézkednek. És tudja, hogy a főmérnökkel min kaptam össze? Egy szombat esti televi- ziómvsoron. A fő­mérnök az egekig magasztalta. nekem nem tetszett, parázs szóváltás kerekedett köztünk. Látja, itt vagyok, semmi ba­jom, pedig a vita vé­gén már ordítottunk is. Igaz, a főmérnök azért pöccent be, mert neki is szóltam a zuhanyzók miqtt, és pulykaitórös lett, amikor szóba hoztam, hogy lavórban kell mosakodni, de hát is­tenem, megszoktuk, tudjuk, a főmérnök eléggé vehemens ter­mészet. Uraságod el sem hiszi, hogy ezek után meghívtak egy fon­tos tanácskozásra. Ha nem volna nálunk üzemi demokrácia, hogy szólhatnék én bele a vállalat dol­gaiba, nem igaz? Meghozza olyan je­lentős kérdések ke­rültek terítékre, mint az idei bérfejlesztés, a termékszerkezet- átalakítás, a gazda­ságtalan termékek visszaszorítása meg még egy sereg tenni­való. Micsoda szen­vedélyes vita volt ott, uram! Még én is szót kaptam! Igaz, másnap a szakszer­vezeti titkár elcsípett a folyosón, hogy kár volt a férfimosdó­ban elromlott zu­hanyzók kérdését ki­élezni, de hát én elő­re nem tudhattam, hogy a felügyeleti szerv képviselői is ott ülnek a tanácsko­záson. S tudja, hogy ki az én állandó vitapart­nerem? Uraságod- nak elárulom: Lan- csalics kartárs, a fő­osztályvezetőnk. Gondolta volna? Hát ilyen magas szintű válunk a vállalati demokrácia! A jó múltkor például ar­ról vitatkoztunk, hogy Petőfi Sándor­nak miért kellett el­mennie a segesvári csatába. De az éle­sebb, politikai té­mákban ,is szót ér­tünk. Hogy példát is mondjál:, az iráni túszügyben. azonos volt az álláspontun]:, panclmagányomban, s bolyong u vissza már soha, vissza soha nem hozható, de áll a lopva itt hagyott tükör faiamon. an.vam lükre, a kegyetlenség tükre, hogy naponta lássam magamat, lassan!: kesaiil a fekete kendo. s fiamhol az árnyék a s«ot‘ csak elguritja, hogy; apa. ugye sokára lesztek öregek? milyen zeneművet óhajt hallani, kérem szépen? A metróban a kényelmesen üldögélő utas így szól az előtte álló idős asszonyhoz: — Szives örömest áten­gedném a helyemet, kedves asszonyom . .. sajnos azon­ban foglalt! ★ — Mit csinálna, ha száz­ezer márkát örökölne? — Házat építenék. — Es ha egymilliót örö­kölne? — Akkor kifizetném az adósságaimat! ellenben az 1905-ös j orosz polgári fórra- ; dalom megítélésében > már eltérő véleményt hangoztattunk. Em- j lékszem, egy ilyen vita hevében atyai jó barátként laná-í csolta, hogy ne em­legessem annyit azo- < lent az elromlott zu- ( hangzókat, napjában egyszer én is kibí- - rom, ha lavórban kell í mosakodni, külön- ] ben is van otthon fürdőszobám, fölös­leges ilyen piti do- í lop miatt a főnökök < előtt hőbörögni. Egyébként az igaz- > gatónak is az volt a l véleménye, amikor J két héttel ezelőtt ma- , gához kéretett, hogy ; nagyon egészséges lavórban mosakodni.: annál is inkább, mert < a vállalat előtt álló! népgazdasági fel- / adatok megoldása • nem ezen az egy-két > lavóron múlik. Mit kérdezett ura­ságod? Hogy most mi a helyzet az el- \ romlott zuhanyzók- ' kai? Örömmel újságol- > hatom, hogy az igaz- ( pató kartárs intézke- < dett. Tegnap új la- í várókat hoztak a fér- firijosdóba!!! Kiss György Mihály Büszke és macok Nem véletlenül írunk a címben párba került két szóról. Lapunk hasábjain ol­vashattuk ezt a híradást. „Megjeleni a büszke és az eper" (Népújság, 1980. má- jus 17.j. Az új..ág egyik ol­vasója visszhangként tilta­kozik a büszke megnevezem használata ellen, mert sze­ri nie a büszke olyan fogla­lom. amely egy emberi tu­lajdonságot fejez ki. Ilyen nevű növény nincs, s- amit az újság tudatni akart az, hogy a piacon megjelent a köszméte vagy az. egres*. (Népújság, 19HU. máj 24). E kijelentések írója rit­kán járhat az egri piacra. Itt ugyanis büszkét kérnek u vevők, és büszkét kínai­nak az eladók. Egerben és általában a palóc nyelvte­rületen a köznyelvi egres tájnyelvi megfelelője a büszke, illetőleg a biszke. A jóízű büszkemártás és busz- kés leves nevében is jól teljesíti megnevező szerepét. Tehát ilyen név van. és semmi összefüggése nincs a büszke melléknévvel. De szervesen bele ül ejt­hető ebbe a népi s táji szóhasználati sorba: piszke, köszméte, pöszméte, biszke stb. A szóhasználat ugyan­is tájanként is eltérő, s ez az eltérés gyakran csak azok számára ismeretes, akik még benne élnek a táj népi közösse­gében A szóföldrajzi nével­különülésnek sajátos példáit szaporíthatjuk még két megnevezéssel. A köznyelvi egres tájnyelvi megfelelői még: csipkeszölő, tiiskesző- lű. Hogy egy-egy valódi táj- szó éppen napjainkban ele­venedik meg. s vállal meg­nevező szerepet.. arra a címben idézett macok név a bizonyíték. Az egri piaci csarnok egyik büféjében íz­letes feliraton is ott büsz­kélkedik több valódi táj­szó társaságában. Közülük elsősorban a tócsi név köt­hető a palóc vidékek nyelv- használatához. A nyersén reszelt burgonyából készült és. a tepsiben vékony ré­tegben sütött lepényt kínál­nak az egri piacon is a macok és tócsi szóalakokkal. A népi táplálkozás igen kedvelte, s nem véletlen az sem. hogy vidékemként, tá­janként más és más névvel nevezték meg. Hogy milyen változatos névvel illetik ezt a népi eledelt a magyar nvelvterületen. arról ez a példatár bizonykodik: béré, cicege, inge-menge. krumpli prósza. lepcsávka, tócsni. tó­csi és macok. Cikkünkkel két célt akad­tunk szolgálni: 1. Ne ítélkez­zünk megfelelő ismeretek nélkül egy-egy megnevezés­ről. 2. A tájnyelvi szóala­kok változatosssága a ma­gyar nyelv szókincsének bő­ségéről, színességéről is egyaránt tanúskod i k. Dr, Bakos József 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents