Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

KUBA KOREAI NDK KAMBODZSA Több fogyasztási cikk Számos üj, főként fogyás®­Kinyitott a Nemzeti Múzeum Mind több kambodzsai városban kapcsolják be ismét az áramot. Képünkön: a Siem Itaap elektromos műveinek kap­csolóterme. ’ A turizmus fejlesztése A kubai kormány jelentős erőfeszítéseket lesz a belső turizmus es az idegenforga­lom fejlesztésére. Ennek eredményeként jelenleg Ku­ba az egyik leglátogatottabb oi'szág a Karib-tenger térsé­gében. Az elmúlt évben a szigetországot több mint 200 ezer külföldi turista kereste fel. A népszerűség oka nem­csak az oi'szág természeti szépségében. építészeti és történelmi nevezetességéiben rejlik hanem az idegenfor­galmi szakemberek, dolgozók magas fokú képzettségében is. Jelenleg két felsőoktatási intézmény és egy technikum foglalkozik idegenforgalmi szakemberek képzésével. Az ENSZ és a Nemzetközi Tu­risztikai Szervezet támogatá­sával az országban egy spe­ciális idegenforgalmi központ alakult, ahol neves külföldi szakemberek tartanak elő­adásokat Ugyanakkor szá­mos kubai ösztöndíjas foly­tatja -tanulmányait azokban az országokban, amelyek je­lentős idegenforgalmi ha­gyományokkal rendelkeznek. tási cikkeket gyártó nagy­üzemben kezdték meg a ter­melést az idén a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságban a párt életszínvonal- politikai irányelveinek es cel ki t ű zései nek megfelelően. Az egyik legkorszerűbb új üzem a phenfjani Aeguk Ok- dang cukorgyár, amelynek automata gépsorai nagy, mennyiségben állítják elő j a kukoricából nyert cukrot. Az ugyancsak új pjöngszani műbőrgyár üzembe helyezé­sével a ruházati ellátást kí­vánják tovább javítani. Több új textilálapanyag-termelő gyárát is ebben az évben adlak át rendeltetésének. A modern technikai be­rendezésekkel felszerelt, kor­szerű gyártási eljárásokat be­vezető nagyüzemek építése mellett megkezdték a már meglévő, fogyasztási cikke- * két termelő kis- és közép­üzemek rekonstrukcióját is. Az országban az ellátás ja­vításáért már eddig is sokat tettek. Egyetlen esztendő alatt. 1979-ben a szövet, a kötöttáru, a borcipő. a min­dennapi használati cikkek termelése 1,2—1.5-szeresére. a kerékpárok, a televízió­készülékek és a háztartási hűtőgépek gyártása pedig 2,5—6-szorosára nőtt. Bár Phnom Penhben ne­héz az élelmezés, nem látni sem a nyomor, sem az éh­ínség jeleit. Az emberek mo­solygósak. a lányok színes szalagokat viselnek, minde­nütt vidáman játszadozó gye­rekek. Banális kép? E sza­vak banalitását rögtön más­képp hat, ha emlékeztetünk, hogy Pot Pót idején egy mo­solyért kiverték az ember fogát, hogy mindenki feke­tébe öltözött, hogy a kihalt városokban bujkáló emberek banánkerget és. patkányokat ettek. Az élet normalizálódásá­nak legszembetűnőbb jele: újra kaput nyitott a Nemze­ti Múzeum. Bár á gyűjte­mény legjelentősebb része most valahol Kínában van, de ami maradt, azt rendez­ték és vitrinekbe rakták. A Nemzeti Könyvtárban — Pol Pót idején edény rak tár volt — leltároznak az új igaz­gató felügyelete alatt. Ere­detileg tanár volt. majd Kratie tartományba küldték és hatodmagával befogták az eke . elé. A „fogatból” egyedül ő maradt életben. Phnom Penhben megjele­nik ugyan egy újság, de a fő tájékoztatási eszköz még ma is a rádió. A volt Palais Magnifique-ban hetente há­romszor vetítenek filmet. Egy új központi művész­együttest. is szerveztek, bár a korábbi 2200 művészből csak 130-an élték túl a ször­nyűség éveit és, közülük is csak néhányan tudják újra­kezdeni hivatásukat. Számos helyszínen megjárt újságíró számolt be Siem Reápról. A város előtt elte­rülő bozótban, rögtön a föld felszíne alatt sok száz embe­ri csontvázat taiáltak. . A ko­ponyákon jellegzetes nyílása nyakszirten: kapával, vagy vasdoronggal ütötték agyon őket. Ugyanebben a város­ban van. egy alligátorfarm. Az állatoknak a Pol Pot-is­ták halak helyett élő embe­reket dobtak le a hídról, fi­gyelve tréfájuk következmé­nyeit. Az élet újraéledésének je­leként kinyitottak az iskolák, az oktatás feltételei azonban kezdetlegesek. Alig van ta­nár. Pol Pót pribékjei őket különösen szorgalmasan gyil­kolták. Egy fővárosi általá­nos iskola másfél ezer tanu­lóját, ötven tanár oktatja. Legnagyobb gondjuk az,’ hogy miképp töröljék ki a gyerekek emlékéből, tudatá­ból a szörnyű múltat? Azt az időt, amikor apjük és any­juk iránti gyűlöletre, kém­kedésre és besúgásra tanítót, ták őket. A kambodzsai emberek az átélt három lidérces év után bizakodva tekintenek a jö­vőbe. De vajon már minden rendben van? Már nem kell félniük semmitől? Az éhín­ségtől sem? A válasz meg­rendítő: — Az éhínséget már is­merjük. De Pol Pót alatt nem az éhezés volt a leg­szörnyűbb, hanem az, hogy "t halál jobbnak tűnt az élei­nél — mondják. Háztűznézőben Cottbus megye lakosainak 55 százaléka olyan lakásokban cl. amelyeket az NDK megalapítása óta építettek. (Fotó: ADN/ZB—KS) NDK Á szén és energia központja ROMANIA 200 ezer új lakás Három számadat többet mond el Cottbus megye fej­lődéséről es jelentőségéről, mint egy tucat kommentár. A megye 1952-ben az NDK villamos energiájának csupán 8. a barnaszén-termelésenek pedig 27 százalékát adta. Ma ez a vidék az ország energiájának majdnem felét, barnaszén-termelésének pe­dig több mint 54 .százalékát szolgáltatja. A városi gáz közel 3/i részé ugyancsak in­nen származik. SZOVJETUNIÓ Az Odera-Neisse határ nyugati oldalán fekvő Cott­bus megyének minden adott­sága megvan, hogy az ország szén-, és energiaközpontja legyen, A barnaszén felszí­ni fejtése már 130 évvel ez­előtt megkezdődött .itt, de 1949-ben még egyetlen je­lentős erőmű sem volt a me­gye területén. 1957-ben át­fogó és hosszú távú program alapján fogtak hozzá a ter­mészeti kincsek fokozott ki­használásához és az iparosí­táshoz. Erőműveket, brikett­éi gázgyárakat építettek. Létrehozták a lauehham-- meri nagykokszolót. A vilá­gon elsőként itt sikerült bar­naszénből kohóképes kokszot előállítani. A Hoyerswerda! Schwarze Pumpe kombinát a koksz, brikett és villamos áram mellett a városi gáz 72,7 szá­zalékát fejleszti. A boxbergi Német.—Szov­jet Barátság nagy erőmű az idén éri el maximális telje­sítőképességét. 1978-ban kezdték építeni — szovjet es lengyel közreműködéssel — Jánsch waldében egy újabb erőműóriás építését. A bányászat és az erőmü­vek fejlődésével párhuza­mosan mezőgazdasági és ne- hézgépipari, vegyészeti, textil­es üvegipari üzemek sora is létesült Cottbus megyében. A megyeszékhely, a 109 ezer lakosú Cottbus, nemcsak ipari nagyvárossá változott, de jelentős egyetemi és főis­kolai központ is lett. A megyében új iskolák, kórházak épültek, szolgáltató vállalatok és üdülőközpontok létesültek. A tervek szerint a román fővárosban 1985-ig lényegé­ben megoldják a lakásprob­lémát. A bukarestiek öl év alatt 200 ezer lakást kapnak. Az új otthonokat a legkor­szerűbb követelményeknek megfelelően építik. Az épí­tők és Bukarest, minden la­kosa kész teljesíteni az RKP XII. kongresszusának a/1 a határozatát, hogy a- Várost MONGÓLIA Európa egyik legszebb és legmodernebb fővárosává te­gyék. Erre meg is Van minden remény, hiszen a Bukarestet sújtó rettenetes természeti katasztrófa, az 1977-es* föld­rengés után a főváros lakos­sága és az építők példás fe­gyelemmel vették ki részü­ket az újjáépítésből. fl mesemondó jurtája ötszáz család él Grúzia Marneulszki körzetének Ke- salo falujában. A leghíresebb lakos Ali Alijev, alti nemrég töltötte be 120. életévét. Fél évszázadon át teveka- l-avánokkal járta az országot, a legkülönbözőbb szállítmá­nyokat juttatta el rendelte­tési helyükre. Életének első fele hosszú és küzdelmes volt. Amikor Grúziában megalakult a szovjeihata- lom, foglalkozást változta­tott, juh tenyésztő lett. Csak 1955-ben ment nyugdíjba. De azután sem tudott meg­lenni munka nélkül. A helyi kolhoztól háztáji földet ka­pott, ahol ma is kertészke­dik. Ali Alijevnek nepes csa­ládja van, tíz gyereke. 18 unokája és 12 dédunokája. I860, juinifi szamba! Aftjev — családja köreben (Fotó: TASZSZ—APN—KS) A mongol -népköltészet' olyan régi. mint maga a mongol nép. Mintegy más­fél ezer éve a nép írástudói több kötet mesét, népdalt jegyeztek le. Cevén Zsamcaráno (1880— 1940). a Bajkálon—túli aga­burjátok földjéről származó néptanító, kultúrpolitikus és folklórgyűjtő írja emlékei­ről: „Nyolcvanéves dédanyám mesélt... a sámánok és lá­mák vívta küzdelemről, a Saszán-hegy hatalmas szel­leméről ... Öregszülémtől Geszer kán híres tetteit hall­hattam .... öregapám meg a család hazajáró leikéitől óvott, akik pusztáinkon ele­ven halandó képében, lóhá­ton utaznak. 1 hogy magá- gánvukba magukkal ragad­hassák élő rokonukat... Képzeletünk a hősök es szörnyek, a sámánok és al­világiak fantasztikus világá­ban járt Nos, az ősi mongol szállás­helyeken, a jurtákban vala­hogy így regélték-mesélték az ősi mondákat. Ulánbátorban, a Gyermek­es Ifjúsági Parkban feleleve­nítették a régi hagyományo­kat. Meg KKjö-toan mesemon­dó jurtát állítottak fel, ame­lyet kívül-belül a 12 legszebb mongol mese jeleneteivel festették teli. A jurta 250 személyes, de sosincs benne szabad hely. olyan népszerű a mesemondó műsora a gyer­mekek és felnőttek körében. A házigazda, Natarin Jan- jivgűáj, hivatásos mesemon­dó. népművész. A mongol mesékén kívül számos orosz, bolgár, japán, vietnami, hin­du. koreai mesét is ismer, tündérmeséket, humoros tör­téneteket. Janjivguáj, akinek a mesekin cséfoő 1 a Mongol Tudományos Akadémia ösz- .szeáliítást jelentetett meg, ig.y vélekedik hivatásáról: „A tündérmesék igen-igen tanulságosak. Bár a valóság­ban nincsenek boszorkányok, sárkányok, nem létezik élő víz, a madarak, az' állatok nem beszélnek az ember nyelvén, mégis ezek a törté­netek bölcsek, megtanítják az embert arra. hogy kü­lönbséget tegyen a jó és a rossz között, gyűlölje a go­noszt. békében, harmóniában éljen, segítsen a másikon,' szeresse az állatokat, a maá cl a rakat azt egész természet tét.” Életkora—120 év

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents